Kisalföld, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

d­KUM fötó l­upert k­ozolg­álata. HASZONÉLVEZETI JOG KORLÁTOZÁSA K. L. fertőszentmiklósi levélírónk haszonélvezeti joggal terhelten örökölt egy szőlővel és gyümölcsfával betelepített ingatlant. A haszonélvező egy ideig a gyümölcsöst művelte, majd hiányos szakértelme miatt ezzel felhagyott. Előbb felesműveléssel próbálta bizto­sítani a növények gondozását, de múlt nyáron már csak a gazt kaszáltatta le. A haszonélvező változatla­nul ragaszkodik a haszonélvezeti jogának gyakorlásá­hoz, de a kert művelése tőle idős kora miatt sem vár­ható el. Levélírónk szeretné megakadályozni, hogy a szőlő és gyümölcsös tönkremenjen, ezért szeretné a haszonélvezetet megszüntetni. Kérdése, hogy van-e erre módja? A jogosult haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, hasz­nálhatja és hasznait szedhe­ti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhat­ja, amennyiben a haszonél­vező e jogokkal nem él. Igaz ugyan, hogy a ha­szonélvezeti jogot a haszon­­élvező nem ruházhatja át, de annak gyakorlását áten­gedheti. Csak feltételezni tudjuk, hogy a haszonélvező valamilyen méltányolható okból ragaszkodik a haszon­­élvezeti jogának gyakorlásá­hoz — talán mert a megél­hetése miatt is arra szüksé­ge van. Levélírónknak ezért elsőd­legesen a következőket java­soljuk: Állapodjon meg a haszon­­élvezővel, hogy megfelelő ellenérték fejében engedje át a haszonélvezeti jog gyakor­lását, így mindketten jól járnának. Ha ilyen megegyezésre nem tudnak jutni, a követ­kezőt lehet tenni: A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélve­ző a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon hasz­nálja, rongálja, vagy a do­lognak a haszonélvezet meg­szűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tu­lajdonos biztosítékot köve­telhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíró­ság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakor­lását a biztosíték adásáig felfüggesztheti. MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK GÉPJÁRMŰVÁSÁRLÁSA M. Zs. soproni levélírónk tájékoztatást kér arról, hogy milyen mozgáskorlátozottság esetén és hol igé­nyelhető mozgáskorlátozott személyek részére fenntar­tott személygépkocsi vásárlására jogosító engedély. Az egészségügyi miniszter­­ 1986. (VIII 10.) sz. rendele­tében szabályozza részlete­sen, hogy e rendelet szem­pontjából kik tekinthetők mozgáskorlátozottaknak, és hogy ezek milyen, személy­­gépjárművel kapcsolatos kedvezményekben részesül­hetnek. A rendelet hatálya azokra a­­ mozgásszervi vagy egyéb betegségük miatt — mozgá­sukban tartósan s olyan mértékben korlátozott sze­mélyekre terjed ki, akik tö­megközlekedési eszközt nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudnak igénybe venni. A rendelet melléklete részletesen felsorolja a moz­gásszervek azon megbetege­déseit, továbbá azokat az egyéb betegségeket, amelyek alapján jogosultak a moz­gáskorlátozottak az üzem­anyagköltség-hozzájárulás igénylésére, illetve kedvez­ményes soron kívüli gépjár­művásárlásra. Az egészségi okokból gép­kocsi rendszeres használatá­ra rászorult mozgáskorláto­zottak részére külön eloszt­ható keret áll rendelkezésre. Ebből a keretből hatéven­ként egy alkalommal kaphat a mozgáskorlátozott személy. Az engedélyt az állandó lak­hely szerint illetékes megyei, illetve fővárosi tanács vb egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja. A vásárlási kérelmet a ké­relmező lakóhelye szerint il­letékes helyi szakigazgatási szervhez kell benyújtani. A kérelmet — a rendeletben részletezett mellékletekkel együtt — a helyi szakigazga­tási szerv terjeszti fel az il­letékes megyei (fővárosi) egészségügyi szakigazgatási szervhez. Önműködő tengelykapcsolós (ilyen pl. a jelenleg legin­kább ismert­­ Trabant Hy­­comat) vagy önműködő se­bességváltós gépjármű meg­vásárlására egyedül az a mozgáskorlátozott személy kaphat engedélyt, aki csak ilyen gépjármű vezetésére alkalmas. A Belkereskedelmi Minisz­térium által meghatározott típusú személygépkocsi vá­sárlására engedélyt kaphat az a mozgáskorlátozott személy, aki ilyen gépkocsi vezetésé­re képes. Ezen túl más típusú sze­mélygépkocsi vásárlása enge­délyezhető azon mozgáskorlá­tozott személy részére is, aki gépjárművezetésre nem al­kalmas, de akinek a személy­­gépkocsival való szállítását a vele közös háztartásban élő olyan hozzátartozója vállalja, akinek nincs tulajdonában három éven belül újként vá­sárolt személygépkocsi. A személygépkocsi vásárlá­sához támogatás is igényel­hető. A vásárlás támogatásá­ra jogosult az a mozgáskor­látozott személy, akinek a sa­ját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hoz­zátartozóinak egy főre eső havi átlagos jövedelme a munkaviszonyon alapuló sa­ját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gének kétszeresét nem halad­ja meg. Dr. I. T. 4 —HIJAIFÖLD ■„.■■■■■■■ .! ‘V1.1-1 ' " 7? ........■•'.'.T..".•“■'tji. ...........•............... Munkamegosztás a közlekedésben Levelet­­kaptunk azoktól a szárföldi és rábatamási be­járóktól, akiik sebesvonattal utaztak győri munkahelyük­re. A vonat — panaszolják — nem áll meg az állomá­sokon. A GYSEV Igazgatóságá­nak régi terve, hogy a me­gye területén a személyszál­lításban megvalósítsa a köz­lekedési munka m­egos­zt­ás­t. Ezért a távolsági és nagy tömegű utazásokat a gyor­sabb és nagyobb kapacitású vasút, a kisebb távú, megyén be­lüli személyszállítást pe­dig a Kisalföld Volán végzi. A megállások megszünteté­sét ott tartották indokoltnak, ahol átlagosan tíznél keve­sebb utast érintett és a be­utazás Győrbe megoldható más úton. Így törölték az 1987/88. évi menetrendben a Soprontól Győrig sebes-, Győrtől Budapestig gyorsvo­natként közlekedő 933. sz. vonat megállását Szárföld és Rábaitamási állomásokon. A Győrből Kapuváriig közle­kedő munkásvonat Kapuvá­ron találkozik a sebesvonat­­tal, így Rábatamásiból 15 perccel korábbi indulással és­­kapuvári átszállással a be­utazás megoldható. Csiki-csuki Hán Viktorné győri (Dömötör F. u. 3.) olvasónk szóvá tette, hogy első emeleti lakásukban be­költözésük óta nem tudnak pi­henni a bejárati ajtó zajos be­csapódása miatt. Az OTP-társasház közös kép­viselői arról tájékoztattak ben­nünket, hogy a becsapódás zaja csak csökkenthető, mivel a BRANO olajféknek a zár nyelvén át kell húzni egy nagyméretű vasajtót. A magyar kereskede­lemben ehhez a nagyságú ajtó­hoz sajnos csak ez az egy típusú olajfék kapható. A szóban forgó ajtó északi fekvésű, előtte óriási gazos területtel, mely a szelet nem fékezi. Ha a szél erősebb, jobban segíti az ajtó csukódását. De ha a karbantartó visszaállít, akkor az ajtó szélcsendben nem húz be. Felelősség egymásért-Imbolygó kerékpáros ? A hivatalosan falatozónak nevezett, de valójában talponállónak minősíthető külte­rületi vendéglátóipari egység előtt a múlt héten elgondolkodtató látványban volt ré­szük a járókelőknek. Korsós Jánosné szem­tanú elmondta, hogy a jelenetet egyhamar nem felejti el. A kocsma ajtajában megje­lent egy erősen illuminált állapotban lévő férfi, ivócimboráival a háta mögött. Nagy nehezen elbukdácsolt a falnak támasztott kerékpárjához, és sokadik kísérletre sike­rült a nyeregbe ülnie. Ijesztő látvány volt, ahogy ide-oda cikázott a gépjárművek kö­zött, miközben a haverok a kocsmaajtóban hahotáztak. A történetről juttatta eszünkbe olvasónk a közlekedési balesetek nagy számáról, az egyéni tragédiákról szóló híradások közül: „Halálra gázolta az erősen ittas kerékpá­rost, az italos állapotban levő fogatos jármű vezetőjét..." Sokan nem tudják, hogy az ittas kerékpárosokat és fogatos járművek vezetőit is felelősségre lehet vonni, miután baleseti veszélyt okozóknak minősülnek. A társadalmi elvárásnak tett eleget az a több mint másfél évtizede született rende­let, mely kimondja, hogy közlekedési bűn­­cselekményt követ el, aki szeszes italtól befolyásolt állapotban a közúton bármilyen járművet vezet. Tehát az ittasan közlekedő biciklisek és fogatosok is közlekedési bűn­­cselekményt követnek el. Az országút melletti kocsmából vagy bögrecsárdából kilépő és traktorra, vagy kerékpárra pattanók száma bizonyára jó­val nagyobb volt, mint amennyit a rend őreinek az elmúlt években sikerült lefülel­niük. Elvégre nem strázsálhat minden ital­bolt előtt rendőr. Nem ártana azonban jobban szemmel tartani, főleg műszakok végén és fizetési napokon a városok és községek büféinek környékét. A járdaszegélyhez, a fal mellé támasztott kétkerekűek gazdái a munka befejezését követő harmadik, negyedik órá­ban ritkán hagyják el józanul az italbolto­kat. Mint bevezetőnkben említettük: a szesztestvérek biztatják egymást a felszál­lásra, sőt, odaadóan segédkeznek, hogy az­­u­tán jót derüljenek sorstársukon, aki a szá­guldó járművek között imbolyog kerékpár­ján. A balesetveszély e tavasziasnak mondható időjárásban csak fokozódik. A gyors és ol­csó közlekedési eszközök városon és falun is kenyérkereső járművek , ha gazdájuk tiszta fejjel száll a nyeregbe. A jó érzésű állampolgárok a nem gépi meghajtású jár­művek vezetőire vonatkozó rendelkezést az alkoholizmus elleni küzdelem egyik hatha­tós formájának tekintik. Persze csak akkor, ha a poharakat sűrűn emelgetőkkel szem­ben a számonkérésre hivatottak nem lesz­nek elnézőek. N. M. Kéziratokról üzenjük „Anna”, írásában jól jellemezte a lányt, aki a boldogság hitében sok nehézségen át hivatására talált: odaadó szeretet­tel vette körül a mozgássérültek intézetének kis betegeit. Amíg őt is baleset nem érte, és ápolt lett az ápolóból. Tra­gikus fordulat, írásának utolsó négy sora közli ezt. Szomorú poén. Hirtelen megmerevedett kép. Elszakadt történet. Most kezdődött volna a legszebb rész: az a lány, akit szívünkbe fogadtunk, mert gazdag lelkű ember, az a lány hogyan győ­zi le a csapást, hogyan őrzi, erősíti, emeli bizalmát a jövő felé, írása valami szépnek a kezdete, elbeszéléssé úgy bok­­rosodhat, ha teljessé egészül. Tessék megfigyelni Tamási Áront vagy Móricz Zsigmondot, és az elbeszélő stílus képi gazdagsága tekintetében is! A prózai írás rengeteg tudást és nagy érettséget követel. Kérem, folytassa! „Napraforgó": A levele szép. „Mindent érdeklődéssel ol­vasok — írja benne —, keresem a mindenkinek s a nekem szólót. Meg tudnak simogatni az ízes szavak, gyönyörködöm az egyszerűen szép kifejezésekben. Boldog vagyok, ha olva­sok.” Lám csak, aligha lehetne jobban egybefoglalni az íráskészség erősödésének két feltételét. Az örökké friss ér­deklődés szállítja az anyagot, és az olvasás (a megfigyelő olvasás) hajlékonnyá csiszolja a nyelvet. — Remélem, meg­gyógyult már, talán el is feledte a „meglepetést”. Köszön­töm. / B. G. A szerkesztő válaszol Kormos Lá­szlóné öttevé­­nyi, Gulyás Jánosné szanyi, Fazekas Lajosné halászi, Papp Miklós­­ kapuvári, Var­­gáné Soós Ibolya csornai, Tóth Józsefné szárföldi, Hor­váth Alajos agyagosszengé­­nyi, Mester Jánosné, F. Sza­bó Annamária, Király Fe­renc soproni, Szalontai Ká­­rolyné mosonmagyaróvári, Vasvári Endre, Böhm Zol­tánná, Kurcsicsné Marics Eszter, Rideg Jánosné, Tom­­sits Katalin, Kántor Béláné győri olvasóinknak levélben válaszol­t uruk. Rozs Katalin jánossomor­­jai, Pongrácz Pálné farádi, Horváth József nagycenki, Tóthné László Margit győr­­szentiváni, Korsós Jánosné csornai, Jákó István, Ábra­hám Edit soproni, Csontos Károly mosonmagyaróvári, Kiss Árpád, La­cila Tibor, Járekné Csanaki Márta, Pásztor Ferencné, Nógrádi István. Jné Kardos Márta győri lakosok ügyében az il­letékesek segítségét kértük. Tatai Gyuláné győri levél­írónkkal közöljük: a jegyke­zelők pénzváltásra nem kö­telezhetők, de aprópénzt minden esetben el kell fo­gadniuk. Feltehetően tévesen jelölte meg az utazás idő­pontját, mivel a jelzett járat csak munkaszüneti napokon közlekedik, december 10-e pedig munkanap volt. Ezért pontos adatok hiányában a gépkocsivezető személyét nem tudták megállapítani. A vállalat ismételten felhívta a jegykezelők figyelmét a pénzkezelésre vonatkozó sza­bályok betartására. Horváth Lászlóné csornai olvasónknak üzenjük: az ön címére Sopron 1. sz. posta,hi­vatalnál december 22-én 2680, december 30-án pedig 1420 forintos postautalvá­nyok kerültek felvételre. Az első utalvány december 23- án, a második 31-én érkezett meg a Csorna 1. sz. postahi­vatalhoz és még aznap a kézbesítő azok átadását meg­kísérelte. Mivel az ön címén jogosult átvevőt nem talált, értesítőt hagyott hátra. A bi­zonylat alapján megbízottja ez év január 4-én a két utalvány összegét felvette. Járandóságainak­­késedelmes kézhezvételében postai mu­lasztás nem történt. Varga Imréné mihályi le­vélírónkkal közöljük: jelzése alapján a Sopron és Vidéke Sütőipari Vállalat megszigo­rítja kapuvári üzemében a technológiai fegyelmet és gyakrabban ellenőrzi a szál­lítást. A vállalat ígéretet tett, hogy a Kapuvár körze­téhez tartozó községekben is a­­kapuvárihoz hasonló jó minőségű áru kerül kiszállí­tásra. „Portás” jeligére üzenjük: értesülése pontos, ha a dol­gozó személyi körülményei indokolják, a kártérítésnek részletekben történő megfi­zetése is engedélyezhető. Pozsgay Mihály győr­­ménfőcsanaki lakossal kö­zöljük: tetőszerkezet, ke­resztgerenda, fő tartópillérek bontási munkáinál a MüM rendelete szerint nem sza­bad tizennyolc éven alulia­kat foglalkoztatni. Olvasóink írják Zöld sziget A győri Kiskút-ligeti vi­dámpark kedvelt sétálóhelye volt a környékbeli családok­nak, főleg a kisgyermeke­seknek. Nemcsak a szezon­ban, hanem­­télen is. Itt nyu­godtan szabadjára lehetett engedni őikét, nem kellett félteni a gépkocsiforgalom­tól. A környékbeliek bánatá­ra a napokban a park mind­két bejáratát lezárták. Igaz, nyitottak egy harmadikat, a­mi a most épült Sörkert­hez vezet, de ezen át a sé­­tálóuttaikat gyermekekkel, babakocsikkal lehetetlen el­érni. Sejtjük, hogy a park bezárását a mára megjelenő tizenévesek magatartása in­dokolta. Csakhogy őket egy bezárt kapu nem gátolja ab­ban, hogy bejussanak. Hát­rányosan érinti viszont azo­kat, akik itt kerestek csen­det, nyugalmat, jó levegőt. Kérjük, adják vissza a zöld szigetet, amely Gyárváros­iban szinte az egyetlen ilyen terület. (Németh Imre, Győr Kis­kúti u. 54.) Látogatóban A közelmúltban a győrsze­­merehegyi nyugdíjas klub tagjai izgatottan várták a helyi téesz autóbuszát, mely a téti nyugdíjas klub meg­hívására Tétre szállította őket. Az idős embereket a baráti­­találkozóra elkísérték a győrszemerei társadalmi szervek vezetői is. A részt­vevők felejthetetlen élmény­ben részesültek. A szeretet­teljes fogadtatás után elő­ször a helyi iskola tánccso­portja, majd az énekesek és szavalók szórakoztatták őket. Ezt követte a téti klubtagok nótacsokorból és versből összeállí­tott műsora. A ben­sőséges találkozást jóízű fa­latozás, ismerkedés, beszél­getés követte. A zenekar kellemes hangjaira még táncra is perdültek az idős emberek. (B. Zoltán, HNF győrszemerei községi bizott­sága). 1988. február 1., hétfő

Next