Kisalföld, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1997. április 1., péntek óra: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 78. szám A megyei tanácsülés meghatározta a helyi feladatokat Az egészségmegőrzés nemzeti programja Mint ismeretes, a lakosság egészségi állapotának ja­vítására a Minisztertanács tavaly decemberben hatá­rozott az egészségmegőrzés hosszú távú társadalmi programjáról, majd 1990-ig szóló feladattervet hagyott jóvá. A dolgok természetéből fakadóan a­­fent” hozott döntést ,fent” kell megvalósítani, érthető tehát, hogy széleskörű szakmai és társadalmi viták után a köz­igazgatás egységei is elkészítik saját programjukat Ennek a programnak a jóváhagyása történt meg Győr- Sopron Megye Tanácsának tegnapi ülésén. A részletes írásbeli előter­jesztést dr. Várkonyi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője egészí­tette ki. Többek között el­mondta, hogy megyénkben 15 fórumon harminc konzul­táció alapján állították össze azt a koncepciózus feladat­sort, amely ötvözi a szüksé­ges általánosítás és a konkrét tennivalók helyes arányát. Hangsúlyozta, hogy ez a prog­ram nem egyetlen ágazat, az egészségügy vállát nyomja, de mindenesetre nagy próba­tétel a számára. Azt kérte, hogy testületi tagként, de ál­lampolgárként mindenki igye­kezzen segíteni az egészség­­megőrzés szép terveinek meg­valósítását. Vita lényegében nem bon­takozott ki az előterjesztés felett, a hozzászólók a ma­guk területén tapasztaltak­ról szólván inkább aláhúzták a huszonnegyedik órában szü­letett nemzeti program szük­ségességét. Egyetértéssel ta­lálkozott dr. Illés Béla szo­ciális és egészségügyi minisz­terhelyettes gondolatsora is, aki a hazánkban kialakult szemlélet változtatásának anyagi ráfordítások nélküli tartalékairól szólt. Az is nyil­vánvaló tény, amit a minisz­terhelyettes súlyozottan fo­galmazott meg: mindenki sa­ját maga tehet legtöbbet a saját egészségéért, a társa­dalom (pl. az állam) felada­ta ehhez megteremteni a szükséges feltételeket. A részleteiben kimunkált megyei feladatokat a testület egyhangúlag jóváhagyta. Ugyancsak számos hozzá­szólást kiválttó téma volt a tegnapi tanácsülésen „Az áru­ellátásról, különös tekintettel a kiemelt társadalmi rétegek fogyasztására” című napirend, amelyre lapunkban még visz­­szattérünk. Több egyéb téma mellett a tanácsülés a megyei közmű­velődési alap idei felosztásá­ról szavazott — s egyúttal választott is, hiszen két vál­tozat szerepelt az előterjesz­tésben. A tanácstagok fel­mérvén a nehéz anyagi hely­zetben lévő községi közmű­velődési intézmények hely­zetét, a számukra juttatandó nagyobb összeg mellett vok­soltak — 2,2 millió helyett 3,5 millió forintra. Szabó Mihálynak, a megyei tanács elnökének előterjesz­tését több vélemény­nyilvá­nítás után fogadták el a ta­nácstagok. A részletesen meg­indokolt javaslat lényege az, hogy a társközségi „elválási” kísérleteket (a megyénkben eddig két konkrét eset je­lentkezett) a megyei tanács elvileg nem tiltja, tisztelet­ben tartja a helyi közvéle­mény vagy egy-egy adott tes­tület szándékát, de egy meg­szavazott szétválást követő anyagi konzekvenciákat vál­lalni nem tud. Annál is in­kább, miért erre központi pénzösszeget nem­­kap. A ja­vaslattal egyhangúlag egyet­értett a testület. A tegnapi tanácsülés kró­nikájához még hozzátartozik, hogy a mandátumvizsgáló bizottság bejelentette: Szil­sárkány, Rábapordány térsé­gében megyei tanácstagnak megválasztották Németh Sza­bolcsnét, a szilsárkány­­ta­nács dolgozóját. ■ A szója feldolgozásának megoldása után ismét nagy beruházásra vállalkozott a szili termelőszövetkezet, vetőmagü­zemet létesít a kisalföldi majorban, írásunk a lap 3. oldalán olvasható. Ünnepi állománygyűlés Elismerés a jó munkáért Tegnap délelőtt ünnepi állo­mánygyűlést tartottak a Győri Határőrkerület parancsnok­ságán. Díszőrség hozta a te­rembe a csapatzászlót, fel­csendültek a Himnusz hang­jai. Dr. Mahunka Tibor alez­redes, a politikai osztály ve­zetője köszöntötte a megje­­lenteket, élükön Szakács Fe­rencet, az MSZMP Győr- Sopron Megyei Bizottságá­nak titkárát, Máday András ezredest, a BM Határőrség politikai csoportfőnökét, a társadalmi szervek, a fegy­veres erők és testületek, a győri gyárak és üzemek kép­viselőit. Felolvasták a BM Határőr­ség országos parancsnokának díszparancsát, amelyben a Győri Határőrkerület a szo­cialista államrend védelmé­ben és a határ őrizetében el­ért kiváló munkájáért a BM Határőrség aranykoszorús Élenjáró Magasabb Egysége címmel tüntette ki, a kitün­tetéssel járó zászlót és ok­levelet nagy taps közepette Máday András adta át Vi­dus Tibor alezredesnek, a Győri Határőrkerület pa­rancsnokának. Ezután Mik­­lósyné Bertalanfy Mária, a KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottságának titkára átadta a KISZ Központi Bizottsága által a Győri Határőrkerület KISZ-szervezetének adomá­nyozott Kiváló KISZ Szerve­zet címet. Máday András ez­után tavaly végzett kiemel­kedő munkájáért a BM or­szágos parancsnokának di­cséretét és jutalmát adta át Vidus Tibornak, Péder Pál törzsfőnöknek, dr. Mahunka Tibornak, Tóth Zsigmond és Gál Károly alezredeseknek, valamint Takács Ferenc szá­zadosnak. Máday András ünnepi be­szédében kiemelte, hogy a mai ünnep rangját a hétköz­napok becsületes és tisztessé­ges munkája adja meg. Mél­tatta hazánk felszabadulá­sa 43. évfordulójának je­lentőségét, az 1945-től nap­jainkig elért eredményeket, amelyek egyedülállóak ha­zánk történelmében. Továb­bi jó munkát, erőt, egészsé­get kívánt a Győri Határőr­kerületnek. Vidus Tibor köszönte meg a magas elismerést. Elmond­ta, arra törekedtek, hogy harci hagyományaikhoz mél­tóan tegyenek eleget az ál­lamhatárok őrizetéből, a ha­tárforgalom ellenőrzéséből, a határrend fenntartásából, az állam és közbiztonság védel­méből reájuk háruló felada­tuknak. Ezután kitüntetéseket ad­tak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát ketten, bronz fokozatát pedig egy személy kapta meg. A Közbiztonsági Érdemérmet kilencen érdemelték ki. So­ron kívül előléptetésben né­gyen, pénzjutalomban pedig húszan részesültek. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. ii 1 III n iih i 11 i iIIMÉÉI Tért hódított a műanyag ablak. A termelési győzelmi jelen­tések ideje rég elmúlt. A si­ker is mint sok más egyéb, egészen más tartalmat hor­doz,­­ mint akárcsak néhány esztendeje, önmagában az a tény, hogy a hét hazai PVC ablakgyártó vállalat a na­pokban készíti el az egymil­­liomodik négyzetméter abla­kot, kevés lenne a sajtótájé­koztatóra. Különösen akkor, ha ezen a tájékoztatón egy­szersmind azt is bejelentik, hogy április elsejétől 7,3 szá­zalékkal felemelik a reklá­mozott termék árát, s ezzel újabb terhet akasztanak a la­kásépítők nyakába. Mégis jó oka volt a Győr- Sopron Megyei Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat­nak és a Borsodi Vegyi Kom­binátnak, hogy a napokban az Észak-dunántúli Tervező Vállalattal a Győri terv szék­házában sajtótájékoztatón is­mertette a műanyag ablakok eddigi tervezési, gyártási és beépítési tapasztalatait. A PVC-ablak, mint alternatív szerkezeti anyag ugyanis ran­got és helyet kapott a ma­gyar építőanyag piacon. Olyan minőségű termék, mely a legigényesebb vevőknek is megfelel, ára, még felemelten is az adott helyzetet figye­lembe véve arányos haszná­lati és esztétikai értékével. A megyében különben sem kell reklámozni a Tanép mo­sonmagyaróvári üzemének termékét, hiszen hosszú ide­je sikert aratott a vevők, fel­használók körében. Ha vitat­koztak róla, épp azért tették, mert „túl jó”. Légszigetelése annyira tökéletes, hogy bizo­nyos körülmények között a lakásban kicsapódó pára mi­att még a penészedéshez is hozzájárul. Amikor úgy tíz esztendeje gyártani kezdték az NSZK-beli Kömmerling­­cég licence alapján, egyedül­álló hő- és hangszigetelési tulajdonságaival tűnt ki az akkor még ugyancsak szegé­nyes hazai nyílászáró piacon. Azóta a hőszigetelési szabvá­nyok szigorodásával egyidő­­ben faablak gyártó üzemek is épültek, s ez a konkuren­cia nem ártott, hanem hasz­nált a PVC-ablaknak is. Prohászka Rajmund a Tanép, és Iványi Jenő a BVK termékmenedzsere egyaránt elmondta a tájékoztatón, hogy az egymilliomodik négy­(Folytatás a 2. oldalon.) A mosonmagyaróvári ablakgyártó üzem a PVC-nyí­­lászárók legnagyobb hazai előállítója. A korszerű fél­automata berendezésekkel felszerelt műhelyekben dolgozzák fel a Kazincbarcikáról szállított profilszer­kezeteket. A Tanép ablakait építették be többek között a Ferihegyi repülőtéren is, de egyre több családiház­építő is alkalmazza.

Next