Kisalföld, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. június 1., szerda Ára: 1,80 Ft XIIII. évfolyam, 130. szám VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Grósz Károly megbeszélése Nyikolaj Szljunykovval Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke kedden a KB székhá­zában fogadta Nyikolaj Szljunykovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, aki a KGST-tagországok testvérpártjai gazdaságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak tanácskozá­sára érkezett hazánkba. Nyikolaj Szljunykov átad­ta Mihail Gorbacsov szívé­lyes üdvözletét. Az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára sok sikert kívánt a pártértekezlet állásfoglalásá­nak végrehajtásához, az MSZMP tevékenységének megújításához, a társadalmi változásokban betöltött sze­repének erősítéséhez. Grósz Károly hangsúlyoz­ta, hogy az alapvető kérdé­sekben széles körű egyetér­tés alakult ki a pártban és a társadalomban. Kedvezőb­bek a feltételek ahhoz, hogy határozott és dinamikus munka kezdődjék a pártér­tekezlet állásfoglalásának végrehajtására, reformtörek­véseink következetes meg­valósítására a gazdaságban, a politikai életben. Az MSZMP főtitkára sok sikert kívánt az SZKP veze­tőinek, a szovjet kommunis­táknak az SZKP XIX. párt­konferenciájához és üdvözöl­te a szovjet—amerikai csúcs­­találkozó létrejöttét, hangsú­lyozta: hazánk is érdekelt abban, hogy a találkozó ered­ményesen záruljon. A megbeszélésen kölcsönö­sen aláhúzták: nagy jelentő­séget tulajdonítanak Grósz Károly szovjetunióbeli láto­gatásának, amelyre várha­tóan a közeljövőben kerül sor. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Közös hazánk Európa Nemzetközi közlekedési és távközlési konferencia A budapesti Fórum Szálló adott otthont az idén a bécsi székhelyű Osztrák—Francia Központ idei szemináriumá­nak, melynek központi kér­dése a közlekedésben és a távközlésben alkalmazott új technológiák alkalmazása volt. A hétfőn és kedden megrendezett kelet-nyuga­ti konferencián az osztrák és francia tudományos és gaz­dasági élet vezető szakembe­rei mellett aktívan részt vet­tek a hazai műszaki fejlesz­téssel foglalkozó kutatók és alkalmazók, és találkoztunk NDK- és NSZK-beli, bolgár, holland, valamint szép szá­mú lengyel érdeklődővel, vi­tapartnerrel is. A bevezető előadást a há­zigazdák nevében, a rendez­vény fővédnöke Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elnöke tartot­ta. Előadásában rámutatott, hogy a nyitott magyar gaz­daságnak alapvető érdeke a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése, s ebben ép­pen a távközlésnek és a köz­lekedéshez kapcsolódó elekt­ronikának van nagy szerepe. Az előadásokat mindvégig áthatotta két alapvető politi­kai, gazdaságpolitikai gondo­lat. Az első a Közös Piac erő­södő integrációja és ennek következményei a kívülálló európai országokra, másrészt a KGST-országok sajátos helyzete az új gazdasági vi­lágrendben. A magyar előadók: Ónczó György, a MÁV vezérigazga­tója és Merő Károly, a Hun­­garocamion vezérigazgatója elsősorban a közép- és nyu­gat-európai szállítások, a tranzitforgalom hatásait ele­mezték. Annak ellenére, hogy mindkét vállalat viszonylag jobb helyzetben van, mint a többi KGST-ország szakvál­lalatai, számos műszaki és jo­gi akadály gátolja meg az együttműködést. Amikor mondjuk a passaui osztrák— NSZK határállomáson szinte akadálytalanul gördülnek át a szállítmányok, mert a vas­úti sínek mentén érzékelők­kel mérik a kerekek mele­gedését, és az elektronikus — papír nélküli — fuvarlevél kialakításán fáradoznak, ná­lunk még a pályabiztonság a gond. M. Philippe Moreau Defrages, a Francia Nemzet­közi Kapcsolatok Intézetének igazgatója a jövőt tekintve már nem a vasút, vagy a ka­mionforgalom fejlődését te­kintette a meghatározónak, hanem a légi közlekedését, kü­­lönös tekintettel arra, hogy a Közös Piac legnagyobb partnerei, gazdasági verseny­társai az amerikai földrészen és Kelet-Ázsiában találhatók. A politikai-gazdasági fenn­tartások mellett ugyanakkor a konferencia minden részt­vevője készségét fejezte ki az együttműködés fejlesztésére, s erre a korábbi megállapo­dások is alapot nyújtanak. Újabb, erősítendő hivatalos fórumként pedig az ENSZ égisze alatt a Genfben szé­kelő Gazdasági Bizottságot jelölték meg. Ez a szervezet ugyanis átfogja mind a Kö­zös Piac, mind a többi euró­pai ország állami szervezete­it. A távközlésben várható fejlődés még közvetlenebbül érinti Európa egész lakossá­gát, sőt társadalmi, közigaz­gatási, gazdasági intézmény­­rendszereit is. Csak egyetlen érzékletes példát idézünk. Dr. Peter Lint, az Osztrák Tudo­mányos Akadémia kutatója elmondta, hogy évszázadok­kal ezelőtt a közigazgatási rendszert úgy alakították ki, hogy az „ügyfél” egy napi lovaglással be- és hazaérjen a közigazgatási központból lakóhelyére. Nos, a lovak el­tűntek, a közigazgatási beosz­tás lényegében megmaradt. Mint várható volt, e kérdés­kör tárgyalásakor Laurent Delpech, a francia kormány mellett működő audiovizuá­lis központ kabinetfőnöke felhívta a figyelmet az ame­rikai tömegkultúra dömping­­jére. A szellemi sivárosodás ellen már létrejött egy an­gol—olasz—német—francia együttműködés a kulturális értékek közös terjesztésére és alkotására a televíziózásban. Itt jegyezte meg, hogy a ko­rábban gyümölcsöző francia —magyar tévés koprodukci­ók száma lecsökkent. Ennek okaként a francia állami tévé szétdarabolását jelölte meg, és újabb koprodukciókra biztatott. R. S. Folytatódik a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Erősíteni kell a bizalmat a két nagyhatalom között Séta a Vörös térre • Megállapodásokat írtak alá Látogatás a Lomonoszov egyetemen A moszkvai Kremlben, az SZKP KB főtitkárának a szovjet kormány épületében lévő dolgozószobájában kez­dődött meg kedden délelőtt, moszkvai idő szerint 10 óra­kor Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan harmadik talál­kozója. Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan előző két meg­beszélésén 171 percet tárgyalt egymással, a vasárnapi négy­­szemközti találkozó 71 percig tartott, míg a hétfői tárgya­lás — amelyen a tárgyalókül­döttségek tagjai is részt vet­tek — csaknem 100 percig. A tegnap délelőtti találko­zó után Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök sétát tett a Kreml területén és a Vörös téren. A kimerítő tárgyalást követő kikapcsoló­dást az amerikai elnök indít­ványozta, a szovjet főtitkár pedig készségesen vállalta az alkalmi idegenvezető szere­pét. A séta a Kreml csodálatos templomainál kezdődött, majd a Kreml nagyórája alatti kapun a két államférfi kisétált a Vörös térre, ame­lyet ebből az alkalomból nem zártak le, így az elnöknek le­hetősége nyílt arra, hogy kö­zelebbről is ismeretséget kös­sön a moszkvaiakkal, akik melegen üdvözölték őt. Az amerikai államfő és a Vörös téren tartózkodó emberek között kötetlen beszélgetés alakult ki, amelynek fő té­mája a béke megőrzésének fontossága volt. Reagan annyira belefeled­kezett a moszkvaiakkal foly­tatott eszmecserébe, hogy a szovjet—amerikai kétoldalú dokumentumok aláírása emi­att húsz perccel később kez­dődött a tervezettnél.­­♦—♦— Szovjet—amerikai doku­mentumokat írt alá kedden délelőtt Eduard Sevardnadze szovjet és George Schultz amerikai külügyminiszter. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan amerikai elnök a ked­di, harmadik találkozó után ugyancsak megjelent az ün­nepélyes eseményen a Kreml nagy palotájának Vörös sza­lonjában. Jelen voltak más hivatalos személyiségek is, többek között Andrej Gro­­miko, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Sevardnadze és Schultz el­sőként aláírta azt a jegyző­könyvet, amely rögzíti a megállapodást, hogy közös kísérlettel próbálják ki, va­lóban pontosan ellenőrizhe­tő-e az 1974-es, a föld alatti nukleáris kísérleteket korlá­tozó szerződés tiszteletben tartása. A két külügyminisz­ter kézjegyével látta el azt a szovjet—amerikai megálla­podást is, amely az interkon­tinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjárókról in­dítható ballisztikus rakéták indítására vonatkozó előze­tes értesítést írja elő. Ezután Vaszilij Zaharov, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere és Charles Wick, az amerikai kormány tájékozta­tási hivatalának igazgatója foglalta el a két külügymi­niszter helyét, s kétoldalú megállapodást írt alá a kul­turális együttműködés és cse­re 1989—1991-es évekre vo­natkozó programjáról. Megállapodást írtak alá a két ország kormányainak képviselői a „Csajka” és a „Loran—C” elnevezésű, egye­sített rádiónavigációs rend­szer létrehozásáról. A két rendszer egyesítése jelentő­sen javít majd a tengerjárók és a repülők navigációs biz­tonságán a Csendes-óceán és a Behring-tenger térségében. Kormányközi egyezményt írtak alá a közlekedéstudo­mány és -technológia terén való együttműködésről, egye­bek között a polgári légiköz­lekedésben, a vasúti bizton­ság kérdéseiben, autópálya­­hidak építésében, s az autó­pálya-közlekedés biztonsága terén. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között — ugyan­csak a moszkvai csúcs kere­tében — jegyzéket váltottak. Ennek alapján egy évvel meghosszabbítják az atom­energia békés hasznosításá­ban való tudományos-mű­szaki együttműködésről 1973- ban aláírt kormányközi meg­állapodást. Az idén június 20-ikán lejáró megállapodás egyebek között az anyag alapvető sajátosságainak, az irányítható termonukleáris szintézisnek kutatásaira irá­nyult. A két ország jegyzékvál­­tással bővítette a világűr bé­kés célú kutatásában és hasz­nosításában megvalósuló két­oldalú együttműködés prog­ramját. A tavaly április 17- én Moszkvában a külügymi­niszterek által aláírt megál­lapodást kiegészítették azzal a lehetőséggel, hogy tudomá­nyos berendezéseket is felál­­líthatnak a másik fél órok­(Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszéléseik harmadik napján a Kremlben. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök a főváros lakóival beszélget a Vö­rös téren.

Next