Kisalföld, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
Bemutatjuk az új vezetőket Életrajzok Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagyváradon. Felsőfokú tanulmányait a szegedi tudományegyetem orvostudományi karán végezte. Kutatómunkáját 1933-ban Szent- Györgyi Albert mellett kezdte. 1937—39 között az angliai Cambridge-ben tanult, 1941- ben magántanár lett, 1945— 49 között pedig a szegedi tudományegyetem rendes tanára volt. 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének igazgatójaként tevékenykedett. 1970- től 1978-ig a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettesi tisztségét is ellátta. Nyugállományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója volt. 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1949-ben pedig rendes tagja. 1985-ben az MTA alelnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának megalakulása óta elnöke volt. Kiváló tudományos tevékenységéért kétszer kapott Kossuth-díjat. Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 30-án született Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Eredeti foglalkozása tanár, 1939-től tagja a pártnak. A felszabadulás után a pártban és különböző tömegszervezetekben töltött be tisztségeket. 1959-től az MSZMP VI. kerületi bizottságának első titkára. 1963 és 1970 között a Fővárosi Tanács elnöke volt. 1970—1974 között a Népszabadság főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1974-től 1982-ig a Hazafias Népfront OT főtitkára, 1982 júniusa és 1984 decembere között pedig a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az Országgyűlés elnöki tisztét töltötte be. 1966-tól az MSZMP Középponti Bizottságának, 1975 és 1987 között a Politikai Bizottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszthelyen. Eredeti foglalkozása repülőgépszerelő, s 1945-ig szakmájában dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után pártmunkás lett, 1951-től pedig különféle gazdasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett. 1978 óta a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyetteseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Országgyűlés ipari bizottságának titkára. 1985-től az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke volt, végezte a közgazdaságtudományi egyetemet. 1947 óta a párt tagja. 1951—1956 között a Baranya Megyei Tanácsnál tervelőadó, 1955-től tervosztályvezető, majd 1960-tól a tanács elnökhelyettese volt. 1966—1971 között a Pécsi Városi Tanács elnökeként dolgozott. 1971-től a Baranya Megyei Tanács elnöke, 1975 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára volt 1975-től. Pozsgay Imre államminiszter 1933. november 26-án született Kónyban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság marxizmus- leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára volt. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetőjeként, majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának helyettes vezetőjeként tevékenykedett. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. 1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980-tól tagja. Az MSZMP országos értekezletén a KB a Politikai Bizottság tagjává választotta. Czibere Tibor művelődési miniszter 1930. október 16-án született Tapolcán. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett. 1956-tól a Ganz- Mávag mérnöke volt. 1963- tól a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanít. 1968—1974 között a gépészmérnöki kar dékánja, 1978 és 1986 között az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1976-tól levelező, 1985-től rendes tagja. 1983—1985 között országgyűlési képviselő volt, jelenleg pótképviselő. 1985-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a HNF Borsod Megyei Bizottságának elnöke. 1962- ben Kossuth-díjat kapott. A Külügyminisztérium közleménye Őszi István külügyminiszter-helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette Ioan Chirát, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársaság kormányának a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus bezárására vonatkozó román döntéssel kapcsolatos álláspontját. Kifejtette: a magyar kormány sajnálattal vette tudomásul a román döntést, és felhívja az RSZK kormányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben levő szerződéseivel, az európai együttműködés normáival, a Helsinki Záróokmány és a madridi utótalálkozó megállapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a magyar—román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézkedéshez ürügyként felhozott budapesti tüntetés törvényes keretek között zajlott le, az azon résztvevők az emberi jogok érvényesítése érdekében, a humanitárius kapcsolatok korlátozása, a romániai nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen emelték fel szavukat. A külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az MNK kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkítésében keresi a vitás kérdések megoldását, hanem változatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a magyar—román kapcsolatok fejlesztésén, a két nép barátságának erősítésén. 1988. július 1., péntek Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke 1926. november 6-án született Pécsett. Érettségi után, 1946-tól tímártanuló volt a Pécsi Bőrgyárban. Később él Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter 1928. június 27-én született Erdőtelken. Egerben és az ELTE jogtudományi karán tanult. 1950—1957 között az igazságügyi szervezetben tevékenykedett. 1957—1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, 1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja, 1983- tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese. Az ELTE egyetemi tanára s a Magyar Szociológiai Társaság elnökeként is tevékenykedik. 1985-ben Állami díjat kapott. Megyei tanácstestületek ülései Alkotó vitában született döntések Haladjunk kronologikus sorrendben! A reggel fél nyolckor kezdődött végrehajtó bizottsági ülésen a Vbtitkár előterjesztése alapján a testület tagjainak arról kellett dönteni, hogy milyen állásfoglalással küldi meg véleményét az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi két, megyénkben lezajlott helyi szavazásról. Olvasóink lapunkból is tájékozódhattak arról, hogy egyrészt Mosonszentmiklós, Mosonújhely, Gyártelep lakossága szavazott elsöprő többséggel Lébénymiklós nagyközségből való kiválás mellett, másrészt Tápszentmiklós és Győrasszonyfa lakossága döntött úgy június 18-án, hogy önálló tanácsot alakít, kiválva a tápi közös községi tanácsból. (Győrasszonyfa közössége csak a tanácsi ciklus végére nyilvánította elválási szándékát, ezért erről a témáról tegnap nem beszéltek.) Az alapos dokumentáció birtokában a vb-tagok mindenről pontosan informálódtak, s ennek alapján ellenvélemény nélkül hozzájárultak a Lébény—Mosonszentmiklós váláshoz. Sokkal keményebb dió volt a tápszentmiklósiak ügye — függetlenül attól, hogy az Elnöki Tanács végső döntéséhez a helyi szavazás eredménye, a megyei tanács-vb állásfoglalása nem kötelező érvényű, azon változtathatnak a fővárosban ... Nos, miért alakult ki a testületi ülésen az a heves vita, amelyet a tanácselnök így summázott: tulajdonképpen az apparátusi szemlélet összeütközése egy közösségi akarattal. Mert miről is van szó? Egyfelől érvényes a megyei tanácsi döntés, mely szerint a testület nem akadályozza a szétválási szándékokat, de ennek többletköltségeit vállalni — az isszokásos negyedévi ülését tartotta tegnap Győr-Sopron Megye Tanácsa. Azt megelőzően viszont rendkívüli ülést tartott a végrehajtó bizottság. A testületek tagjai fontos témakörökben tárgyaltak, majd döntöttek, illetve foglaltak állást a több alternatívás elképzelésekben. Minderről szóló tudósítást előzze meg a krónikás vélemény: új stílus látszik meghonosodni — követve az országos tendenciát — a középszintű tanácsi tevékenységben is, mert gazdasági szorítások miatt — nem tudja. Másrészt pedig ott áll a helyi szavazás egyértelmű eredménye: a 725 tápszentmiklósi szavazópolgár közül 700-an szavaztak, s az érvényes voksok közül 652-en a kiválás, illetve önálló tanács mellett foglaltak állást. Miként az az előterjesztett dokumentumokból, majd a kérdésekre adott válaszokból kiderült, nem elsősorban azzal van baj, hogy túl kis létszámúnak tűnik a község egy önálló tanácshoz (van megyénkben ma is kisebb település pl. Páli, Heves saját tanáccsal), hanem a meglévő infrastruktúra szegényessége, valamint egy — ma már látni — elhamarkodott (tápi) tornaterem építésére felvett kölcsön törlesztése lehet az új közösség nyomasztó öröksége. Még a tisztségviselők sem egyeztették a véleményüket előzetesen, amire a későbbi szavazás is bizonyíték: a tanácselnök és vb-titkár ellentétesen szavazott... A győri tanácselnök véleménye szerint túl sok energiát emésztene fel a tarthatatlanná vált közös tanácsi kapcsolat fenntartása. A megyei népfronttitkár a helyi akarat mindenáron való érvényesülése mellett érvelt. A megyei KISZ-bizottság első titkára sem látta értelmét az erőszakolt egybentartásnak. A megyei statisztikai hivatal elnöke a pénztelen jövőtől való óvakodás jegyében javasolta, hogy a vb ne helyeselje a döntést. A megyei tanács vb-titkára részletesen fejtette ki a személyi, tárgyi feltételek hiányából eredhető gondokat. A megyei pártbizottság titkára többek között arról faggatolózott, hogy vajon az ott lakók tudják-e valójában, hogy mit vállalnak fel az önállóságukkal? Érvek, pro és kontra hangzottak el, amikor a megyei tanács elnöke szavazásra tette fel a kérdést. Két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy állásfoglalásában támogatja a tápszentmiklósiak szándékát az Elnöki Tanács előtt. Valaki hozzátette: egy döntésben tévedni is lehet... A vb-ülés utáni tanácsülésen a megyei főügyész és a megyei bíróság elnöke adott számot az általuk irányított szervek munkájáról — ezt a testület tudomásul vette. Ezt követően a tavalyi költségvetési beszámolót fogadták el a tanácstagok egyéb döntések mellett. Az elején említett újdonság pedig az volt, hogy a következő két évre vonatkozó fejlesztési feladatok újrasorolásához kérte a tanácsi vezetés — még a tervek pontos kidolgozása előtt! — a testület véleményét. Erre még lapunkban visszatérünk. CS. A. ■ A Vízmű és Fürdő Vállalat győri Gyepszél utcai telepén évente 8—10 ezer darab vízmérő műszer javítását és hitelesítését végzik. Harmincezer karateruhát készítenek bérmunkában a Győri Divat Ruhaipari Kisszövetkezet 1. számú konfekcióüzemében belföldre és exportra. KIJAIFÖLD 3