Kisalföld, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

Bemutatjuk az új vezetőket Életrajzok Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke 1914. január 5-én született Nagyváradon. Felsőfokú ta­nulmányait a szegedi tudo­mányegyetem orvostudomá­nyi karán végezte. Kutató­munkáját 1933-ban Szent- Györgyi Albert mellett kezd­te. 1937—39 között az angliai Cambridge-ben tanult, 1941- ben magántanár lett, 1945— 49 között pedig a szegedi tu­dományegyetem rendes taná­ra volt. 1948 és 1970 között a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Orvosi Vegy­tani­­ Intézetének igazgatója­ként tevékenykedett. 1970- től 1978-ig a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának fő­igazgatója volt. 1970 és 1978 között az Országos Atom­energia Bizottság elnökhe­lyettesi tisztségét is ellátta. Nyugállományba vonulásáig a Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetének igazgatója volt. 1946-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező, 1949-ben pedig rendes tagja. 1985-ben az MTA al­­elnökének választotta. 1985 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés település­­fejlesztési és környezetvé­delmi bizottságának megala­kulása óta elnöke volt. Ki­váló tudományos tevékeny­ségéért kétszer kapott Kos­­suth-díjat. Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke 1921. október 30-án szüle­tett Budapesten. Tanulmá­nyait az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem bölcsészka­rán végezte. Eredeti foglal­kozása tanár, 1939-től tagja a pártnak. A felszabadulás után a pártban és különböző tömeg­­szervezetekben töltött be tisztségeket. 1959-től az MSZMP VI. kerületi bizott­ságának első titkára. 1963 és 1970 között a Fővárosi Ta­nács elnöke volt. 1970—1974 között a Népszabadság fő­szerkesztőjeként tevékenyke­dett. 1974-től 1982-ig a Ha­zafias Népfront OT főtitká­ra, 1982 júniusa és 1984 de­cembere között pedig a Mi­nisztertanács elnökhelyettese volt. Ezt követően az Or­szággyűlés elnöki tisztét töl­tötte be. 1966-tól az MSZMP Közép­ponti Bizottságának, 1975 és 1987 között a Politikai Bi­zottságnak a tagja. 1963 óta országgyűlési képviselő. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke 1927-ben született Keszt­helyen. Eredeti foglalkozása repülőgépszerelő, s 1945-ig szakmájában dolgozott. 1945 óta tagja a pártnak. A fel­­szabadulás után pártmunkás lett, 1951-től pedig különfé­le gazdasági beosztásokban dolgozott. Több gyár igazgatója volt, majd 1962-ben a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója lett. 1978 óta a Fővárosi Ta­nács elnökhelyetteseként, 1988. január 1-jétől pedig a tanács általános elnökhelyet­teseként tevékenykedik. 1980 óta országgyűlési képviselő. 1980—1985 között az Ország­­gyűlés ipari bizottságának titkára. 1985-től az Ország­­gyűlés építési és közlekedé­si bizottságának elnöke volt, végezte a közgazdaságtudo­mányi egyetemet. 1947 óta a párt tagja. 1951—1956 között a Bara­nya Megyei Tanácsnál terv­­előadó, 1955-től tervosztály­vezető, majd 1960-tól a ta­nács elnökhelyettese volt. 1966—1971 között a Pécsi Vá­rosi Tanács elnökeként dol­gozott. 1971-től a Baranya Megyei Tanács elnöke, 1975 óta országgyűlési képviselő. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizott­ságának titkára volt 1975-től. Pozsgay Imre államminiszter 1933. november 26-án szü­letett Kónyban. A Lenin In­tézetben történelem és mar­xizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandi­dátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság marxizmus- leninizmus esti egyetemé­nek igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztály­­vezetője, később titkára volt. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetőjeként, majd a Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottságának helyet­tes vezetőjeként tevékeny­kedett. Kulturális miniszterhelyet­tes lett 1975-ben, majd kul­turális, később művelődési miniszterré nevezték ki. 1982 óta a Hazafias Népfront OT főtitkára. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1980-tól tagja. Az MSZMP országos érte­kezletén a KB a Politikai Bizottság tagjává választot­ta. Czibere Tibor művelődési miniszter 1930. október 16-án szüle­tett Tapolcán. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyete­men végzett. 1956-tól a Ganz- Mávag mérnöke volt. 1963- tól a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanít. 1968—1974 között a gépész­­mérnöki kar dékánja, 1978 és 1986 között az egyetem rektora volt. A Magyar Tu­dományos Akadémiának 1976-tól levelező, 1985-től rendes tagja. 1983—1985 kö­zött országgyűlési képviselő volt, jelenleg pótképviselő. 1985-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel­nöke, a HNF Borsod Megyei Bizottságának elnöke. 1962- ben Kossuth-díjat kapott. A Külügyminisztérium közleménye Őszi István külügyminiszter-helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette Ioan Chirát, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköz­­társaság kormányának a Kolozsvári Magyar Főkon­­zulátus bezárására vonatkozó román döntéssel kapcso­latos álláspontját. Kifejtette: a magyar kormány sajnálattal vette tu­domásul a román döntést, és felhívja az RSZK kor­mányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben levő szerződéseivel, az európai együttműködés normáival, a Helsinki Záróokmány és a madridi utótalálkozó megállapodásaival. A szocialis­ta országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a magyar—román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézke­déshez ürügyként felhozott budapesti tüntetés törvé­nyes keretek között zajlott le, az azon résztvevők az emberi jogok érvényesítése érdekében, a humanitárius kapcsolatok korlátozása, a romániai nemzeti kisebbsé­gek hátrányos megkülönböztetése ellen emelték fel sza­vukat. A külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az MNK kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkíté­sében keresi a vitás kérdések megoldását, hanem vál­tozatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a ma­gyar—román kapcsolatok fejlesztésén, a két nép ba­rátságának erősítésén. 1988. július 1., péntek Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke 1926. november 6-án szü­letett Pécsett. Érettségi után, 1946-tól tímártanuló volt a Pécsi Bőrgyárban. Később él­ Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter 1928. június 27-én született Erdőtelken. Egerben és az ELTE jogtudományi karán tanult. 1950—1957 között az igazságügyi szervezetben te­vékenykedett. 1957—1969 között az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen, illetve a Magyar Tudományos Aka­démián dolgozott, 1969 és 1983 között a Magyar Tudo­mányos Akadémia Szocioló­giai Kutatóintézetének igaz­gatója volt. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja, 1983- tól pedig a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese. Az ELTE egyetemi tanára s a Magyar Szocioló­giai Társaság elnökeként is tevékenykedik. 1985-ben Ál­lami díjat kapott. Megyei tanácstestületek ülései Alkotó vitában született döntések Haladjunk kronologikus sorrendben! A reggel fél nyolckor kezdődött végre­hajtó bizottsági ülésen a Vb­­titkár előterjesztése alapján a testület tagjainak arról kellett dönteni, hogy milyen állásfoglalással küldi meg véleményét az Elnöki Ta­nácsnak a legutóbbi két, me­gyénkben lezajlott helyi sza­vazásról. Olvasóink lapunk­ból is tájékozódhattak arról, hogy egyrészt Mosonszent­­miklós, Mosonújhely, Gyár­telep lakossága szavazott el­söprő többséggel Lébénymik­­lós nagyközségből való kivá­lás mellett, másrészt Táp­­szentmiklós és Győrasszony­­fa lakossága döntött úgy jú­nius 18-án, hogy önálló ta­nácsot alakít, kiválva a tápi közös községi tanácsból. (Győrasszonyfa közössége csak a tanácsi ciklus végére nyilvánította elválási szán­dékát, ezért erről a témáról tegnap nem beszéltek.) Az alapos dokumentáció birtokában a vb-tagok min­denről pontosan informálód­tak, s ennek alapján ellen­­vélemény nélkül hozzájárul­tak a Lébény—Mosonszent­­miklós váláshoz. Sokkal ke­ményebb dió volt a tápszent­­miklósiak ügye — függetle­nül attól, hogy az Elnöki Tanács végső döntéséhez a helyi szavazás eredménye, a megyei tanács-vb állásfogla­lása nem kötelező érvényű, azon változtathatnak a fő­városban ... Nos, miért alakult ki a testületi ülésen az a heves vita, amelyet a tanácselnök így summázott: tulajdonkép­pen az apparátusi szemlélet összeütközése egy közösségi akarattal. Mert miről is van szó? Egyfelől érvényes a megyei tanácsi döntés, mely szerint a testület nem aka­dályozza a szétválási szán­dékokat, de ennek többlet­­költségeit vállalni — az is­szokásos negyedévi ülését tartotta tegnap Győr-Sopron Megye Ta­nácsa. Azt megelőzően viszont rendkívüli ülést tartott a végrehajtó bi­zottság. A testületek tag­jai fontos témakörökben tárgyaltak, majd döntöt­tek, illetve foglaltak ál­lást a több alternatívás elképzelésekben. Minder­ről szóló tudósítást előz­ze meg a krónikás­ véle­mény: új stílus látszik meghonosodni — követ­ve az országos tendenci­át — a középszintű taná­csi tevékenységben is, mert gazdasági szorítások miatt — nem tudja. Más­részt pedig ott áll a helyi szavazás egyértelmű ered­ménye: a 725 tápszentmikló­­si szavazópolgár közül 700-an szavaztak, s az érvényes voksok közül 652-en a kivá­lás, illetve önálló tanács mellett foglaltak állást. Miként az az előterjesztett dokumentumokból, majd a kérdésekre adott válaszokból kiderült, nem elsősorban az­zal van baj, hogy túl kis lét­számúnak tűnik a község egy önálló tanácshoz (van me­gyénkben ma is kisebb tele­pülés pl. Páli, Heves saját tanáccsal), hanem a meglé­vő infrastruktúra szegényes­sége, valamint egy — ma már látni — elhamarkodott (tápi) tornaterem építésére felvett kölcsön törlesztése lehet az új közösség nyo­masztó öröksége. Még a tisztségviselők sem egyeztették a véleményüket előzetesen, amire a későbbi szavazás is bizonyíték: a ta­nácselnök és vb-titkár ellen­tétesen szavazott... A győri tanácselnök véleménye sze­rint túl sok energiát emész­tene fel a tarthatatlanná vált közös tanácsi kapcsolat fenntartása. A megyei nép­fronttitkár a helyi akarat mindenáron való érvényesü­lése mellett érvelt. A me­gyei KISZ-bizottság első titkára sem látta értelmét az erőszakolt egybentartásnak. A megyei statisztikai hiva­tal elnöke a pénztelen jövő­től való óvakodás jegyében javasolta, hogy a vb ne he­lyeselje a döntést. A megyei tanács vb-titkára részletesen fejtette ki a személyi, tárgyi feltételek hiányából eredhe­tő gondokat. A megyei párt­­bizottság titkára többek kö­zött arról faggatolózott, hogy vajon az ott lakók tudják-e valójában, hogy mit vállal­nak fel az önállóságukkal? Érvek, pro és kontra hang­zottak el, amikor a megyei tanács elnöke szavazásra tet­te fel a kérdést. Két ellen­­szavazattal, egy tartózkodás mellett a végrehajtó bizott­ság úgy döntött, hogy állás­­foglalásában támogatja a tápszentmiklósiak szándékát az Elnöki Tanács előtt. Va­laki hozzátette: egy döntés­ben tévedni is lehet... A vb-ülés utáni tanácsülé­sen a megyei főügyész és a megyei bíróság elnöke adott számot az általuk irányított szervek munkájáról — ezt a testület tudomásul vette. Ezt követően a tavalyi költség­­vetési beszámolót fogadták el a tanácstagok egyéb dön­tések mellett. Az elején em­lített újdonság pedig az volt, hogy a következő két évre vonatkozó fejlesztési feladatok újrasorolásához kérte a tanácsi vezetés — még a tervek pontos kidol­gozása előtt! — a testület véleményét. Erre még la­punkban visszatérünk. CS. A. ■ A Vízmű és Fürdő Vállalat győri Gyepszél utcai telepén évente 8—10 ezer darab vízmérő műszer javítását és hi­telesítését végzik.­­ Harmincezer karateruhát készíte­nek bérmunkában a Győri Divat Ruha­ipari Kisszövetkezet 1. számú konfek­cióüzemében belföldre és exportra. KIJAIFÖLD 3

Next