Kisalföld, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
I I—‘ › z se D—• ae ›› J c 5 c Borsod megye után a legrosszabb helyzetben A tartalékok elfogytak, a mozikat bezárják A moalt szeretők, a gyakorlott filmszínház-látogatók naponta tapasztalhatják, a filmélményt sok egyéb körülmény is befolyásolja. A recsegő hangszórók, a még recsegősebb székek, a kulturált feltételek hiánya sokkal inkább taszítja, mintsem vonzza a közönséget. Valljuk meg őszintén, a megye mozihálózata alaposan megérett a korszerűsítésre. A helyzet azonban — sakknyelven szólva — patthelyzet. Mert a jogossághoz nem férhet kétség, a felújításhoz szükséges anyagiak azonban nem állnak rendelkezésre. Vajon mit tesz ebben a helyzetben a Győr-Sopron Megyei Moziüzemi Válla Dr. Szabadosné Lengyel Veronika örömteli és megdöbbentő adatokkal kezdi a beszélgetést. Örömteli, hogy a megye lakosságának 96 százaléka élhet a mozilátogatás lehetőségével, a 171 település közül 122-ben vetítenek filmeket, s csupán két, ezer fő feletti község van, ahol nincs mozi, Agyagosszergényben és Sarródon. További adat, hogy 42 településen nincs állandó mozi, zömében azonban ismert fogalom a vándormozi. Ez persze csak az érem egyik oldala. A másik már korántsem hízelgő. — A mozinak otthont adó épületek helyzete egyre kritikusabb — mondja a moziüzemi vállalat igazgatója. — Olyannyira, hogy Győr-Sopron megye Borsod-Abaúj- Zemplén megye után a legrosszabb helyzetben levő régió az országban. A felszabadulás után mindössze két mozi épült a megyében. A győri Rába és a kapuvári Petőfi filmszínház. A moziépületek jórésze már 1945 előtt is filmszínházként funkcionált, s ezeket államosította az új rend. Igen ám, csakhogy a felújításukat évtizedeken át elhanyagultak, sohasem volt pénz. A megyei tanácstól az elmúlt negyven évben egyetlen fillért sem kaptunk a rekonstrukcióra. Mi pedig a nyereségünkből képtelenek voltunk és vagyunk a 24 saját mozinkat rendbe hozni. S akkor még nem beszéltem a bérelt mozikról, amelyeknek a villamos hálózata, a biztonságtechnikai rendszere néha már az életveszély határát súrolja. Évente hárommilliót költhetünk beruházásra, és hárommilliót a felújításra. Ez a hárommillió csak a valós igények egyharmadára elég, s miközben az egyharmadot helyre hoztuk, újabb és újabb harmadok keletkeznek. Az igazgatónő szerint az lenne az optimális megoldás, ha felmérnék az igényeket és a megyei tanács finanszírozná a mozik felújítását. A realitás azonban arra enged következtetni, hogy erre aligha kerül sor. Ebben a helyzetben marad a legdrasztikusabb megoldás, a mozik bezárása. — Miként a magyar gazdaság — magyarázza dr. Szabadosné Lengyel Veronika —, úgy a megyei moziüzemi vállalat is azt a gyakorlatot folytatta, hogy a nyereséges mozikból finanszírozta a veszteséges mozikat. Ezzel a gyakorlattal azonban végleg le kell számolni. Rajka, Sopronbánfalva, Győr és Mosonmagyaróvár után úgy tűnik, hogy a veszélyeztetettek „klubjába” lépett öttevény, Hegyeshalom, Ásványráró, Bősárkány, Sopronkövesd és Farád. A helyzet drámaiságát jelzi, hogy a sopronkövesdi mozi szép és tiszta, a vezetékrendszere azonban életveszélyes, s ezért fontolgatjuk a bezárását. A végső szó kimondása előtt két módszert is bevet a vállalat az életbentartás érdekében. Az egyik: megpróbálják bevonni a magántőkét, s szeretnék kiadni a mozikat. Az igazgatónő szerint ez aligha lesz sikeres akció, a megyében ugyanis csak egyetlen mozi van, ami nyereséges, a győri Rába filmszínház. A másik út a társadalmi működtetés, ami azt jelentené, hogy a moziépületeket átadják a községi tanácsoknak, végezzék ők a filmterjesztést, s béreljék a kópiákat. A szakember szerint így a falusi mozik is nyereségessé tehetők, a fenntartás és felújtás azonban ezzel a községi tanácsok feladata lenne. — Ez utóbbi módszer nehezen indul és nehezen terjed — vélekedik dr. Szabadosné Lengyel Veronika.. — Mi azonban olyan helyzetben vagyunk, hogy mindenképpen átadjuk a mozikat. Ha a tanácsok nem vállalják, akkor az adott községben megszűnik a mozi. Koloszár Tamás o—IDE <t/¡ › ‹ t/‹ JJ ‚ Qjj contX a N10 O Te csodálatos, máshoz nem hasonlítható sztambuli éjszaka! Hajnalban az ázsiai part felől kúszott fel a nap az égre, estig forrósította az Aranyszarv-öböl partját, Sztambul Márvány-tengerre futó, meredek utcáit, a hatalmas város megszámlálhatatlan mecsetét, a Bizánci fal porladtában is monumentális köveit. Az óriás, egyesek szerint nyolc- vagy talán tízmilliós megapolis, Isztambul most lehelt vissza, amit a tízórás napsütésben magába szívott. Langymeleg az éjszaka. A müezinek, mint egymásnak felelgető tücskök a magyar pusztai éjszakában, millió hangszóróból elzengték a nap utolsó imájára hívó bús-monoton éneküket. Itt van az éj, ha messzinek is tűnik lenyugodni a város. Még mindig a bömbölő járműforgatagé az aszfalt, a járdán pedg száz és ezer vízárus, hátukon csillogó, teáskanna formájú tartállyal, övükben nyilvánvalóan öntisztító képességgel bíró pohárkészlet. Az egyetem előtti lépcsős téren árusok hada, a király most közöttük egy életet árusító férfi. Ezer, csak ezer líra! — kiabálja. Óriási mutatvány. Kezében kaszapengét tart, mint egy bűvész, lereszeli az élét, kinyújtott nyelvén végighúzva mutatja, íme, akár a bot. Majd háromszor végighúzza a zsebkés nagyságú élezőn, és a kaszával miszlikre aprít egy újságlapot. Sztambuli éjszaka. Az Atatürk sugárúton még mindig lépésben haladni a sokadalomban, az éttermek becsalogatói hangos szóval fognák a vendéget, de lám csak, a Taksim kerület felé tartó híd alatt egy férfi éppen nyugovóra készül. Két lépésre onnan, ahol autóbuszok, személykocsik robognak el, a hidat tartó pillér oltalmában hullámpapírra ágyaz. Valószínű, világosban is sötét rongyot terít rá, majd bebújik alá. Néhány perc, és megszabadul a világ gondjától. Békésen alszik majd. Egy nyugodt ember a nyugtalan városban! Később tucat- és tucatszámra találkoztam hasonló boldog emberekkel. A Beyoghlu kikötő támfalai mellett, mecsetek udvarán, a Hagia Szophia kertjében, a hajdan szomorú magyarokat látott Jedikülé, azaz a hét torony gaztól felvert kövei között. Azt mondják, a világ harmadik legszebbnek tartott városában tíz- és tízezreknek ott az otthona, ahol rájuk köszönt az éjszaka. Míg milliók és tízmilliók azon törik magukat, hogy vackot teremtsenek a fejük fölé, házuk, lakásuk legyen, az utcán lakók békésen elnyúlnak az utcai árkádok alatt. Míg előbbiek bútorra, ezer és egy apróságra gyűjtenek, akiké az utca minden kincsével, a nincstelenek, akik zsebükben hordják vagyonukat, azoknak nem fáj a fejük. Azt mondják, éjszakánként fegyveres őrség vigyázza az isztambuli nagy bazár temérdek kacatját, a híd alatt alvók nem félnek a betörőktől. Nekik nincs szükségük költséges és rafinált riasztóberendezésekre. Ezeket az embereket egyszerűen nem lehet meglepni. Boldog ember, gondoltam ott, a sztambuli éjszakában, amikor az ismeretlen férfi az új szultáni szeráj felé tartó híd alatt fejére húzta a takaróját. Néhány perc, és megszűnik számára a világ. Azt persze nem tudni, hogy az utcán lakók mit és miről álmodnak. Mert bármennyire nincstelen is valaki, álmodni a szegény ember is álmodik. : Feft&sczu&zsEF -JEGY2HT o¡CoN0 l/l ■01 1c M (/@»O) ■ö Z oc dkoQ. n / 1988. szeptember 17.– szombat KULTÚRA «, KÖZMŰVELŐDÉS (Be)mutatós óvoda Csodálkozó, rácsodálkozó gyermekszemek, színes, figyelemfelkeltő szemléltető eszközök, sok játék... — mintha egy lenne a naponta rendszeres óvodai foglalkozások közül. Csak talán az óvónéni izgatottabb a szokottnál. A gyerekek belefeledkezvén a feladatok megoldásába, nem veszik észre a felnőtteket, akik pedig pont azért vannak jelen, hogy őket — tudásukat, reagálásukat — figyeljék. A kicsik mit sem sejtenek a játékos kérdéseket előkészítő munkáról, amiben az óvodai kollektíva részt vett. Bemutató foglalkozás. Megtiszteltetés és rengeteg plusz munka. Nem minden intézmény vállalkozik rá szívesen. A beledi óvodában viszont évente négyet-ötöt is tartanak. Vajon miért éppen ide látogatnak gyakrabban a megye pedagógusai, a szakemberek. Ha végiggondolom a jellemzőit, adatait, semmi különlegeset nem találok benne. Integrált óvoda, Beleden hat csoporttal, s ide tartozik még Dénesfa, Rábákétól és Cirák is. Tizenkét óvónő jut a beledi két-két kis-, középső és nagycsoportra — a 150 gyerekre. A pedagógusok jól képzettek, többségük felsőfokú végzettséggel rendelkezik vagy éppen főiskolára jár. Felmenő rendszerben dolgoznak, tehát egy óvónő viszi végig a csoportot. Viszonylag nagy udvar tartozik az óvodához, bár a kerti játékok már cserére szorulnának. Hogyan látja „bemutatós” helyzetüket az óvodavezető, Tuba Lászlóné? — Óvónőink felkészültségét említve nem szabad kifelejteni munkaközösségeinket sem, az anyanyelvit és a hagyományőrzőt. Kisebb csoportokban könnyebb beszélni a problémákról, a bemutató foglalkozásokról. Bárki is tartja azt, közös ügyünk, hiszen a siker is mindenkié. A felkészülésben segítünk, s a nagy nap előtt a tervezett feladatokat a párhuzamos csoporttal ki is lehet próbálni. Folyamatosan végzik dolgozóink e kétéves komplex szemináriumot, ami tulajdonképpen diplomamegújító tanfolyam. Így a szakmai fejlődés állandóan biztosított. Egy gondunk van, szükség lenne egy főállású óvodatitkárra, hiszen adminisztrációs feladataink a pedagógiai munka rovására is mennek. — Véleményem szerint azért is tarthatunk több bemutatót, mert intézményünk felszereltsége maximális. A gyerekek kedvencét említem először, a variálható Greiswald tornaszersorozatot, amellett a legmodernebb automata diavetítő, diaflex áll a rendelkezésünkre. Sokat segítenek a környék vállalatai társadalmi munkával és pénzzel a szombathelyi Sabaria Cipőgyár Beledi Részlege, az ÉPFU, a Cementáru- ipari Vállalat, a Rábamenti ÁG és persze a helyi tanács. Nekik is köszönhető, hogy megjelenés után azonnal megvehettük a Képek az anyanyelvi neveléshez című szemléltetőeszköz-sorozatot. Épp ez volt a főszereplője legutóbbi bemutatónknak is, ahol, az új eszköz óvodai használatának kipróbálása után, az egyik készítője, Zilahy Józsefné főiskolai docens, igazgatóhelyettes tartott róla ismertetőt. Zárójelben teszem hozzá, gondolom vonzerőt jelent az is a látogatóknak, hogy községünk minden irányból könnyen megközelíthető. S. Cs. A magyar írók levele A Magyar Írók Szövetségének elnöksége levelet küld a világ összes írószövetségéhez ésszervezetéhez, tiltakozva a romániai településrendezés ellen. Az elnökség levele — amelyet eljuttattak az MTI-h hez — a többi között rögzíti: a falupusztítás tulajdonképpeni célja, hogy a legnagyobb európai kisebbség, a két és fél milliós romániai magyarság, valamint a harmadmilliónyi német lakosság megsemmisüljön, beolvasztódjék a román etnikumba. Az írószövetség elnökségének üzenete ismerteti a romániai nemzetiségek helyzetét nehezítő korábbi intézkedéseket. Majd utal arra, hogy az ENSZ tagállamainak csaknem a fele kisebb lélekszámú, mint az erdélyi (romániai) magyarság. Ősi földjén élve, ha ezt a két és fél milliónyi népet a történelem megfosztotta is államalkotó jogától, állhatatosan meg akar maradni szülőföldjén, s magyar akar maradni. Bősárkány: Piedone Afrikában (o) 6, Csorna: Szökevényvonat* (USA) 16, 18, Gönyű: Diplomás örömlány* (o) 8, Győr, Rába: A Beverly Hills-i zsaru* (USA) 14, A Júdás hadművelet* (fr) 7,6, 8, Győr, Rába Kamara: Britannia gyógyintézet (angol) 9, 11, Távol Afrikától I—II* (USA) 5, 18, Győr, Vörös Csillag: Száguldó falka (kanadai) 9, 11, 3. Rock Rióban* (brazil) 16, 18, Győrszemere: Az ördög jobb és bal keze (o) 6, Győrszentiván: Híd a Kwai folyón I—II* (angol) 6, Jánossomorja: Őrült római vakáció (o) 6, Kapuvár: Dzsungel könyve (USA) 16, A Nílus gyöngye* (USA) 18, Lébénymiklós: Betty Blue* (fr) f5, Mosonmagyaróvár, Dózsa: Kémek a Sasfészekben I—II* (angol) f6, Mosonmagyaróvár, Kossuth: Country Texasban (USA) 4, 6. Tiltott szerelem* (dán) 8, Pannonhalma: Zsivágó doktor I—II* (USA) 6, Rábapatona: Asterix és Cézár ajándéka (fr) 6, Rábapordány: Bomba jó bokszoló (o) 5, 7, Sopron, Szabadság: A szakasz* (USA) 3, 16, 18, VIDEO-MOZI Győr, Rába filmszínház: Kaszkadőrök (USA) 5, 7, Iván, Művelődési Ház: Csendőr nyugdíjba megy (o—fz) 16, Kapuvár, filmszínház : . Tudom, hogy tudod, hogy tudom (o) 4, Mosonmagyaróvár, Kossuth filmszínház: Leopárd kommandó (NSZK—o) 7, Pinnyéd, 350. sz. ÁFÉSZ falatozó: Conan, a barbár (USA) 9, Ásványráró: Aladdin (o) 7, Bősárkány: Ritz fürdőház* (angol) 6, Csorna: Szökevényvonat* (USA) 14, 16, Farád: Az utolsó csillagharcos* (USA) 16, Fertőd: Kis hableány (japán) 6. Nagy zűr Kis-Kínában* (USA) 8, Győr, Rába: A Beverly Hills-i zsaru* (USA) 14, A Júdás hadművelet* (fr) 7,6, 8, Győr, Vörös Csillag: Száguldó falka (kanadai) 3. Rock Rióban* (brazil) 16, 18, Győr, Petőfi: Asterix tizenkét próbája (fr) 6, Győrszentiván: Híd a Kwai folyón* (angol) 6, Hegyeshalom: A zsaru és a szex* (fr) 6, Jánossomorja: Őrült római vakáció (o) 6, Kapuvár: Dzsungel könyve (USA) 11, A Nílus gyöngye* (USA) 16, Kimle: Akit Bulldozernak hívtak (o) 6, Kópháza: Reméljük, lány lesz (o) 5, Lövő: Leopárd kommandó* (o) 4, Mosonmagyaróvár, Dózsa: Kémek a Sasfészekben I—II* (angol) 16. Mosonmagyaróvár, Kossuth: Country Texasban (USA) 4. 6. Tiltott szerelem* (dán) 8, öttevény: Betty Blue* (ír) 6. Pannonhalma: A halálraítéltek utcája* (ausztrál) 6. Sopron, Szabadság: Pinocchio (USA) 10, A szakasz* (USA) 3, 16. 18. Tét: Vészjelzés a tenger alól (sz) 6. VIDEOMOZI Annus. italbolt: Kettős gázlók* (h-k) fR. Somron. Lövér Hotel Nosztalgia-video: Liliomfl (m) 4. Sopron. Lövér Hotel videomozi: A Saint-Tropez-i csendőr (o—fr) fr. Lowron. Lövér Hotel videómatiné: Asterix 12 próbája (fr) de. 10. A csillaggal jelölt filmek korhatárosak! A Moziüzemi Vállalat a műsorváltoztatás jogát fenntartja! HIJMFÖLD ■— s