Kisalföld, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1989. március 1. szerda Ara: 4,30 Ft XIV. évfolyam, 51. szám KUMPOU) Sajtótájékoztató a Művelődési Minisztériumban Korszerűsödik a felsőoktatás felvételi rendszere A hazai egyetemeknek és főiskoláknak — élve a m új felvételi jogszabály adta önállósággal — június 30- ig kell kidolgozniuk saját felvételi követelményeiket, mivel azonban az érdekelteknek e változásokról időben tájékozódniuk kell, azok csak a meghirdetést követő két év múlva léphetnek életbe. Egyebek között erről is beszélt Czibere Tibor művelődési miniszter tegnap, a Művelődési Minisztériumban a felsőoktatás időszerű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón. Szólt a miniszter arról is, hogy az intézmények — a költségvetés lehetőségei, illetve saját erőforrásaik alapján — idén átlagosan 10 százalékkal emelhetik a felvehetők számát. Megszüntették a korábban pontosan meghatározott felvételi keretszámokat, helyette az intézmények rugalmasan kezelhető irányszámokkal dolgozhatnak. Ez azt is jelenti, hogy már ez évtől az egyetem egyetlen olyan jelöltet sem utasíthat el helyhiány miatt, aki elérte az intézmény felvételi ponthatárát. A minisztériumnak ezentúl nem lesz beleszólása a felvételi döntésekbe. A sajtótájékoztatón elhangzott: a felsőoktatási reformelképzelések szerint — a nemzetközi statisztikákat is figyelembe véve — a jövőben jóval több hallgatót kell a hazai felsőoktatási képzésbe bevonni, átalakítva egyszersmind a felvételi mai szisztémáját. El kell érni, hogy egy, a korábbinál egységesebb és színvonalasabb középiskolai érettségi „belépőként” szolgálhasson a felsőoktatásba, összekapcsolva ezt a tanulmányok első éveiben érvényesülő szelekcióval „beválási időszakkal”, ehhez azonban az is szükséges, hogy a felsőoktatásban eltöltött időszakot — a résztanulmányok érvényes vizsgái alapján — a munkába álláskor a hallgatóknak valamilyen formában elismerjék. A miniszter hangsúlyozta: véleménye szerint elsősorban nem a végzettek számát kellene növelni, hanem a részképzésbe bekapcsolódókét. A pályamódosítások várható gyakorisága miatt lehetőséget szükséges adni arra, hogy a hallgatók a későbbiekben valamilyen formában ismét folytathassák tanulmányaikat. Elsősorban ilyen felfogásban tartotta járható útnak Czitpere Tibor az úgynevezett nyitott tagozati formát amely a távoktatás és az önképzés módszereit is felhasználva kíván bizonyos területeken új felsőoktatási képzési szisztémát megvalósítani. A „nyitott egyetem” olyan, immár hazánkban is kezdeményezett gyakorlata, amely önköltséges áron, felvételi nélkül teszi lehetővé az egyetemi képzést, véleménye szerint nem hirdethető meg széles körű oktatási programként. Hazánkban ugyanis társadalmi feszültségekhez vezethet, hiszen csak egy szűk réteg tudná megfizetni, s nincs meg hozzá a megfelelő távoktatási-technikai háttér sem. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtótájékoztatón elhangzott: a jövőben változik a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos előfelvételi rendszer. Eszerint — átmeneti három év után — a férfihallgatóknak a tanulmányok végén kell letölteniük, majd katonai szolgálatukat, amely csak 12 hónap lesz. ■ A Rekord Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat téti gyárában új rögtörő gépet alakítottak ki, amelynek az első darabja most készült el. A gép óránként mintegy 10 hektáron képes a talaj vetéselőkészítésére. Az előzetes piacfelmérés szerint nemcsak hazai, hanem jelentős tőkés megrendelésre is számítanak a téti gyárban. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Részletes beszámolónk a 2. oldalon.) Straub F. Brúnó fogadta Saiful Sulunt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az országházban fogadta Saiful Sulunt, az Indonéz Köztársaság Parlamentjének alelnökét A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke. Jelen volt Bustanul Arifin Indonézia budapesti nagykövete. Az indonéz népi konzultatív gyűlés elnökét ugyancsak tegnap fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. Magyar—csehszlovák pénzügyi tárgyalások Villányi Miklós és Jan Stejskal pénzügyminiszter Budapesten kedden megállapodást írt alá a magyar— csehszlovák idegenforgalom 1989. évi fizetőeszköz ellátásáról. A megállapodás biztosítja a pénzügyi feltételeit a két ország közötti turizmus korlátozás mentes lebonyolításának. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a KGST valutáris, pénzügyi mechanizmusának átalakításáról és áttekintették a nemzetközi pénzügyi rendszer egyes kérdéseit. Jan Stejskalt fogadta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A csehszlovák pénzügyminiszter tegnap elutazott hazánkból. A politizálás színterei Nyilvános fórumok A POLITIZÁLÁS fórumairól van szó, azokról a helyekről, ahol az emberek tájékozódhatnak, véleményt formálhatnak időszerű kérdésekről, teendőkről. Senki sem mondhatja, hogy egyiknek vagy másiknak híján lennénk manapság. A kérdések arra irányulnak, miként lehet a hazai, jelenlegi válságos helyzetet meghaladni, és milyen szerep hárul ebben az MSZMP-re, amikor a hatalom gyakorlásának demilitarizálására van szükség. Eléggé közkeletű ügyek kerülnek terítékre, bennük a múlt, a jelen, a jövő ítélete és ígérete. A Győr városi pártbizottság a közelmúltban 12 helyen rendezett nyilvános fórumot. Számított a párttagok és pártonkívüliek részvételére. Ha őszintén minősítenem kell azt az egyet, amelyen részt vettem, akkor azt mondhatom, hogy inkább becsülhető a szándék, mint az eredmény. Arra jó volt, hogy a városi pártbizottság vezetője beszéljen a testületi munkáról, a helyi programokról, a hallgatók kérdezzenek sokakat foglalkoztató ügyekről, például arról, hogy mi lesz a föld, avagy a tulajdonlás sorsa, egészében mi változik falun? A példák mutatják, hogy városkörnyéki községekről van szó, olyan falvakról, ahol jól megy a téesznek, tűrhetőek az emberek anyagi kondíciói. Érzik, persze hogy érzik az infláció vészjelzéseit, de az is tapasztalható, hogy a falu lakói politikai nyilatkozatok, vélemények iránt még mindig mértéktartást tanúsítanak, jóllehet, senkit sem hagy érintetlenül, hogy a sorsát miképp kényszerül megélni öreg és fiatal, családos és családtalan. Egyik becsülendő érték az, hogy az emberek a jövőben is mértéket tudjanak tartani. A falusi közegben bizonyára ez azért áttetszőbb, mert kevesen vannak, de oka lehet az ,is, hogy az emberek jól ismerik egymást. Személytől személyig húzódnak a mentalitásbeli erővonalak. Olyan értékhordozókkal bírnak, mint az önerőre támaszkodás, az önszerveződés. Ezek nem most keletkeztek, hanem megvannak az előzményei. Megvan a szolidaritásérzés is, noha ezt a falusi ember sosem ily szavakkal fejezte ki. Ha tehát az MSZMP számít a falusi választópolgárokra, akkor nemcsak a jól ismert nyelvi formulát, mint érvet kell hasznosítania, hogy a párt agrárpolitikája általában sikeres volt, hanem azt is: a párt számít a tulajdonlás sokféleségében a mértékletességre, az önerőre, az egymás iránti becsülésre, arra, hogy ily módon a szándékokból termőre forduló föld lesz, ahol nemcsak vihart, hanem termést lehet aratni. Az ígéret csupán nem elég. Különben is érdemes emlékeztetni arra a közhelyszerű igazságra, amely szerint bármely pártprogram annyit fog érni, amennyi megvalósul belőle rövid és hosszú távon. Élek agyanúperrel, hogy a fórumon a nem lebecsülendő tapasztalatok dacára még mindig a régi kerékvágásban haladt a kommunikáció. Nem mondható, hogy nézetekben, újkeletű kérdésekben nincs tanácstalanság. Van. A fórum részesei közül többen mintha kötelező penzumként élték volna meg a jelenlétet, és egy idő után távoztak. Ez úgy is felfogható, mint szabad emberek szabad fóruma, de úgy is, hogy a fórumon elhangzott érvek régről ismert formulákat tartalmaztak, és az emberek azokat unják. Azt mindenképpen pozitív előjellel érdemes a kezdeményezők számlájára írni, hogy az emberekkel a szót értés tudományát gyakorolni kell minden vezetőnek. MOST IS, ezután is így lesz, mert a leendő választópolgárok kérdeznek és válaszolnak fórumon és fórumon kívül. Ha nem a közöny vagy a szélsőséges indulat, hanem a ráció és az önmérséklet jut érvényre, akkor a leendő választópolgárok arra szavaznak, aki előbb győzi meg őket, tisztesség politikai céljairól, a programba foglalt vállalkozásáról. V. L. Nem lesz párt a Münnich Ferenc Társaságból Berényi Ferenc nyilatkozata A többpártrendszer önmagában nem old meg semmit, az a kérdés, hogy ezek a pártok imást tudnak tenni a gazdasági fellendülés érdekében — mondta az MTI munkatársának Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság (MFT) ügyvezető titkára. Hozzátette: „az alakuló pártok már bejelentették, hogy igényt tartanak állami támogatásra, csak azt nem tudjuk, hogy a dolgozók vagy a nyugdíjasok rovására kívánnak-e pénzhez jutni.” Az ügyvezető titkár elmondta, hogy az MFT a február 10.fisei KB-ülés után sem kíván párttá alakulni, mert ugyanazon az ideológiai alapon áll, mint az MSZMP, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben — elsősorban a vezetési munkastílust illetően — kritikai észrevételeket tesz. A társaság a jövőben is mozgalomként küzd a marxi ideológiai alapokon nyugvó szocializmus megteremtéséért, illetve fellép a jobboldali, polgári restaurációs törekvések ellen. Az MFT munkájával azt szeretné elérni, hogy visszanyerjék hitüket azok a tömegek, amelyek a szocializmus hívei, de az utóbbi tizenöt esztendőben elvesztették bizalmukat. Berényi Ferenc szerint a mai problémák gazdasági alapokon nyugszanak. Az ebből kiindult társadalmi vita nem viszi előre az ügyet, mert a gazdasági irányítás is a napi politikával kénytelen foglalkozni. Pedig a tömegek számára csak a jól szervezett, gazdaságos, értéktöbbletet teremtő termelés biztosíthatná a megélhetés alapját. Az ügyvezető titkár arról is szólt, hogy szerinte még túl korai 1956 értékelése, hiszen az akkori események szereplői közül nagyon sokan élnek. Azt a véleményét, azonban leszögezte, hogy 1956-ot egyértelműen népfelkelésnek nevezni meggyalázása 1848-nak, s azt mondta: az események jobbító szándékú tüntetéssel kezdődtek, de fokozatosan véres ellenforradalomba torkollottak Az 1988 novemberében alakult Münnich Ferenc Társaságnak ma már több mint tízezer tagja van. Szinte valamennyi megyében és sok városban helyi csoportok működnek. A tagság mintegy 65—70 százaléka tagja az MSZMP-nek. Az MFT szoros együttműködést alakított ki a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségével, és keresik a kapcsolatot más szervezetekkel, így például a SZOT-tal is. A társaság a közeljövőben megtárgyalja a működési szabályzatát és megtartja alakuló közgyűlését. A tervek között lapalapítás is szerepel — mondta befejezésül Berényi Ferenc.