Kisalföld, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-01 / 282. szám

4 Új elnök az edzőbizottságban A megyei labdarúgó­szövetség elnöksége Petőhá­­zán tartotta meg évadzáró ülését: megállapította, hogy a megyei bajnokság színvonala, ha nem is javult, de nem csökkent, bár vannak csapa­tok, amelyek előző években mutatott teljesítményükhöz képest jelentősen visszaes­tek. A FIFA szigorító utasítá­sai ellenére, amelyek a sza­bálytalanságok egységes el­bírálását és néhány esetben a kiállítások rendelkezését ír­ják elő, nem nőtt megyénk­ben a súlyos fegyelmezések száma. A három osztályban (felnőtt, ifi és serdülő) és négy csoportban lejátszott 329 bajnoki mérkőzésen összesen ötvenkilenc alkalommal éltek a játékvezetők a fegyelmezés legszigorúbb formájával, a kiállítással. A kiállításoknál a fegyelmi bizottság mindenkor a sportszerűtlenség súlyának megfelelően élt a büntetés eszközével, és ha arra mód kínálkozott, fel is függesztett eltiltásokat. Keglovich László, az edző­bizottság vezetője megnöve­kedett elfoglaltságára való hivatkozással lemondott. Az elnökség a helyére Kováts Csabát, a Rába ETO junior csapatának jelenlegi szakve­zetőjét választotta meg, egy­ben kooptálva is az elnökség­be. Az új elnök röviden ismer­tette elgondolásait: aktívabbá kívánja tenni a bizottság munkáját, ebben elsődlege­sen a megye fiatal edzőire támaszkodik. A megye öt városának vezető egyesületei­vel karöltve tehetségkutatást kíván tartani, és a kiválasz­tott tehetségek útjának figye­lemmel kísérését szorgalmaz­za. Kőrös László, a játékvezető bizottság elnöke arra a lehe­tetlen helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg csak a két legmagasabb osztály­ban, az NB I-ben és II-ben tevékenykedő játékvezetők részére kötelező az orvosi alkalmassági igazolás. Az elnökség új költségtérítési rendszert dolgoz ki az új idény indulásáig. Újítás lesz még a játékve­zetéssel összefüggésben a tavasztól, hogy kiállítás eseté­ben a befejezés után azonnal kell az öltözőben megírni a játékvezetői jelentést, abban részletesen ismertetni a kiál­lítás okát, és a jegyzőkönyvet a két csapat vezetőivel alá is íratni. Az egyesületi vezetők ott azonnal megjegyzést te­hetnek a jelentéssel kapcso­latban. Döntött az elnökség az MLSZ rendkívüli közgyűlésén a megyét képviselők szemé­lyéről is: Egyházy Gábor fő­titkár, Kőrös László, Szépvöl­­gyi Elemér, a mosonmagyar­óvári szövetség elnöke, vala­mint Gundinger József és Szániel János elnökségi ta­gok. K.J. Töretlen az edzésmunka Tóvári Pétert, a Vízügy SE evezőseinek vezetőedzőjét ge­­rincsérvbántalmak gyötrik. A nem kis kínokkal járó beteg­ség fájdalmait némileg enyhíti, hogy tehetséges versenyzői távollétében „távirányításával” készülődhetnek. A már korábban bevonult Kokas Lászlóval együtt a mun­dért nemrégen felvett Lacsik Péternek, Papp Oszkárnak és Fülöp Tamásnak is engedélyezték parancsnokai, hogy a hét minden napján látogassák az edzéseket. Nem esnek ki a ritmusból, elvégezhetik a hosszú távra meghatározott edzés­adagot. Az edző továbbadta azt a kellemes hírt is, hogy Melis Zol­tán szövetségi kapitány a Vízügy SE evezősei közül a Mitring-Hompoth (utóbbi újonnan igazolt) versenyzőpárossal együtt a Lacsik-Papp kettőssel is számol a jövő augusztusi bécsi felnőtt evezős világbajnokságon. A Sárdy testvérek Sárdy Zolika 11 éves és alig látszik ki a földből. Ennek ellenére cselgáncs­bajnok a 49 kilogrammos súlycso­portban. - Öt éve járok dzsúdóra. Első edzőm Kámán Péter volt, most Barasits Gyuri bácsi tanítványa vagyok. Októberben Szegeden kaptam az aranyérmet. Talán azért is sikerült nyerni, mert gyakran bejött a válldobás. A győ­zelemnek nagyon tudok örülni, ha kikapok, akkor még sírni is szoktam. A tanulás? Négyes, ötös jegyeim vannak a soproni belvárosi iskolában. Szeretek olvasni, focimeccsre járni. Jó lenne már egyszer Sopronban is versenyezni és győzni. Sárdy Barbara 14 éves, a Széchenyi Gimnázium elsőosztályos tanulója: - Tavaly én is bajnok voltam, az idén második. Hogyan lettem cselgáncsos? Egy szórólap hatására. Aztán orvos szü­leim elvittek edzésre. A többi már egy­szerű. Magas és erős vagyok, jól megy a külső kardobás. De azért egy huligán elől bizony elfutnék. Pedig egy két nehéz helyzetből már kivágtam magam. Tavaly Franciaországban versenyre utaztamban baleset ért. Haza­telefonáltam úgy, hogy összeszedtem néhány nemzetközileg ismert szót, és azokat használtam. Egyébként angol-német szakos vagyok és jól érzem magam, csak azt a fránya porcgyanús térdemet tudnám elfelejteni. Imádok zongorázni, hallásból és kottából is. Most övvizsgára készülünk jó néhányan a szakosztályban. Két Sárdy testvér a háromból, a sop­roni cselgáncssport tehetséges képvise­lői. W. F. Dopping­botrány Ez a három német sportoló: Ulf Timmerman (súlylökő), Heike Drechs­ler (távolugró), Kristin Otto (úszó) a Stern ma­gazin szerint évek óta szimulálószerek segítsé­gével értek el kimagasló eredményeket az Európa- és világbajnokságokon, valamint az ötkarikás játékokon. Adatok a tulajdonjog védelméhez Kié a csónakház? A sporttelepek tulajdonjogá­nak igazolása miatt lázas kuta­tásba kezdtek Győrött is az ille­tékesek. A Radó-szigeten 1877-ben alakult meg a Győri Csónakázó Egylet, és működött - főleg vá­rosi támogatással! - ezen a néven 1948-ig. Akkor átvette a KFVDSZ és a Vörös Meteor eve­zős egyesülete lett. 1968-ban a megye ipari szövetkezetei vették állományba a csónakházat, és azóta a Győri Spartacus SE eve­zős szakosztályaként működik. A regattaház Magyarország leg­régebben megszakítás nélkül funkcionáló evezős bázisa. A tulajdonjog védelméhez a GYCSE öttagú alapító csapata -Mihalkovics, Mike, Zechmeister, Sipos és Barcza - egyikének, Győr sportélete apostolának, Mihalkovics Tivadarnak a köny­véből idézünk: „1877-ben a febr. 6-iki köz­gyűlésben hagyatott jóvá a Rába­­szabályozási kormánybizottság­gal kötött szerződés, mely szerint az egylet örök használatra kapott az új Radó sétatéren 472,6 négy­zetméter területet, bizonyos, a szerződésben felsorolt kötelezett­ségek mellett (lépcsőfenntartás, sétatéri lobogógondozás, sza­bályozási közegek beléptetése, évi 1 frt. fizetés). E terület azonban jogfelmondás nélkül csak a mostani területet foglalta el, mint amely a csónakház vízre helyezése folytán egyelőre igé­nyeinek megfelel. E fontos szerződés és a térrajz az 1883-1889 feliratú könyvbe vannak bekötve, és e körülményt itt különösen hangsúlyozom, hogy az egylet emlékében megújítsam és a feledékeny­ség­­től megóvjam.'" A Radó-szigeti csónakház ere­detének megismerésére a Győri Hírlap 1897. június 9-i számából idézünk: A Győri Csónakázó Egylet fennállásának 20. évében, 1897. június 7-én végre felavatta a parton épült új csónakházát. Az­ avatáson az egyleti tagsággal együtt ünnepelt Győr város sportszerető közönsége is. Az egyleti élet nagy napjára Győrbe érkeztek Budapestről a Nemzeti a Neptun és a Hunnia egyletek és a Pozsonyi Hajós Egylet képviselői. A tudósító szerint festői lát­ványt nyújtott a Rábának a két vashíd közötti szakasza, amelyet emberszalag övezett, közepén a lobogódíszben pompázó csónak­házzal. Ugyanakkor elragadó lát­ványt nyújtott a 40 sporthajó díszfelvonulása. Ezután követ­kezett Zechmeister Károly kirá­lyi tanácsos, Győr város polgár­­mesterének avatóbeszéde, majd sor került egy versenyre a főreál­iskolások részvételével. A sport­jellegű megmozdulások befejező aktusaként lampionos csónak­felvonulást rendeztek. Ennyi adat talán elég lesz a tulajdonjog megvédéséhez. Végh Ferenc A századforduló-kori képen jobbra a csónakház, középen a kioszk (pótlása nem az eredeti helyre ke­rült), a fák között a sokat emlegetett „faszínház” lát­ható. Fair Play Az öreg kontinens lab­darúgó-stadionjaiban elharapódzó sportszerűt­lenségek, rendbontások, botrányok állandó gondot jelentenek az Európai Labdarúgó Szö­vetségnek (UEFA) is. A szervezet nemrégiben megalakult Fair Play Bizottsága ezekben a napokban Zürichben ülé­sezett, s Antonio Matar­­rese elnök, valamint öt tagja - közte a magyar dr. Szilágyi György is - prog­ramtervezetet készített elő. Az UEFA elhatározta, hogy „Flair Play”-akciót kezd, amelyhez kéri a különböző sportszerve­zetek, európai nemzeti labdarúgó-szövetségek és a sajtó segítségét is. Rendszeresen tájéko­zódni akar arról, hogy a különböző országokban mit tesznek a szövetsé­gek, a klubok, és be akar­ják vonni a szurkolók képviselőit is. Amint Lennart Jo­hansson, az UEFA svéd elnöke többször is s most újból kijelentette, min­dent megtesznek, hogy az európai stadionokban ismét a játék kapja a főszerepet. 1990. december 1., szombat A többi stimmel... A Kisalföld 1990. november 24-i számának 4. oldalán rövid híradás jelent meg „Osztrák síkörzet” címmel. Ezzel kapcso­latban az alábbi kiigazításokat teszem: 1. A könyv nem Pécsett jelent meg, hanem Budapesten. 2. A megjelenés időpontja: 1989. novembere - tehát nem „néhány héttel ezelőtti. 3. A könyv nem magánkiadásban jelent meg, hanem a Medicina Könyvkiadó (közelebbről annak „Sport” szerkesztő­sége) gondozásában. 4. A kötet pontos címe: „44 osztrák síkörzet". 5. Amiért a néhány soros hírt közölték, szintén nem igaz. A könyv ugyanis nem kapható a Magyar Természetbarát Szövetség központjában, tehát az érdeklődők hiába keresik fel a megadott címen és időpontban. (Az információ a Magyar Távirati Iroda hírei között szerepelt - A szerk.) Szabó György, a könyv szerzője Holnap még nincs, de jövő vasárnaptól már megjelenik, hogy a megye vasárnap se maradjon újság nélkül! M9201/1H* MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE KAPUVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A JEGYZŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE KIÍRT PÁLYÁZATI HATÁRIDŐT 1990. december 17-ig MEGHOSSZABBÍTJA. Pályázhatnak mindazok, akik állam- és jogtudományi egyetemi doktori képesítéssel vagy államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkeznek és államigazgatási szervnél legalább 2 éves államigazgatási gyakorlatot szereztek. A pályázathoz csatolni kell részletes önéletrajzot, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt és az iskolai végzettséget igazoló okmány másolatát. A jegyző határozatlan időre kerül kinevezésre. Fizetés a hatályos jogszabályok alapján, megegyezés szerint. A pályázatot Kapuvár város Polgármesteréhez (9330. Kapuvár, Fő tér 1. Telefon: 97/42-286) kell benyújtani. *49996/10* PÁLYÁZATI FELHÍVÁS JEGYZŐI

Next