Kisalföld, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

1991. június 1., szombat Ára: 7,50 Ft XLVI. évfolyam, 127. szám Torgyán nem állt takarékra Míg nincs földtörvény, nem mehet szabadságra a parlament­ ­­­ A hagyományokhoz hűen, lassan már így fo­galmazhatunk, látványos fogadtatást rendez­tek tegnap délután a kisgazdák Csornán dr. Torgyán Józsefnek, a Független Kisgazda­­párt társelnökének. A kónyi és az enesei el­ágazásnál köszöntötte Maurer János, a kis­gazdapárt csornai elnöke, majd a Tejporgyár­nál zsebkendőket lengető tömeg fogadta, amikor átszállt a felpántlikázott hintóba, hogy körbejárja a várost, mielőtt párbeszédet kezd a híveivel. Megállítottuk, hogy lapunk számára néhány kérdésre válaszoljon az elvi­­tathatatlanul népszerű politikus. _________________________________________________­___­ ­ Lehet, hogy udvariatlan­ságnak tűnik, kérem ne vegye annak, de hadd említsem meg, hogy olyan információ­­hoz jutottam, miszerint a párt­juk határozatot hozott, hogy a június 29-én sorra kerülő­ nagyválasztmányig tartóz­kodnak minden nyilvános szerepléstől Ön mégis itt van, sőt úgy tudom, fáradhatatla­nul járja az országot. A jövő héten Zalába megy, s renge­teg még a meghívása, ezért nem tudta a csornaiak első kérését teljesíteni, hogy egy hosszabb programmal láto­gasson el Vagyis nem állt ta­karékra, ahogy azt szeretnék néhányan.­­ Valóban hozott a frakció és az elnökség egy része ilyen határozatot, de az én megíté­lésem szerint ez a határozat alkotmányellenes, a gyüleke­zési jog biztosítását jelentő jogszabályokkal, a képviselők jogállásáról szóló törvénnyel is ellentétes. És nem utolsósor­ban ésszerűtlen, mert elvágni egy pártot a választóitól, a gyökerektől, én nem hiszem, hogy ez előfordult volna a pár­tok történetében. Ezért ezt a határozatot nem tartom jog­érvényesnek.­­ Úgy hallottam, hogy dél­előtt elnökségi ülés volt, és ön egyenesen az elnökségi ülés­ről indult Csornára Nagyon fáradtnak és megviseltnek látszik. Megtudhatnánk vala­mit a délelőtti ülésről? - Újdonságként csupán azt tudnám közölni, hogy a jövő héten elkezdődnek a három­párti tárgyalások, hogy végül is ebből a helyzetből mi lenne a legcélszerűbb kivezető út, és elhatároztuk, hogy addig nem megy a parlament szabadság­ra, amíg nincs olyan földtör­vény, ami hatályba is lép. Hogy ez konkrétan milyen lesz, ezt most még nem tu­dom megmondani. (Folytatás a 2. oldalon.) A kitűzött határidő előtt Szovjet csapatkivonás A Szovjetunió a kitűzött ha­táridő -június 30. - előtt be­fejezi Magyarországon állo­másozó csapatai teljes kivoná­sát - jelentette be tegnap Moszkvában Vlagyimir Zsur­­benko vezérőrnagy. A szovjet vezérkari tábor­nok annak kapcsán adott nyi­latkozatot a TASZSZ hírügy­nökségnek, hogy a magyaror­szági és csehszlovákiai szovjet csapatkivonás befejező szaka­szába lépett. Zsurbenko közölte, hogy Magyarországon mára mind­össze 1500 szovjet katona és összesen 5 haditechnikai esz­köz maradt. Ez év januárja óta 14 ezer katonát, 214 harckocsit, 189 páncélozott harcjárművet, 683 tüzérségi üteget, 111 katonai repülőgé­pet vont vissza a Szovjetunió magyar területről. Jeszenszky Géza közel­múltban tett moszkvai látoga­tása során szintén szó esett a szovjet csapatkivonásról, amely egy új korszak kezdetét jelentheti a szovjet-magyar vi­szonyban. A magyar külügy­miniszter akkor úgy nyilatko­zott, hogy még a kivonás be­fejezése előtt megállapodás­ban rögzítik a pénzügyi elszá­molás feltételeit. Zsurbenko nyilatkozatában elmondta, hogy hasonlókép­pen jó ütemben halad a csehszlovákiai kivonás is. A szomszédos országban gya­korlatilag nem maradt sem­miféle szovjet haditechnika, mindössze 1400 őrfeladatot ellátó katona, akik június 30- ig szintén elhagyják Csehszlo­vákiát. Az igazgató levélben fölmondott HOGYAN TOVÁBB, GYŐRI BALETT? „Elmentem, Iván....” - Letiltott koreográfiák - Jön az új stílus? - Nem bizalmatlansági indítvány volt Markó Iván tegnap levelet küldött Botos Gábornak, a megyei közgyűlés elnökének. Közölte, hogy tudo­mására jutott: a Győ­ri Balett bizalmatlan­­sági indítványt kezde­ményezett ellene. A hibákat vállalja, a rá­galmakat viszont nem. Segítséget kért az együttestől, azon­ban válaszul őszinte­ségére, személyiségé­ben megalázták. Mint úja, meghalt benne az erő, amely az együt­test és az iskolát táp­lálta. Időre lett volna szüksége az újjászüle­téshez, ezért augusz­tus elsejéig szünetet adott ki. Ezután sza­badult el a pokol... Végül levélben - a sajtón keresztül-júni­us 1-jével lemondott igazgatói tisztéről Úgy határozott, hogy a ki­alakult helyzetben az elmúlt tizenkét évben a Győri Balettnél játszott, Markó Iván nevével jelzett koreográfiákat nem lehet előadni a Győri Ba­lettnek sem Magyarországon, sem a határokon túl. Indok­lásként hozzáfűzte, hogy a történtek után a Győri Balett táncosai emberileg és művé­szileg hiteltelenné váltak a da­rabok érzelmi, gondolati és emberi tolmácsolására... A levél címzettjétől, a me­gyei közgyűlés elnökétől teg­nap délelőtt rövid összegzést kértünk. Botos Gábor el­mondta, hogy először ő is a sajtóból értesült a balettigaz­gató lemondási szándékáról.. - Bízom benne, hogy Markó Ivánnal sikerül személyes kapcsolatba lépnünk - fejez­te ki reményét az elnök. - Két dologról szeretnék négyszem­közt beszélni vele. Először is megkérném, hogy tekintsen el a koreográfiák letiltásától, és természetesen ösztönözném a konfliktus rendezésére s arra hogy folytassa munkáját. A megyei önkormányzat most még várakozó álláspon­ton van. Nem tekinti úgy, mintha Markó Iván bezárta volna maga mögött az ajtót, és azt szeretné, ha a Győri Balett ezután is együtt maradna. Markó Iván levelé­ben hangsúlyozta, hogy a növendékek tanításában továbbra is segít. A Győri Belvá­rosi, volt­­ Gombos­­ Általános Iskolában az igazgatót kérdez­tük: Hogyan látja ő a történteket? - A balett-tagozat teljesen összefonó­dott a Győri Balettel és Markó Ivánnal nél­külük meg sem ala­kult volna - mondja Gyimesi Tamás. - Szoros, korrekt mun­kakapcsolat alakult ki a balettigazgatóval, a munka során lettünk barátok. Nagy nem­zetközi vonzatú terve­ink voltak, előrelépést adhattak volna a városnak, a balettnek és az iskolának is. Iván életében az iskola na­gyon sokat jelentett, a gyere­kek között feltöltődött. Fölnéz­tek rá csodálták, akinek pe­dig volt olyan szerencséje, hogy együtt dolgozhatott vele, egyszerűen a varázsa alá ke­rült... Az■ ő életében, azt hi­szem, két dolog igazán fontos, az együttes és az iskola. Ma már nem is vállalkoznék arra, hogy eldöntsem, az utóbbi években melyiket helyezte előtérbe... (Folytatás a 2. oldalon.) Győri süllyesztő. (Joó József rajza) Pedagógusnap, 1991. Fotó: Szűk Ödön Országosan körözték A Kisalföldnél adta fel magát Meg akarta kóstolni a szabadság ízét Képtelenebb helyze­tet aligha tud elképzelni közönséges polgár: teg­nap délután három óra­kor egy férfi kopogtatott a lap főszerkesztőjének ajtaján. B. István vagyok - mondta szerdán megszöktem a szegedi börtönből, mielőtt felad­nám magam, lenne egy kevés mondanivalóm. (Írásunk a 2. oldalon.) Karinthy Ferenc hetvenéves Hihetetlen, mégis így van, a jelenkori magyar irodalom egyik legszíne­sebb egyénisége, a víz, a vízi sportok nagy szell­­mese hetvenéves. (3. oldal.) Csak a jó idő hiányzik Ma nyit a győri uszoda Igazi újdonságnak számít a saját szervezés­ben általános iskolás gyermekek részére in­duló napközi, amelyet az érdeklődők 7 és 16 óra között vehetnek igénybe. (3. oldal.) • Nemzetközi nukleáris eseményskála Az atomerőművi üzemzavarokról, balesetekről Mától automatikusan érkezik az információ Egy sugárbiológiai ki­advány szerint az embe­riség kétszer akkora su­gárdózist kap a széntü­zelésű erőművekből ki­kerülő természetes ra­dioaktív anyagoktól, mint az atomerőművi kibocsátásokból! (5. oldal.)

Next