Kisalföld, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-08 / 133. szám

június 8., szombat Ára: 7,50 Ft XLVI. évfolyam, 133. szám Osztrák tábornok a likócsi laktanyában A Magyar Honvédség Tech­nikai Főcsoport­főnökség és Geller István mérnök-vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese vendégeként az Osztrák Nem­zetvédelmi Minisztérium Anyagi, Technikai főcsoport­­főnöke Peter Corrier tábornok, a 4-es szekció vezetője mun­katársaival hétfő óta Magyar­­országon tartózkodik. Láto­gatásának befejezéseként teg­nap megtekintette a győr-li­­kócsi laktanyát. A látogatá­son tájékoztatást hallgattak meg az első gépesített had­test anyagi, technikai biztosí­tása rendszeréről, helyzeté­ről, a tisztek, tiszthelyettesek szociális körülményeiről, a győri laktanyában elhelyezett alakulatokról. A laktanyavizit során Né­meth István alezredes, alaku­latparancsnok és Skrabán László, az I. gépesített had­test parancsnokának anyagi, technikai helyettese megmu­tatott az osztrák vendégek­nek egy legénységi körletet, a technikai eszközök telephe­lyét, a javítóbázist, az alkat­rész- és élelmiszerraktárt, va­lamint a laktanyában lévő fó­liakertészetet. A saját ter­mesztésű friss zöldséggel a sorállomány étkezését javít­ják. A látogatás utolsó program­jaként az osztrák tábornok beszélgetett a sorkatonák ér­dekképviseleteinek vezetőivel, behatóan érdeklődött ottho­nukról, családi körülménye­ikről, leszerelés utáni terve­ikről, no és természetesen ka­tonák hétköznapjairól is. Sok szerencsét kívánva búcsúzott tőlük. Nagy sikert aratott az osztrákok körében az az étel­es termékbemutató is, ame­lyet hét győri és Győr környé­ki élelmiszeripari vállalat tar­tott a laktanyában. Peter Corrier tábornok kér­­­désünkre elmondta, hogy má­sodszor jár Magyarországon. A mostani látogatása Tatán kezdődött, és az öt nap folya­mán meglátogattak több ma­gyar alakulatot, elsősorban anyagi, technikai területen, mert hiszen ehhez értenek, ez a feladatuk. A győri laktanyá­ról elmondta, hogy a látottak­ról felsőfokon ülik beszélni, mert szorgalmas, hozzáértő, hazájukat szerető és a techni­kát kiválóan kezelő katonák­kal találkozott itt. Különösen megragadta a vendégszeretet, a tisztelet, a fegyelem és a laktanya tisztasága, összes­ségében tehát jó benyomáso­kat visz haza Ausztriába Zsadányi Dezső Fotó: Bertleff András Vásár Bécsújhelyen Pannónia '91 elneve­zéssel pénteken meg­nyílt az ausztriai Wie­ner Neustadt (Bécsúj­hely) városában a fo­gyasztási cikkek máso­dik osztrák-magyar szakvására. Az első ilyen rendezvény tavaly zaj­lott le, és sikere alapjául a két ország gazdasági illetékesei elhatározták a közös termékbemuta­tó évenkénti megismét­lését. Az idei vásá­ron a vendéglátó ország cégei mellett több mint het­ven magyar vállalat, il­letve kisvállalkozó vo­nultatja fel közszükség­leti termékeinek legja­vát. A magyar kiállító- és árusítóhelyek csak­nem ezer négyzetméte­res területe a legna­gyobb az ez évi ausztri­ai kiállítások magyar részlegeinek tervezett méretei közül." Budapest-Bécs, szűk két óra Tegnap Budapesten tár­gyalt dr. Rudolf Streicher, az Osztrák Köztársaság államo­sított ipari és közlekedési mi­nisztere Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi, valamint Sik­lós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter­rel. Az utóbbival szándéknyi­latkozatot írt alá. Az osztrák minisztert délelőtt fogadta An­tall József miniszterelnök. Dr. Rudolf Streicher és Bod Péter Ákos délben a Gundel étteremben tájékoztatták a sajtó képviselőit. Mint megtudtuk, a tárgya­ló felek kifejezték érdekeltsé­güket az acél-, az alumíni­um-, valamint a kőolaj- és földgáziparban való együtt­működésben. Tárgyaltak ipa­ri parkok közös kialakításá­ról, valamint osztrák cégek­nek a magyar ipar szerkezet­kialakításába és privatizáció­jába történő bekapcsolódásá­ról. Dr. Rudolf Streicher és Siklós Csaba szándéknyilat­kozatában leszögezte, hogy a két ország közötti vasúti for­galom minden szempontból ja­vításra szorul Olyan vasúti pálya megépítését tartják szükségesnek, amely a két fő­város, Budapest és Bécs kö­zötti vasúti menetidőt két óra alá csökkenti. Szükségesnek tartják az áruforgalom javítá­sát is. A sajtótájékoztatón Bod Pé­ter Ákos nagy elismeréssel adózott az osztrák állami ipar teljesítményének. Magyaror­szágon ugyanezt állami tá­mogatás nélkül kell elérni. Mint a miniszter kifejtette, Magyarország számára átvitt értelemben és valóságosan is Ausztrián keresztül vezet az út az európai elektromos és földgázrendszerhez. Dr. Rudolf Streicher sze­rint egyáltalán nem csoda, amit az osztrák állami ipar véghezvitt. Szüksége volt az állami támogatásra, de enél­­kül egyetlen országban sem létezhet ez az ágazat. A mi­niszter nagyra értékelte a Sik­lós Csabával aláírt szándék­­nyilatkozatot, és úgy véleke­dett, az valójában megfelel egy előszerződésnek. Az osztrák közlekedés filozófiájáról szól­va elmondta, szeretnék az ez­redfordulóig a közlekedési eszközök okozta környezeti ár­talmat a felére csökkenteni. Ehhez arra lesz szükség, hogy az utakról a forgalom szá­mottevő részét a sínekre te­reljék át. A miniszter arra a kérdésre, hogy mikor való­sulhat meg Budapest és Bécs között az új gyorsforgalmú va­súti pálya, azt válaszolta, az elmúlt tizenegy hónap, ami­kor is az ötlet szóba került, az előkészítésé volt. Mintegy húszmilliárd schillinges fej­lesztésről van szó, ennek meg­valósításához pedig időre van szükség. Korszerűsíteni szük­séges a vasúti irányítást, és a meglévő vasútszakaszt is. Nos, ha a jövő ezred „zené­je" is ez a nagyszabású terv, nem látszik illuzórikusnak. A két miniszter megbízást adott az irányításuk alá tartozó tár­cáknak, hogy dolgozzák ki mindazokat a szükséges két­oldalú kormányzati és ágaza­ti egyezményeket, vasutak közti megállapodásokat, ame­lyek a most elhatározott cé­lok elérését szolgálják. Ferenczi József Dobra verték a lakásügyet A Győri Ifjúsági Szövetség már most dobra verte, hogy nem ért egyet a nemrég elké­szített nemzeti lakáskoncep­cióval, melyet október táján tárgyal majd a parlament. Tet­te mindezt tegnap délután, a győri Széchenyi téren tartott demonstráción, ahol a jelen­lévők a szétosztott lakcímbe­jelentő-lapokon bejelentkez­hettek a parlamentbe, és bő­ven kaphattak a szövetség el­képzelései szerint megfogal­mazott szegénységi bizonyít­ványokból, kárpótlási- és va­gyonjegyekből is. Az este hét óráig tartó prog­ramot aszfaltrajzverseny és házépítés (fakockákból) tette színesebbé. A szervezők a ren­dezvényre várták dr. Rab Ká­roly és Bakó Lajos helyi or­szággyűlési képviselőket, hogy nyilvánosan adhassák át nekik azt a petíciót, mely­ben részletesen kifejtik, hogy a jelenlegi lakáskoncepcióban mivel nem értenek egyet, vagy mit hiányolnak a tervezetből. A demonstrációra meghívást kapott Balázs László, a Győr városi önkormányzat lakás­­bizottságának elnöke is, hi­szen a GYISZ szeretné, ha az önkormányzat a kezdeménye­zés mellé állna, és a majdani helyi lakáskoncepció kialakí­tásakor minél szélesebb réteg véleményét kérné ki. A győri rendezvénnyel egy időben tizenhárom más vá­rosban is hasonló célú de­monstrációkra került sor, a DEMISZ és BIT helyi szerve­zeteinek rendezésében­­ ­ meg - Grafikai biennálé meghívott művészekkel Idén ősszel nemzetközi találkozó Győrött Ha nagyszabású rendez­vényre először tesznek kísér­letet, nehéznek is, felemelő­nek is ígérkezik egyszerre. Ezt tapasztaltuk tegnap délelőtt­ Győrött, a Xántus János Mú­zeum dísztermében rendezett sajtótájékoztatón, ahol az ok­tóber 5. és november 30. kö­zött esedékes nemzetközi gra­fikai biennálé előkészületei­ről számoltak be a leendő ese­mény szervezői. Jelen volt Kolozsváry Ernő, Győr polgármestere, aki fő­védnökként annak a remé­nyének adott hangot, hogy a művészeti fórum esélyt kínál a város rangjának, jó hírének növeléséhez. Tóth László, a házigazda múzeumigazgató azt hangsú­lyozta: a kétévenként terve­zett sorozat alkalmat teremt, hogy a hazai és külhoni mű­vészek találkozhassanak és lehetővé teszi, vendégeket, lá­togatókat vonzzon a városba. Az sem mellékes, hogy a mú­zeum képzőművészeti gyűj­teménye tovább gyarapodhat. N. Mészáros Júlia művé­szettörténész a szervezőbi­zottság nevében tájékoztatta a résztvevőket az előkészüle­tekről. Beszámolójában el­hangzott: 400 művészt hív­tak meg, 170-en jelentkeztek eddig öt földrész 27 országá­ból, 300 grafikai művel. Az al­kotásokat július 14-én és id­én zsűrizik és október 5-én Győrött, a Széchenyi tér 4. szám alatti Vastuskós ház­ban a jelenlegi Patkó-gyűjte­mény helyén állítják ki. A ki­állítás másik helyszíne a Na­póleon-ház, amely jelenleg a múzeum képtára. A bemuta­tók harmadik színtere a Szé­­chenyi István Művelődési Köz­pont, a negyedik pedig a Pető­fi Sándor Ifjúsági Ház kiállí­tóterme. Az egyszeri műbemutató­kon túl a biennálé (amely, mint említettük, a város tör­ténetében első ilyen kezde­ményezés) gyűjteménybemu­tatókkal, szakmai előadás -so­rozatokkal számol. Amint el­hangzott, szerencsének mondható, hogy a biennálé országos és helyi támogatók­nak sincs híján. (Nevükre a biennálé kezdetéig lesz alkal­munk visszatérni.) Annyit elő­­rebocsátunk, hogy a támoga­tók között van a Kisalföld Ki­adó Betéti Társaság is, amely a védnökségben is szerepet vállalt. A minden valószínűség sze­rint a Kisalföldi Nemzetközi Grafikai Biennálé néven he­lyet kereső rendezvény remél­hető, hogy eléri célját, azt, amit Joseph Kadar a párizsi magyar művész tavalyi ötlete alapján szántak neki: szak­mai fórumot teremt és kelle­mes hírverést ad hazánkról, annak szűkebb régiójáról és Győr városáról V. L.

Next