Kisalföld, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

1991. szeptember 2., hétfő KISALFÖLD 3 HARMADIK OLDAL „Suttogó beton” a déli autópályán 600 kilométeres lesz az új sztráda Az M1-es főút Győrt elke­rülő szakaszának építése mel­lett egyre több szó esik az úgynevezett déli autópályá­ról, amely Budapest megke­rülésével biztosít majd kor­szerű közúti közlekedési kap­csolatot a Dunántúl, az Al­föld több megyéjén át a szov­jet és az osztrák határ között. Ha, megépül ez az autópálya, tulajdonképpen azok a térsé­gek is nyernek vele, amelye­ken nem halad át, így példá­ul Győr vagy akár Sopron is, mert az országnak ebből az északnyugati körzetéből is könnyebben el lehet jutni Pécsre, Szegedre, vagy az Al­föld déli körzeteibe. Az ötletnek vannak lelkes hívei, s természetesen ellen­zői is. A közelmúltban azon­ban létrejött a Déli Autópálya Építő Kft., s nagy lendülettel kezdett munkához. Dr. Deb­receni Ferenc vállalkozási igazgató szinte állandóan út­ban van az érintett megyék­ben. Szervezi a munkát, tájé­koztatja a megyei és a helyi önkormányzatokat. Tőle tud­tuk meg, hogy eddig már 155 önkormányzat mondott igent, hogy támogatja a déli autópá­lya megépítését. Javában készül már a ta­nulmányterv, amely a kor­mány elé kerül. A tervezett déli autópálya több mint 600 kilométer hosszú lesz. Hazán­kat Ausztria felől két nyom­vonalon éri majd el: Búcsú­nál és Rábafüzesnél. Ez a két út találkozik Körmendnél és a Nagykanizsa-Kaposvár vo­nalon haladna tovább Dom­bóvár felé. Egy új Duna-hí­­don Bogyiszló térségében ve­zetnék át az Alföldre. Ugyan­itt egy nagy dunai kikötő épí­tését is tervezik. A Dunán átlépve északke­leti irányban vezetik majd, át­ívelve a Tiszán, az egész Alföl­dön, egészen a szovjet hatá­rig, 10 megyét érintene. Az ország több elmaradott térsé­gébe visz majd a remények szerint fejlődést, gazdasági fel­lendülést. A déli autópálya hívei azt is számításba veszik, hogy meg­építésével olyan határon túli területekkel javul a kapcso­lat, amelyeken számottevő magyar nemzetiségi lakosság él. Az érintett megyékben elő­segíti a foglalkoztatási gon­dok megoldását is. Új terüle­teken élénkülne meg az ide­genforgalom. A mai elképzelések szerint a munkák gondos előkészü­letek után két év múlva kez­dődnének meg, négy és fél éven át tartanának. Az épí­téssel kapcsolatban kiemelt szerepet kapna a környezet­védelem. Úgynevezett „sutto­gó betonnal” borítanák be a pályát, amely kevesebb zajt okoz a hagyományosnál. Ami az anyagi forrásokat illeti, el­sősorban külföldi tőkére szá­mítanak az érdekes terv ké­szítői. Remélhetőleg ez az autó­pálya, bár sokkal hosszabb útvonalról van szó, nem olyan lassan születik meg, mint az M1-es autópálya Győr és az országhatár közötti szakasza, aminek már rég kész kellene lennie, hiszen már a 70-es évek elején hozzá akartak lát­ni a munkákhoz, csak éppen a nyomvonalat illetően nem egyeztek sokáig a helyi és az országos vélemények. Cseresznyék István Gyártók, kereskedőik és vevők fóruma a Carex Járműkiállítás és -vásár Győrött Olyan hatalmas üzlettel, mint az autókereskedelem, sok-sok kis és nagy cég fog­lalkozik ma Magyarországon. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik közöttük. A torta igencsak felszeletelődött, ez adta az ötletet a Merkur győ­ri üzemegységének ahhoz - mondta Bischoff­lászló üzem­igazgató -, hogy egy rendez­vényre szűkítve mutassák be a jelenleg hazánkban forgal­mazott autótípusokat. A Merkur győri üzemigaz­gatója úgy véli, hogy az egész­séges konkurencia a további­akban csak előnyös lehet a cég számára, Győrött adottak a lehetőségek ahhoz is, hogy mindenki be tudjon mutat­kozni a vásár ideje alatt. Nem­csak kész járműveket, hanem azokhoz a kiegészítő felszere­léseket a gyártók részvételé­vel mutathatják be a keres­kedőknek és az érdeklődők­nek egyaránt. Szövetkezve a Győri Vásár Kft.-vel, úgy döntöttek, hogy szeptember 6-tól 15-ig Carex néven megrendezik a jármű­­szakipari kiállítást és­­vásárt a győri Merkur üzemének te­lephelyén. A kiállításrendezők­ (Ser­ver Reklámiroda és a Samling Kft.) tervei alapján a szemé­lyautók mellett megtekinthe­tők és vásárolhatók lesznek motorkerékpárok, teherau­tók, fémvázas garázsok, mo­torcsónakok és biodízel ola­jok is. Érdekességként bemu­tatják a TraFIAT-ot (a FIAT- motoros Trabantot). Ezenfe­lül a Merkur által forgalma­zott típusokhoz reklámáron kínálnak alkatrészeket. Ren­dezvényen kívül, de annak a helyszínén a személyes tulaj­dont képező gépjárműveket csekély összeg fejében bárki árusíthatja. Ha kérik, akkor az eladásra szánt járművet a Merkur szakemberei felbe­csülik, illetve tanácsokat ad­nak az adásvételhez. A kiállítás ideje alatt egyéb­ként az üzem normális nyitva tartása van érvényben (8-tól 18-ig), az autókiadás sorszám alapján és készpénzért is fo­lyamatos . A rendezvény kere­tén belül a tevékenységgel fog­lalkozó szakemberek egymás­tól és a vásárlóktól közvetlen tájékoztatást kaphatnak az igényeikhez. Zs. D. Szinte ontja a színes képeket az Ofotért gyárt, Ba­ross úti üzletének Fuji-laborja. A berendezéssel egy óra alatt ötven tekercs színes negatívot lehet előhív­ni, és 1100-1200 felvételről másolatot készíteni. A csaknem egy éve működő rendszer még sohasem hi­­básodott meg - mondja Voligin László, a laboratórium munkatársa. Az ingyentankönyv ma még csak álom A gyermekeket nevelő szülők immár tudják: a tankönyveket sem kerülte el az áremelés. Ismert a magyarázat is: drágább a papír, drágább a nyomda és a terjesztés is, vagyis a kulturális kor­mányzatnak tucatnyi indoka van arra, hogy emelje­ az árakat. Támogatásra egyébként is sokkal kevesebb a pénze, mint amennyire szükség volna, s nem csupán a tankönyvkiadók kénytelenek más forrásból, akár magas kamatra nyúj­tott bankhitelből is, biztosítani a talpon maradásukat. Mindazonáltal figyelemre méltó Vil­helm Józsefnek, a Tankönyvkiadó Vál­lalat igazgatójának minapi kijelentése, ami így hangzott: „Ha én Kupa úr helyé­ben lennék, a tankönyveket ingyen ad­nám.” Magyarázatként hozzáfűzte: amennyiben ez az ország Európa felé szándékozik haladni, polgárainak az eu­rópai szokásjognak megfelelő körülmé­nyeket illik biztosítani. Márpedig Nyu­­gat-Európa csaknem valamennyi orszá­gában a tankönyveket ingyen kapják a tanulók. Tudnivaló: az ország nehéz gazdasági helyzetéről szóló megnyilatkozások va­lós tényeken alapulnak. Valóban kevés az elosztható pénz, ezért is igyekszik a kormányzat minden területen - lásd: melegvíz- és fűtésdíj, tüzelő, menetjegy stb. - csökkenteni, vagy megszüntetni a dotációt, vagyis az állami hozzájáru­lást. Ilyen helyzetben egy összességé­ben évente több mint egymilliárd forin­tot kitevő „állami adományban” remény­kedni hiábavaló dolog. Igen ám, de a la­kosság látványos elszegényedéséről szó­ló hírek sem alaptalanok, s egyre többen vannak, lesznek, akik nem képesek meg­fizetni a megemelt díjakat, napról nap­ra rosszabbul élnek, s ilyenkor, iskola­­kezdéskor, még borúsabb képpel szá­molgatják, hogy mire jut és mire nem. Mert tudnivaló: az iskolás gyerme­keknek nemcsak tankönyvre van szük­ségük. Füzetcsomag, írószer, táska, tor­nacipő, iskolaköpeny, meg ki tudja mi V___________ minden szükséges még ahhoz, hogy a gyerek teljesítse a követelményeket, hogy az extra kívánalmakról ne is be­széljünk. S bár a Pénzügyminisztérium­ban hallani sem akarnak az ingyenes tankönyvakcióról, vannak felelős em­berek, akik jól ismerik, mi is a mai ma­gyar valóság. Hazánk számos települé­sének helyi önkormányzata döntött ugyanis úgy, hogy akár más, fontos fela­dat terhére is beiskolázási támogatást nyújt a gyermeket nevelő szülőknek. A főváros néhány kerületében - ugyan­csak a helyi döntés nyomán - az iskolá­sok ingyen kapják a tankönyveket, más településeken ezt a költséget részben, vagy egészben átvállalja az önkormány­zat, világos célból. Ám amíg ennek úgy nagy általánosságban örülünk, gondol­ni kell arra is, mit érezhetnek azok a szülők, akik olyan városban, vagy falu­ban élnek, ahol az önkormányzat nem tud, vagy nem akar segíteni! Aki gyermeket nevel, az tudatában van annak, hogy utódainak jövőjéért dolgozik most, amikor sokszor erőn fe­lül gondoskodik róluk. Ez mindenek­előtt erkölcsi, morális kötelessége is. Nincs ez másként egy önmagára igé­nyes társadalomban sem, hiszen - ha úgy vesszük - egy nemzet jövője függ at­tól, hogy milyen körülmények között nevelődnek, nőnek fel annak tagjai. S mert bár az intézményi támogatás rend­szere - gyes, gyed, családi pótlék, mér­téktartó térítési díjak stb. - jól szolgál­ja ezt az igyekezetét, egyre többek véle­ménye szerint megfontolás tárgyává kel­lene tenni, hogy a kötelező oktatás ke­retében a tanszer, de legalább a tan­könyv állampolgári jogon megillessen minden tanulót. Ez is, mint minden, elhatározás kér­dése. Reménykedjünk, hogy az új nem­zeti alaptanterv, a követelményrend­szer, s nem utolsó sorban az új oktatási törvény ezt a közakaratot is tükrözni fogja. Kalocsai Mihály A „FŐNIX” Faipari Kisszövetkezet felvételre keres legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező BÚTORASZTALOS szakmunkásokat. JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! Jelentkezés: Győr, Richter J. u. 3. Telefon: 96/18-224. •91981/10* _______________________________________) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat me­gyei intézetének egészségne­velési osztálya a múlt héten a reformétkezésről, az egészsé­ges táplálkozásról rendezett tanfolyamot azoknak a peda­gógusoknak, akik így szerzett ismereteiket fakultáció vagy egyéb foglalkozások körében szeretnék továbbadni a tanu­lóknak. Az ÉGÁZ bemutató­­termében rendezett foglalko­zásokon a résztvevők neves szakemberek előadásait hall­­gatták, ezen túl - Huszár Mar­git dietetikus irányításával - naponta 8-10 féle ételt készí­tettek reformkonyhai recep­tek alapján, és ezek szolgál­tak ebédül. A tanfolyamra több mint húszan jelentkez­tek, akadtak közöttük sopro­ni pedagógusok, akik a napi utazás fáradalmait is vállal­ták. A tanfolyam utolsó előadá­sán Varga Lajosnét, a Jókai Mór Általános Iskola tanárát kérdeztük, hogy miért jelent­kezett, és milyen tapasztala­tokat szerzett. - Az iskolában háztartási fakultációt vezetek, jövőre pe­dig indul a kétéves házi­asszonyképző. Életem legjobb tanfolyama volt ez, nagyon sokféle nézettel ismerkedtünk meg. Különösen érdekes volt Ferencsik István természet­­gyógyász előadása, ő többek között íriszdiagnosztikával is foglalkozik. Mai előadónk, Bencsik Klára főiskolai tanár mondhatni az arany közép­utat képviseli. Míg eddig jó­részt a vegetárius életmód elő­nyeiről hallottunk, ő elma­gyarázta, miért fontos táplál­kozásunkban a húsfogyasz­tás: nagyon alapos táplálko­zástudományi ismeret kell ah­hoz ugyanis, hogy valaki csak növényi alapanyagokból olyan napi étrendet tudjon összeál­lítani, amiben minden, élet­­tanilag nélkülözhetetlen al­kotóelem megtalálható. - Ez az egy hét elegendő volt ahhoz, hogy az itteni ta­pasztalatokból egész tanéven át oktatni tudjon? - Igen. Rengeteg kiadványt, receptkönyvet, oktatási se­gédanyagot kaptunk. - Az nem okozott gondot, hogy augusztus utolsó heté­ben tartották a tanfolyamot, amikor a tanároknak már az iskolában kell lenniük? -Amelyik iskola ezt fontos­nak tartotta, elengedte a pe­dagógust, az én iskolámban kifejezetten­ örültek ennek a lehetőségnek. -A gyerekeket érdekli a ház­tartási ismeretek anyaga, a főzőcske, ezen belül a reform­táplálkozás? - Mivel a tinédzserek köré­ben divat lett a testkultúra, a fogyókúra, igen. Arról nem is beszélve, hogy sok az elhízott gyerek. És nem csak a lányo­kat érdekli a háztartástan, nálam mindig vannak fiúk is. Mi több: palacsintákat, leve­gőben megforgatni, csak a fi­úk tudnak... - Jó dolognak tartanám - fűzi hozzá befejezésül -, ha az életmóddal összefüggő más témakörökben is szervezné­nek hasonló tanfolyamokat. T. J. Egyhetes tanfolyam - pedagógusoknak A reformkonyha az egészség alapja

Next