Kisalföld, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

1991. október 1., kedd Ára: 9,50 Ft XLVI. évfolyam, 230. szám A jókedvű Magyarországért Az MDF alelnöke Győrött Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának elnöke tegnap Győrbe látogatott. Délelőtt találkozott az MDF által támogatott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, Győr város és a megye vezetőivel. Délután 2 órakor a fórum megyei szervezeteinek vezetőivel cserélt véleményt, majd 4 órakor a Pártok házában az MDF-tagoknak és szimpatizánsoknak tartott tájékoztatót időszerű teendőkről. A délután folyamán válaszolt a megyében dolgozó újságírók kérdéseire. Elmondta: jövetelét nem a rutin motiválta, jóllehet erre gondolhat bárki azért, mert a kormánykoalíció legnagyobb pártja egy politikai folyamat részeként, sorrendben ötödik országos gyűlésére készül. Az alelnök mégis cáfolta, hogy pártpolitikai megbízatást teljesített tegnap. Mint mondotta, a látogatást maga kezdeményezte azért, hogy gyors képet kapjon arról, hogy hol, mit kell tenni, szavai szerint a jókedvű Magyarországért. Arra a kérdésre, hogy hol tart az ország eme folyamatban, Lezsák Sándor azt a választ adta: közelebb vagyunk hozzá, mint voltunk 1987-ben és megjegyezte: az idézett jelszó az MDF alkotmányos fogadalmának része, és emlékeztetett arra, hogy „mindig lesznek problémák”, olyan állapotra nem várhatunk, ahol „a mű kész, az alkotó pihen.” Lezsák Sándor szólt arról is, amit a Lakitelek Alapítvány elnökeként tapasztalt. Idén 400 településnek adott támogatást az alapítvány és ebből azt a következtetést vonta le, hogy valami tehát elindult az országban, vannak „röptető helyek”, jó kezdeményezéseket világra segítő kis körök, közösségek. Visszatérve a költészettől sem távoli, jókedvű Magyarország metaforához, megjegyezte: jókedvű nem a gondtalanságtól lesz valaki, hanem a vállalt munkától. Önmaga pártbeli szerepéről kijelentette, hogy teendőit közmunkának tekinti. A kötetlen beszélgetés során szót ejtett arról, hogy munkára kész polgármesterekkel, alpolgármesterekkel és tisztségviselőkkel találkozott. Emlékeztetett még arra is, hogy a Lakitelek Alapítvány nem nagy összegekkel bár, de segítségére lehetett falvaknak, községeknek, idén például a már említett 400 település mellett 179 helyi újság, híradó részesült alapítványi támogatásból. V. L. A megyeszékhelyen rendezik Polgármesterek országos konferenciája A Belügyminisztérium októberben újból megrendezi a polgármesterek országos konferenciáját. A rendezők szakítottak az elmúlt évi első tanácskozás gyakorlatával, nem egy helyszínen várják a mintegy 3200 polgármestert, hanem a nyolc köztársasági megbízott működési székhelyein. Az adott régióhoz tartozó megyék helyi önkormányzatainak polgármesterei mindenütt megvitatják majd az önkormányzatok egyéves működésének tapasztalatait, és az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, illetve az 1992. évi költségvetés várható alakulását, valamint az egyes ágazatok és az önkormányzatok tevékenységével összefüggő kérdéseket. Az első konferenciát október 4-én rendezik Győrött, az érintett három megye polgármestereinek részvételével. Idősek napja A nemzetközi világnapok sorában ma az idősek napja áll. Apáink, anyáink zivataros életet éltek, dolgoztak és nevelték a mai nemzedéket. Megbecsülésükkel adósok vagyunk. Szomorú vagyok, amikor szülőtartási ügyekről hallok, elhagyatott, rosszul táplált idős embert látok. A hajdani délceg és darázsderekú ifjak fölött elszálltak az évek, de szemükben ma is szeretet fénye csillog. Életük, munkájuk történelmet teremtett. Átélték az I. és II. világháború szörnyűségeit. Nehéz körülmények közepette felépítették a romba dőlt országot. Hittel és akarattal vettek részt egy jobb társadalom építésének reményében. A mai idős nemzedéknek nincs szégyellnivalója, megtette azt, ami a kor parancsa szerint kötelessége volt. A következményekért nem e nemzedék közkatonáit terheli a felelősség. Most viszont a napi gondokból nekik is bőven kijut. Mégsem követelnek, de joggal elvárják, hogy az általuk teremtett és felhalmozott értékekből megkapják a nekik járó részt. Akkor sem tétlenkedtek, amikor a nagy változás feltételei létrejöttek. A mai idős nemzedék túlnyomó része is ott volt az átalakulás bölcsőjénél, és aggodalommal figyeli, mikor érünk el kedvező fordulatot. Ők várnak és bíznak, igénylik a szerény megbecsülést, figyelmet és a munkájuk verítéke nyomán kijáró tiszteletet. A Nyugdíjasok Győri Egyesülete nevében kívánunk a már annyi vihart megélt nemzedéknek békésebb, boldogabb éveket és minden idős embernek jó egészséget! Szomszédper egy kapu miatt - Ott, a vaskapun kívül, van egy közös udvar, ott tudnék bejárni a saját telkemre, de hiába van út a telken is, arra nem járhatunk, mert a szomszéd nem engedi... Közös udvar, vagy magántelek? című írásunk a 4. oldalon. Különös hétköznapok A Kisalföldi családregény ötödik részében Fekete Gábor zöldséggyümölcs nagykereskedő stílusváltásra készül. A hetvenes évek elején Bécsbe kicsempészett pénzét egy hipermarket építésébe akarja fektetni. (7. oldal.) A győri „hatok" ... ezúttal nem összesített olimpiai pontokra gondolunk, nem is a legkevésbé csökkenő szakosztályi és sportolói létszámra. Hanem írd és mondd: a város hat kiváló szakembere ténykedik országos válogatott mellett, közülük három szövetségi kapitányként! (15. oldal.) Szüret a borvidéken írásunk a 3. oldalon. Fotó: Bertleff András A pandamackó nálunk is megjelent Természetvédelmi alap kisalföldi programokkal Húsz évvel ezelőtt világhírű tudósok, biológusok, szakemberek összefogásával létrehoztak egy nemzetközi szervezetet. Az alapítók munkájuk során nap mint nap találkoztak a természetpusztítással, felismerték, hogy a földi élet a huszonegyedik század küszöbén rohamosan pusztul, ezért a WWF, azaz a Világ Vadvédelmi Alapja az összes vadon élő állat védelmét tűzte ki célul. Az alap ma már öt földrészen, huszonhat országban rendelkezik önálló szervezettel. A kedves pandamackós matricák Kelet- Európában elsőként immáron Magyarországon is megjelentek: március elsejétől van Budapesten képviselete a WWF-nek. Haraszti László, az iroda vezetője elmondta, hogy a szervezet 1986-tól a Világ Természetvédelmi Alapjaként működik. Az ózonlyuk és az üvegházhatás megjelenését, az erdők pusztítását, az intenzív mezőgazdaság elterjedését követően tevékenységi körük kiterjedt. Kelet-Európa, így Magyarország is, ebből a szempontból különleges helyzetben van. Hiszen egyrészről a természet nálunk még hihetetlenül gazdag, ugyanakkor a másik oldal egészen elkeserítő: az a bizonyos Európához vezető út sok veszélyt rejt. A természetpusztítás felgyorsulhat, mivel gyakran elavult, Nyugaton már nem engedélyezett technológiákat hoznak hozzánk, a gazdaság szegény, alig van pénz a környezetvédelemre, az új tulajdonosok pedig az egyértelmű profitszerzésre törekednek. A WWF szerint a tulajdonviszonyok rendezését követően sem szabad a védett területeket magánkézbe adni, az új törvényeknek pedig olyan helyzetet kell teremteniük, hogy a természetkímélő gazdálkodás kerülhessen előtérbe. Annál is inkább, mivel ez az egyedüli útja a fejlődésnek! Az értékek felélésével nem juthatunk közelebb a gazdag világhoz, s ha az élet, a biológiai sokféleség kiárusításából akarunk hasznot húzni, a rövidlátó haszonlesés hosszú távon pótolhatatlan veszteségeket okozhat. A Világ Természetvédelmi Alapja a Kisalföldre is kidolgozott programokat. Ilyen például az ártéri erdők védelme. A Duna menti, háromoldalú nemzeti park kialakítása érdekében osztrák területen erdőket vásárolt, ugyanígy a Fertő Nemzeti Park területén is bérelt értékes földeket. Vagyis a WWF azért fizet, hogy mások ne tehessenek kárt a természetben. Ny. Cs. Hogyan szavaznak Farádon? Beszámoltunk róla, a csornai képviselő-testület döntése értelmében helyi népszavazásra kerül sor Farádon. Az önálló községgé válást kezdeményező íveket háromszázhatvanketten írták alá. A népszavazást 1991. november 24- re tűzték ki. Néhány fontosabb időpont a választással kapcsolatban: a szavazatszámláló bizottságok kiegészítése november 7-ig, a választók nyilvántartásának elkészítése, kifüggesztése, a választópolgárok értesítése a népszavazás elrendeléséről, a szavazás napjáról, a szavazóhelyiség címéről egy héttel később, november 14-ig történik. A választók nyilvántartásával kapcsolatos kifogások bejelentése 1991. november 18-ig tart. A helyi népszavazással kapcsolatos költségeket a képviselő-testület fedezi. Érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok negyven százaléka részt vesz, eredményes, ha a szavazatok több mint fele igenlő vagy nemleges. Ha a farádiak az önállóvá válás mellett döntenek, a köztársasági elnök döntése után két hónapon belül időközi választásokat kell tartani, a napot a helyi választási bizottság tűzi ki. Ha Farád továbbra is Csorna része marad, két éven belül nem írnak ki újabb népszavazást az önállóvá válásról.