Kisalföld, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök HARMADIK OLDAL KISALFÖLD 3 ­ A­TZ jelű Zasztava Budapest felé tartott a győri Szent István úton, a GB-s kis Polski FIAT az előbbi utat ke­resztezendő, a Gárdo­nyi utcából a vasút fe­lé. Aztán egy jókora csattanás, behor­padt, aminek be kellett horpadnia, le­tört, ami letörhetett... Történt mindez tegnap reggel pontban 9 óra 30 perckor, e sorok írójának szeme láttára. Amennyire kideríthető volt, Győr- Moson-Sopron megyében 1992 első bal­eseteként kerül majd jegyzőkönyvbe. Mindazonáltal nem nagy dicsőség ez az elsőség, annál nagyobb pech. A Polski­ban ülő házaspár számára, hogy éppen akkor kellett arra jönniük, a zasztavás fi­atalembernek pedig, hogy nem sikerült kialudnia a szilveszter éjszakát. Ezért aztán a helyszínre érkezett rend- ____________________________________ őrök a szonda elszíne­ződésére némi elérzé­­kenyüléssel állapítot­ták meg: „Az első ka­rambolunk és az első u­tasunk az új év­ben...” Aztán tették a dolgukat, igencsak józanul és innentől kezdve rutinosan, hiszen ezen a szil­veszteren ők nem nyúlhattak a pohár­hoz, reggel hatkor ugyanis szolgálatba kellett állniuk. Jöttek a rutinkérdések, ki honnan, merről, milyen irányból érke­zett, mit jelzett a közlekedési lámpa. A Polski zöldnél indult, a zasztavás, hát igen, elismeri, hogy pirosba hajtott. Ráadásul nem volt nála a kocsi for­galmi engedélye. Mert hát nem is az övé a jármű, tudják - mondta -, végül is szilveszter volt. Tegnap viszont már új év, és pirosból alkalmasint egy is sok(k). F. J. „Az első u­tasunk” (Piro)sokk Bankárok kellenek a zsinagóga megmentéséhez? Mecénások kerestetnek! /Új vezetőség a kuratórium élén Tengernyi gazdag ember él a világon. Sokan vándoroltak el Győrből, az izraelita hit­községből, és tettek szert va­gyonra a Föld távoli országa­iban. És néhányan élnek itt­hon is immár, milliárdosok, akik talán zsebből kifizethet­nék a győri zsinagóga felújí­tási költségeit. Megmenthet­nék kulturális örökségünket, megőrizhetnék a jövőnek egyetemes értékeink sorában. Megvalósulhatna végre a nagy álom: a mecénások se­gítségével a felújított épület­­együttesben hangversenye­ket, tárlatokat rendezhetné­nek, színházi, mozgásművé­szeti produkciókat tűzhetné­nek műsorra, és állandó kiál­lításnak adhatnának otthont a holokauszt áldozatainak emlékére. Igen, gondolatban milyen simán, egyszerűen menne minden. A valóság­ban viszont... A zsinagóga megmentésére tavasszal alapítványt hoztak létre. Úgy látszott, a jóakara­­tú emberek összefogásával minden megoldódhat. Vagy mégsem? Hol tart most a zsi­dó templom ügye? - kérdez­tük a kuratórium egyik alapí­tótagját. Gyapay Péterné el­mondta, a megalakulás után a pénzgyűjtés időszakának kellett volna következnie, de az alaptőkén kívül nem na­gyon gyarapodott az alapít­vány. A zsinagóga ügye telje­sen „leült”, ezért december közepén a kuratórium rész­ben új vezetőséget választott. Z. Szabó László egyéb elfog­laltságai miatt nem tudta to­vább vállalni a titkári teendő­ket. Ezt a feladatot az izraeli­ta hitközség részéről Villányi Tibor vállalta. Az ügyvezető elnök dr. Sebes József lett, aki egyben a Raoul Wallen­berg Alapítvány elnöke is. A kuratórium elnöke viszont to­vábbra is Kolozsváry Ernő­ pol­gármester maradt. Az új vezetőség jelenleg egy koncepció kidolgozásán mun­kálkodik. Legfontosabb a tető állagmegóvása. (A költségek felét átvállalja az Országos Műemléki Felügyelőség.) Ez lenne az első gyakorlati lépés a zsinagóga megmentésében, de Gyapay Péterné szerint az átható sikerhez vagyonos bankárok segítségére lenne szükség. Vagyis mecénások kerestetnek! Egy világcég el­nöke ugyan már megkereste a kuratórium tagját, segítsé­get is ígért, de azóta nem je­lentkezett, ígéretekből ezen túl is van elég, most már a be­váltásukra lenne szükség! És minden remény megvan ar­ra, hogy ez be is következik, hiszen az új vezetőség - a ku­ratóriumi tag szerint - garan­ciát jelent erre. Eddig majd­nem egy év kellett csak arra, hogy a prospektus elkészül­jön, az új évben viszont a fo­lyamatok felgyorsulnak. Hogy ebben mi is egy kis segítséget nyújtsunk, közöljük, hogy az OKHB RT. győri fiókjánál kü­lönítettek el számlát „Zsina­góga Alapítvány” 335-15001-7083. számmal. Az alapítvány nyitott, adomá­nyokkal mind a hazai, mind a külföldi magánszemélyek, vállalatok, intézmények csat­lakozhatnak hozzá. Nyerges Csaba fotó: Szűk Ödön A Manager Contact International kínálja Személyzeti munka - új alapokon A minisztériumok referenciát adhatnak A személyzeti munkát (lásd például: káderes) évtizedeken át valami titokzatosság lengte körül, s az ezzel járó bizalmat­lanság, ellenszenv-hogy mást ne is említsünk... A rendszer­­­váltás ezt is új alapokra he­lyezte, azaz... úgy tűnik, mint­ha a fürdővízzel kiöntötték vol­­na a gyereket is. Látszólag legalábbis leértékelődött a munkahelyeken a különféle posztokra a megfelelő ember kiválasztásának fontossága, de magukat a dolgozókat sem nagyon érdekli, hogy mennyi­re taksálják őket. Szerintük a boríték vastagsága egyértel­műen minősít. Akkor is hibásnak kellene ítélni ezt az „egyszerűsített” felfogást, ha nem tudnánk ar­ról, hogy bizonyos - gomba módra szaporodó - cégek ne hívnák fel erre a figyelmet. Nos, ilyen a budapesti köz­pontú, Győrött is irodát mű­ködtető Manager Contact In­ternational, amely kidolgozott két olyan számítógépes prog­ramot, amelyre szívesen hív­juk fel a figyelmet. Kurdi Ferenc területi igaz­gató idézi a programjaik fő célját: a számítógépes nyil­vántartás, illetve a nyilván­tartás megfelelő kezelése ré­vén figyelemmel kísérhető a dolgozó a kiválasztástól, a munkába állástól a munkája értékelésén át optimális eset­ben a nyugdíjba vonulásáig. Az MC Sphinx Selector elne­vezésű szoftver tartalmazza a betölteni kívánt állás általá­nos illetve specifikus jellem­zőit, objektív és szubjektív kri­tériumait, amellyel egyértel­műen összevethető az állásra pályázó felkészültsége, szemé­lyisége. A rendszer százalék­­pontokat ad, és több jelentke­ző esetén korrekt sorrendet képes felállítani. A program továbbfejlesztése máris napi­renden van. Az MC Sphinx Estimator program már a dolgozók eg­zakt értékelésére képes. S nem is akármilyen lehetőséget kí­nálva. Elképzelhető ugyanis olyan módon az időközönkén­ti megméretés, hogy elsőként maga a munkavállaló végez egy önértékelést, mellé igazít­ható aztán a felettese vagy ép­pen a beosztottja minősítése is! Ez az adathalmaz - miként az előző program is - tárolha­tó, karbantartható, titkos, ugyanis csak jogosult képes hozzáférni. A kétségkívül korszerű sze­mélyzeti munkához vezető Sphinx-programok működ­nek a Munkaügyi Minisztéri­umban, a Földművelésügyi Minisztériumban, a veszpré­mi Bakony Műveknél. De van már érdeklődés megyénkben is, miután a program műkö­dés közben látható, s a győri iroda megfelelő propagandá­val igyekszik azt népszerűsí­teni. CS. A. Rt.-vé alakult a Zalahús Önprivatizáció útján, kül­földi tőkéstárs nélkül rész­vénytársasággá alakult, és ja­nuár 1-jétől ilyen szervezet­ben működik az ország két nyereséges húsipari vállalatá­nak egyike, a Zalahús. Az er­re vonatkozó átalakulási ter­vet az Állami Vagyonügynök­ség is jóváhagyta. A zalaeger­szegi székhelyű cég csaknem 5 milliárd forint árbevétellel és többszáz milliós nyereség­gel zárja az 1991-es évet, s ez biztos alapokat nyújt a to­vábbfejlődéshez és - változat­lan létszám mellett - a haté­kony foglalkoztatáshoz. Mindennek hátterében a több mint két év óta megvaló­sított piacorientált termelés áll. Ennek köszönhetik, hogy a kivitelük 40 százalékát foga­dó volt KGST-piacokról már az óév elején képesek voltak átállni az igényes nyugati pia­cokra. Csomagolt húsáruikat, félkész- és késztermékeiket je­lenleg 25 országba exportál­ják. Sikerük másik összetevő­je a hazai kereslethez való iga­zodás, és az a tény, hogy élő­állat-szállító partnereiknek 4-5 napon belül fizetnek. Az sem lényegtelen, hogy amíg a legtöbb húsipari cégnél 25-30 százalékkal növekedtek a ter­melési költségek, a Zalahús­­nál ugyanennyivel mérséklőd­tek. Ennek hátterében a sze­mélyre szabott pénz- és kész­letgazdálkodási ösztönzőrend­szer hatása, valamint a bank­költségek radikális csökken­tése áll. AHOFI Egy dal előadásának a margójára Már jó néhány éve nem ta­lálkozhattunk vele a képer­nyőn. Volt idő, az ország egy­ként ült a televízió elé, mikor a műsora éjfél előtt elkezdő­dött. Tudtuk, hogy betegsége hosszabb időre leparancsolta őt a pódiumról, de azt is érez­tük, hogy a rendszer, amelyet oly élesen bírált, óvatosabbá vált iránta. Sokszor hallottuk azt is: neki szabad, neki meg­engedték, hogy „élesen” be­széljen. Én nem hittem ebben soha, mindig a műfajt néz­tem, amit ő a legmagasabb művészi szinten művelt,­­ lát­va tegnapi fellépését­­ és mű­vel ma is. Tudom, hogy jelen­legi műsorát Pesten telt ház előtt mutatja be. Kórházi élményeinek kalan­dossága, a gyógyulása során tapasztaltak humoros előadá­sa - disztingvált formában - juttatott el bennünket a neve­tés öröméhez. A veterán kom­munista asszony megformá­lásakor- nem akármilyen szí­nészi teljesítménnyel - csak arra gondolhattunk: vajon szánjuk-e őt, vagy hagyjuk hitében nyugodtan? S ekkor jött valami. Egy dal, ami telje­sen megváltoztatta a műsor hangulatát. Nem az önfeledt vidám Hofit láttuk, hanem egy bölcselkedő férfit, aki egyszer­re félti a hitében becsületes embert az új „csaholóktól”, az igazság elvesztését a mai igaz­ságosztóktól. A zenei kompo­zíció, a szöveg, a remek előa­dásmód - mindig is tudtuk, hogy Hofi e műfajban is töké­letes - tette lehetővé számunk­ra azt, hogy őszintének érez­zük. Azt hiszem, komolyan üzent e dallal. Figyelmezte­tett bennünket arra: sorsunk alakításába „még" mindig be­le kell, hogy szóljunk. Szomo­rú, tragikus önvallomás volt ez a dal, amely a dölyfös gaz­dák által megfuttatott „va­dászkutyákról” tudósított. Látszólag. Ám nagyon embe­ri számvetésen és belátáson alapult. A közelmúltban egy pamf­­lett, egy irodalmi fércmunka jelent meg róla. Ebben pró­bálták besározni. A dolgozat simán megbukott. A művész újra bizonyította halk vissza­térésével, hogy tovább írja „a kor margójára” egyéni, hofis feljegyzéseit. Pass András

Next