Kisalföld, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

2 KISALFÖLD A NAGYVILÁG HÍREI 1992. augusztus­­, szombat ­ Jugoszlávia Gazdasági katasztrófa fenyeget A jugoszláv szövetségi hadsereg csütörtök este cáfolta, hogy bármiféle megállapodást aláírt vol­na a horvát haderővel, a szövetséges erők Dubrov­nik körzetéből való kivo­násáról - jelentette a Tan­­jug-Jugoszláviának nem kell éhezéstől, élelmiszer­­hiánytól tartania - közöl­te csütörtökön Koviljko Lovre vajdasági kormány­fő, akinek kabinetjét a nap folyamán szavazta meg a törvényhozás. Az újvidé­ki parlamentben mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy Kis-Jugoszláviá­ban több mint 2,3 millió tonna búzát takarítottak be idén, miközben az or­szág éves szükséglete 1,7 millió tonna körüli. Lov­re szerint idén csaknem tízmillió tonnát - kukori­ca, cukorrépa, naprafor­gó, szója és más gabona­kultúrák termését - taka-­ rítanak még be a számí­tások szerint.­­A Jugoszlávia ellen fo­­ganatosított ENSZ-szank­­ciók két hónapjának ta­pasztalatait összegezve el­mondható, hogy az állam­polgárok életszínvonala az elmúlt évtizedek legmé­lyebb szintjére zuhant vissza - közölte ugyanak­kor Beriszlav Szefer, a belgrádi szociális ügyek egyik felelőse. A Tanjug ismertetése szerint a szankciók árát az utca embere fizeti meg. Az alkalmazottak 95 szá­zaléka többé már nem ké­pes megélni fizetéséből, a kórházak gyógyszerellá­tási gondokkal küszköd­nek, a nagyvárosokban szükségkonyhák nyílnak, hogy az emberek legalább egy tányér leveshez jus­sanak. Közgazdászok szerint az embargó szeptemberi folytatódása esetén bizo­nyosra vehető a gazdasá­gi katasztrófa Jugoszlávi­ában. Többek között a bé­rek, a nyugdíjak és a ha­vi fizetések folyósítása is gondot okozhat - írta a Tanjug. __________________) Vasárnap elnökválasztás Horvátországban Négy mandátum a kisebbségeknek Horvátországban 1992. jú­nius 24-én, a függetlenség ki­kiáltásának első évfordulója előtt egy nappal jelentették be, hogy az első valóban sza­bad és független parlamenti és elnökválasztást augusztus 2-án tartják. Az 56.538 négyzetkilomé­ter kiterjedésű országnak 4.760.000 lakosa van, 600 ez­ren tartoznak a szerb kisebb­séghez. A Jugoszláviától való függetlenséget 1991. június 25-én hirdették ki, de mint önálló államot csak fél év múl­va, 1992. január 15-én ismer­te el az Európai Közösség és nyomában több európai or­szág. Ez a szám 1992 július végéig hetvenre nőtt, és mint­egy 25 állam létesített Zág­rábbal diplomáciai kapcsola­tot. Horvátország 1992. már­cius 23-a óta az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet tagországa, május 22-én pedig felvették az ENSZ- be. Az új összetételű parlament 1990. május 30-án Franjo Tudjmant választotta elnök­ké. A fiatal köztársaság mos­tani választási hadjáratának hangzavarába csatazaj is ke­veredik: a horvátországi szerb kisebbség fegyveresei a ju­goszláv hadsereg többé-ke­­vésbé beismert támogatásá­val önállóságukért harcolnak. A választási hadjárat hiva­talosan 1992. július 7-én kez­dődött, amikor közzétették a nyolc elnökjelölt nevét. A legesélyesebb jelölt Fran­­jo Tudjman, a jelenlegi állam­fő, a Horvát Demokratikus Kö­zösség vezetője. A képviselőházi választá­sokra az országot 64 válasz­tókörzetre osztották. Ebbe be­leértendő, hogy a kisebbsé­gek (olasz, magyar, cseh, szlo­vák, ruszin, ukrán, osztrák, német) számára fenntartanak összesen 4 mandátumot. Je­lölteket 27 párt állított, leg­többet a Horvát Demokrati­kus Közösség, 63-at. Bevonják a szovjet, és felhúzzák az orosz zászlót a nagy októberi szocialista forradalom jelképén, az Au­róra cirkálón. Szakítani akarnak Ukrajnával • Újabb beadvány a ruszinok ellen Ismét beadvánnyal fordul­tak Leonyid Kravcsuk ukrán elnökhöz a Kárpáton Túli Uk­rán Néptanácshoz tartozó pár­tok és társadalmi szervezetek. A beadványban az ország egy­ségét óvó törvények és alkot­mányos tételek érvényesíté­sét követelik az elnöktől, em­lékeztetve őt rá, hogy ez év áp­rilisában már ugyanezzel a kéréssel fordultak hozzá, de akkori beadványukra mind a mai napig nem kaptak választ. A törvények érvényesítését, a beadvány szavaival kifejez­ve azokkal a birodalompárti és szeparatista erőkkel szem­ben követelik, amelyek „a ru­szinizmus és autonómizmus leple alatt, egyre nagyobb mé­retű politikai harcot folytat­nak, Kárpáton túlnak Ukraj­nától való elszakí­tásáért”. A nyilatkozat megállapítja: „A Kárpátaljai Ruszinok Társa­ságába tömörült ezen erők már régen felrúgták a társa­ság alapszabályát, aknamun­kájukba bevonják a nemzeti kisebbségek - magyarok, ci­gányok, zsidók, németek és oroszok - kulturális szövetsé­geit is, s a nemrég létrehozott lapjaik segítségével kormány­­ellenes cselekedetekre buz­dítják a lakosságot”. E beadványhoz feltehetőleg az szolgáltatott alkalmat, hogy a Munkácsi Városi Tanács, mely a Kárpáton Túli Ukrán Néptanács szerint a ruszinok lobbyja, kezdeményezte: au­gusztusban hívják össze a nép­­képviselők kongresszusát, me­lyen kihirdetnék Kárpátalja státusát. ... • ■''ti-,. Esti telex HONECKER FELESÉGE IS FELELŐS Az Erich Honecker vissza­térte utáni eufória csendesü­lésével a nagy német pártok figyelmüket a Chilébe mene­külő Margot Honeckerre össz­pontosították. A Berliner Zei­tung csütörtöki számának ha­sábjain megjelent nyilatkoza­tok legalábbis arról tanúskod­nak, hogy a német politikai élet képviselői a feleség ellen is nyomozást követelnek. Az SPD egyik szakértője úgy lát­ja, hogy a kényszer-örökbe­fogadásokért, amelyek Mar­got Honecker korábbi minisz­teri tevékenységéhez fűződ­nek, az asszonyt gyermekrab­lás, illetve személyes szabad­ságtól való megfosztás miatt lehetne felelősségre vonni. A VOLT KGB-FŐNÖK GORBACSOVRÓL A kémszolgálatok terén is súlyos vereséget szenvedett az egykori szovjet rendszer - ismerte el a Komszomolszka­­ja Pravda című lapnak adott interjúban az egykori szövet­ségi KGB utolsó főnöke. Leo­nyid Sebarsin azt is közölte, hogy éppen ebben a szerve­zetben ismerték fel először - még Jurij Andropov pártfőtit­kársága alatt -, hogy a Szov­jetunió lemaradt a Nyugat mö­gött és közeleg az összeom­lás. A kémfőnök szerint Mi­hail Gorbacsov exelnök hata­lomra jutása után egy-két évig még tartott a lendület. Az el­nöknek szüksége volt ránk, és nekünk is rá, ezért nem el­lenkeztünk - fűzte hozzá. MAGYAR TESTVÉRPÁR HALÁLA Egy illegálisan foglalkozta­tott magyar testvérpár mun­ka közben megfulladt egy Bécsújhely közeli gyár földbe süllyesztett tartályában. A 39 éves fertőrákosi Nagy Józse­fet és bátyját, a 41 éves sop­roni Nagy Tibort mintegy fél éve már bejelentés és enge­dély nélkül foglalkoztatta a frohsdorfi textilhulladék-fel­­dolgozó üzem. A két magyar munkás - tar­goncavezető, illetve lakatos szakmunkás - csütörtökön déltájban kezdett hozzá a tar­tály takarításához, és délu­tán három órakor fedezték fel akkor már mozdulatlan tete­müket. A tartályban olyan mennyiségű gáz gyűlt össze, hogy robbanásveszély volt, és hosszas szellőztetés után a tűzoltók csak este tíz órakor tudták kiemelni a két holttes­tet. Národná Obroda: „új magyar identitást” Trianonnal megbékélni nem könnyű „Ha a magyar politikai befolyásolások gyöngíteni fog­ják a magyar kisebbségek azon államok iránti lojalitá­sát, mely államokban ezek a kisebbségek élnek, akkor aligha lehet majd csodálkozni azon, ha ezek az államok keresni fogják e folyamat visszafordíthatóságának mó­dozatait” - írja a pozsonyi Národná Obroda pénteki szá­mában Svetoslav Bombík. Írásában a szerző azt fejtegeti, hogyan és milyen mér­tékben határozza meg a magyar identitástudatot a „ tri­anoni trauma". Megállapítása szerint a magyarok sze­me előtt állandóan ott lebeg a kérdés :„elfogadni-e a Ver­sailles utáni status quot, vagy megkockáztatni ez álla­pot revíziójának az európai béke kérdését is tartalma­zó veszélyeit”? Elismeri, hogy „Trianonnal megbékélni minden bi­zonnyal nem lehet könnyű és a mai Közép-Európa prob­lémái közül sokat azok a győztes nagyhatalmak terem­tettek meg, amelyek az első világháborút követően nem éppen jóindulattal viseltettek Magyarország iránt”. A szerző úgy ítéli meg, hogy a magyarkérdés megoldása nem is annyira a politika, mint inkább a kultúra kér­dése, hiszen a nemzeti identitástudatot egyfajta „ér­tékstruktúra” is képezi. Summázata szerint a „magyar­­kérdést”elsősorban a magyar kultúra értékeit megte­remtő alkotóknak e kultúra közvetítésével és eszköze­ivel kell megoldaniuk. Ez a megoldás de facto a magyar identitás újrafogalmazását, a trianoni döntéssel törté­nő megbékélést jelenti. A sátortábor nem megoldás Bécs szolidaritást vár menekültügyben Ausztria segít a boszniai menekülteknek, de nem vihe­ti túlzásba a jó cselekedete­ket, mert ezzel egyrészt to­vább növelné a menekültára­datot, másrészt akadályozná, hogy a nyugati országok is be­kapcsolódhassanak a segítés­be - állította az osztrák bel­ügyminiszter egy interjúban. A Der Standard című lap­nak nyilatkozva nem volt haj­­­landó megmondani, hogy Ausztria mennyi menedékké­rő befogadására lenne még ké­pes. A menekültek elutasítá­sára hozott osztrák intézke­déseket magyarázva a minisz­ter úgy vélekedett, hogy egy újabb, váratlan menekülthul­lám esetére bizonyos tartalé­kokat szabadon kell hagyni. Bécs jelenlegi magatartásával egyúttal szeretné a menekül­tekkel való szolidaritásra ösz­tönözni a nyugat-európai or­szágokat - mondta a minisz­ter, majd Horvátországot bí­rálta, amely nem támogatja a 100 ezer menekült befogadá­sára képes sátorváros terüle­tén való felállításának ötletét. Horvátország bonni nagy­követe a Deutschlandfunk rá­dióállomásnak adott nyilat­kozatában a boszniai mene­külteknek hazáj­uk közelében való elhelyezése mellett fog­lalt állást. - Politikai és em­beri okokból a menekültek szí­vesebben maradnak Horvát­országban -jelentette ki. - Horvátországban egy em­ber napi szállása és ellátása napi hat dollárból megadha­­tó, míg ehhez Németország­ban ötven márka kell - hang­súlyozta a diplomata, a kérdés anyagi vonzataira utal­va. , VASTELEP Osztályos, de fémtiszta zártszelvények féláron 29 Ft/kg áfá-val. BETONVASAK: 8,10,12,14,16, 20 átmérőjű 39 Ft/kg ■ 6 átmérőben, tekercsben 35 Ft/kg ■ ZÁRTSZELVÉNYEK: 40x20x2 mm 53,- Ft/kg szálár 583,- Ft! 40x40x2 mm 52,- Ft/kg szálár 754,- Ft! 40x40x3 mm 52,-Ft/kg szálár 1092,-Ft! 60x40x2 mm 52,- Ft/kg szálár 988,- Ft! 60x40x3,5 mm 45,- Ft/kg szálár 1440,-Ft! Áraink az áfa-t tartalmazzák. Készpénzes vásárlás esetén 50 km-es körzetben INGYENESEN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! . Győr-Ménfőcsanak, Győri út 57. Tel.: 96/49-167, 49-088 ■ Nyitva tartás: hétköznap 7.30-16.00-ig, szombaton 7.30-12-ig. M15543/43­* KISALFÖLD, Nyugat-dunántúli napilap. Szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax:96/13-042. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. Titkársági telefon: 96/13-042. Esti szerkesztés telefonja: 96/12-475. A soproni szerkesztőség címe: 9400 Sopron, Előkapu 11., telefon­ja: 99/12-266 és 99/40-320. Kiadja a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság, 9022 Győr, Szent István út 51. Levélcím: 9022 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 96/15-544. Fax 96/12-142. Telex: 24-364. Felelős kiadó: DR. CSÁTH ISTVÁN igazgató. Titkársági telefon: 96/12-142. Hirdetési ügyintézés: 96/16-313. Terjeszti a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetés díj egy hónapra 229, negyedévre 687 forint. Készül a Kisalföld Kiadó Betéti Társaság elektronikus kép- és szövegszerkesztő üzemében. Nyomás: Széchenyi Nyomda. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/27-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató. Index: 26-060­ HU ISSN 0133-1507

Next