Kisalföld, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

1992. november 19., csütörtök SOPRONVÁRMEGYE KISALFÖLD­I Sopronból öten képviselték társaikat a hét végi SZDSZ- küldöttgyűlésen. Mint ismert, a szekciók, a tárcáknak meg­felelő témákban dolgoztak szombat délelőtt. Vámosi Ti­bor, akit tapasztalatairól kér­deztünk, az önkormányzati és gazdaságpolitikai szekció munkájában vett részt. - Arra kerestünk választ, milyen irányba kell fejleszte­ni az önkormányzati munkát. Ez az irány a privatizálás, a vállalkozások élénkítése, a he­lyi gazdaság mentesítése az önkormányzati monopóliu­moktól. 1945 után tönkre­ment a vállalkozói réteg, he­lyébe az állam létrehozta mo­nopóliumait, az ingatlanke­zelő, a köztisztasági, a kerté­szeti vállalatokat. Most az le­het a cél, hogy ahol lehet, eze­ket lebontsa, ne minden fela­datot az önkormányzat lás­son el, hanem mint megren­delő végeztesse el a vállalko­zókkal, olcsóbban és jobban. Versenyeztesse meg azokat, akik például a város kommu­nális­­feladatainak ellátására vállalkoznának, és ne tartson fenn nagy és drága vállalatot. Megfogalmazódott: demokrá­cia ott van, ahol az önkor­mányzatoktól független pol­gárság megjelenik. Az SZDSZ ezt az álláspontot követi az önkormányzati vállalatok áta­lakítása során is. A tíz szekció közül az egyik a környezetvédelemmel fog­lalkozott. Munkájában Mórocz István vett részt, akit rövid összegzésre kértünk.­­ Az ülést alapos munka előzte meg, dolgozatok készül­tek, melyekből összegző véle­mény született. Egy mondat­ban talán azt emelném ki, hogy alapkoncepciónk lényege nem a környezetvédelem, hanem tágabb értelemben a környe­zetgazdálkodás. Nem azt vizs­gáltuk, hogy mi az, amit nem tett meg a kormány ezen a te­rületen, hanem, hogy mit ten­nénk mi. Tehát alternatíva ki­alakításában gondolkodtunk. A szekciók nem a kormány bírálatával, hanem önálló kon­cepciók kimunkálásával fog­lalkoztak - mondja Balogh Sándor, az SZDSZ területi iro­­dájának vezetője. - Az SZDSZ túljutott a belső viták korsza­kán és kifelé fordul. A. K. Túl a belső vitákon Az SZDSZ küldöttgyűlése után Az alpolgármester optimista A vármegye visszaállítása ma még érzelmi kérdés Egyre többször és több he­lyen vetődik fel, tán nemcsak nosztalgiából: újra kellene „raj­zolni” a térképet, s visszaállí­tani Sopron vármegyét, ter­mészetesen a jelenlegi ország­határokon belül. A mai Győr- Moson-Sopron megye persze már nem az a megye, amelyik hosszú évtizedeken át funk­cionált, de a Győr központú­ság sok kérdésben még min­dig meghatározó. Hogy szük­ség van-e Sopron vármegyé­re, azt sorozatunk zárásaként, dr.Czike Albert soproni alpol­gármestertől kérdeztük meg. - Mint a város lakója és lo­kálpatriótája, természetesen szeretném, ha újra a várme­gye székhelyévé válna váro­sunk. Hosszabb távon gon­dolkodva: a jövőben valószí­nűleg szükséges lesz az ál­lamigazgatás rendszerének át­szervezése is. Örömömre szol­gál a környező falvak kötődé­se Sopronhoz, de a változta­tások nem máról holnapra tör­ténnek. A vármegye visszaál­lításának terve egyelőre csak lehetőség, a megvalósítás még sokáig váratni fog magára. A téma többször felmerült a köz­gyűlésen is, ám a megoldás felsőbb szintről várható, ahol tudomásom szerint szintén egyetértenek törekvéseinkkel. A községek összefogása és a megfelelő lépések megtétele után még hátra lesz a megfe­lelő apparátus megteremtése. A visszaállításra való törek­vést - hangsúlyozta az alpol­gármester - j­elenleg főként az érzelmi kötődés motiválja. A községek és a város lakóinak szimpátiája azonban nyilván­való, és a jövőben remélhető­leg eredményre is vezet. N. M. A kutyafáját! Egy ismerősöm (aki több­szörös nagymama) pana­szolta a napokban, általá­nos iskolás unokája az utóbbi időben nemegyszer kényszerült arra, hogy ta­xival menjen haza sötéte­dés után. A dolog így első látásra nem is tűnik kirívó esetnek: a kisfiú valószí­nűleg tart a valós (vagy kép­zelt) árnyaktól, ezért vá­lasztja a taxizást. Ebben azonban az a bosszantó, hogy a gyerek a szabadon kóborló kutyák miatt fél gyalog hazamenni... És az eset - tapasztalataim alap­ján - nem egyedi. Városunk „kiemelt kör­zetében”, a Lövérek bizo­nyos részein a helyzet már az elviselhetőség határát súrolja. A Villa soron és környékén például négy-öt kutya kóborol rendszere­sen. Hiába mondják ne­kem, hogy a „(köz)ismert" farkaskutya, a fehér szőrű puli, a „földszintes” tacskó valamennyien szelíd jószá­gok, időtlen idők óta nem bántottak senkit, szegény korcsnak meg úgyis elég a baja... Én nem szeretném, ha egyszer velem kapcso­latban derülne ki az ellen­kezője... Tudom, hogy a ku­tyák szerelmesei és a nem kutyabarátok között réges régen dúl a meddő vita ar­ról, hol van a még (senkit nem zavaró) határ. De azért az mégiscsak túlzás, hogy gyerekeknek, felnőtteknek, idős embereknek kelljen megváltoztatniuk az útju­kat a négylábúak miatt! És a szabadon rohangá­ló kutyák között nemcsak gazdátlan ebek vannak. Tényleg semmit nem lehet tenni ez ellen? , M.A. . Bajor kapcsolatok Segít a budapesti központ A Soproni Gazdasági Kamara képviseletében Kocsi János titkár folytatott megbeszéléseket a hét elején a Bajor Gazdasági Tájékoztatási Központ képviselő­jével, Jurasits Jánosnéval, aki tájékozódott a régió gazdasági helyzetéről. Felajánlotta az operatív együtt­működést a gazdasági kamara és a bajor képviselet között. A vendég kihangsúlyozta, hogy nem reprezentáci­ós kapcsolatról van szó, hanem a konkrét hétközna­pi gazdasági együttműködés kialakításáról. A tájé­koztatási központ Budapesten számítógépes adat­bankkal rendelkezik, amely közvetlen összeköttetés­ben van Münchennel. A partnerkapcsolat (befekteté­si, termelési illetve kereskedelmi) közvetítése, az in­formációk átadása egyelőre ingyenes. Miről ír a Soproni Hírlap? Holnap kerül utcára a megújult Soproni Hírlap következő száma. A heti­lap Háttér rovatában a Győri út környékére ter­vezett bevásárlóközpont­tal kapcsolatos elképze­lésekről lesz szó, a Súly­pont e heti témája pedig a kórház rekonstrukció­ja. A Jeles napok rovat­ban a 90 éve született Mühl Aladárról olvasha­tó rövid megemlékezés, a hét interjúja pedig a Nem­zeti és Etnikai Kisebbsé­gi Hivatal főtanácsosával készült a cigányság hely­zetéről. Természetesen ezen a héten is megtalál­ható a lapban a máris igen kedvelt összeállítás más lapok soproni tárgyú írá­saiból. '■i 1\10/MITO] .D információja a­­ Szakmai teadélután pedagógusoknak A Magyar Pedagógiai Társaság soproni csoportja szakmai teadélutánt rendez ma délután 3 órakor a Vas- és Villamosipari Szakközépiskola aulájában. Az összejövetel vitafórumot biztosít azoknak, akik szívükön viselik az ifjúság nevelési gondjait és a hét­köznapok problémáinak megoldásához kívánnak hoz­zájárulni - tudtuk meg a szakmai egyesület elnöké­től, dr. Huszár Lászlóné igazgatótól. A teadélutánon nevelési kérdésekről, a város oktatáspolitikáját és az egyházi iskolákat érintő kérdésekről lesz szó. A ta­valy újjászervezett egyesület mostani rendezvényé­re nem csak pedagógusok kaptak meghívót, hanem minden társadalmi szervezet, mely valamilyen for­mában kapcsolatban áll az ifjúsággal, így - egyebek mellett - gyámüggyel foglalkozó szakemberek, a ren­dőrség és a polgármesteri hivatal illetékesei, egyhá­zak képviselői. Vitaindítóként a Széchenyi-gimnázi­­um és a Benedek Elek Óvóképző Főiskola igazgatója és a Kállai kollégium tanára tart előadást.­­a. k.­ Ma rendkívüli közgyűlés Hosszú vita az ifjúsági centrumról Hosszas vitát eredménye­zett a keddi közgyűlés utolsó napirendi pontjaként tárgyalt, a Hotel Ikva ifjúsági centrum céljaira történő megvásárlá­sáról szóló előterjesztés. Bár a gazdaságpolitikai, illetve a szociális és egészségügyi bi­zottság támogatta a határo­zati javaslat elfogadását. Csiz­­mazia József főkönyvelő a 1993-as költségvetésre utal­va kifejtette: a megváltozott, és erősen romló önkormány­zati pénzügyi lehetőségek vár­ható hatásainak ismeretében, megfontolandó a döntés, hi­szen az idei év programjait is nehéz lesz finanszírozni. Az előterjesztő, dr. Czike Albert alpolgármester szerint a meg­takarítások és a megpályázott 40 millió forint címzett támo­gatás messzemenőkig bizto­sítja az ingatlan megvásárlá­sának költségeit. Pozsgai János (SZDSZ-frak­cióvezető) gazdasági megfon­tolásokra hivatkozva javasol­ta, hogy más helyen, lehető­leg önkormányzati tulajdon­ban lévő területen hozzák lét­re az ifjúsági centrumot, amely így csak 25-30 millió forint­ba kerülne. Ehhez kapcsolód­va Vámosi Tibor képviselő a Magyar utcai volt IKV-szék­­házat tartotta megfelelő hely­színnek, hiszen véleménye sze­rint mindazt nyújtja, mint a Hotel Ikva épülete. Ezt dr. Czi­ke Albert visszautasította, utalva a két épület állaga és helye közti különbségekre. Az előterjesztő végleges megol­dásnak tartotta a helyszínt, mivel a Sportcentrumban ren­dezett ifjúsági fórumon kide­rült: nem egy újabb diszkóra vágyik a város fiatalsága, ha­nem kulturált összejövetelek, beszélgetések, közös progra­mok szervezésére alkalmas ta­lálkozóhelyre. A részletekbe menő vita parttalannak tűnt, és mivel nem sokkal hat óra előtt már csak 20 képviselő volt jelen, a konszenzus hiányában két­harmados döntés pedig nem születhetett, a közgyűlés 14 szavazattal levette a napirend­ről az ügy tárgyalását. Fejes Zoltán megbízott polgármes­ter saját hatáskörében ma 19 órára rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyen remél­hetőleg eldől a kérdés... Brenner K. É­pítési telkek Hidegségen? Hidegség érdekegyeztető fóruma és a Fer­­tőmenti Tsz a héten tartotta ülését, ahol a földalapok kijelölését vitatták meg. Az egye­zségi megállapodás további tárgyalások so­rán jöhet létre. Kovácsné Orbán Zsuzsanna, a község kör­jegyzője arról is tájékoztatott bennünket, hogy Hidegség pályázat útján 2 millió forintot nyert, s így megoldhatóvá vált az önkormányzati tu­lajdonban lévő régi pincék felújítása. A mun­kálatokban olyan építészeti megoldásokat al­kalmaztak, hogy lehetséges lesz üzletek kia­lakítása is. Az önkormányzat terve szerint jö­vőre meghirdetik a bérbe adandó helyisége­ket. Régi vágya teljesült a falusiaknak: a domb­tetőn lévő templomhoz jó minőségű utat csi­náltatott az önkormányzat. A mintegy két­száz méteres út közel félmillió forintba ke­rült. A körjegyző arról is szólt, hogy egymil­lió forint feletti költséggel helyrehoztak egy önkormányzati tulajdonban lévő épületet. A ház funkcióját illetően több elképzelés fogal­mazódott meg - többek között egy lehetséges óvoda létrehozása is -, ám a ház sorsáról a legközelebbi önkormányzati ülésen vitatkoz­nak majd a képviselők. Felvetődött Hidegségen az építési telkek ki­alakításának szükségszerűsége is, hiszen már 30 igénylőt tartanak nyilván. Az önkormány­zat tervei között szerepel a terjeszkedés, ám csak a földterületek tulajdonjogának tisztá­zása után, és természetesen csak az önkor­mányzati földterületen kezdődhetnek el a ki­alakítások. G. M. A falu jelképeiről Önkormányzati ülés Hegykőn A hegykői önkormány­zati testület Bellovits Pál polgármester vezetésével kedden tartotta meg ta­nácskozását. Fő napirendi pontként a jövő évi 35 millió forin­tos költségvetés koncep­ciójának megvitatása és kidolgozása szerepelt. Annyi bizonyossá vált, hogy a szűkös keret alig tudja fedezni a hegykői in­tézmények fenntartását. Az ülésen szó esett az önálló hegykői jegyzőség felállításának fontosságá­ról, hiszen a mostani kör­jegyzőség 1993-tól meg­szűnik. Hidegség, Fertő­homok és Hegykő önálló jegyzőséggel rendelkezik majd a jövőben. Az önkormányzat - töb­bek között - tárgyalt Hegy­kő új jelképeiről, a zász­lóról és a címerről, mely­nek alapjául Hegykő me­zővárosi korszakából szár­mazó címere szolgál majd. Előzetes letartóztatásban a betörő Ez év tavaszán kezdődött Sopronban és környékén az a betöréssorozat, amelyre megfeszített munka eredményeként a múlt héten tehettek pontot a sop­roni rendőrök. Az elkövetéssel alaposan gyanúsítható és előzetes letartóztatásban lévő - saját információnk szerint Ko­vács Zoltán munkanélküli, öntésmajori lakos­­ ellen folyamatban van a büntetőeljárás. A hétvégi házak­ban elkövetett betöréses lopások során többnyire me­zőgazdasági kisgépeket tulajdonított el, amelyeknek értéke darabonként is meghaladja a 20 ezer forintot. Az eljárás jelenlegi állása szerint 25 betörés nyert bi­zonyítást, de ez a szám a további nyomozás során még emelkedhet. Az eltulajdonított tárgyak egy ré­sze megkerült, értékük közel négyszázezer forint. A rendőrség tájékoztatása szerint egyre gyakorib­bá válnak az üzletekben elkövetett lopások is. A bu­tikok és önkiszolgálók rendészeinek a legtöbb eset­ben sikerül elkapniuk a tolvajt. Amennyiben az eltu­lajdonított tárgy értéke meghaladja a kétezer forin­tot (a legtöbb esetben így van), bűncselekménynek számít, ha ennél kisebb értékről van szó, a polgár­­mesteri hivatal indít szabálysértési eljárást. -N­

Next