Kisalföld, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

6 KISALFÖLD SOPRONVÁRMEGYE 1993. május 15., szombat Osváth Miklós kiállításáról A hazáját rajongva szerető ember Osváth Miklós festőművész kiállítása két nap óta látható a soproni Képcsarnokban. Ké­peit nézegetve egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem lehet közömbösen kisétálni a kiállítóteremből. A varázslat ott vibrál körülöttünk és ben­nünk, valahol mélyen, a lélek legrejtettebb zugaiban. Os­váth Miklós művészete érzé­keny. Soproni tárlatának több szempontból is szimbolikus jelentősége van a művész pá­lyafutásában. Egyrészt azért, mert az ország legkeletibb ré­széből­­ az erdélyi ősök tán­toríthatatlan akaratát magá­ban hordozva - bebarangolva az egész országot, megörökít­ve szépségeit, értékeit, elju­tott a legnyugatibb pontra. De szimbolikus jelentősége van annak a párhuzamnak is, amelyben e város és Osváth Miklós hitvallása találkozik. Ahogy a város lakói bizonyí­tották a hazához, a szülőföld­höz való mélységes ragaszko­dásukat és iránta érzett sze­­retetüket, úgy vonul végig ugyanez a gondolat és érzés Osváth Miklós egész pályafu­tásán. Képein sugárzik, hogy ő átérzi, átéli a hazáját rajong­va szerető ember indulatait. Megmutatja nekünk a szép­ségnek azt a kifogyhatatlan tárházát, melyet ez a darab­ka föld magában rejt. Néha lágyan, máskor haragosan hullámzó vizeket, úszó-kavar­gó felhőket, ölelő-suhogó dom­bokat, a végtelen pusztát és az égbe menő csúcsokat. Ku­corgó falvak kincsei: az emlé­kek súlyától roskadozó há­zak, templomok mesélnek eze­ken a képeken olyan dolgok­ról, melyek gyakran marad­nak észrevétlenek számunk­ra. Elrohanunk mellettük anélkül, hogy egy pillantást, egy gondolatot szentelnénk nekik. Osváth Miklós ezeknek a hétköznapi csodáknak áldoz­za életét. Lankadatlan felfe­dezője a szívünkhöz oly kö­zelálló tájnak, s művészetével arra is képes, hogy átadja ne­künk ezt az élményt. Alkotá­sai „beszédesek": elmondják nekünk azokat a gondolato­kat, amelyek a mieink is, csak nem mindig gondoljuk végig őket tudatosan. (Osváth Miklós kiállítását május 23-ig tekinthetik meg az érdeklődök, a Várkerület 77. alatt található bemutató­­teremben.) XVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek Budaörsi kórus énekel Fertődön Vasárnap. 18 órai kezdettel a budaörsi Pro Musica Ve­gyeskar ad hangversenyt a fertődi plébániatemplomban. Ve­zényel: Sapszon Ferenc. Gazdag tartalommal, érdekes írásokkal A Soproni Szemle legújabb száma Megjelent a soproni önkor­mányzat és a Városszépítő Egye­sület helytörténeti folyóiratának legújabb száma. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatá­sával megjelent kiadvány gazdag tartalommal várj­a az olvasók ér­deklődését. Hárs József tollából megismer­kedhetünk a Soproni Művészet­­barátok Köre 1958-1991-ig tar­tó történetével. A szerző külön fe­jezetet szán a „művészetbarát" fo­galmának értelmezésére, szót ejt­ve az „igazi” és az „őszinte" dilet­tánsról, ezek szerepéről. Érdekes témát ölel fel Szilágyi István: „Rózsa utca, rózsa lányok” című cikke is. Mint írja, a rózsa, mint jelkép történeti fejlődéséhez adatokat gyűjtve került kezébe Csatkai Endre és Dercsényi De­zső lenyűgöző adatgazdagságú műve, a „Sopron és környéke to­pográfiája”. A Rózsa utca elneve­zésének története vajon kapcso­latban áll-e azzal a ténnyel, hogy Nimes-ben még a múlt században is „rózsának" nevez­ték az örömlányokat? A Soproni Szemle hasábjain olvashatjuk Mollay Károly idevágó reflekció­­ját is. Ugyancsak Mollay Károly által írt „Helytörténetírásunk idősze­rű kérdései"-ben egy izgalmas té­mát, az adózást dolgozza fel rész­letesen, az 1530. évi soproni adó­jegyzék alapján. A Soproni Szemlében - többek között - egy-egy írás foglalkozik a GySEV mozgóposta történeté­vel, Haydn szentmiklósi rokoni kapcsolataival, Lackner Kristóf ismeretlen jogi jegyzeteivel. Ez utóbbi írásból kiderül, Sopron polgármesterének jogi műveltsé­ge szinte kizárólagosan olasz szer­zők ismeretére alapult. Bizonyára nagy érdeklődést kelt majd az olvasók körében Perger Gyula: .Adalék Jelasics seregé­nek rábaközi pusztításaihoz (1848 októbere)” című dolgozata. A helytörténeti folyóirat gazda­gon tájékoztat Sopron kulturális életéről is. Színes mellékletként egy-egy reprodukciót kap kézhez a Soproni Szemle olvasója, Muhi Aladár: „Soproni szüret”, vala­mint Eva Wiegisser: „Emlékezés Mühl Aladárra” című festményé­ről. -G­ Borünnepi megbeszélés Hétfőn eldől, hányféle bort kóstolhatunk A közelgő soproni bor­ünnepre való felkészülés finiséhez érve, zárómegbe­szélésre várja hétfőn dél­után 4 órakor az érdekel­teket Weinberger Károly, a Soproni Városi Fúvószene­kar titkára, a rendezvény szervezője. Ez alkalommal véglege­sítik a résztvevők jelentke­zését, és a gyakorlati ten­nivalók során felvetődő egyéb kérdéseket is meg­tárgyalják. A megbeszélés színhelye a GySEV sopro­ni igazgatóságának első emeleti tanácsterme. A Németh László­­akadémián A népi építészetről A Németh László Közép-eu­rópai Népi Akadémián - az óvóképző főiskola 33-as ter­mében - hétfőn este 8 órai kezdettel Pap Gábor művé­szettörténész tart előadást „Né­pi építészet” címmel. Minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Burgenlandi tartományi kiállítás A fraknói védőbástya Ünnepélyes keretek között, szá­mos osztrák előkelőség részvéte­lével tegnap megnyitották Ferch­­tenau-ban „A fraknói védőbás­tya” című nagyszabású burgen­landi tartományi kiállítást. Mint már arról beszámoltunk, a sok magyar vonatkozással bí­ró, és a hatszáz éves történeté­ben bevehetetlennek bizonyuló vár többmillió schillingbe kerülő mostani kiállítása - nem kevés kölcsönzött tárgy mellett - egy­ben az erősség évszázadok alatt létrejött különböző gyűjteményé­nek átfogóan feldolgozott és te­matikus reprezentálása. Az októ­ber végéig látogatható kiállítást gazdag kulturális és egyéb keret­rendezvények sorával teszik még színesebbé. A fraknói várba ha­zánkból érkező turisták tájéko­zódásának megkönnyítése érde­kében a helyszínen magyar nyel­vű ismertetőt bocsátanak rendel­kezésre. A soproni Locomotív Tourist irodái a kiállítás jelentősége mi­att kombinált utazási lehetősé­geket ajánlanak fraknói kirándu­lásra, így a schillinggel nem ren­delkezők is megtekinthetik a tar­tományi kiállítást.­­­ Immár tizedik alkalommal Az óvóképző főiskola jubileumi bálja Immár tizedik alkalommal rendezik meg a soproni óvóképző főiskolások ballagási bálját. A jubileumi tánc­­mulatságra ma este 8 órától a Liszt Ferenc Művelődé­si Házban kerül sor. A szép hagyományt töretlenül őrző főiskola első bál­ját 1983-ban az intézmény két oktatója - Tóth Mari­ann és Simon Tamás -, valamint az akkor elsőéves Molnár Katalin szervezte. Az egykori főiskolai hallga­tó ma már az I-es számú gyakorló óvoda óvónője. A mostani bál szervezői: Szalay Józsefné kollé­giumigazgató, Tauber Anna kollégiumi nevelőtanár és Tárnok Péter nyelvtanár. A hajnalig tartó táncmulat­ságot - a vezetőség hivatalos távollétében - dr.Simon Tamás tanszékvezető, főiskolai docens nyitja meg. A zenét a „The Wanderers” együttes szolgáltatja. Kommunikáció a fenntartható természetért Idegenvezetők a Fertő körül A Soproni Idegenvezetők Egyesülete Fertő-menti kör­utazást tett az az elmúlt na­pokban, hogy ismereteiket bő­vítve még jobb kalauzai legye­nek a turistacsoportoknak. Dr. Gimesi Szabolcs szaksze­rű irányításával megismer­kedtek a Fertő tavi Nemzeti Park magyar oldalával. Mint elhangzott, az igazgatóság kér­vényezi az illetékesektől a Fer­­tő-Hanság Nemzeti Park el­nevezést, hiszen valaha a Fer­tőt a Hanság legnagyobb ta­vának hívták. A '96-os világ­­kiállítás keretén belül egy vi­­lágszintű rendezvényre is be­nyújtották pályázatukat. A ta­nácskozás leendő témája: kommunikáció a fenntartha­tó természetért. A gyónási titok megőrzője Hatszáz éves történet Folyóparton, hidak mentén láthatunk - rendszerint barokk kiképzésű - szob­rot, amely papot ábrázol, amint ujját aj­kára téve csendre, titoktartásra int ben­nünket. Ő a hidak védőszentje és a gyó­nási titok vértanúja, Nepomuki Szent Já­nos, akire vasárnap emlékezik a katoli­kus egyház. Dél-Csehországban, Nepomuk falucs­kában született 1350-ben. Alacsony szár­mazása ellenére gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán, míg a prágai érsek általános helynöke lett. Magas művelt­sége, nemes emberi magatartása és szép szentbeszédei miatt Prága népe rajongá­sig szerette őt. A királyné pedig gyónta­­tójává választotta. Az idő tájt Csehországban IV. Vencel király uralkodott. A kezdetben igazságos és jóakaratú király egy ellene megkísé­relt merénylet hatására bizalmatlanná és erőszakossá vált. Bizalmatlansága fe­lesége ezen is felébredt benne. Arra gya­nakodott, hogy ő is az ellenség oldalán ál, bár valószínűleg féltékenysége is köz­rejátszott. Ezért szerette volna megtud­ni, mit gyónt a királyné. Nepomuki Szent János azonban inkább kész volt meghal­ni, semmint a gyónási titkot megsérte­ni. Ezért a király előbb megkínoztatta, sőt, kínzásában maga is részt vett, majd ennek eredménytelensége után Nepomu­ki Szent János lábát a fejéhez köttette, és száját kitámasztva a Károly-hídról a Moldvába dobatta, 1393-ban. Holttestét a Szent Vitus-székesegyházban temet­ték el. A soproni Szent István-templom va­sárnap este 7 órakor ünnepi szentmisé­vel adózik Nepomuki Szent János tisz­teletének. A városi tévé mai műsora A Soproni Városi Televízió ma délután 3 órakor (az Ibo­lya úton fél 4-kor) kezdődő adásában a következő témák­kal találkozhatnak a nézők: Tíz éves a Lövér Szálló, Erdé­szeti és Faipari kiállítás és vá­sár, Faludy György író-olva­só találkozó, Tűzoltó képző­művészek kiállítása, Opel-be­­mutató, 3 város futása, Tu­dósítás a majálisról. Az adás­ban bemutatkozik Ivanics Fe­renc, a Fidesz területi ügyvi­vője és Csizmazia Józsefvá­rosi főkönyvelő is. A műsor készítői a gyerekeknek a „Tom és Jerry” című mesét ajánl­ják, az érdeklődő felnőttek­nek pedig a ma induló két új sorozatot: a „ Bóbita” és „A jo­­gász válaszol” címűt.

Next