Kisalföld, 1993. június (48. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1., kedd Községszépítés, programkínálat Pannonhalma marasztalja a turistákat Juhász Zsolt A nyár beköszöntével megkezdődött az igazi tu­ristaforgalom Pannonhal­mán is. S bár az apátság­ban nem panaszkodhat­nak a látogatók hiányá­ra, a polgármester, Hor­váth Ferenc mégsem iga­zán elégedett. Nem a for­galom méretei miatt, ha­nem azért, hogy még min­dig az átmenő turizmus a jellemző. A község ve­zetése pedig azt szeret­né, ha néhány napot itt töltenének az utazók, mert Pannonhalmának vannak más érdekessé­gei, nevezetességei is. A szállás sem okozhat gon­dot, hiszen a Pax Hotel­től kezdve több panzió, magánház és a kemping is kínál lehetőséget az igé­nyeknek és a pénztárcá­nak megfelelően. A turizmus fejlesztése hosszú távú program, amelyben apró lépések­kel haladnak előre - hang­súlyozta a polgármester és a stafétabotot majd a következő önkormány­zati testület viszi tovább. A koncepció célja, hogy Pannonhalma történelmi mezővárosi jellegét visszaállítsák mind köz­ségszépítésben, mind programokban. Ezért már rendbe tették a közvilá­gítást, a parkokat, az út­menti vízelvezető árko­kat stb. Egyedülálló a köz­ség süllyesztett parkja is, amelyet körben, kande­­láberes megvilágítással tesznek hangulatossá. Szeretnének egész es­­tés folklórprogramokat is szervezni, néptánc- és színházi előadásokat. Eh­hez azonban megfelelő hely szükséges, amivel most gondok vannak. A probléma dióhéjban annyi, hogy a volt mozi épületét a vagyonátadó bizottság átadta a köz­ségnek, de e döntést a polgármester elmondása szerint a városi és a me­gyei önkormányzat is megfellebbezte. Pedig a környéken nincs még egy jól kialakított nézőtéri­ helyiség, ahol kamara­színpadot állíthatnának fel. A mozi mellett lévő leányiskolában - amit az apátság előbb visszaigé­nyelt, majd más ingatlan­ra cserélte az önkormány­zattal - Horváth Ferenc egy helytörténeti múze­umot képzelt el. Újabb lehetőség a „ven­­dégmarasztalásra” a he­lyi szőlészet, borászat, hi­szen messze földön híre­sek a pannonhalmi borok. A téesz tulajdonában van az „Ezeréves pinceétte­rem”, amit vállalkozásba adtak, de (talán a téesz átalakulása miatt) most zárva van. A programok mellett a szolgáltatások fejlesztését kívánja elő­segíteni az önkormány­zat. A Petőfi utcában adott el területet magánvállal­kozóknak, ahol most négy kereskedelmi és szolgál­tatóüzlet épül esztétikus kivitelben. V ! AKTUÁLIS Bemutatkoztak a gyermekszínjátszók FESZTIVÁL LEVÉLEN Bezenye, Hegyeshalom, Mecsér, Moson­­szentmiklós, Mosonszolnok, Várbalog és Levél gyermekszínjátszó csoportjai vettek részt azon a fesztiválon, amelynek szom­baton a levéli kultúrház adott otthont. Az együttesek színvonalas produkciókkal ruk­koltak ki. A fesztivál bemutató jellegű volt, ezért a rendezők mindössze egy díjat aján­lottak fel, mégpedig annak a csoportnak, amelyik a legjobb összteljesítményt nyúj­totta. Ez a hegyeshalmi gyermekszínját­­szó csoport volt, akik a „Ludas Matyit” mu­tatták be. Ezért a teljesítményért ők egy­hetes szakmai jellegű színjátszótáborést vehetnek részt Csornán, június 21-től, ami­nek teljes költségét a vendéglátó levél­ek állják. (Kiss) Megértést kérve, önvizsgálatot tartva Közgyűlés a cigányok szövetségében KITÁNCOLTÁK A MÁJUSFÁT A Győr-Moson-Sopron me­gyei cigányok érdekvédelmi szövetsége a hétvégén tartot­ta éves soros közgyűlését Győ­rött. A közel száz küldöttet Bo­tos Gábor, a megyei közgyű­lés elnöke köszöntötte. - A cigányság magyarorszá­gi története gondokkal, prob­lémákkal terhes. Az erősza­kos asszimiláció utóhatásait ma is érezzük, folyamatosan az történt, hogy a cigányság mindig elvesztett valamit. Ez a helyzet ma is fennáll - kezd­te beszédét az elnök, ezután arról szólt, hogy a rendszer­­váltás ismét nincstelenül ta­lálta a cigányságot, képzett­ségükben nincs javulás. Se­gédmunkásként a társadalom nem tart igényt a munkájuk­ra, többet kell nyújtaniuk a jövőben. Négy alapvető prob­lémakört érintett, így az ok­tatást, a munkahelyek gond­jait, a szociálpolitikát, a ci­gány életmódot. Hangsúlyoz­ta, a cigányok érdekvédelmi szövetsége ne önmagáért le­gyen, hanem tagsága érdeke­it képviselje. Az emberi mél­tóság, az emberi tisztelet mind­annyiunkat megillet és ehhez minden segítséget megad a megyei önkormányzat az ér­dekvédelmi tömörülésnek - mondta befejezésül Botos Gá­bor. Pádár László, a megyei ci­gányok érdekvédelmi szövet­ségének elnöke felszólalásá­ban értékelte az elmúlt idő­szak munkáját. Másfajta ér­dekképviseletről van szó a ci­gányság esetében, csak apró lépésekkel tudunk előremen­ni a gondok megoldásában - mondta. Fontosnak tartotta, hogy a tagszervezeteknél oda­figyeljenek a gyerekek (tovább) tanítására. Az elnök érintet­te a szervezet kialakult kap­csolatait az önkormányzatok­kal, abban az elfogadtatást tartotta lényegesnek. A cigány­ság kitörési lehetősége saját kultúrájának, értékeinek a fel­mutatásában rejlik, rendel­keznek hagyományokkal e te­rületen - érvelt meggyőzően. Magyar állampolgárok va­gyunk, cigány identitással. A rólunk hozott döntésekbe sze­retnénk beleszólni, a követ­kező választásokon arra al­kalmas cigány képviselőt kül­dünk majd az önkormányza­tokba. Önbecsülés, önértéke­lés és hatékonyabb érdekvé­delem a feladatunk - hang­súlyozta végül Pádár László. Ezután a küldöttek meg­szavazták az alapszabály mó­dosítását. Ennek lényege: na­gyobb szerepet kap a jövőben a vállalkozói tevékenység. Meg­alakult az ifjúsági tagozat, melynek célja a cigány fiata­lok szabadidejének a megszer­vezése, a közhasznú munkák­ra való mozgósítás. A három­fős vezetőség elnökének Sári Beátát választották. A tanács­kozáson Pádár László megkö­szönte a megyei közgyűlés ed­digi segítő munkáját és aján­dékot adott át Botos Gábor­nak. (Pass) KISALFÖLD 3 A két híradó Mostanában újra hallani bizonyos műsorok levételéről a Magyar Televízióban. Igaz, ígérik, hogy ezek „más köntös­ben" majd ismét megjelennek a képernyőn, ám az újságírók és a nézők egyaránt kétkedő arcát láttam magam előtt a szán­dék bejelentésekor. Milyen műsorokról is van szó? Az Új Ref­lektor Magazin kálváriáját már ismerjük, jelenleg olyan idő­pontban sugározzák, amely természetesen nem a nagy nyil­vánosságnak kedvez. Levétel előtt áll a Tényképek, az Össz­tűz, az Átmenet érdekes, elgondolkodtató műsora is. Feltű­nő, hogy olyan műsorok ezek, amelyeknek kritikai hangne­me a néző számára­­ is­­ mond valamit, elgondolkodtatja a mai társadalmi, gazdasági jelenségek bemutatása láttán. Az Esti egyenleget például érdemes megvárni - ez meg­maradt. Jó néhányszor elgondolkodtam azon, hogyan lehet­séges az, hogy az este nyolc órakor kezdődő Híradóban szót sem ejtenek olyan kérdésekről, amit az Esti egyenleg szer­kesztősége komoly hírként kezel. Lehet ez ízlés dolga is? Fe­lettébb gyanús az, hogy a hírek bemondása között eltelt két órában mi minden történik Magyarországon... Persze, so­kan azt mondják, ez azért van, mert ellenzéki az Esti egyen­leg. A dolog közel sem ilyen egyszerű. A vádat fenn lehet tar­tani, attól az Esti egyenleg hírműsora nem lesz sem jobb, sem rosszabb. Egyet bizonyosan érzékel az állampolgár, ne­vezetesen azt, hogy a hírhez nagyon sokszor­­ szólásra bír­ja - megtalálja az érintett államtitkárt, az ellenzéki pártel­nököt, az illetékes személyt. Mondhatnám, ezt így kell csi­nálni. Gyakran elhangzik, nincsen kétféle hír. Ez így igaz. És tudni kellene a Híradó szerkesztőinek, hogy Magyarország kis ország, semmi sem maradhat titokban. Ezt nem árt fi­gyelembe vennie akkor, amikor a két hírműsor a néző bi­zalmáért versenyez, aki eldönti majd magában, melyiknek higgyen, amikor a híradásait hallgatja.­­ Pass András A hagyományok napja Darnózselin Újraélesztett népi kultúránk legszebb hagyományait őrzi és ápolja a Darnózselin működő Szigetköz néptáncegyüttes, amely - külföldi útjáról hazatérve - pünkösd előestéjén lát­ványos programra várta az érdeklődőket és a környékbelie­ket. Késő délután - Fazekas Zoltán együttesvezető irányításá­val és a Piróka zenekar közreműködésével - színes műsort adtak a sporttelep szabadtéri színpadán, majd kitáncolták, aztán pedig kidöntötték a falu májusfáját. A helybeli idős emberek régen, a fiatalok közül pedig talán sokan nem is láttak még ilyen produkciót. A dolog első része roppant szelíd: a lányok és a fiúk egy­re szorosabb körökben táncolják körbe a vaskos törzset, kör­befogva egyúttal a favágót, aki a pántlikás fejszéjével időn­ként odacsap a fa tövébe. A dolog onnan kezdve izgalmas, amikor a fa már dőlni készül... A műsorban - Lukács Marietta vezetésével - fellépett a gö­­nyűi gyermek- és ifjúsági táncegyüttes is. A formációs tán­cokból álló, látványos műsor méltán aratott nagy sikert. K. M. A régi hagyományokhoz híven május 30-án 11 órakor ismét megszólaltatták hangszereiket a Radó-szigeti zenepavilonban a Győr Városi Fúvószenekar tagjai. Nemcsak ők maradtak hűek a hagyományokhoz, hanem a zenekedvelő közönség is, olyan szép számmal voltak jelen a nyitókoncerten. A fúvószene, a sramli, a musical, de még az operett kedvelői is jól szórakoztak az emelkedett hangulatú műsor alatt. Kórustalálkozó Gyarmaton A zenei hagyomány kötelez (Folytatás az 1. oldalról.) - Első alkalommal jöhet­tem Gyarmatra azóta, hogy a község Győr-Moson-Sop­­ron megyéhez tartozik - kezdte beszédét az alelnök. Szólt a kórus eddigi „élet­­útjáról”, hangsúlyozta, hogy a gyökerek a hovatartozást erősítik. Rendkívül hosszú és tanulságos ez az idő min­denki számára, a közös ze­nei élmény öröme hívta élet­re a gyarmatiak amatőr kul­­túrcsoportját. Ennek a moz­galomnak ez a lényege, él­tető ereje - mondta. Meg­tiszteltetés volt ebben az énekkarban mindig is sze­repelni, az elért sikerek és eredmények mindenkit a további munkára ösztönöz­nek. Az énekkarnak ma is van jelene és lesz jövője. Vannak, akik átveszik majd a stafétabotot. Ebben én hiszek - mondta befejezé­sül Szentkuti Károly. A jubiláló vegyes kart kö­szöntötték a helyi elöljáró­ságok képviselői, a megbe­csülést tolmácsolva, a se­gítést hangoztatva. Virá­gozzék az éneklés hagyo­mánya továbbra is Gyar­maton - mondták. Kedves színfoltja volt a rendezvény­nek amikor a helyi polgár­­mester köszöntötte Rédl Jó­zsefet, aki hatvan éve tag­ja a vegyes kórusnak. Aján­dékot kapott Szabó Csaba, a gyarmati kórus karnagya is. Ezután a kórusok mű­sora következett. A helyie­ken kívül fellépett a po­­zsonyeperjesi (Jahodna), a lébényi Liszt Ferenc, a bő­­si (Gabcikovo) vegyes kar és az Ajka-Padragkút bá­nyász férfikara. V_____________| P.A.

Next