Kisalföld, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
4 KISALFÖLD Bod Péter Ákos pénzügyeinkről Minta lehetünk a szomszédoknak Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta a vidéki sajtó vezető szerkesztőit. Bevezető nyilatkozatában arról szólt, hogy a jövőben a jelenleginél szorosabb munkakapcsolatot kívánnak kialakítani a helyi sajtóval, mint amely leginkább eléri a vidékken élő polgárokat. Utalt arra, hogy a kialakuló szociális piacgazdaság szükségessé teszi, hogy az emberek többet tudjanak a magyar pénzintézeti rendszerről, a Magyar Nemzeti Bank, a pénz, a hitelek mindennapi életben játszott szerepéről. Az MNB elnöke megemlítette, hogy a szerkesztőkkel való megbeszélése után találkozik Gerard Belanger-val, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Közép-Európával foglalkozó igazgatóhelyettesével, aki küldöttség élén hazánkban tartózkodik, hogy újabb IMF-hitelmegállapodás feltételeit véglegesítse. Ez utóbbival kapcsolatban a Kisalföld kérdésére válaszolva elmondotta, mindenképpen jó lenne, ha sikerülne megállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal. Bizonyos, főleg politikai jellegű vélekedésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az IMF nem akarja zsarolni az országot, nem is az a szándéka, hogy a hónunk alá nyúljon, egyszerűen korrekt szerződést akar kötni, ami mindkét fél érdeke. Végül is rajtunk múlik, és nem az IMF-en, milyen lesz az ország gazdasága, jövője. A szerződés ezt csak segítheti. Az viszont kétségtelen - hangsúlyozta Bod Péter Ákos hogy az IMF előtt meglehetősen nagy Magyarország helyi értéke, nagy a szimpátia irántunk és a nemzetközi pénzintézettel való kapcsolatunk akár minta is lehet a környező közép- és kelet-európai országok, mindenekelőtt Ukrajna és Románia számára. K.A. Maradnak a minisztériumok A Miniszterelnöki Sajtóiroda tegnap az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A kormány a kialakult minisztériumi szervezetben semmiféle átszervezést nem tervez e kormányzási ciklus alatt. Minden alapot nélkülöz tehát a Népszabadság ma közzétett információja, amely szerint „a Kormány még az idén kezdeményezni fogja az egységes gazdasági minisztérium létrehozását”. A kormányzati elképzelések között sem egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása, sem a gazdasági ügyekkel foglalkozó minisztériumok összevonása, sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszüntetése nem szerepel. AKTUÁLIS 1993. július 1., csütörtök Az a szolgáltatás, amit a Nyugat-Európában autózók természetesnek tartottak és megszoktak, de eddig velünk együtt hiányoltak a rendkívül fontos és forgalmas M1 -es autópálya mellett, a segélykérő telefonrendszer tegnap délutántól működik. Hadd közöljük gyorsan: egyelőre nem az M1-es teljes szakaszán, csupán a 60 és 105-ös kilométerszelvények között. Helyileg Tatabányától az M1 -eshez csatlakozó, most épülő, Győrt elkerülő autópálya bevezetéséig. A segélykérő rendszer építésének fővállalkozója azonos a győri autópálya megvalósítójával, azaz a Kelet-Nyugat Autósztráda Kht.vel, mely két kilométerenként állította fel az említett szakaszon a narancssárga színű hívóoszlopokat. Ezeket kábel köti össze, s a hívások az Autópálya Igazgatóság Komáromi Üzemmérnökségének diszpécserközpontjába futnak. A rendszer működése aligha szorul magyarázatra. Az oszlopokon lévő nyomógomb érintését azonnal észlelik a központban, s ezzel az összeköttetés máris létrejött, s minden további ügy zajlik, ahogy a telefonbeszélgetésekkor. A rendszer központja egyidejűleg több helyről befutó hívást is képes fogadni. A rendszerhez számítógép és nyomtató csatlakozik, minden hívást rögzítenek. A segélykérő diszpécserközpont közvetlen telefon-összeköttetésben áll a komáromi tűzoltósággal, a tatabányai Rendőrkapitánysággal és mentőkkel. A segélykérő rendszer önmagát ellenőrzi és teszteli. Az oszlopok esetleges megrongálását a központban azonnal észlelik. A rendszer szabad csatornával is rendelkezik, ez a későbbiekben fogadhat meteorológiai vagy éppen forgalomszámlálási adatokat. Mint a tegnapi sajtótájékoztatón megtudtuk, a beruházó világhírű cégeket pályáztatott az említett rendszer kiépítésére. Egyebek között a Siemens, a Philips és az LM Ericsson cégeket. Ezek elől végül a francia Csee vitte el a nyolcvanmillió forint értékű megbízatást. Az említett cégnek 18 ezer segélykérő oszlopa működik már Portugáliától Belgiumig, Brazíliától Szaúd-Arábiáig. Ugyanezt a segélykérő rendszert építik majd ki a győri autópálya mentén, s erre szerencsére majd nem kell várni, egy időben adják át az autópályával. A tegnapi ünnepélyes avatáson az autópálya-rendőrség egyik századosa hívta elsőként a központot. Szerencsére ő nem szorult mentésre. Szeretnénk hinni, hogy bár a segélykérő rendszer Tatabánya és Győr között már működik, nem sokan szorulnak majd segítségre. Ferenczi József Tatabánya-Győr: Segélykérő telefonok az M1-es mentén A diszpécser visszahív Az autópálya terhére épült ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP Mindenki számára fontos, hogy megtakarított pénze biztonságban legyen. A június 30. után elhelyezett névre szóló betétekre és folyószámlákra már az Országos Betétbiztosítási Alap vállal garanciát, személyenként és pénzintézetenként 1 millió forint értékhatárig. A június 30. előtt állami szavatossággal névre szólóan, vagy anélkül elhelyezett forint- és devizabetétekért az állam továbbra is helytáll. Részletes információért forduljon bankjához. ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP a bank garanciája Elutasított áfa-emelés Az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elutasította a kormányzatnak az áfa-törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatát és az 1993-ra benyújtott pótköltségvetést. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a munkavállalók képviseletében hangoztatta: elfogadhatatlan számukra az áfa-törvény módosítása, mert az a tavaly őszi ÉT-megállapodások felrúgását jelenti. Emellett a jövő évi költségvetésre és adótörvényekre vonatkozó elképzelések nélkül értelmetlennek látta a pótköltségvetésről való vitát. Ezért a munkavállalói oldal a pótköltségvetés és az áfa-törvény módosítás részletes vitájában sem vett részt. A munkaadók, hasonlóan a munkavállalókhoz, úgy ítélik meg, hogy a pótköltségvetés és az áfa tervezett emelése az egész gazdaság szempontjából csak részprobléma-kezelést jelent, ezért nem támogatják a javaslatokat. Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről felvetették a kormányzat felelősségét. Két tűzeset Két esetben is kiemelt fokozattal vonultak tűzesethez a győri tűzoltók tegnap. Győr-Ménfőcsanakra 12 óra 12 perckor, az Öreg utca térségében keletkezett, mintegy 1,5 hektárnyi területű avartűzhöz riasztották őket. A lángok az egyik portára is befutottak, ahol elégett egy szerszámtároló faház. Továbbterjedésüket a helyszínre érkező tűzoltóknak sikerült megakadályozniuk. A feladatukkal alig végeztek, amikor 13.12-kor Győr-Sashegyen akácerdő égő aljnövényzetéhez riasztották őket. Fennállt a veszélye, hogy az akácerdő mellett egy 100 hektáros búzatábla is lángra kap. Szakembergárda az Expóhoz Az MTESZ segítséget ajánlott A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének vezetősége tegnap kibővített elnökségi ülést tartott Győrött, az MTESZ-székházban. Ezen a világkiállítással kapcsolatos elképzeléseket, terveket beszélték meg, illetve azt, hogy a MTESZ és egyesületei hogyan tudnának kapcsolódni az Expo szervezéséhez. Az ülés vendégei voltak Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke és Németh Judit, a Világkiállítás Győr Alapítvány irodavezetője, akik a megyei és városi előkészületekről tájékoztatták a megjelenteket. Botos Gábor négy megyei szintű programtervet ismertetett, „Pannonhalma ezeréves” címmel, az apátságot, illetve az Isten és ember közötti kapcsolat történelmi alakulását mutatnák be. A dunai látványkiállítás programcsomagban a Duna menti táj gazdagságát, idegenforgalmi és kulturális értékeit kínálnák az Expolátogatóknak Németországtól hazánkig. A nemzeti parkok vezetőinek világtalálkozójában a Fertő tavi Nemzeti Park venne részt megyénkből. A termál- és gyógyturizmust, megyénk eddig elhanyagolt területét az Expóra nagymértékben szeretné fejleszteni a megyei önkormányzat. - Nem arról van szó, hogy mi építsünk gyógyszállókat, hanem, hogy a hasznosítás nemzetközi lehetőségeire felhívjuk a figyelmet - mondta Botos Gábor. - A megye egyedül nem tudja megvalósítani e programokat, az Expo költségvetésében pedig nem juttatnak pénzt a kiegészítő, elő- és utórendezvényeknek... Miben segíthet az MTESZ? Dr. Sántha Imre, az MTESZ megyei elnöke, és Bitter Jenő társadalmi titkár szerint nagyon sokban: 23 tudományos egyesületével, hétezer megyei tagjával potenciális szakembergárdát képviselnek, és társadalmi munkában is vállalnák az információs és szervezőmunkát, szakmai tanácsadást stb. Konkrétan szó volt egy hostess információs hálózat kialakításáról, és a Duna-program MTESZ-tagokból álló munkacsoportjáról is. A felszólaló Szabó Sándorné szerint a magyar értelmiség lebecsülését jelenti az, hogy a győri világkiállítás alapítvány egy monacói céget hívott tanácsadóként. A további felszólalók is egyetértettek azzal, hogy „bűn nem kihasználni” a tudományos egyesületek szakembergárdáját és információs bázisát. J. Zs. A győri kereszténydemokraták csatlakoznak a felhíváshoz A Mosoni-Duna megcsapolása hozzá nem értésről tanúskodik A Kereszténydemokrata Néppárt Győr városi Szervezetének tagjai, akik ha közvetve is, de érintettek a Szigetköz pusztulásában, egyre nagyobb aggodalommal figyelik azt a kötélhúzást, amit a parlament környezetvédelmi bizottsága, a Környezetvédelmi Minisztérium vezetése, a Duna Kör és más, a régióban nem érintett szervezetek folytatnak a Szigetköz „vízpótlásáért” a szigetközi polgármesterekkel, a régióban lakókkal és a vízügy szakembereivel szemben. Nem értjük, hogy a régiónkból küldött ismételt segélykiáltásokat miért nem akarják meghallani. Egyre inkább az a meggyőződésünk, hogy már régen nem a szigetközi ember érdekeinek a megvédése a cél, hanem a presztízs szempontok játsszák a főszerepet. Az a legújabb ötlet, hogy a Mosoni-Duna vizének egy részével próbálják „megoldani” az Öreg-Duna hullámtéri vízpótlását, egyértelműen a hozzá nem értésről tanúskodik, az eredménye már előre látható (Mosonmagyaróvár alatt a Mosoni-Duna bűzös kanálissá válik, a győriek kedvelt Mosoni-Dunája lehet, hogy megszűnik.) Úgy látszik, az a cél, hogy minél jobban tönkretegyék a még vegetáló Szigetközt, illetve a mentett oldalt is, s akkor a hágai bíróság dönt, úgymond igazukat bizonyíthatják, de az senkit nem érdekel, hogy milyen áron. Csatlakozunk a szigetközi polgármesterek felhívásához (Kisalföld, 1993. június 29-i szám), s kérünk minden, a Szigetközért aggódó polgárt, társadalmi szervezetet, pártot, próbáljuk közösen megakadályozni, hogy ismét, mint már annyiszor, a fejünk felett döntsenek, s visszafordíthatatlan károkat okozzanak a Szigetközben! Kereszténydemokrata Néppárt Győr Városi Szervezete