Kisalföld, 1993. szeptember (48. évfolyam, 204-230. szám)

1993-09-01 / 204. szám

2 KISALFÖLD 1­ ­ A NAGYVILÁG HÍREI 1993. szeptember 1., szerda Izetbegovic bevonul a történelembe? A genfi tárgyalások felújítása Tizenegy napos szünet után kedden folytatódtak a genfi béketárgyalások. A két társ­elnök, Lord Owen és Thorvald Stoltenberg a térképeken vi­tázó feleknek hétfőig szabott határidőt a kompromisszu­mos javaslattervezet elfoga­dására. Míg a boszniai szer­­bek jóváhagyták a rendezési javaslatot, a muzulmánok - akiket Genfben Alija Izetbe­govic bosnyák elnök képvisel - továbbra is változtatásokat akarnak elérni a határokat il­letően. A terv értelmében a szer­­bek Bosznia-Hercegovina te­rületének 52, a muzulmánok 31, míg a horvátok 17 száza­lékát kapnák. A bosnyák kor­mány azzal utasította el a bé­ketervet, hogy nem tartja ele­gendőnek a számára kiutalt területeket. Emellett a maj­dani muzulmán államnak te­rületi összeköttetést szeretni elérni az Adriai-tengerrel, to­vábbá azt akarja, hogy a ren­dezésben a NATO és az Egye­sült Államok is vállaljon sze­repet. A boszniai szerb vezető, Ra­dovan Karadzic utalt arra: ha a muzulmánok nem fogadják el a rendezési tervet, a szer­­bek és horvátok egymás kö­zött kettéoszthatják a köztár­saságot. Franjo Tudj­man­ hor­­vát elnök visszautasította a muzulmánok fő követelését, hogy jövendő államuknak egyetlen út helyett valódi te­rületi összeköttetése legyen az Adriai-tengerrel. Bár Alija Izetbegovic szerint a béketerv a szerb agresszort jutalmazza, a Tanjug tudni véli, hogy a bosnyák parla­ment elutasítása ellenére is szándékában áll aláírni azt. Megfigyelői vélemények sze­rint Izetbegovic azért szeret­né aláírni a béketervet, mert ezzel úgy vonulhatna be a tör­ténelembe, mint az első eu­rópai iszlám állam megalapí­tója. A belgrádi hírügynökség az állítólagos hírforrások alap­ján azt is közölte, hogy a do­kumentum aláírását követő­en Izetbegovic nem térne vissza Szarajevóba, hanem egy isz­lám országban telepedne le. TELEX OROSZ HADIHAJÓK LÁTOGATÁSA Orosz hadihajóraj érkezett kedden baráti látogatásra a dél­koreai Puszan kikötőjébe. Az orosz hajóraj ötnapos dél-koreai látogatására a két ország védelmi minisztériumai közötti, a kap­csolatok fejlesztését célul kitűző csereegyezmény alapján ke­rül sor. Az 1904-es orosz-japán háború óta először tesznek lá­togatást orosz hadihajók a dél-koreai partvidéken. ARAFAT EGYIPTOMBAN Kairóba érkezett kedd hajnalban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy a szervezete és Izrael között létrejött megállapo­dásról tárgyaljon az egyiptomi vezetőkkel. Előzőleg Szanaaban Ali Abdallah Szaleh jemeni elnökkel és a jemeni látogatáson le­vő Jimmy Carter volt amerikai elnökkel találkozott. Keddig Egyiptom volt az egyetlen arab ország, amely hivatalos szinten támogatja a „Gáza-Jerikó előbb" formulát magába foglaló iz­raeli-palesztin megállapodást. AMERIKAI SEGÉLY VIETNAMNAK Az amerikai kormány humanitárius célokra három és fél mil­lió dolláros segélyt nyújt Vietnamnak. Ezzel kezdetét vette a Vietnamnak szánt amerikai segélyprogram második szakasza. A program keretében az indokínai ország 1991 júliusában már kapott egymillió dollárt. HONISMERETI TÁRSASÁG KÁRPÁTALJÁN Beregszászban tartotta alakuló ülését a Megyei Történelmi- Honismereti Bródy András Társaság. A névadó - Bródy And­rás - az 1938 októberében megalakult Podkarpatszka Rusz (Kárpátaljai Rusz) autonóm kormányának a miniszterelnöke volt, akit 1944 novemberében koholt vádak alapján letartóz­tattak és 1946-ban kivégeztek. KÖNYV KÍNA ÉS TAJVAN EGYESÍTÉSÉRŐL A pekingi vezetés „Fehér könyvet” tett közzé Kínának Taj­vanhoz fűződő viszonyáról. Kína és Tajvan egyesítését Peking szeretné békés úton véghezvinni, de ha szükséges, kész a fegy­veres beavatkozásra is - derül ki a Fehér könyvből. A Fehér könyv szerint az egyesülés után Tajvan szinte teljesen megőriz­heti belpolitikai szabadságát, ha nem próbál beleszólni Peking külpolitikájába. BÜNTETÉS VÁR A FEKETÉZŐKRE Eddig 19 ukrán ENSZ-katonát kellett visszahívni Szaraje­vóból, de nem mindegyiküket tiltott kereskedelem miatt - je­lentette be hivatalosan Viktor Bezrucsenko ezredes, a bosnyák fővárosban állomásozó ukrán zászlóalj parancsnoka. A tiszt közölte, hogy a cigarettával üzletelőkre szigorú büntetés vár. Cáfolta ugyanakkor azokat a híreszteléseket, miszerint hero­int is csempésztek volna a városba. ÖNKÉNTESEK AZ OLASZ HADSEREGBEN Olaszországban a hadsereg tervezett átalakítása keretében a jövő évtől önkénteseket is besoroznak. Az első évben 4 ezer fiatal felvételét tervezik. Az elképzelés az, hogy a 4-5 év hiva­tásos szolgálati időt becsületben teljesítő katonáknak automa­tikusan állást biztosítanának az egyéb fegyveres alakulatok­nál, elsősorban a rendőrségnél. Az önkéntesek toborzása az el­ső lépés az új hadseregmodell felé, amely egyebek közt 5, jól képzett, hivatásos katonákból álló dandár felállítását irányoz­za elő. MERÉNYLETEKHEZ TÁROLT FEGYVEREK A volt Jugoszlávia területéről származott az a háborús fegy­verekből álló arzenál, amelyre a dél-olaszországi Lecce közelé­ben, Nardóban bukkant az­ olasz csendőrség. Nagy mennyisé­gű robbanóanyagon kívül harckocsi-elhárító bombákat, Kalas­­nyikovokat, géppuskákat, kézigránátokat és egyéb, harctéren használt eszközöket találtak a hatóságok. A fegyvereket való­színűleg a leccei rendőrség és bíróság elleni merényletekben átjárták felhasználni. .. A GRÚZ EXÁLLAMFŐ hadserege Továbbra is pattanásig feszült a helyzet Grúziában. Eduard Sevardsiadze, az ország elnöke a tbiliszi parlament keddi ülé­­­­sét megnyitó beszédében úgy nyilatkozott: Nyugat-Grúzia tér­ségének háromnegyedét az 1992-ben megbuktatott exállamfő, Zviad Gamszahutidia fegyveres hívei ellenőrzik. Az elnök ke­mény fellépésre készül a lázadók ellen, és ehhez a törvényho­zók támogatását kérte. Az ukrán kormányfő ultimátuma ismét rendkívüli jo­gokat kért a kijevi par­lamenttől Leonyid Kucsma. Az ukrán kor­mányfő újabb válságter­vet ismertetett a kép­viselők előtt, akik az el­múlt hónapokban két­szer is elutasították a radikális reformokat magában foglaló cso­magtervet, illetve a vég­rehajtáshoz szükséges különleges felhatalma­zást. Röviddel a mos­tani ülésszak előtt Kucsma kilátásba he­lyezte, hogy azonnal tá­vozik, ha nem megy ke­resztül a törvényhozá­son a sürgős intézkedé­seket tartalmazó és fő­leg az állam mindenha­tó befolyását megtörni kívánó tervezet. A szlovákiai magyarok gondjairól Levél az Európa Tanácshoz A szlovákiai magyar parla­menti koalíció a két parla­menten kívüli magyar párt egyetértésével kedden levél­ben fordult az Európa Ta­nácshoz, melyben arra hív­ják fel Strasbourg figyelmét, hogy a Szlovák Köztársaság törvényhozása és kormánya a Szlovákia ET-felvételekor tett ígéretekkel és kötelezett­ségvállalásokkal ellentétes lé­péseket tesz. A levél sajnálattal megál­lapítja, hogy a dél-szlovákiai járásokban erőszakkal eltá­volították a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Felhívja a figyelmet arra, hogy az idei tanév kezdetétől nincs bizto­sítva a magyar tanítási nyel­vű alap- és középiskolák szak­oktatóinak anyanyelven tör­ténő képzése, ami a magyar iskolák további elsorvadását eredményezheti. Leszögezi, hogy a magyar iskolák jövő­jét veszélyeztető megnyilvá­nulásnak tekintik a kétnyel­vű oktatást célba vevő erő­szakos törekvéseket. Az aláírók hangsúlyozzák, hogy amennyiben a szlovák kormány az Európa Tanács ajánlásait nem fogja betarta­ni, az beláthatatlan következ­ményekkel járhat a magya­rok körében. Végezetül a le­vél leszögezi, hogy az ország alkotmányos szerveivel foly­tatott eddigi tárgyalások nem vezettek sikerre, a magyar ja­vaslatokat sorra elutasítot­ták, ezért ajánlják most az Európa Tanács figyelmébe a szlovákiai magyarok gond­jait. A levelet a négy politikai erő elnöke, Duray Miklós, Bu­­gár Béla, A. Nagy László és Popély Gyula, valami a par­lamenti koalíció két frakció­­vezetője, Duka Zólyomi Árpád és Csáky Pál írta alá. Orosz szóvivő Horthy temetéséről Oroszország tudomásul vet­te a magyar hatóságoknak azt a nyilatkozatát, hogy Horthy Miklós temetése Magyaror­szágon tisztán családi, huma­nitárius jellegű aktus, amellyel kapcsolatban nem terveznek semmiféle hivatalos lépést. Ezt Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő közölte ked­di moszkvai sajtóértekezletén. Gyemurin kérdésre válaszol­va elmondta: magától értető­dően a magyarokra tartozik, hogyan viszonyulnak törté­nelmükhöz. Clinton biztosítékot kér Még mielőtt elkötelezné ma­gát az amerikai szárazföldi csapatok részvétele mellett a boszniai békefenntartó erők kötelékében, Bill Clinton el­nök szeretne biztosítékokat kapni arra nézve, hogy a vég­leges kidolgozásra és egyez­tetésre váró boszniai béketerv méltányos és kivitelezhető.­­ Februárban világosan le­szögeztem, hogy az Egyesült Államok kész hozzájárulni a boszniai béke megteremtésé­re irányuló nemzetközi erő­feszítésekhez. Ezt most is meg­erősítem. Ám szeretnék tisz­tában lenni a részletekkel. Még mielőtt lépnénk, szándé­komban áll meggyőződni ar­ról, hogy a megállapodás igaz­ságos és végrehajtható-e, és hogy a bosnyák kormány ma­radéktalanul elfogadta-e. Elő­re tudni óhajtom azt is, hogy kinek és mennyi ideig kell (Boszniában) maradnia - mondta. Az izraeli kabinet igent mondott Rendkívüli ülésén az izrae­li kormány elfogadta a PFSZ- szel kötött megállapodást a megszállt területeken beveze­tendő autonómiáról, amely­nek értelmében a jogkörök pa­lesztin kézbe adása a Gáza­­övezetben és a ciszjordániai Jerikó városában kezdődik. A megegyezés ratifikálása izra­eli tájékoztatás szerint a Wa­shingtonban kedden újrakez­dődő béketárgyalások izraeli és palesztin küldöttségére vár a tisztázatlan kérdésekről va­ló megegyezés után. Az izraeli-PFSZ megállapo­dás a két fél titkos oslói talál­kozóinak eredményeként jött létre, és a megszállt területek jövőjét az elkövetkező öt évre hivatott rendezni azzal, hogy a harmadik évben megkezdő­dik a végleges státus kidolgo­zása. A jeruzsálemi rádió egy izraeli illetékesre hivatkozva azt jelentette, hogy az auto­nómia rendszere fél éven be­lül léphet életbe a Gáza-öve­­zetben, majd ezt követően Je­rikóban. Míg az izraeli kor­mányfő azt reméli, hogy az aláírás e héten megtörténik Washingtonban, és palesztin oldalról a megszállt területe­ket képviselő tárgyalóküldött­ség ratifikál, addig e delegá­ciónak az az álláspontja, hogy a megállapodást a kidolgozók­nak kell aláírniuk, az ő olda­lukról tehát a PFSZ-nek. Harcok a biztonsági övezetben A kelet-boszniai Goraz­­de környékén, az ENSZ biztonsági övezetben keddre virradóra újabb harcok robbantak ki. A szerb tüzérség támadása következtében kedd reg­gelig legkevesebb három személy életét vesztette, sok a súlyos sebesült - je­lentette a bosnyák rádió. A városban számos grá­nát robbant, míg a szerb és muzulmán gyalogság a külső védelmi vonalak mentén vívott elkesere­dett harcot. Kedden az éhező Mostart is tüzér­séggel lőtték a szemben­álló horvátok és muzul­mánok. Emlékezés a gettóra A katowicei vajdasághoz tar­tozó Sosnowiecben megemlé­keztek arról, hogy a németek fél évszázaddal ezelőtt számol­ták fel a városban létesített get­tót. A felső-sziléziai Zaglebie­­szénmedencéből érkezett 120 tagú küldöttség a Zsidó Világ­­kongresszus nevében megko­szorúzta a gettó áldozatainak emlékművét. A nácik húszezer zsidót vittek a sosnowieci get­tóból a közeli Auschwitzba. A szénmedencében a második világháború előtt mintegy száz­ezer zsidó élt. Jelcin nem hisz a jelentéseknek Borisz Jelcin ezentúl személye­sen kívánja ellenőrizni a fegyve­res erők helyzetét, mivel nem elé­gítik ki teljesen védelmi minisz­terének, illetve a katonai körze­tek parancsnokainak jelentései. Az orosz elnök ezért havonta egy napot a hadsereg alakulatainál tölt. Ezt Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter közölte annak kapcsán, hogy az elnök tegnap két elitegységet is meglátogatott. Megfigyelők szerint az elnöki látogatás azt jelzi, hogy Jelcin, aki egyben a hadsereg főparancs­noka is, az egyre kiélezettebb orosz belpolitikai helyzetben min­denképpen maga mögött akarja tudni a hadsereget. Az ezentúl rendszeressé váló látogatások azon túl, hogy a súlyos helyzet­ben levő hadsereg felé tett gesz­tusértékű lépést jelentenek, azt is jelezhetik, hogy az elnök nem bízik már teljes mértékben vé­delmi miniszterében. Jelcin hadsereg felé fordulá­sa azért is különösen figyelem­re méltó, ugyanis az elnök két héttel ezelőtti sajtóértekezletén közép-európai útja kapcsán egy kérdésre válaszolva határozot­tan cáfolta, hogy bármi rendkí­vüli is történhetne az országban távolléte alatt. Hongkong nem számít változásra Miközben szombaton a kí­nai-brit tárgyalások 10. fordu­lója kezdődik az 1994-95-ös vá­lasztásokról, egy közvélemény­kutatás közzétett tanúsága sze­rint a megkérdezett hongkon­giak nagy többsége bízik ben­ne, hogy az élet semmit nem fog változni azután, hogy a brit ko­ronagyarmat 1997-ben vissza­tér kínai fennhatóság alá. A Standard című hongkongi lap telefonon végzett felmérése szerint a megkérdezettek 70 szá­zaléka vélekedett úgy, hogy élet­­körülményeik semmilyen vo­natkozásban nem fognak vál­tozni. K­irt *-ra/Nir írv A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR. llAjlo/­ I­­­IP V­/N­iil / Kiadó és szerkesztőség: 9022 Győr, Szt. István út 51. Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042.­­ A CSALÁD NAPILAPJA 96/312-475. Fax: 96/313-042. Hirdetésfelvétel telefon/fax: 96/316-313. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zs. utca­­ * 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon/fax: 99/312-266.­ Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon/fax: 98/315-866. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Terjeszti: a Magyar Posta Vállalat. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 319, negyedévre 957 forint. Nyomás: Széchenyi Nyomda 9024 Győr, Kálvária út 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN. Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507

Next