Kisalföld, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

1993. november 10., szerda Üli f­ö­gp­ NOVEMBER 11-én, (csütörtökön) du. 1 órától a Harmónia Áruház (Győr-Marcalváros, Gerence u. 29-31.) parkolójában álló kamionban. A kamion belsejében felállított profi autópályán zajlik a verseny, 3 korcsoportban: 7-12, 13-17,18 év felett. A főnyeremény: CARRERA autópálya. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! » KONTUR Baratja, KO­­NTÚR. $ID|v KERESKEDELMI (83720/1/1H) »(M­A­GYŐR ________________________________________________V ÚLV&) Hószon kikapcsolták a távfűtést hu­szonöt tatabányai család ott­honában, mert a bérlők, tu­lajdonosok tetemes adóssá­got halmoztak fel. A legkisebb elmaradás is meghaladja a 40 ezer forintot, de olyan család is akad, amelyik már 100 ezer forinttal tartozik. Mielőtt a szolgáltató a fűtés leállításá­ra határozta volna el magát, szándékáról értesítette az érin­tetteket, ám 30 családból mindössze 5 rendezte tarto­zását. Tatabányán a lakosság 60 millió forinttal tartozik a távhőszolgáltató társaságnak, s amennyiben tovább nő a cég kintlévősége, összeomolhat a szolgáltatás. A mind ez ideig példátlan lépést a becsülete­sen fizetők érdekében kény­szerült megtenni a társaság - nyilatkozta annak vezetője. A bányászváros szolgálta­tói valószínű, nem büntetni, egyszerűen csak figyelmeztet­ni kívántak. Mármint arra, amit egyébként mindnyájan tudunk, miszerint pénzből él az ember. Ahhoz, hogy fűte­ni tudjanak, szeiffet, olajat, esetleg pakurát kell venniük. Mindezeknek ára van. Ahhoz, hogy fizetni tudjon a szolgál­tató, neki is fizetni kellene a meleget. Amennyiben meg­szakad a kör, nem róják le az esedékes díjat a fogyasztók, nem tud szolgáltatni a szol­gáltató. Hozamra ma már se­hol és semmit nem adnak. Egyszóval érthető, hogy Tata­­bányán végül arra kénysze­rültek, hogy kikapcsolják a fűtést. Az ember próbálja elképzel­ni a 25 ismeretlen családot. Bányászok vagy valamikori bányászok, értelmiségiek, épí­tőmunkások, nyilván gyere­kek is vannak ezekben a csa­ládokban. Ugyan miért nem vették komolyan az érintettek az utolsó figyelmeztetést? Nem hittek a szolgáltatóknak, még­ha most éppen enyhe is az idő, a tél előtt csak nem fog­ják leállítani a fűtést. De lám, mégiscsak megtették. Ennyi­re megátalkodott, konok blic­celők lennének ezek a csalá­dok? Sokkal inkább feltéte­lezhető, hogy a 10 ezrek hiá­nyoztak ahhoz, hogy rendez­zék adósságukat. Mégha akad is köztük könnyelmű, aki el­hanyagolta a fizetést, aztán akkora adósságot halmozott fel, hogy most már képtelen kiegyenlíteni, a többség való­színű akarata ellenére került ilyen helyzetbe. A többség, már ugye azok, akik a 60 mil­liós tartozást összegyűjtötték Tatabányán. Az ilyen család akkor persze ne várja, hogy még fűtsenek is neki. Hogy gázt kapjon, vizet, áramot, ha nem fizet. A bökkenő csak az, hogy becsületesen is lehet nem fizetni és Tatabánya nem az egyetlen település, ahol a pol­gárok tartoznak a szolgálta­tónak. .. FERENCZI JÓZSEF JELEN IDŐ Győr-Moson-Sopron megyé­ben októberben a munkanél­küliség az éves piaci és gaz­dasági folyamatoknak megfe­lelően csökkent. A munkanél­küliek számának pontos meg­állapítását hátráltatja az utó­lagosan fizetett végkielégítés, mivel az szűkíti az ellátásra jogosultak körét. Emiatt a tényleges értéknél magasabb a munkanélküliségi ráta, de az még így is csökkenést mu­tat. Győrött, Mosonmagyaróvá­ron, Kapuváron, Csornán és körzetükben egyértelműen ke­vesebb munkanélküli szere­pel a nyilvántartásban. Bele­den változatlan a helyzet, ám Sopronban és környékén egy­százalékos növekedést regiszt­ráltak. Októberben a kiren­deltségeket 54 ezren keresték fel. Nőtt a munkaerő-kereslet is az előző hónapokhoz viszo­nyítva. Munkanélküli-jára­dékban és a pályakezdők mun­kanélküli-segélyében 12.633- an részesültek. A regisztrált munkanélküliek száma me­gyénkben 19.184. A bejelen­tett munkahelyek betöltésé­ben Csorna vezet (94,4 szá­zalék), ezt követi Győr (90,3 százalék). A soproni helyzet viszont egyértelműen negatív, hiszen az itteni lehetséges ál­láshelyeknek csupán 30,6 szá­zalékát töltötték be. A munkanélküliség kezelé­sének eszközei közül a vállal­kozások segítése, illetve a köz­hasznú munkavégzés muta­tói meghaladják az országos átlagot. A foglalkoztatásbőví­tő támogatás segítségével le­het legolcsóbban a hat hónap­nál régebbi munkanélkülie­ket (pályakezdők esetében há­rom hónap) ellátni, ám ezt vissza kellett fogni anyagi esz­közök hiányában. A megye fel­lendülőben lévő gazdasága a részmunkaidős foglalkozta­tást sem igényli már. -A korengedményes nyug­díjaztatást passzív eszköznek tekintjük - mondta Rimányi­­né Somogyi Szilvia, a megyei munkaügyi központ igazga­tója -, és nem támogattuk az új munkahelyteremtő beru­házásokat sem, hiszen a meg­lévők bővítése keretében ol­csóbban és gyorsabban tud­tunk a munkanélküliek szá­mára megoldást találni. Vizsgálatot végeztünk, hogy megismerjük az ellátási rend­szerből tavaly kikerültek mun­kaerő-piaci státusát. A repre­zentatív felmérés ötszázötven embert érintett, ebből csak­nem kétszáz pályakezdő volt. A válaszadók negyvennyolc százaléka talált munkát, kö­zel tíz százaléka jövedelem­­pótló juttatásban részesült, harminckét százalékuk inak­tívvá vált egészségügyi okok miatt, vagy tanul, illetve ka­tona, gyesen, gyeden van, ne­tán nyugdíjba ment. Az ellá­tásból kikerültek közül a mun­kát vállalók aránya megyénk­ben magasabb volt, mint az országos átlag. Az „Adj esélyt” országos programban kialakítottunk egy háromlépcsős rendszert, ami kérdőíves interjúból, pá­lyairányítási tanácsadásból és álláskeresést elősegítő tan­folyamból tevődik össze. E fel­adat során személyes kontak­tusba kerültünk a résztvevők­kel. Több mint két és fél ezer pályakezdőnek nyújtottunk valamilyen formában segítsé­get. Elsősorban nem úgy, hogy állást kerestünk számukra, hanem az erre való felkészü­lésben vállaltunk részt, átké­peztük őket, elősegítettük a közhasznú munkában való részvételüket és a vállalkozó­vá válásukat. Az átképzések a meglévő munkahelyekre irá­nyulnak. Különösen nagy gon­dot fordítottunk a nyelvokta­tásra. Örvendetes az, hogy már igény jelentkezett például ácsok, minősített hegesztők, pékek, sőt süteménykészítők iránt. Keresett szakma a kis­vállalkozások ügyintézője, a rendszerprogramozó és a szoft­verüzemeltető is. Ma már egy­értelmű viszont, hogy a ha­gyományos gyors- és gépírót felváltotta a menedzserasszisz­tens, aki olyan érettségizett szakember, aki ismeri a he­lyesírást, számítógéppel tud dolgozni, sőt ért angolul, né­metül. Vannak még ezen kí­vül is divatos szakmák, mint például a házvezetőnő, illet­ve a baby sitter, rövidesen ne­kik is tanfolyamot kell majd szerveznünk. A pályakezdők közül hat­­százhatvanöt fiatalt indítot­tunk el valamilyen átképzés­re. Ez ugyan minősíti az isko­larendszerünket, ám a kilá­tások nem egyértelműen rosszak. A közelmúltban ven­dégeink voltak Győr szakkö­zép- és szakmunkásképző is­koláinak igazgatói és remél­hetően ennek a megbeszélés­nek eredménye az lesz, hogy az iskolai képzés már a mun­kaerő-piaci igények szerint történik. Ehhez mi mindig friss információval tudunk majd szolgálni, annál is inkább, hi­szen a jövő évi szakképzési alap elosztásánál kiemelt tá­mogatásban szeretnénk a munkaerőpiacra képző intéz­ményeket részesíteni. A leg­nagyobb gondot abban látjuk, hogy az intézmények nyelvi oktatása nem éri el azt a szin­tet, amit például a magánis­kolák egy-egy tanfolyama nyújt. Pedig ez az egyik leg­fontosabb feladata a munka­erőpiacra történő képzésnek. ZSADÁNYI DEZSŐ Megyei munkaerő-piaci helyzetkép Győrött is csökkent a munkanélküliek száma Mini antidrogdiszkó Hogy ne légy fekete virág! Kéthetenként, pénteken A Győr-Moson-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya a kö­zelmúltban már három alka­lommal rendezte meg Győr­ben antidrogrendezvényeit, melyeken nagy számban vet­tek részt a város középisko­lásai. A drog-, alkohol-, do­hányzás- és AIDS-ellenes fel­­világosító munka szükséges­ségét igazolni látszik, hogy egyre szélesedik a veszélyez­tetettek köre, s tapasztalatok szerint a veszélyt sem a szü­lők, sem a gyermekek nem ve­szik komolyan. Ez részben ért­hető is, hiszen sok esetben forrásait nem is ismerik. Ebben szeretnének segítsé­get nyújtani gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt - mondta el dr. Se­rényi János százados, a bűn­­megelőzési osztály vezetője -, mikor kéthetente a győri Je­revánban mini antidrogren­­dezvényekre hívj­ák a város ál­talános iskoláinak hetedik­nyolcadik osztályos tanulóit. Egy-egy alkalommal két isko­la diákjait - 250-300 tanulót - látnak majd vendégül dél­után négytől este hét óráig. A rendezvénysorozatra szándé­kuk szerint fél év alatt a vá­ros összes ekorú gyermeke meghívást kap. Az első találkozóra novem­ber 12-én pénteken délután négy órakor kerül sor, ahol a sok zene mellett drogellenes kiállítás, a témát érintő kér­­dezz-felelek játék és videofilm­­vetítés is várja az iskolásokat. Mint megtudtuk, a gyerme­keket pedagógusok kísérik el a rendezvényre, s azt követő­en tanári felügyelet mellett kö­zösen mennek vissza az isko­lába. Terveik szerint az anti­­drog-találkozókat - igény ese­tén - a megye más városai­ban is megrendezik majd. K. L. A. A homo sapiens utódai „Ha maradsz, teszünk ró­la, hogy meghalj - ha nem akarod, mehetsz, az is jó nekünk...” - említi a vaj­dasági magyarság további megtizedelésére és elüldö­­zésére vonatkozó kegyet­len fenyegetést Domonkos László Magyarok a Délvi­déken című könyvében. S valóban,az utóbbi években ez a mondat vált a szerb nacionalizmus legvadabb szlogenjévé, mely egyben fegyver is: pszichoterror. Mindannyian tudjuk, a Vajdaságból már több ezer magyart hozott a kénysze­rűség hozzánk, kik az ott­hon melegét, a szülőföld szeretetét cserélték a pusz­ta túlélésre. De vajon ne­künk, akik az anyaország­ban élünk, eszünkbe jut­nak-e azok, akik Szabad­kán, Zentán, Újvidéken, Magyar­kanizsán, Nagybecs­­kereken, Tornyoson, Adán és más helységekben ma is naponta piros-fehér-zöld lelkülettel néznek szembe (mint másodrendű állam­polgárok) az éhséggel, a nincstelenséggel és a tél kihívásaival. Belpolitikai életünk remekül tükrözi: ha vitatkozni, vagy ellen­kezni kell, mi mind magya­rok vagyunk! Bármilyen ja­vaslat hangozzék is el, azonnal megszületik a ké­telkedés és ellenérv, hisz „egyeskének” nem érdeke, hogy „ketteske” találja fel a spanyolviaszt (és persze fordítva). Ezért örülök, hogy eddig még egyetlen párt sem hangoskodott a délvidéki magyarok meg­segítésével kapcsolatban. A Máltai Szeretetszolgálat köztudottan nem indul a jövő évi hazai választáso­kon, így az ő kezdeménye­zése valószínűleg nem oszt­ja meg a nemzetet, hanem pártállásoktól függetlenül segítségadások remélhető­­ek. Hisz a délvidéki testvé­reinken nem csupán a nagy­betűs magyarnak köteles­sége segíteni, hanem az embernek is, s értesülése­im szerint, mi mind a tíz­­millióan a homo sapiens kései utódai vagyunk. Magyar­ Barna Rendkívüli FT ÁRENGEDMÉNY!­­ Minszki piros színű, gyári új MTZ-50 motor kpl. 110.000,- Ft + áfa, D-242 tip. MTZ-80 motor kpl. 140.000,- Ft + áfa, D-243/240 típus. Mezőgazdasági erő- és munkagép, valamint IFA tgk. pótalkatrészek rendkívüli kedvező áron. Rendelésfelvétel: AGROKER RT. —" Szombathely, Pálya u. 5. Tel.: 94/314-530. A1L18/ Fax: 94/324-996. Telex: 37-326. (83692/1 /10) KISALFÖLD 9 Nagyon egyszerűen! Amint kifizeti az ár 30%-át, máris hazavi­heti autóját. A teljes ár, ha egy összegben fizeti, a Renault 19 Pannóni­ánál 1.367.900, a Clio Pannóniánál 1.128.600 Ft-tól kezdődik. Ám a 30% mindössze 410.400, illetve 338.600 Ft-ot jelent! A Renault külön­leges szériája parádés meglepetés Önnek, a különleges árak és a kedvező részletfizetési lehetőség miatt. A mo­dellek felszereltségére HOGYAN JUTHAT ÖN IS ENNYIÉRT EGY ÚJ RENAULT-HOZ? 410.400 Ft 338.600 Fi pedig néhány példa: Renault 19 Pannónia - 80LE­ S motor, oldalsó ütközésvédelem, hátsó ködlámpák; Clio Pan­nónia -,dísztárcsa, két külső visszapillantó tükör, hátsó ködlámpák. Mielőbb keresse fel Renault partnerét, mert az új Pannónia széria csak korlátozott szám­ban kapható! v RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI A CLIO PANNÓNIA I HJEAT Bemutatószalon és alkatrészbolt: Szakszervizünk:­­ Győr, Jókai u. 6. Tel.: 96/324-944 Győr, Arató u. 5. Tel.: 96/327-320. 1

Next