Kisalföld, 1993. november (48. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20 / 271. szám

1993. november 20., szombat Bécsben jártak a győri rendőrök Kommandósok tapasztalatcserén Kétnapos bécsi bemutatko­zó látogatáson és tapasztalat­­cserén vett részt a közelmúlt­ban a Győr-Moson-Sopron Me­gyei Rendőr-főkapitányság Marcal beavatkozócsoportjá­nak három tagja és instruk­tora. A vendégeket a VEGA névre hallgató bécsi riadócso­port fogadta, ami egy vidéki akcióegység életében már csak azért is kiemelkedő esemény, mert a gyakorlat szerint álta­lában a fővárosi csoportok jut­nak csak külföldi tapasztala­tokhoz. A győri kommandósok meg­ismerkedhettek az osztrák kol­légák felszerelésével, és a team szervezeti felépítésével. A csá­szárvárosban ötszáz akciócso­portos hárítja el a veszélyes, rendkívüli eseményeket, és munkájuk során a legmoder­nebb felszerelések bőséges tár­házából válogathatnak. A kezdeti ismerkedés után az első nap délutánját közös lövészettel töltötték vendégek és vendéglátók. Másnap épü­letharcászattal kezdődött a program, mindegyik csoport bemutathatta a saját módsze­reit. A vendéglátók elismerés­sel nyilatkoztak a győri fiúk teljesítményéről, melyben több olyan hasznos elem is volt, melyet ők eddig nem alkal­maztak. A szakmai tapaszta­latcsere délután a gépkocsi­megállítás módszereinek be­mutatásával és egyeztetésé­vel, illetve önvédelmi foglal­kozással fejeződött be. A per­gő ritmusú edzés megerősí­tette a győri instruktort ab­ban a hitében, hogy jó irány­ban halad, amikor a megyei kommandósok kiképzésében a cselgáncs helyett egyre in­kább a közelharcra alkalma­sabb dzsiu-dzsicu elemeit he­lyezi előtérbe. A győri küldöttség tagjai az idő rövidsége ellenére is na­gyon hasznosnak érzik a ta­pasztalatcserét. Természete­sen ők is meginvitálták oszt­rák kollégáikat, a bécsi kom­mandósokat tavasszal várják a megyeszékhelyre. A látoga­tás a kapcsolatépítés szem­pontjából is fontos mérföld­kő, a tapasztalatcserén ugyan­is a linzi kommandó két pa­rancsnoka is rész vett, és a Győrrel azonos méretű oszt­rák városba invitálta a Mar­­cal-csoportot. MÉSZÁROS­­- „A föld jó, szorgalmas a nép, a vezetés nem változott!” Győzelem a szili szérűn Tárgyalásról tárgyalásra (1. rész.) A szili Győzelem Tsz-nek jelenleg 700 tagja van: 400 a nyugdíjas és 300 az ak­tív dolgozó. Korábban 4000 hektáron gazdálkodtak, most 500 hektárat fognak „kirámol­ni” a közös használatú földek­ből. A vezetőség számítása sze­rint minden kivitt 10 hektár földterület feleslegessé tesz egy munkahelyet, így 10 hek­táronként távozik egy ember is a téeszből. A törvényben megfogalma­zott új típusú szövetkezet meg­alakítása és a régi egybentar­­tása felemás ötvözete a szili átalakulás. A vezetőség logi­kája szerint a kárpótlási te­rületek új tulajdonosai nem arról döntenek, hogy önálló­an kívánják-e művelni földjü­ket vagy mezőgazdasági tár­sulást hoznak létre (új szö­vetkezetet) és gazdálkodnak tovább. A vezetőség olvasatában aki önállóan akar gazdálkodni, az a Győzelem Tsz művelési te­rületéből viszi ki a földet, és ezzel a szövetkezet dolgozói­nak munkahelyét veszélyez­teti. A szövetkezeti törvény kétféle olvasata közötti kü­lönbség jelentéktelennek tű­nik, de ismerve a sajátos ér­telmezés következményeit - a téesz részéről elvesztett perek sorát, az egyéni gazdálkodó­kat munkahelyek elvesztésé­ért bűnösnek kikiáltó igazga­tósági határozatokat -, már­is kiderül, hogy Szilban miért félnek az emberek. Egy részük munkahelyük elvesztésétől retteg, más részük azoktól, akiket az ő egyéni gazdálko­dásuk „következményeként" bocsátottak el. A vélemények az igazgató­ság sorozatos döntéseiről meg­oszlanak: a bíróság által tö­rölt törvénysértő határozatok joghatályának megszűntét már másnap követi egy újabb határozat, amiért újra bíró­sághoz kell fordulni, és ezzel újabb fél évre szabad teret en­gedni az önkényeskedésnek. A falu másik fele viszont tá­mogatja a rendszerváltás tör­vényei ellen Don Quijoteként hadakozó elnököt, dr. Nagy Mihályt, mondván, csak a ke­mény kéz politikája tarthatja meg a munkahelyüket. Ő ma­ga 90 százalékra teszi támo­gatottságát, és a téesz általa még ma is stabilnak mondott anyagi helyzetét a következő­képpen magyarázza: „A föld jó, szorgalmas a nép, a veze­tés nem változott!”. Kevesen merik nevüket ad­ni a véleményükhöz, legin­kább csak azok, akikkel már úgyis perben áll a téesz vagy elkerülhetetlen a bíróság meg­keresése. Dr. Nagy Mihály sze­rint a többség őt támogatja, mert „az elnök megissza a fröccsöt a nyugdíjasokkal, az aktív tagokkal és mindenki­vel. Azért, hogy embernek néz­zék!”. Mások épp ezektől a fröccsöktől féltik Szil belső bé­kéjét... (Folytatjuk.) N­ÉMETH D. LÁSZLÓ Élve a lehetőségekkel Európai diákkapcsolatok A regionális oktatási központok létét megalakulásuk óta vegyes érzelmek kísérik. A korábbi szisztéma szerint az iskolák az illetékes minisztériumhoz tartoztak, most ezzel szemben a ROK-ok felruházva e szerepkörrel, az oktatásügy regionális szervezeteivé váltak. A győri székhelyű Észak-Dunántúli Regionális Okta­tási Központ hatásköre Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom és Vas megyére terjed ki. A művelődési mi­nisztériummal való személyes, heti kapcsolatuknak kö­szönhetően „melegében” jutnak hozzá a legfrissebb in­formációkhoz, lehetőségekhez - mondta el Fekete Ákos, a ROK nyelvi szakértője. Az Európa Tanács kulturális bizottsága és a művelő­dési minisztérium kapcsolatának köszönhetően a győri központ is képviseltette magát azon a konferencián, me­lyet október közepén huszonegy ország képviselőinek részvételével rendeztek meg Németországban. A szakmai tanácskozáson a kulturális, oktatási együttműködések mikéntjeiről tárgyaltak. Többek között így vált lehetővé, hogy részt vehettek nyolc ország iskolái között a győri Krúdy-iskola diákjai is annak az európai diákújságnak a megszerkesztésé­ben, megírásában, mely Angliában látott napvilágot. Mód nyílt arra is, hogy az Európa Tanács tagországaiban ki­dolgozott tanítási rendszereket kipróbálják, közelebb hoz­va egymáshoz így és csereprogramok útján Európa or­szágait, iskoláit, diákjait. Számításaik szerint régiónk huszonöt, harminc középiskolája egy éven belül érintve lesz az adandó lehetőségek valamelyikében. K . L. A. Hétvégi tűnődések ... mármint ennyi forint körüli nyeremény vár az AustriaLottón a következő telitalálatos­­ra- olvasom. Nem játszom nyereményjátékon, ezért soha nem ábrándoztam azon, hogy mit is csinálnék ekkora nyereménnyel. De összege most elgondolkodtatott. Ha megnyerném, talán agyvérzést kapnék, nem beszélve az irigyek és el­­lenségek zaklatásáról, sőt támadásáról. Egy néni na­gyobb összeget nyert a lot­tón, és megkérte a közel­ben szolgáló éjjeliőrt, hogy gyakrabban tekint­sen be hozzá. Mert „szegény” félt éjjel is, nap­pal is. Sajnos, a nyereményjátékok üzleti vállalko­zássá váltak. Már ez nem játék, hanem üzlet és szenvedély. A munka nélküli meggazdago­dás, a vagyon harácsolása mindig is kísértés volt. A pénz kegyetlen zsarnok tud lenni! Moz­gósítja a hiúságot, „másnak is van!”. És balga módon sokaknak a vagyon jelent tekintélyt. Hajt ég az az elégedetlenség. Van háza, laká­sa, autója, kertje, állása és mindene-még sincs megelégedve. Már előre fél, hogy majd miből lesz, hogyan lesz? Ez a pénz rabbá teszi az észt is, mert csak ezen jár, vakká is tesz a szociá­lis igazságtalanságok meglátására, süketté is a szegények és elesettek jajszavának meghal­­lására. Pedig nem csak a pénz érték! Kincs a csalá­di szeretet, a lelkiismeretes munkaképesség, a megelégedés, a hűség és hit, és az emberi össze­tartó segítés. Igaza van költőnknek: „Csak a sze­rénynek nem hoz vágya kint”. De igaz a Biblia sza­va is: „Jobb egy tányér fő­zelék, ahol szeretet van, mint hizlalt ökör, ahol gyűlölet van”. Eszembe jut még jó Arany Jánosunk két sora: „Földi em­ber kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre mé­ri!”. A felsőbbségre, a kormányzatra pedig az tar­tozik, hogy tisztességes munkával, szorgalom­mal párosult tudással legyen megvehető az a lakás vagy meleg lábbeli! Ne kelljen a lottószel­vény árán heti pótadóként megfizetni a nyeré­si lehetőséget. A régiek ezt mondták: „Nagy sze­génységtől, nagy gazdagságtól ments meg uram minket! „. Ezt a tűnődést vigasztalásul is szánom azok­nak, akik nem nyerték meg az ötszázmilliót. Sümeghy József Ötszázmillió... AKTUÁLIS Vélemény A legszebb ajándék Böngészem a téli könyvvásár ajánlatait, ezúttal azon­ban nem szerzők neve vagy címek maradnak meg ben­nem, hanem számok. Ilyenek: 85 kiadó összesen 402 fé­le könyvet kínál - az átlagáruk 1150 forint. Nagy szá­mok, az első kettőnek még örülni is tudnék. Hanem ami azt a több mint ezerforintos átlagárat illeti... A legszebb ajándék a könyv! Mindenki ismerheti a szlo­gent, eleget hallottuk. De valahogyan úgy voltunk vele: jó, jó, veszünk karácsonyra könyvet is, afféle „kiegészí­tőnek”, más mellé. Majdnem teljes bizonyossággal me­rem mondani, mostanra bizony megváltozott ez a szem­léletünk. Vagy könyvet veszünk, vagy „mást”. A kettőre együtt egyszerűen nem futja. Egy három-négy lapos, ke­ménytáblás leporelló, színes képekkel, amit az olvasni még nem tudó apróság igen nagy örömmel forgat, úgy háromszáz forint körül van. Egy lexikon háromezer, és így tovább. Tényleg kijön az az 1150 forintos átlagár. Aki ma akar hozzáfogni, hogy házi könyvtárat gyűjt­sön (vagy a meglévőt gyarapítsa, mert nem akar lema­radni) , bizony nem átlagfizetéssel kell rendelkeznie. Meg­kockáztatom azt a kijelentést is, hogy az effajta „passzió” hovatovább úri kiváltsággá válik. Egykoron királyok, her­cegek, grófok voltak az első számú könyvvásárlók. Na, és persze a kultúra első számú mecénásai is! Nem na­gyon hallom - a tisztes kivétel ne sértődjön meg ezért -, hogy manapság a „felső réteg” mecénási módon viseltet­ne a kultúra iránt... Olvasni pedig kell! Hiszen azért vannak a könyvtárak, mondhatja bárki. Azt válaszolom rá: kérdezzék meg a könyvtárakat, mennyi pénzt tudnak összekaparni be­szerzésre. Konkrétabban: hányat vesznek meg például a téli könyvvásárra megjelenő 402 mű közül? Jó, szá­mítsuk le a „ponyvairodalmat”, háromszáz akkor is ma­rad, aminek legalább könyvtárban a helye. A legszebb ajándék a könyv! Aki azt kap karácsonyra, bizony, becsülje meg!­ JUTÁSZ FERENC Bemutatkozott a Konzervatív Párt Gazdák és Polgárok Szövetsége „A mai államháztartás az ötvenes évek szerkezetének továbbélése, a paternalista ál­lam maradványa. A jelenlegi költségvetés gyorsuló ütem­ben növeli a deficitet, minden likvid forrást elszív a vállal­kozói szféra elől... A kiadások időnkénti lefarigcsálása és az adóbevételek folyamatos eme­lése nem megoldás, csak a gazdasági feltételek romlását okozza. Drasztikus átalakí­tásra van szükség, még ha ez rendkívül népszerűtlen intéz­kedéseket is feltételez.” Az idézet a Konzervatív Párt készülő programjából való. A nemrég alakult új párt vidé­ki bemutatkozó körútjának legutóbbi állomásán, csütör­tökön este Győrött találkozott a választópolgárokkal. A be­mutatkozás alkalmával nem cáfoltak rá a pontosabb ho­vatartozásukat jelölő „Gazdák és Polgárok Szövetsége” elne­vezésre. Szerintük „Az önkormány­zati önállóság növelésével meg­­szüntethetők a központi el­lenőrzés céljai miatt létrejött duplázódások, fölösleges hi­vatalok. ” Vagy például: „Az ál­lami kiadásoknál teljesen meg kell szüntetni a termelői és fo­gyasztói támogatásokat. Ezek nem illenek bele a piacgazda­ság logikájába. ...az egyik ki­vétel az agrárszféra, ahol az átgondolt agrárpolitikához meghatározott mértékű álla­mi segítség rendelhető hozzá­­ az ország teherbíró-képes­ségével arányban. ” A támoga­tások megszüntetésével egy­idejűleg a hazai termelők ér­dekében határozott piacvédel­mi intézkedéseket ígérnek. Meggyőződésük, hogy „A tör­vények tekintélyét azzal is erő­síthetjük, hogy nem módosít­juk őket évente, pillanatnyi hangulatok és érdekek sze­rint.” A konzervatívoknak elegük van a rendszerváltást követő­en gyorsan kialakult politikai szekértáborok állóháborújá­ból, a stabilitáshoz elenged­hetetlennek tartják a politi­kai konszenzust. Ezért a pár­toknak, szakszervezeteknek és kamaráknak kötelezettsé­get kell vállalniuk arra, hogy egy megkötendő gazdasági paktum végrehajtását nem akadályozzák - körülbelül úgy, ahogyan az Schmidt kancel­lár idején Németországban tör­tént a hetvenes évek első fe­lében. A győri bemutatkozó beszél­getést követően néhány tiszt­ségviselő- dr. Csizmadia Lász­ló, dr. Pászti Ágnes, Kollarik István, Ugrin Emese, Dóber La­jos­­ lapunknak elmondta: azért találták szükségesnek új párt alakítását a már meg­lévőkkel szemben, mert Ma­gyarországról szerintük mind­máig hiányzott az igazi, angol értelemben vett konzervati­vizmus, melynek jelszava: vi­selni a hatalmat, szolgálni a társadalmat. Nem tagadják, elsősorban a munkaadók, a vállalkozók pártja kívánnak lenni, ám oly módon, hogy biz­tosítsák minden munkavál­lalónak a munkaadóvá válás lehetőségét. Helyüket a mai politikai palettán az MDF és a KDNP között határozták meg, bár megjegyezték, hogy nem kötik magukat e két párt­hoz. -Az MDF erősen nem vi­déki, ugyanakkor túl sok ben­ne a mozgalmi jelleg, ezért is bomlik-mondták. - A keresz­­ténydemokratákra pedig in­kább a keresztényszocialista gondolkodás a jellemző. C­S. E. Vámfogások A­z elmúlt hónapban összesen 1433 esetben kezdeményeztek eljá­rást pénzügyi bűncse­lekmények alapos gya­núja miatt a vámosok - tájékoztatta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tegnap az MTI-t. A felderített bűncse­lekmények mintegy 270 millió forint elkövetési értékkel bírtak. Az eljá­rások során a pénzügy­őrök 110 millió forint értékű vámárut, 33 mil­lió forint értékű egyéb árut, 13 millió forint ér­tékű külföldi fizetőesz­közt és 6 millió forintot foglaltak le. (MTI) KISALFÖLD 3 G­Y SOMOGYT 9021 GYŐR ÁRPÁD út24. ibJwiwi moui_________Tel.: (96) 314-760__________ TÁVKAPCSOLÓS VIDEOLEJÁTSZÓK: - automatikus sávkövetés - kazettaismétlés - 12 V-os üzemeltetés-jelenet visszajátszás - képélesség szabályozó - kivezérlésjelző műszer - önműködő fejtisztító - öt automatikus funkció. MOST KEDVEZMÉNYES ÁRON! 20.000 Ft helyett 16.990 Ft KAZETTAYJÁVI­ATI MI­­AKAI E-195 379 Ft. (csom/i/ih)

Next