Kisalföld, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. február 1., kedd A falu várossá válhat Tét - kistérségi centrum­ ­ Ha Tétet várossá nyilvá­nítják, talán megszűnik az el­vándorlás is. A kritériumok nagy részét a település telje­síti. Jó minőségű vezetékes ivóvízzel rendelkezünk, utcá­ink nagy része szilárd burko­latú, a szennyvíztisztítót még ebben az évben átadjuk ren­deltetésének. A telefonellátott­ság megfelelő, de sajnos a to­vábbi hálózatbővítéshez újabb központ üzembe állítása len­ne szükséges - sorolja a tele­pülés helyzetét jellemző té­nyeket Pénzes Ambrus polgár­­mester. -Nincs viszont a községben középiskola... Úgy tudom, ez is egyik feltétele a rang oda­ítélésének. - Ez ügyben vannak elkép­zeléseink, pusztán az épület­tel lesznek gondjaink. Botos Gábor, a megyei közgyűlés el­nöke biztosított bennünket a megye támogatásáról. - Ha jól láttam, éppen Gom­bár Sándor alezredessel, a Győri Rendőrkapitányság ve­zetőjével tárgyalt az imént. - Igen. A rendőrkapitánnyal arról beszélgettünk, miként lehetne megoldani, hogy Té­ten állandó rendőrőrs működ­jék. Előzetes felméréseink sze­rint a régi őrs épületének felújítása és berendezése hoz­závetőleg öt és fél millió fo­rintba kerülne. Sajnos Téten a közbiztonság sok kívánni­valót hagy maga után... -A várossá nyilvánítás egy folyamat kezdetét jelenthetné a település számára? - Minden bizonnyal. Bár az elmúlt négy évben is sok min­den történt a faluban. Me­­gyénkhez tartozik immár há­rom éve Gyarmat, Szerecseny és Csikvánd. Ezzel Tét egyfaj­ta kistérségi centrummá vált. Ennek megfelelően szervez­tük meg a községben az ál­landó orvosi ügyeletet. A meg­valósítás még várat magára, hisz az ügyeleti rendszer be­indítása három és fél millió forintba kerülne. Építettünk viszont egy új sütödét, és egy idő óta a helybélieknek nem kell fizikoterápiás kezelésre a megyeszékhely kórházába utazni. - Mikor nyújtja be a község vezetése pályázatát a Belügy­minisztériumba? - Mi a várossá válás lehe­tőségével az elmúlt év decem­berében ismerkedtünk meg. A falu elöljáróinak - nézetem szerint - az a dolga, hogy tu­dása legjavát adva kidolgoz­za a pályázatot. Mi ezt meg­tettük. Hogy mikor adjuk be a kérelmet? Februárban köz­meghallgatást rendezünk, és ha a falu többsége támogatja a javaslatot, belefogunk. LŐRE PÉTER Fotó: BERTLEFF ANDRÁS Pénzes Ambrus pol­gármester A minimálbér­megállapodásról... Az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét kérdeztük Több hónapos kemény tár­gyalások, sokrétű egyezteté­sek után fogadta el az Ér­dekegyeztető Tanács ülése a múlt hét végén, hogy a mi­nimálbért február elsejétől 10.500 forintra emeljék. Ál­talánosan érvényes-e ez min­den munkavállalóra? - kér­deztük Németh Kálmánt, az MSZOSZ Győr-Moson-Sop­­ron megyei képviseletének vezetőjét. - Zömében igen. Két kivé­tel van, az ipari szövetkeze­tek területe, ahol a felemelt minimálbér augusztus else­jétől kötelező, és az agrár­szféra, ahol november elsején lép életbe az emelés. - Elégedett-e ezzel az ered­ménnyel az MSZOSZ? - Azt hiszem, hogy egy szak­­szervezeti szövetség sosem le­het elégedett akkor, amikor munkavállalói juttatás kihar­colásáról van szó. Ez érvényes a minimálbérnél is, hiszen tu­dott, hogy Magyarországon a létminimum magasabb, mint a most elfogadott minimálbér. A szakszervezetek arra törek­szenek, ha valaki teljes mun­kaidőben dolgozik, akkor a minimális munkabére leg­alább a megélhetésének a költ­ségeit fedezze.­­ Tudott, hogy három éve li­beralizált a magyar bérgaz­dálkodás. Mit javasol ajánl az MSZOSZ a helyi szakszerve­zeteknek a bérkövetelések­nél? - Én azt tudom ajánlani, hogy minél előbb kezdjék meg a munkaadóval a bértár­gyalást, és az ÉT által elfoga­dott ajánlásokat igyekezzenek azon érvényesíteni. - Melyek az ÉT által aján­lott javaslatok?­­Van egy minimálérték, ami 13-15 százalékos, ez úgy tű­nik, nem követi az inflációt. Van egy közép - 17-19 szá­zalék -, és egy ajánlott felső, 21-23 százalék közötti. De ha olyan pozícióban van egy vál­lalat, hogy ennél magasabb bérfejlesztésre is lehetősége van, akkor azt tegye meg. - Mi a jelentősége a mini­málbérnek? Egyáltalán miért kell ilyet megállapítani? - Felmérések szerint a tel­jes foglalkoztatású munka­­vállalók közül hazánkban mintegy 190 ezren dolgoznak ilyen szintű bérért, ami egy nagyon jelentős réteg. Ám ha nekik emelik a bérüket, az ha­tással van a többi munkavál­laló bérezésére is. A minimál­bér emelése nem csupán a munkavállalókat érinti, hi­szen vannak olyan juttatások (a pályakezdő fiatalok mun­kanélküli-segélyezése, egyes szociális juttatások...), ame­lyek a minimálbérhez vannak viszonyítva. -Az egyezség megszületett. Nem lesz demonstráció? - Végül is, ha partnerek kö­zött tisztességes megállapo­dás jön létre, akkor az azt is jelenti, hogy a feltételekhez mindenki tartja magát. Ez az igazi érdekegyeztetés alapja.­ ­ „ ZSADÁNYI DEZSŐ ...és községünk követeli Nagybérre való keresztelését...! AKTUÁLIS DEX: kezdje újra Elfüstölt húszmillió Tíz méter széles, tizenhat méter hosszú raktárrész, fa­lai téglából, acél tetőszerke­zete fölött hullámpala. A pa­dozatot most égett bőr, gumi és textil alkotta üszők borít­ja. A tetőzet acélszerkezete furcsa alakzatban tekeredett, a helyiség közepén állva az ég­re látni, táblákban égett el a pala. A győri teherpályaudva­ron beszélgetünk. - Látja ott a raktár sarká­ban azt a kalitkát? - kérdezi Tarra Zsolt, a DEX Kereske­delmi Betéti Társaság egyik beltagja. - Az szolgált irodá­ul. Borzalmas hideg volt a rak­tárban, ott a kuckóban olaj­kályhával fűtöttünk. Megnéz­heti, épségben maradt, tehát nem a kályhától keletkezett a tűz. Egy ilyen jégveremben pe­dig öngyulladás, hogy a vas megolvadjon... A raktárban vasárnap délután, este és éj­szaka természetesen senki sem tartózkodott. A DEX Rt. néhány napja, január 15-én bérelte ki a csar­nokot, benne Kínából szár­mazó ruhaneműt, farmert, in­get, fehérneműt, cipőt, fo­nalakat tárolt. - Folyamatosan töltöttük fel a készletet, húszmillió fo­rintot ért, ami már benne volt. Négy és fél milliós készletet állítottunk össze a múlt hét végén ebből, hétfő reggel szál­lítottuk volna a szlovákokhoz. Minden odalett. Megrendel­tünk Kínából igencsak drága tatamikat, szerencsének kell tekinteni, hogy még nem ér­keztek meg. A betéti társasá­gunk most szeretett volna kft. - vé alakulni... Ahogy Tarró Zsolt elmond­ta, a raktárt mindjárt a kibé­­relése után biztosították. Tor­ma József, a győri városi tűz­­oltóparancsnokság vezetője a tűz okáról egyelőre még sem­mit sem tudott mondani. A laikus számára mindenkép­pen rendkívül rejtélyesnek lát­szik... FERENCZI JÓZSEF KISALFÖLD 3 Vélemény Kinek a presztízse? Nemritkán tapasztalom mostanában, hogy a politikai csatározások közepette a közügyekből magánügyet (job­bára persze ellenségeskedést, vádaskodást) kreálnak. Nem is kell hozzá sok, hogy így alakuljon. Elég például, hogy egy önkormányzati vezető a képviselő-testület ülé­sén „saját előterjesztést” tegyen - ami persze lényegében hivatali formula. Csak hát a testületek összetétele, már ami a pártállást illeti, meglehetősen vegyes. Az „előter­jesztőnek” számolnia kell azzal, hogy vád éri: egyéni ér­dekeit akarja érvényre juttatni. Ha másért nem, hát presz­tízsből. Megtörténhet, elő is fordul ilyen. De: milyen presztízsről is van szó? Egy polgármester­ről például joggal feltételezhető, hogy olyat akar tenni, amiért közelismerésre számíthat városában, községében. Ez nyilvánvaló egyéni érdeke, hiszen az ilyesfajta ambí­ciók miatt vállalta el a többnyire nem túl népszerű, de teljes biztonsággal állíthatóan semmiképpen sem könnyű közhivatalt. Hajdanvolt polgármesterek szép számmal így írták be nevüket egy-egy város történelemkönyvébe. Ez az említett „egyéni érdek” azonban más, mint amit a hétköznapi szóhasználatban értünk alatta. Ne keverjük az „anyagi haszon” fogalmával. Vajon nem elképzelhető-e, hogy - példázatunknál ma­radva - egy polgármester személyes presztízse egyúttal a település (város, falu) egészének is presztízse? Hiszen a fentebb leírtakból szinte egyenesen ez következtethe­tő. Kinek a presztízse, teszem azt, ha egy város ország­világ előtt bemutathatja magát, bármilyen adódó formá­ban is? Akit nem ismernek - nem keresik. Ma nem ott tartunk, hogy bármely település magába zárkózhatna. Politikai érdekek mindig voltak, s lesznek is, kicsiben vagy nagyban. Ez lényegében nem is baj, hiszen ösztön­zőleg hathat. A baj az, ha az ellenkezője történik, és a szócsaták megbénítják az előbbrejutást. Ha különféle csoportok pusztán politikai presztízsből nem­ az együtt­működés lehetőségén gondolkodnak. Pedig, ha igaz, nem önmagukért, hanem a közért vállaltak olykor kétségkí­vül kompromisszumokat is követelő közszereplést. JUTÁSZ FERENC Idősek háza Győrújbaráton Szociális intézmény - magánvállalkozásban ide, Győrújbarátra? Nem ott tart még szervezettségben a falusi turizmus... Aztán arra gondoltunk, bérbe adjuk a győri önkormányzatnak, szo­ciális otthon, vagy hasonló in­tézmény céljára. Az alpolgár­mester asszony, Németh Já­­nosné adta az ötletet, bizta­tott: miért nem csináljuk mi magunk, vállalkozásban? Van már ilyen nem egy, például itt nem messze, Pannonhalmán is. Szociális intézmény esetén a magánvállalkozót is megil­letik a különböző támogatá­sok, így kezdődött, aztán folyta­tódott a „célszerű” átalakítá­sokkal. Az épület idősek há­za, panziója lesz: az egy- vagy kétszemélyes lakrészeket meg­veszik, akik majd itt élnek. Összesen tizennégy személyt lehet elhelyezni, öt-hat jelent­kező máris van. Az ország leg­különfélébb részéből, példá­ul még Bajáról is jönnek ide a hirdetésekre.­­ Sokféle szolgáltatást ter­vezünk. Állandóan lesz az épü­letben nővér, orvosi szolgá­lat, az élelmiszer-ellátásról két szakács gondoskodik. Az alagsori rész, ami már étte­rem is volt, nagyszerűen al­kalmas konyhának, étkező­nek, klubnak. És persze ez a ház itt áll a faluban, nincs elvágva a világtól, bízunk ben­ne, hogy a lakóink gyorsan beilleszkednek a község vér­keringésébe. A házhoz szép nagy telket vásárolt a vállalkozó házas­pár - park lesz belőle. Szere­pel a tervben egy fürdőme­dence is. Vásárolnak egy mik­­robuszt, hogy a panzió lakó­it igény szerint tudják majd vinni színházba, kirándulni, gyógyfürdőbe... Hogy mikor? Van még munka bőven a há­zon, de a tavasz végére, nyár elejére el kell készülni. J. F. - Elég régóta épülget a ház - meséli a győrújbaráti épü­let történetét Mózes Rudolfné. - 1988-ban fogtunk hozzá. Úgy gondoltuk a férjemmel, aki vállalkozó, hogy egy kis szállodát, panziót csinálunk belőle. De aztán megijedtünk tőle, és ha nem jön vendég ­ Maguknak építették Új műhelyiskola a megyeszékhelyen Új épületegyüttessel bővült január else­jétől a győri Kossuth Lajos Ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az intézmény tanulói 16 tantermet vettek bir­tokba. A műhelyiskola érdekessége, hogy az a város önkormányzata finanszírozásá­ban, de az intézet saját beruházásaként és generálkivitelezésében készül el. Készül, hiszen a földszinti tanműhelyeket és a tor­nacsarnokot csak az év végén adják át ren­deltetésének. Papp András igazgató elmondta, hogy a megye legnagyobb középfokú oktatási in­tézményében 140 tanár 40 szakmát oktat közel kétezer tanulónak. Az iskola­építés szakágának tanulói már évek óta mostoha körülmények között is­merkedhettek meg választott szakmájuk rej­telmeivel. A szakmunkástanulók koráb­­­ban a Szabolcska utcában tanultak. Az épületrészt az intézménynek vissza kellett adni a volt Belvárosi Iskolának. Ezután a képzés a tanácsi építővállalat munkásszál­­lásában folytatódott, ott viszont nem állt rendelkezésre tanműhely. A megyében mű­ködő építőipari cégek nem tudták vállalni a tanulók gyakorlati képzését, így azt az intézménynek saját erejéből kellett meg­oldania. Ellenkező esetben hatszáz szak­munkástanulónak kellett volna megsza­kítani tanulmányait. Nem így történt... Az iskola vezetése új műhelyiskola lét­rehozását kezdeményezte. Az építkezés meghatározóan saját kivitelezésben, a szakoktatók és a növendékek munkájával folyt. A tanulók - az oktatás gyakorlati ré­szében - falaztak, vakoltak, elvégezték a tetőfedést, az asztalosipari munkákat, a vasbetonszerelést, a festést-mázolást és így tovább. Sok tízmillió forint értékű sa­ját munka növelte így az épület értékét, és az iskola dolgozóinak, tanulóinak az in­tézményhez való kötődését, továbbá nagy­ban csökkentette a költségeket is. Az igaz­gató úgy számolja, a kész épületegyüttes négyzetméterenkénti bekerülési költsége nem haladja majd meg a 35 ezer forintot.­­ Még mielőtt valaki feltenné a kérdést,­ mi végre képzünk mi építőipari szakmun­kásokat a mai gazdasági körülmények kö­zepette, el kell mondanom, hogy tavalyi végzős növendékeinket már a szakmun­kásvizsgán valósággal „elkapkodták” az építőipari vállalkozások képviselői - mond­­­ja az iskolaigazgató. LŐRE PÉTER

Next