Kisalföld, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. február 1., kedd A falu várossá válhat Tét - kistérségi centrum Ha Tétet várossá nyilvánítják, talán megszűnik az elvándorlás is. A kritériumok nagy részét a település teljesíti. Jó minőségű vezetékes ivóvízzel rendelkezünk, utcáink nagy része szilárd burkolatú, a szennyvíztisztítót még ebben az évben átadjuk rendeltetésének. A telefonellátottság megfelelő, de sajnos a további hálózatbővítéshez újabb központ üzembe állítása lenne szükséges - sorolja a település helyzetét jellemző tényeket Pénzes Ambrus polgármester. -Nincs viszont a községben középiskola... Úgy tudom, ez is egyik feltétele a rang odaítélésének. - Ez ügyben vannak elképzeléseink, pusztán az épülettel lesznek gondjaink. Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke biztosított bennünket a megye támogatásáról. - Ha jól láttam, éppen Gombár Sándor alezredessel, a Győri Rendőrkapitányság vezetőjével tárgyalt az imént. - Igen. A rendőrkapitánnyal arról beszélgettünk, miként lehetne megoldani, hogy Téten állandó rendőrőrs működjék. Előzetes felméréseink szerint a régi őrs épületének felújítása és berendezése hozzávetőleg öt és fél millió forintba kerülne. Sajnos Téten a közbiztonság sok kívánnivalót hagy maga után... -A várossá nyilvánítás egy folyamat kezdetét jelenthetné a település számára? - Minden bizonnyal. Bár az elmúlt négy évben is sok minden történt a faluban. Megyénkhez tartozik immár három éve Gyarmat, Szerecseny és Csikvánd. Ezzel Tét egyfajta kistérségi centrummá vált. Ennek megfelelően szerveztük meg a községben az állandó orvosi ügyeletet. A megvalósítás még várat magára, hisz az ügyeleti rendszer beindítása három és fél millió forintba kerülne. Építettünk viszont egy új sütödét, és egy idő óta a helybélieknek nem kell fizikoterápiás kezelésre a megyeszékhely kórházába utazni. - Mikor nyújtja be a község vezetése pályázatát a Belügyminisztériumba? - Mi a várossá válás lehetőségével az elmúlt év decemberében ismerkedtünk meg. A falu elöljáróinak - nézetem szerint - az a dolga, hogy tudása legjavát adva kidolgozza a pályázatot. Mi ezt megtettük. Hogy mikor adjuk be a kérelmet? Februárban közmeghallgatást rendezünk, és ha a falu többsége támogatja a javaslatot, belefogunk. LŐRE PÉTER Fotó: BERTLEFF ANDRÁS Pénzes Ambrus polgármester A minimálbérmegállapodásról... Az MSZOSZ megyei képviseletének vezetőjét kérdeztük Több hónapos kemény tárgyalások, sokrétű egyeztetések után fogadta el az Érdekegyeztető Tanács ülése a múlt hét végén, hogy a minimálbért február elsejétől 10.500 forintra emeljék. Általánosan érvényes-e ez minden munkavállalóra? - kérdeztük Németh Kálmánt, az MSZOSZ Győr-Moson-Sopron megyei képviseletének vezetőjét. - Zömében igen. Két kivétel van, az ipari szövetkezetek területe, ahol a felemelt minimálbér augusztus elsejétől kötelező, és az agrárszféra, ahol november elsején lép életbe az emelés. - Elégedett-e ezzel az eredménnyel az MSZOSZ? - Azt hiszem, hogy egy szakszervezeti szövetség sosem lehet elégedett akkor, amikor munkavállalói juttatás kiharcolásáról van szó. Ez érvényes a minimálbérnél is, hiszen tudott, hogy Magyarországon a létminimum magasabb, mint a most elfogadott minimálbér. A szakszervezetek arra törekszenek, ha valaki teljes munkaidőben dolgozik, akkor a minimális munkabére legalább a megélhetésének a költségeit fedezze. Tudott, hogy három éve liberalizált a magyar bérgazdálkodás. Mit javasol ajánl az MSZOSZ a helyi szakszervezeteknek a bérköveteléseknél? - Én azt tudom ajánlani, hogy minél előbb kezdjék meg a munkaadóval a bértárgyalást, és az ÉT által elfogadott ajánlásokat igyekezzenek azon érvényesíteni. - Melyek az ÉT által ajánlott javaslatok?Van egy minimálérték, ami 13-15 százalékos, ez úgy tűnik, nem követi az inflációt. Van egy közép - 17-19 százalék -, és egy ajánlott felső, 21-23 százalék közötti. De ha olyan pozícióban van egy vállalat, hogy ennél magasabb bérfejlesztésre is lehetősége van, akkor azt tegye meg. - Mi a jelentősége a minimálbérnek? Egyáltalán miért kell ilyet megállapítani? - Felmérések szerint a teljes foglalkoztatású munkavállalók közül hazánkban mintegy 190 ezren dolgoznak ilyen szintű bérért, ami egy nagyon jelentős réteg. Ám ha nekik emelik a bérüket, az hatással van a többi munkavállaló bérezésére is. A minimálbér emelése nem csupán a munkavállalókat érinti, hiszen vannak olyan juttatások (a pályakezdő fiatalok munkanélküli-segélyezése, egyes szociális juttatások...), amelyek a minimálbérhez vannak viszonyítva. -Az egyezség megszületett. Nem lesz demonstráció? - Végül is, ha partnerek között tisztességes megállapodás jön létre, akkor az azt is jelenti, hogy a feltételekhez mindenki tartja magát. Ez az igazi érdekegyeztetés alapja. „ ZSADÁNYI DEZSŐ ...és községünk követeli Nagybérre való keresztelését...! AKTUÁLIS DEX: kezdje újra Elfüstölt húszmillió Tíz méter széles, tizenhat méter hosszú raktárrész, falai téglából, acél tetőszerkezete fölött hullámpala. A padozatot most égett bőr, gumi és textil alkotta üszők borítja. A tetőzet acélszerkezete furcsa alakzatban tekeredett, a helyiség közepén állva az égre látni, táblákban égett el a pala. A győri teherpályaudvaron beszélgetünk. - Látja ott a raktár sarkában azt a kalitkát? - kérdezi Tarra Zsolt, a DEX Kereskedelmi Betéti Társaság egyik beltagja. - Az szolgált irodául. Borzalmas hideg volt a raktárban, ott a kuckóban olajkályhával fűtöttünk. Megnézheti, épségben maradt, tehát nem a kályhától keletkezett a tűz. Egy ilyen jégveremben pedig öngyulladás, hogy a vas megolvadjon... A raktárban vasárnap délután, este és éjszaka természetesen senki sem tartózkodott. A DEX Rt. néhány napja, január 15-én bérelte ki a csarnokot, benne Kínából származó ruhaneműt, farmert, inget, fehérneműt, cipőt, fonalakat tárolt. - Folyamatosan töltöttük fel a készletet, húszmillió forintot ért, ami már benne volt. Négy és fél milliós készletet állítottunk össze a múlt hét végén ebből, hétfő reggel szállítottuk volna a szlovákokhoz. Minden odalett. Megrendeltünk Kínából igencsak drága tatamikat, szerencsének kell tekinteni, hogy még nem érkeztek meg. A betéti társaságunk most szeretett volna kft. - vé alakulni... Ahogy Tarró Zsolt elmondta, a raktárt mindjárt a kibérelése után biztosították. Torma József, a győri városi tűzoltóparancsnokság vezetője a tűz okáról egyelőre még semmit sem tudott mondani. A laikus számára mindenképpen rendkívül rejtélyesnek látszik... FERENCZI JÓZSEF KISALFÖLD 3 Vélemény Kinek a presztízse? Nemritkán tapasztalom mostanában, hogy a politikai csatározások közepette a közügyekből magánügyet (jobbára persze ellenségeskedést, vádaskodást) kreálnak. Nem is kell hozzá sok, hogy így alakuljon. Elég például, hogy egy önkormányzati vezető a képviselő-testület ülésén „saját előterjesztést” tegyen - ami persze lényegében hivatali formula. Csak hát a testületek összetétele, már ami a pártállást illeti, meglehetősen vegyes. Az „előterjesztőnek” számolnia kell azzal, hogy vád éri: egyéni érdekeit akarja érvényre juttatni. Ha másért nem, hát presztízsből. Megtörténhet, elő is fordul ilyen. De: milyen presztízsről is van szó? Egy polgármesterről például joggal feltételezhető, hogy olyat akar tenni, amiért közelismerésre számíthat városában, községében. Ez nyilvánvaló egyéni érdeke, hiszen az ilyesfajta ambíciók miatt vállalta el a többnyire nem túl népszerű, de teljes biztonsággal állíthatóan semmiképpen sem könnyű közhivatalt. Hajdanvolt polgármesterek szép számmal így írták be nevüket egy-egy város történelemkönyvébe. Ez az említett „egyéni érdek” azonban más, mint amit a hétköznapi szóhasználatban értünk alatta. Ne keverjük az „anyagi haszon” fogalmával. Vajon nem elképzelhető-e, hogy - példázatunknál maradva - egy polgármester személyes presztízse egyúttal a település (város, falu) egészének is presztízse? Hiszen a fentebb leírtakból szinte egyenesen ez következtethető. Kinek a presztízse, teszem azt, ha egy város országvilág előtt bemutathatja magát, bármilyen adódó formában is? Akit nem ismernek - nem keresik. Ma nem ott tartunk, hogy bármely település magába zárkózhatna. Politikai érdekek mindig voltak, s lesznek is, kicsiben vagy nagyban. Ez lényegében nem is baj, hiszen ösztönzőleg hathat. A baj az, ha az ellenkezője történik, és a szócsaták megbénítják az előbbrejutást. Ha különféle csoportok pusztán politikai presztízsből nem az együttműködés lehetőségén gondolkodnak. Pedig, ha igaz, nem önmagukért, hanem a közért vállaltak olykor kétségkívül kompromisszumokat is követelő közszereplést. JUTÁSZ FERENC Idősek háza Győrújbaráton Szociális intézmény - magánvállalkozásban ide, Győrújbarátra? Nem ott tart még szervezettségben a falusi turizmus... Aztán arra gondoltunk, bérbe adjuk a győri önkormányzatnak, szociális otthon, vagy hasonló intézmény céljára. Az alpolgármester asszony, Németh Jánosné adta az ötletet, biztatott: miért nem csináljuk mi magunk, vállalkozásban? Van már ilyen nem egy, például itt nem messze, Pannonhalmán is. Szociális intézmény esetén a magánvállalkozót is megilletik a különböző támogatások, így kezdődött, aztán folytatódott a „célszerű” átalakításokkal. Az épület idősek háza, panziója lesz: az egy- vagy kétszemélyes lakrészeket megveszik, akik majd itt élnek. Összesen tizennégy személyt lehet elhelyezni, öt-hat jelentkező máris van. Az ország legkülönfélébb részéből, például még Bajáról is jönnek ide a hirdetésekre. Sokféle szolgáltatást tervezünk. Állandóan lesz az épületben nővér, orvosi szolgálat, az élelmiszer-ellátásról két szakács gondoskodik. Az alagsori rész, ami már étterem is volt, nagyszerűen alkalmas konyhának, étkezőnek, klubnak. És persze ez a ház itt áll a faluban, nincs elvágva a világtól, bízunk benne, hogy a lakóink gyorsan beilleszkednek a község vérkeringésébe. A házhoz szép nagy telket vásárolt a vállalkozó házaspár - park lesz belőle. Szerepel a tervben egy fürdőmedence is. Vásárolnak egy mikrobuszt, hogy a panzió lakóit igény szerint tudják majd vinni színházba, kirándulni, gyógyfürdőbe... Hogy mikor? Van még munka bőven a házon, de a tavasz végére, nyár elejére el kell készülni. J. F. - Elég régóta épülget a ház - meséli a győrújbaráti épület történetét Mózes Rudolfné. - 1988-ban fogtunk hozzá. Úgy gondoltuk a férjemmel, aki vállalkozó, hogy egy kis szállodát, panziót csinálunk belőle. De aztán megijedtünk tőle, és ha nem jön vendég Maguknak építették Új műhelyiskola a megyeszékhelyen Új épületegyüttessel bővült január elsejétől a győri Kossuth Lajos Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az intézmény tanulói 16 tantermet vettek birtokba. A műhelyiskola érdekessége, hogy az a város önkormányzata finanszírozásában, de az intézet saját beruházásaként és generálkivitelezésében készül el. Készül, hiszen a földszinti tanműhelyeket és a tornacsarnokot csak az év végén adják át rendeltetésének. Papp András igazgató elmondta, hogy a megye legnagyobb középfokú oktatási intézményében 140 tanár 40 szakmát oktat közel kétezer tanulónak. Az iskolaépítés szakágának tanulói már évek óta mostoha körülmények között ismerkedhettek meg választott szakmájuk rejtelmeivel. A szakmunkástanulók korábban a Szabolcska utcában tanultak. Az épületrészt az intézménynek vissza kellett adni a volt Belvárosi Iskolának. Ezután a képzés a tanácsi építővállalat munkásszállásában folytatódott, ott viszont nem állt rendelkezésre tanműhely. A megyében működő építőipari cégek nem tudták vállalni a tanulók gyakorlati képzését, így azt az intézménynek saját erejéből kellett megoldania. Ellenkező esetben hatszáz szakmunkástanulónak kellett volna megszakítani tanulmányait. Nem így történt... Az iskola vezetése új műhelyiskola létrehozását kezdeményezte. Az építkezés meghatározóan saját kivitelezésben, a szakoktatók és a növendékek munkájával folyt. A tanulók - az oktatás gyakorlati részében - falaztak, vakoltak, elvégezték a tetőfedést, az asztalosipari munkákat, a vasbetonszerelést, a festést-mázolást és így tovább. Sok tízmillió forint értékű saját munka növelte így az épület értékét, és az iskola dolgozóinak, tanulóinak az intézményhez való kötődését, továbbá nagyban csökkentette a költségeket is. Az igazgató úgy számolja, a kész épületegyüttes négyzetméterenkénti bekerülési költsége nem haladja majd meg a 35 ezer forintot. Még mielőtt valaki feltenné a kérdést, mi végre képzünk mi építőipari szakmunkásokat a mai gazdasági körülmények közepette, el kell mondanom, hogy tavalyi végzős növendékeinket már a szakmunkásvizsgán valósággal „elkapkodták” az építőipari vállalkozások képviselői - mondja az iskolaigazgató. LŐRE PÉTER