Kisalföld, 1994. október (49. évfolyam, 230-255. szám)

1994-10-01 / 230. szám

4 KISALFÖLD A svájci Oerlikon-Contraves legújabb légvédelmi és felderítőrendszerét mutatta be a nagyoroszi lőtéren. Képünkön a Pilatus PC 9-es, pilóta nélküli repülőgép a kilövés pillanatában. (MTI-fotó) Országgyűlési összefoglaló Módosították az alkotmányt A pótköltségvetés általános vitáját folytatta tegnap dél­előtti plenáris ülésén az Or­szággyűlés. Boldvai László, az MSZP vezérszónoka elsősor­ban azt próbálta érvekkel alá­támasztani, hogy miért vált szükségessé a törvényjavas­lat benyújtása. Ezután a vezérszónokok fej­­­tették ki nézeteiket, majd a „kétperces” vitákat követően Kóródi Mária alelnök elnapol­ta a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat általános vi­táját. A parlament a délutáni órákban megkezdte a határo­zathozatalt az önkormányza­ti törvénycsomagról. Ezt meg­előzően Kuncze Gábor belügy­miniszter foglalta össze az elő­terjesztés vitájában elhang­zottakat. A választójogot érin­tő módosítások kapcsán egye­bek mellett hangoztatta, hogy az ötpárti egyeztetés fiaskója ellenére, nem adja fel abbéli reményét, hogy a jövőben még­iscsak sikerül egyeztetett ál­láspontot kialakítani számos kérdésben a kormánykoalíció és az ellenzék között. Kuncze Gábor szerint az ellenzék szá­mára a most lezajlott proce­dúra azzal a tanulsággal jár, hogy az egyeztetés folyama­tát nagyon komolyan kell ven­nie a jövőben. Ami az önkor­mányzati törvény módosítá­sát illeti, a belügyminiszter megítélése szerint ezzel kap­csolatban szakmai vita folyt az ötpárti egyeztetésen. A határozathozatal megkez­désekor az ellenzékhez tarto­zó pártok, a Magyar Demok­rata Fórum, a Keresztényde­mokrata Néppárt, a Függet­len Kisgazdapárt és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja demonst­ratíve elhagyta az üléstermet, bár ebbéli lépésüket nem in­dokolták a Ház előtt. Az Országgyűlés ezután 261 támogató és egy ellenszava­zattal, tartózkodás nélkül mó­dosította az alkotmányt, össz­hangban az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény módosításával. A szavazást követően Pető­ Iván, az SZDSZ frakcióveze­tője röviden visszatért az el­lenzék kivonulására. Szerin­te semmi olyan súlyos sére­lem nem történt, ami indokol­ta volna, hogy az ellenzék el­hagyja az üléstermet. A bojkott oka „Úgy gondoljuk, hogy az az önkormányzati választás, amelyet a kormánytöbbség ke­resztül akar vinni, az a több­párti demokrácia elleni súlyos lépés, és mi ehhez nem va­gyunk hajlandók asszisztál­ni” - mondta Torgyán József az MTI érdeklődésére, miután elhagyta az üléstermet. A Füg­getlen Kisgazdapárt elnöke, frakcióvezetője a továbbiak­ban kifejtette, hogy az elmúlt időszakban számos alkalom­mal észrevételezték, hogy a jogállam körülményei között elképzelhetetlen két hónap­pal a választások előtt annak szabályain lényegesen módo­sítani. A pártelnök azt is el­fogadhatatlannak tartja, hogy magában az önkormányzati törvényben is a demokráciá­val ellentétes változtatásokat kezdeményezett a kormány­­koalíció. Surján László szerint az el­lenzéki pártok színjáték ta­núi. A nyári egyeztetési soro­zat leállt, s az utóbbi időben is csak az egyik kormányzó párt mutatott készséget a meg­egyezésre, míg a másik „befé­kezett". A KDNP elnöke kifej­tette, hogy a kormánykoalí­ció alkotmánymódosítást akar megvalósítani az ellenzék együttműködése nélkül. A pártelnök a kivonulással kap­csolatban kijelentette: ez egy vészjelzés, ami szól magának a törvénynek, de szól a jelen­legi koalíciónak is. Az ellen­zék kivonulása azt jelenti, hogy a formális jog erejével min­dent megtehet a koalíció, de erkölcsileg vannak határok. Surján László végezetül annyit mondott: a történet arról szól, lesz-e alkotmányos diktatúra Magyarországon, vagy nem. Kérdésre válaszolva a KDNP elnöke kijelentette: az ellen­zék kivonulása spontán meg­mozdulás volt. Az elmúlt négy évben nem volt arra példa, hogy alkot­mánymódosítás, vagy vala­mely alapintézmény működé­sének megváltoztatása leg­alább az ellenzék egy pártjá­nak támogatása nélkül ment volna végbe a parlamentben - szögezte le az MTI érdeklő­désére Áder János, a Fidesz alelnöke. Éppen ezért a fiatal demokraták - mutatott rá Áder János - veszélyes precedens­nek ítélik a történteket és úgy találják, hogy ez szemben áll a koalíció korábbi, a konszen­zuskeresésre tett fogadalmai­val. Az alelnök kiemelte azt is: ahogy a házszabály módosí­tásánál lehetőség volt az egye­tértés megszerzésére, most az önkormányzati törvénycso­mag esetében sem az ellenzé­ken múlt a kudarc. A Fidesz egyébként sajnálja a kivonu­lás tényét, de szerintük egy ellenzéki pártnak jelen eset­ben nem volt más lehetősége arra, hogy fenntartásaira fel­hívja a közvélemény figyelmét. (MTI) Október 23-24. G­yőr HAZAI KÓRKÉP 1994. október 1., szombat Emelik a kávéárat Átlagosan 32 százalék­kal emeli a kávéárakat a Compack Douwe Egberts október 3-án. A kávéár­emelést a kiszámíthatat­lan brazíliai időjárással, az árutőzsdei manipulációk­kal, az afrikai kávéterme­lő országokban tapasztal­ható bizonytalan politikai helyzettel, illetve áru­tarta­lékokat felhalmozó keres­kedők magatartásával ma­gyarázzák ugyanúgy, mint a júniusi és az augusztu­si áremeléseket. Mint köz­leményükben rámutatnak, a nyers kávé világpiaci ára négyszerese a tavalyi ár­nak, az árfolyam tovább­ra is ingadozó. (MTI) Az igazi felelősség a politikát terheli Baja Ferenc nyilatkozata a Szigetközről (Folytatás az 1. oldalról.) - Szerintem nincs Duna Kör-uralom az országban, és nem is tartom ezt a felvetést igazán szerencsésnek. Ez is egy olyan látszatháború, amely az egész Bős-Nagymaros ügyet megterheli. Egyáltalán nem hiszem azt, hogy a Duna Kör Szigetköz-ellenes lenne. A Du­na Kör erőműellenes, és ezt sokan félreértik... Sokkal fon­tosabb, hogy felmérjük, mi az, amiben a kormány segíteni tud. Ez a folyamat elindult. Most például a Reflex környe­zetvédő mozgalom kezdemé­nyezett érdekes közvélemény­kutatást és szervez fórumo­kat. Konkrétan kell beszél­nünk arról, hogy hol, milyen tragédia történt. - Ön szerint az elmúlt négy év alatt „ semmi segítséget nem kapott a Szigetköz". Ezt ki­egészíthetjük azzal, hogy nem mindig csak a Szigetköz javá­ra, hanem bizony kárára is szakértettek, hiszen „képte­lenség” volt, hogy a szlovákok elterelik a Dunát. Nos, akad olyan szakértő, aki a kormány­váltás ellenére ma is komoly szerepet játszik!­­ Nem azt mondtam, hogy a Duna Kör véleményét nem lehet vitatni, szerintem a hi­báikat ők is belátták. De ez­zel a hibával ne minősítsük a környezetvédelmi mozgalmak mostani véleményét. Azt hi­szem, a valóság bebizonyítot­ta, hogy helytelen utat jártak. Mégis a politikáé az igazi fe­lelősség, hiszen nem volt kö­telező a Duna Körre hallgat­ni. Ott történt az igazi hiba, hogy véleményük, mint kés a vajban, a politikai döntésho­zatal centrumáig jutott. És nem mérlegeltek mást, nem hallgattak meg más érveket. Azért ma nem ez a helyzet, er­re a kormányzatra nem lehet ráfogni, hogy Vargha János, vagy a zöldek, vagy a Duna Kör véleménye érintetlenül, minden vita nélkül a politika centrumába jutna és azonnal artikulálódna. Ezen régen túl vagyunk.­­ Mi a véleménye azokról a szakemberekről, akik a Szi­getközben élnek, generációk óta a vízgazdálkodás terüle­tén dolgoznak, és egészen más véleményük van a szigetközi problémakezelésről, mint a je­­lenlegi hivatalos döntés, vagy­is a szivattyúzás.­­ Nagyon bonyolult dolog a szigetközi problémakezelés. Elvitatkozhatunk ezen, de me­gint csak ideológiai síkokat tudunk érinteni. Egy példát említek: nem mondom azt, hogy az önök lapja egyértel­műen és elkötelezetten a víz­ügyi lobbyt támogatja. Ezt mondják a zöldek. Tudom, mert meghallgatom őket, de ezzel nem jutunk előbbre. Én azt próbálom mondani, hogy szakszerűen, tárgyszerűen és árnyaltan kezeljük a problé­mát. A kormány az utóbbi idő­ben szerintem ezt teszi. Horn Gyula elmondta, hogy ezt az ügyet korábban teljesen el­rontották. Igazi, jó megoldás nem létezik. A kormány dön­tései az utóbbi időben kifeje­zetten Szigetköz-barátok. Ezért utazott el Horn Gyula, ezért tárgyalt, több kormány­ülés foglalkozott a Szigetköz­zel, külön kormányülés volt szivattyúzásügyben... - Ön szerint mit old meg a szivattyúzás? - Azt mindenképpen, hogy valamennyi víz van a Sziget­közben. Nem gondolom, hogy abszolút és teljes mértékben a megoldást jelenti. Eddig ar­ról volt szó, hogy több vizet adjunk a Szigetköznek. Most adunk egy kicsivel több vizet, erre azt kérdezik, mit old ez meg? - A baj az, hogy nagyon sok­ba kerül, és nem egészen kör­nyezetbarát. - Persze. De az sem igaz, hogy minden ökológiai veszélyt nélkülöz a dunakiliti tározó­tér feltöltése. Ha valaki iga­zolja, hogy nem lesz veszély, hogy a szlovákok folyamato­san több vizet adnak... Mert ha kevesebbet adnak, azért ott büdös tó lesz! Meg tudom mutatni azokat a szlovák ol­dali fényképeket, amelyeket akkor készítettek, amikor ki­ürítették a tavat. Azért ott 15-20 centis mérgező iszap van. Nagyon könnyen lehet Dunakilitin is olyan tó, amely­nek az alján szintén mérgező iszap képződik, pusztán azért, mert szlovák oldalról nem jut több víz hozzánk. - Tudomásom szerint nem tóról, csak mederduzzasztás­ról beszélnek! -Nem, nem, nem! A meder­duzzasztásnak ugyanilyen kö­vetkezményei lehetnek. Elő­ször csak csak duzzasztanak, aztán egyre nagyobbat kell duzzasztani, aztán a végén fö­lépítik a gátat... Engem sen­ki nem fog beszorítani ebben az ügyben semmilyen ideoló­giai oldalra. Azt tudom vállal­ni, hogy hasznosan, pragma­tikusan, a lehetséges variáci­ók közül a legjobbat választ­juk a Szigetköz érdekében. NYERGES CSABA Önkormányzati választási törvény A most elfogadott törvény­­módosítás értelmében egyfor­dulóssá válik az önkormány­zati választás, megszűnik az érvényességi és az eredmé­nyességi küszöb. Mostantól a polgármestereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is, közvetlenül választják. Megváltozik az ajánlások rendszere is: a képviselőjelöl­teknek és a polgármesterje­lölteknek az eddiginél több tá­mogatót kell gyűjteni. Újdon­ság, hogy a választópolgár egy­idejűleg több jelöltet is támo­gathat, egy jelöltet azonban ezután is csak egyszer ajánl­hat. Változásokat hoz az új jog­szabály a 10 ezernél több la­kosú településeken: némileg csökken a testületbe megvá­lasztható képviselők száma és bevezetik az úgynevezett kom­penzációs listát. Erre a listá­ra a választópolgárok nem sza­vaznak, ezen az egyéni válasz­tókerületek töredékszavaza­tai - vagyis nem a győztesre adott voksok - alapján oszt­ják a mandátumokat. Ez pél­dául egy 15 ezer lakosú tele­pülés esetében azt jelenti, hogy kilencen kerülnek egyéni vá­lasztókerületből és hatan lis­táról a képviselő-testületbe. Új kategóriaként kerül a tör­vénybe a 100, illetve az annál kevesebb lélekszámú telepü­lés, amelynek lakosai 3 fős képviselő-testületet választ­hatnak. A megyei közgyűlés tagjait megyénként két választóke­rületben, közvetlenül választ­ják: külön kerületet alkotnak a 10 ezernél több és az annál kevesebb lakosú települések. A megyei jogú város tovább­ra sem része a megyei köz­gyűlésnek, így a megyei jogú városok lakosai nem szavaz­nak a megyei közgyűlés lis­táira. Minden településen ki kell egy olyan szavazókört is jelölni, amelyben a hajlékta­lanok szavazhatnak, vagyis azok, akiknek lakcíme csak az adott település megneve­zését tartalmazza. Új elem­ként biztosítja a jogszabály a Magyarországra bevándorolt, nem magyar állampolgárok választási jogát is. A nemzeti és etnikai kisebb­ségek minden településen a választás kitűzését követő tíz napon belül kérhetik kisebb­ségi önkormányzati választás megtartását, nem kerül azon­ban sor a kisebbségek nép­­számlálására. Ez a választás is egyfordulós, és akkor érvé­nyes, ha a 10 ezernél keve­sebb lakosú településen leg­alább 50, az annál több lako­sú településeken és a főváros kerületeiben legalább 100-an érvényesen voksoltak. (MTI) A GySEV ünnepsége Pályaudvar-avatás Sopronban Miniszterek az átadáson Sopronban dr. Lotz Károly, hazánk közlekedési, hírköz­lési és vízügyi minisztere je­lenlétében tegnap este dr. Se­rényi János, a GySEV Rt. el­nök-vezérigazgatója és dr. Jó­zan Tibor, a GySEV Rt. sop­roni vasútigazgatója részvé­telével ünnepélyes keretek kö­zött átadták a forgalom szá­mára a személypályaudvar új létesítményeit. Az osztrák fi­­nanszírozásban megvalósult beruházás költségei megha­ladták a 250 millió forintot. Az ünnepség alkalmából Viktor Klima, Ausztria közle­kedési minisztere vezetésével osztrák delegáció látogatott Sopronba. A küldöttség kü­­lönvonata már az újonnan épült peron mellé gördült be. A Keled határövezet beru­házási program első üteme befejezéseként a nemzetközi vonatok fogadására, indítá­sára szolgáló peron a bizton­ságos közlekedést elősegítő aluljáró és a megfelelően át­alakított, korszerűsített nem­zetközi váróterem avatásán ünnepi beszédet mondott Vik­tor Klima és dr. Lotz Károly. A miniszterek hangsúlyozták az együttműködésben rejlő le­hetőségek gyakorlati fontos­ságát, s egyben üdvözölték a kölcsönösen megnyilvánuló, a kapcsolatok elmélyítését cél­zó szándékot. Bejelentésre ke­rült az is, hogy Viktor Klima és dr. Berényi János aláírta azt a 70 millió schillinges szer­ződést, amely a közös beru­házások további hároméves finanszírozását teszi lehető­vé. Az ünnepség során dr. Be­rényi János elnök-vezérigaz­gató kitüntetéseket adott át a létesítmények megvalósításá­ban kiváló munkát végző oszt­rák és magyar közreműkö­dőknek. G. M. Belügyminisztériumi sajtótájékoztató Az önkormányzati választások után a bel­ügyi tárca azonnal megkezdi egy olyan egy­séges választójogi törvény kidolgozását, ame­lyet az országgyűlési és önkormányzati vá­lasztásokon, illetve a népszavazások során egyaránt alkalmazni lehet. Ezt Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási állam­­titkára jelentette be azon a pénteki sajtótá­jékoztatón, amelyen az éppen parlamenti sza­vazás alatt lévő önkormányzati választójogi törvény sajátosságait, illetve az aktuális vá­lasztási tudnivalókat ismertették. Hozzátet­te, hogy a törvényjavaslatokat elfogadásuk esetén a jövő hét elején kihirdetik, s ezt kö­vetően a köztársasági elnök - várhatóan de­cember 4-re vagy egy héttel később - kiírja majd a választásokat. Előreláthatóan ugyancsak a jövő héten te­szik közzé azokat a miniszteri rendeleteket és utasításokat is, amelyek a választásokkal összefüggő speciális kérdéseket szabályoz­zák. (MTI)

Next