Kisalföld, 1994. október (49. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
4 KISALFÖLD A svájci Oerlikon-Contraves legújabb légvédelmi és felderítőrendszerét mutatta be a nagyoroszi lőtéren. Képünkön a Pilatus PC 9-es, pilóta nélküli repülőgép a kilövés pillanatában. (MTI-fotó) Országgyűlési összefoglaló Módosították az alkotmányt A pótköltségvetés általános vitáját folytatta tegnap délelőtti plenáris ülésén az Országgyűlés. Boldvai László, az MSZP vezérszónoka elsősorban azt próbálta érvekkel alátámasztani, hogy miért vált szükségessé a törvényjavaslat benyújtása. Ezután a vezérszónokok fejtették ki nézeteiket, majd a „kétperces” vitákat követően Kóródi Mária alelnök elnapolta a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A parlament a délutáni órákban megkezdte a határozathozatalt az önkormányzati törvénycsomagról. Ezt megelőzően Kuncze Gábor belügyminiszter foglalta össze az előterjesztés vitájában elhangzottakat. A választójogot érintő módosítások kapcsán egyebek mellett hangoztatta, hogy az ötpárti egyeztetés fiaskója ellenére, nem adja fel abbéli reményét, hogy a jövőben mégiscsak sikerül egyeztetett álláspontot kialakítani számos kérdésben a kormánykoalíció és az ellenzék között. Kuncze Gábor szerint az ellenzék számára a most lezajlott procedúra azzal a tanulsággal jár, hogy az egyeztetés folyamatát nagyon komolyan kell vennie a jövőben. Ami az önkormányzati törvény módosítását illeti, a belügyminiszter megítélése szerint ezzel kapcsolatban szakmai vita folyt az ötpárti egyeztetésen. A határozathozatal megkezdésekor az ellenzékhez tartozó pártok, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja demonstratíve elhagyta az üléstermet, bár ebbéli lépésüket nem indokolták a Ház előtt. Az Országgyűlés ezután 261 támogató és egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül módosította az alkotmányt, összhangban az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény módosításával. A szavazást követően Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője röviden visszatért az ellenzék kivonulására. Szerinte semmi olyan súlyos sérelem nem történt, ami indokolta volna, hogy az ellenzék elhagyja az üléstermet. A bojkott oka „Úgy gondoljuk, hogy az az önkormányzati választás, amelyet a kormánytöbbség keresztül akar vinni, az a többpárti demokrácia elleni súlyos lépés, és mi ehhez nem vagyunk hajlandók asszisztálni” - mondta Torgyán József az MTI érdeklődésére, miután elhagyta az üléstermet. A Független Kisgazdapárt elnöke, frakcióvezetője a továbbiakban kifejtette, hogy az elmúlt időszakban számos alkalommal észrevételezték, hogy a jogállam körülményei között elképzelhetetlen két hónappal a választások előtt annak szabályain lényegesen módosítani. A pártelnök azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy magában az önkormányzati törvényben is a demokráciával ellentétes változtatásokat kezdeményezett a kormánykoalíció. Surján László szerint az ellenzéki pártok színjáték tanúi. A nyári egyeztetési sorozat leállt, s az utóbbi időben is csak az egyik kormányzó párt mutatott készséget a megegyezésre, míg a másik „befékezett". A KDNP elnöke kifejtette, hogy a kormánykoalíció alkotmánymódosítást akar megvalósítani az ellenzék együttműködése nélkül. A pártelnök a kivonulással kapcsolatban kijelentette: ez egy vészjelzés, ami szól magának a törvénynek, de szól a jelenlegi koalíciónak is. Az ellenzék kivonulása azt jelenti, hogy a formális jog erejével mindent megtehet a koalíció, de erkölcsileg vannak határok. Surján László végezetül annyit mondott: a történet arról szól, lesz-e alkotmányos diktatúra Magyarországon, vagy nem. Kérdésre válaszolva a KDNP elnöke kijelentette: az ellenzék kivonulása spontán megmozdulás volt. Az elmúlt négy évben nem volt arra példa, hogy alkotmánymódosítás, vagy valamely alapintézmény működésének megváltoztatása legalább az ellenzék egy pártjának támogatása nélkül ment volna végbe a parlamentben - szögezte le az MTI érdeklődésére Áder János, a Fidesz alelnöke. Éppen ezért a fiatal demokraták - mutatott rá Áder János - veszélyes precedensnek ítélik a történteket és úgy találják, hogy ez szemben áll a koalíció korábbi, a konszenzuskeresésre tett fogadalmaival. Az alelnök kiemelte azt is: ahogy a házszabály módosításánál lehetőség volt az egyetértés megszerzésére, most az önkormányzati törvénycsomag esetében sem az ellenzéken múlt a kudarc. A Fidesz egyébként sajnálja a kivonulás tényét, de szerintük egy ellenzéki pártnak jelen esetben nem volt más lehetősége arra, hogy fenntartásaira felhívja a közvélemény figyelmét. (MTI) Október 23-24. Győr HAZAI KÓRKÉP 1994. október 1., szombat Emelik a kávéárat Átlagosan 32 százalékkal emeli a kávéárakat a Compack Douwe Egberts október 3-án. A kávéáremelést a kiszámíthatatlan brazíliai időjárással, az árutőzsdei manipulációkkal, az afrikai kávétermelő országokban tapasztalható bizonytalan politikai helyzettel, illetve árutartalékokat felhalmozó kereskedők magatartásával magyarázzák ugyanúgy, mint a júniusi és az augusztusi áremeléseket. Mint közleményükben rámutatnak, a nyers kávé világpiaci ára négyszerese a tavalyi árnak, az árfolyam továbbra is ingadozó. (MTI) Az igazi felelősség a politikát terheli Baja Ferenc nyilatkozata a Szigetközről (Folytatás az 1. oldalról.) - Szerintem nincs Duna Kör-uralom az országban, és nem is tartom ezt a felvetést igazán szerencsésnek. Ez is egy olyan látszatháború, amely az egész Bős-Nagymaros ügyet megterheli. Egyáltalán nem hiszem azt, hogy a Duna Kör Szigetköz-ellenes lenne. A Duna Kör erőműellenes, és ezt sokan félreértik... Sokkal fontosabb, hogy felmérjük, mi az, amiben a kormány segíteni tud. Ez a folyamat elindult. Most például a Reflex környezetvédő mozgalom kezdeményezett érdekes közvéleménykutatást és szervez fórumokat. Konkrétan kell beszélnünk arról, hogy hol, milyen tragédia történt. - Ön szerint az elmúlt négy év alatt „ semmi segítséget nem kapott a Szigetköz". Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy nem mindig csak a Szigetköz javára, hanem bizony kárára is szakértettek, hiszen „képtelenség” volt, hogy a szlovákok elterelik a Dunát. Nos, akad olyan szakértő, aki a kormányváltás ellenére ma is komoly szerepet játszik! Nem azt mondtam, hogy a Duna Kör véleményét nem lehet vitatni, szerintem a hibáikat ők is belátták. De ezzel a hibával ne minősítsük a környezetvédelmi mozgalmak mostani véleményét. Azt hiszem, a valóság bebizonyította, hogy helytelen utat jártak. Mégis a politikáé az igazi felelősség, hiszen nem volt kötelező a Duna Körre hallgatni. Ott történt az igazi hiba, hogy véleményük, mint kés a vajban, a politikai döntéshozatal centrumáig jutott. És nem mérlegeltek mást, nem hallgattak meg más érveket. Azért ma nem ez a helyzet, erre a kormányzatra nem lehet ráfogni, hogy Vargha János, vagy a zöldek, vagy a Duna Kör véleménye érintetlenül, minden vita nélkül a politika centrumába jutna és azonnal artikulálódna. Ezen régen túl vagyunk. Mi a véleménye azokról a szakemberekről, akik a Szigetközben élnek, generációk óta a vízgazdálkodás területén dolgoznak, és egészen más véleményük van a szigetközi problémakezelésről, mint a jelenlegi hivatalos döntés, vagyis a szivattyúzás. Nagyon bonyolult dolog a szigetközi problémakezelés. Elvitatkozhatunk ezen, de megint csak ideológiai síkokat tudunk érinteni. Egy példát említek: nem mondom azt, hogy az önök lapja egyértelműen és elkötelezetten a vízügyi lobbyt támogatja. Ezt mondják a zöldek. Tudom, mert meghallgatom őket, de ezzel nem jutunk előbbre. Én azt próbálom mondani, hogy szakszerűen, tárgyszerűen és árnyaltan kezeljük a problémát. A kormány az utóbbi időben szerintem ezt teszi. Horn Gyula elmondta, hogy ezt az ügyet korábban teljesen elrontották. Igazi, jó megoldás nem létezik. A kormány döntései az utóbbi időben kifejezetten Szigetköz-barátok. Ezért utazott el Horn Gyula, ezért tárgyalt, több kormányülés foglalkozott a Szigetközzel, külön kormányülés volt szivattyúzásügyben... - Ön szerint mit old meg a szivattyúzás? - Azt mindenképpen, hogy valamennyi víz van a Szigetközben. Nem gondolom, hogy abszolút és teljes mértékben a megoldást jelenti. Eddig arról volt szó, hogy több vizet adjunk a Szigetköznek. Most adunk egy kicsivel több vizet, erre azt kérdezik, mit old ez meg? - A baj az, hogy nagyon sokba kerül, és nem egészen környezetbarát. - Persze. De az sem igaz, hogy minden ökológiai veszélyt nélkülöz a dunakiliti tározótér feltöltése. Ha valaki igazolja, hogy nem lesz veszély, hogy a szlovákok folyamatosan több vizet adnak... Mert ha kevesebbet adnak, azért ott büdös tó lesz! Meg tudom mutatni azokat a szlovák oldali fényképeket, amelyeket akkor készítettek, amikor kiürítették a tavat. Azért ott 15-20 centis mérgező iszap van. Nagyon könnyen lehet Dunakilitin is olyan tó, amelynek az alján szintén mérgező iszap képződik, pusztán azért, mert szlovák oldalról nem jut több víz hozzánk. - Tudomásom szerint nem tóról, csak mederduzzasztásról beszélnek! -Nem, nem, nem! A mederduzzasztásnak ugyanilyen következményei lehetnek. Először csak csak duzzasztanak, aztán egyre nagyobbat kell duzzasztani, aztán a végén fölépítik a gátat... Engem senki nem fog beszorítani ebben az ügyben semmilyen ideológiai oldalra. Azt tudom vállalni, hogy hasznosan, pragmatikusan, a lehetséges variációk közül a legjobbat választjuk a Szigetköz érdekében. NYERGES CSABA Önkormányzati választási törvény A most elfogadott törvénymódosítás értelmében egyfordulóssá válik az önkormányzati választás, megszűnik az érvényességi és az eredményességi küszöb. Mostantól a polgármestereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is, közvetlenül választják. Megváltozik az ajánlások rendszere is: a képviselőjelölteknek és a polgármesterjelölteknek az eddiginél több támogatót kell gyűjteni. Újdonság, hogy a választópolgár egyidejűleg több jelöltet is támogathat, egy jelöltet azonban ezután is csak egyszer ajánlhat. Változásokat hoz az új jogszabály a 10 ezernél több lakosú településeken: némileg csökken a testületbe megválasztható képviselők száma és bevezetik az úgynevezett kompenzációs listát. Erre a listára a választópolgárok nem szavaznak, ezen az egyéni választókerületek töredékszavazatai - vagyis nem a győztesre adott voksok - alapján osztják a mandátumokat. Ez például egy 15 ezer lakosú település esetében azt jelenti, hogy kilencen kerülnek egyéni választókerületből és hatan listáról a képviselő-testületbe. Új kategóriaként kerül a törvénybe a 100, illetve az annál kevesebb lélekszámú település, amelynek lakosai 3 fős képviselő-testületet választhatnak. A megyei közgyűlés tagjait megyénként két választókerületben, közvetlenül választják: külön kerületet alkotnak a 10 ezernél több és az annál kevesebb lakosú települések. A megyei jogú város továbbra sem része a megyei közgyűlésnek, így a megyei jogú városok lakosai nem szavaznak a megyei közgyűlés listáira. Minden településen ki kell egy olyan szavazókört is jelölni, amelyben a hajléktalanok szavazhatnak, vagyis azok, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza. Új elemként biztosítja a jogszabály a Magyarországra bevándorolt, nem magyar állampolgárok választási jogát is. A nemzeti és etnikai kisebbségek minden településen a választás kitűzését követő tíz napon belül kérhetik kisebbségi önkormányzati választás megtartását, nem kerül azonban sor a kisebbségek népszámlálására. Ez a választás is egyfordulós, és akkor érvényes, ha a 10 ezernél kevesebb lakosú településen legalább 50, az annál több lakosú településeken és a főváros kerületeiben legalább 100-an érvényesen voksoltak. (MTI) A GySEV ünnepsége Pályaudvar-avatás Sopronban Miniszterek az átadáson Sopronban dr. Lotz Károly, hazánk közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere jelenlétében tegnap este dr. Serényi János, a GySEV Rt. elnök-vezérigazgatója és dr. Józan Tibor, a GySEV Rt. soproni vasútigazgatója részvételével ünnepélyes keretek között átadták a forgalom számára a személypályaudvar új létesítményeit. Az osztrák finanszírozásban megvalósult beruházás költségei meghaladták a 250 millió forintot. Az ünnepség alkalmából Viktor Klima, Ausztria közlekedési minisztere vezetésével osztrák delegáció látogatott Sopronba. A küldöttség különvonata már az újonnan épült peron mellé gördült be. A Keled határövezet beruházási program első üteme befejezéseként a nemzetközi vonatok fogadására, indítására szolgáló peron a biztonságos közlekedést elősegítő aluljáró és a megfelelően átalakított, korszerűsített nemzetközi váróterem avatásán ünnepi beszédet mondott Viktor Klima és dr. Lotz Károly. A miniszterek hangsúlyozták az együttműködésben rejlő lehetőségek gyakorlati fontosságát, s egyben üdvözölték a kölcsönösen megnyilvánuló, a kapcsolatok elmélyítését célzó szándékot. Bejelentésre került az is, hogy Viktor Klima és dr. Berényi János aláírta azt a 70 millió schillinges szerződést, amely a közös beruházások további hároméves finanszírozását teszi lehetővé. Az ünnepség során dr. Berényi János elnök-vezérigazgató kitüntetéseket adott át a létesítmények megvalósításában kiváló munkát végző osztrák és magyar közreműködőknek. G. M. Belügyminisztériumi sajtótájékoztató Az önkormányzati választások után a belügyi tárca azonnal megkezdi egy olyan egységes választójogi törvény kidolgozását, amelyet az országgyűlési és önkormányzati választásokon, illetve a népszavazások során egyaránt alkalmazni lehet. Ezt Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára jelentette be azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyen az éppen parlamenti szavazás alatt lévő önkormányzati választójogi törvény sajátosságait, illetve az aktuális választási tudnivalókat ismertették. Hozzátette, hogy a törvényjavaslatokat elfogadásuk esetén a jövő hét elején kihirdetik, s ezt követően a köztársasági elnök - várhatóan december 4-re vagy egy héttel később - kiírja majd a választásokat. Előreláthatóan ugyancsak a jövő héten teszik közzé azokat a miniszteri rendeleteket és utasításokat is, amelyek a választásokkal összefüggő speciális kérdéseket szabályozzák. (MTI)