Kisalföld, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

1991. október 9., hétfő Nagy Sándor sajtótájékoztatója „Az elmúlt négy év nem volt habos torta” A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Nagy Sándor az Őszirózsa-fesztivál keretében sajtóbeszélgeté­sen vett részt tegnap. Mint ismert, Nagy Sándor a közelmúltban nyilvánosan is megerősítette, hogy csak belátható ideig marad a szövetség élén. Lemondása indokaként Győrött a Tanú című film Virág elvtársának szavaival élve úgy fogalmazott: az elmúlt négy év nem volt habos torta és nem volt népünnepély. Kérdésekre válaszolva a leg­határozottabban cáfolta, hogy tárgyalt volna Horn Gyulával a miniszterelnök emlékezetes bejelentése előtt, ami végül is a koalíciós partnerek konflik­tusához vezetett, miszerint Nagy Sándornak szánja a gaz­dasági csúcsminiszteri posz­tot. Mint mondta, számos olyan dolog történt ez idő alatt, ami arra késztette, hogy le kel zár­nia élete egy korszakát. Beje­lentéséhez hozzájárult a ma­gyarországi nyilvánosság hely­zete, mert úgy értékelte: a saj­tó egy része az elmúlt időben mind az MSZOSZ-t, mind sze­mélyét igyekezett valamilyen módon nehéz helyzetbe hozni. Ugyanakkor sem szándéka, sem lehetősége - hiszen csu­pán alig egy éve tagja az MSZP-nek - nincs arra, hogy a szocialista pártban vezető szerepet vállaljon. Nagy Sán­dor kijelentette: bármily fur­csa, sem pártelnök, sem frak­cióvezető, sem munkaügyi mi­niszter nem kíván lenni. Úgy vélekedett: a legnagyobb „baj”, ami vele történhet, hogy az el­következendő években embe­ribb életet élhet, mint eddig. A Bokros-csomagról szólva azon véleményének adott han­got, hogy a stabilizáció nem azonos a gazdaságpolitikával, melynek a stabilizáción túl szem előtt kellene tartania az európai integrációt, a gazdasá­gi szerkezetváltást, az infra­struktúra, a kiemelt gazdasá­gi övezetek - Záhony vagy akár Csepel - helyzetét, mely prob­lémák, kérdések megválaszolá­sával a jelenlegi kormány eled­dig adós maradt. A szakszervezetek és a kor­mány viszonyával kapcsolat­ban elmondta: nem ismer olyan szociáldemokrata pártot Euró­pában, melynek nincs rende­zett viszonya a szakszerveze­tekkel. A demokratikus balol­dali pártoknak oda kell figyel­nie a szakszervezetekre - véle­kedett. Végezetül leszögezte: ha netán végleg felhagy az MSZP-n belüli politizálással, teljesen idegen tőle, hogy más pártok soraiba lépjen. K. L. A. Nagy Sándor KISALFÖLD Szórakoztató műsorok és némi politika Kétnapos Őszirózsa-fesztivál a megyeszékhelyen Vasárnap már kora délelőtt is érdeklődők sokasága volt kí­váncsi arra a műsorra, melyet az MSZP Győr és környéke szer­vezete Őszirózsa-fesztivál címmel hirdetett meg. A győri Szo­cialista klub előtti téren a majálist idéző program a gyöngyi ma­jorette-ek hangulatos felvonulásával indult, melyet gyermekma­nökenek divatbemutatója és Nagy Sándor győri bűvész produk­ciója követett. Előkerült a színes kréta is, és a tér aszfaltját pillanatok alatt gyermekrajzok sokasága borította be. Minden együtt volt tehát ahhoz, hogy a résztve­vők, fiatalok, idősek, gyerme­kek kitűnően érezzék magukat ezen októberi vasárnapon, mely a rendezőket is dicséri. A két­napos fesztiválról Haller Lász­lót, a program szervezőjét kér­deztük. - Első alkalommal 1989-ben rendeztük meg Győrött az Őszirózsa-fesztivált, elsősor­ban azzal a céllal, hogy az egész napos programsorozattal lehe­tőleg politikamentes szórako­zási lehetőséget teremtsünk a lakosság számára. De miután életünket átszövi a politika, az évek során bebizonyosodott, ezt sem lehet teljesen mellőzni a programból. Ezért a szóra­koztató műsorok mellett rend­szeresen meghívjuk a közélet népszerű vagy éppen népsze­rűtlen politikusait. A rendszer­­változás után a reformpoliti­kusok játszották a főszerepet, akiknek megnyilatkozásait nagy érdeklődéssel fogadták a résztvevők. Éppen ezért szom­baton, a fesztivál keretein be­lül a szociáldemokráciáról szer­veztünk konferenciát, melynek folytatásaként vasárnap is egész napos kötetlen, divatbe­mutatóval, kiállítással, bűvész­­mutatványokkal fűszerezett programmal szolgáltuk a szó­rakozni vágyók igényeit. Úgy gondoljuk, hogy a hétközna­pok sorát megbontó kikapcso­lódási lehetőségeket igények a városlakók, s ezen elképzelé­sünket igazolta most is a térre érkező szépszámú publikum. Ezúttal is kellemes színfoltot jelentett a gönyűi majorette-ek látványos szabadtéri műsora. Fotó: B. A. Falunap és szüreti mulatság Győrszemerén Az emlékezés és a jókedv jegyében Az ünneplőbe öltözött utcá­kon nemzetiszín lobogókat len­getett a szél Győrszemerén, ahol a község apraja-nagyja részvételével a szombati szü­reti mulatsággal egybekötött falunap a jókedv és az emlé­kezés jegyében telt el. Elsőként a falu emlékparkjában a I. vi­lágháborúban elhunyt hősök és áldozatok emlékére emelt kegyeleti oszlop előtt tiszteleg­tek az egybegyűltek, melyet a képviselő-testület a Torontó­ban élő Raab Erzsébet asszony anyagi segítségével állított 1991-ben. A község polgárai a felszentelés alkalmával foga­dalmat tettek, hogy a faluna­pon minden évben leróják ke­gyeletüket a háború borzalmai­nak áldozatul esettek emléke előtt. A Himnusz hangjai után Nagy Ferenc, a község polgár­­mestere ünnepi beszédében el­mondta: a falu felnőtt férfi la­kosságának több mint fele ka­tonaként vagy leventeként részt vett a második világhá­borúban, s közülük hatvanöten soha nem tértek vissza. Egyko­ron, az első világégés hősi ha­lottainak emlékére egy-egy fe­nyőt ültettek a temetőbe, meg­nevezve, melyik fa, kinek az emlékét őrzi. Mára az emlék­fák nagy része kipusztult, el­öregedett, de a továbbélés szimbólumaként az emlékmű köré az özvegyek, az árvák, a testvérek, az önkormányzat és az egyházak egy-egy tuját ül­tettek, jelezvén: Győrszemere lakossága soha nem felejti el fiait, s szándékuk szerint az emlékpark tovább hirdeti a község polgárainak összetar­tozását. A megemlékezést követően, fennállásának 105. évforduló­ját a közeljövőben ünneplő Győrszemerei Önkéntes Tűz­oltó Egyesület parancsnoka és tagjai - történetük során első alkalommal - tehettek ünnep­élyes esküt a község lakossága előtt. Az önkormányzat ez al­kalommal emlékszalagot is adományozott az önkéntes lánglovagoknak, hogy az egye­sület zászlaján örök időkre megörökítsék az esküt tettek nevét. A délelőtti szentmise után már vidámabban pörögtek az események. A programnak megfelelően labdarúgó-mér­kőzés és a nyugdíjasok világ­napjáról való megemlékezés után a sportcsarnokban a he­lyi nyugdíjasok adtak műsort. Délután kezdetét vette a szü­reti felvonulás, majd az érdek­lődő publikum a szigetközi néptáncosok műsorában gyö­nyörködhetett. A f­alunap a ké­ső este kezdődött szüreti bál­lal ért véget. KESZEI L. ANDRÁS A közel százöt éves Győrszemerei Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka és tagjai történetük során első alkalommal tehet­tek esküt a község lakossága előtt. Fotó: BERTLEFF ­ Újjáéledőben a Kolping-mozgalom Sindelfingeni vendégek látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) A magyarországi Kolping­­mozgalom újjáéledéséről, a kapcsolatfelvétel mikéntjéről, a németországi vendégek érke­zéséről Hajdúk Gyula kérdé­sünkre elmondta: a katolikus rendek, szervezetek feloszla­tásának a katolikus legény­­egylet - mely a Kolping-moz­galom jogelődje volt - is áldo­zatul esett. A nyolcvanas évek végén, a rendszerváltozással, a polgári, civil mozgalmak új­jáéledésével a dél-magyaror­szági németek anyaországi kapcsolattartása révén újra megalakulhattak az első kö­zösségek. S hogy hazánkban se „vadhajtásként” működje­nek a Kolping Családok, a vi­lágszervezet kölni vezetősége úgy döntött: Magyarországon is alakuljon meg a Kolping Szövetség. A mozgalom célja, hogy to­vábbvigye azokat az eszmé­ket, gondolatokat, amiért a mozgalom elindítója, Adolf Kolping az 1800-as évek köze­pén megalapította a legény­egyleti szervezeteket. A leg­fontosabb feladatuk akkori­ban a kallódó mesterlegények, inasok pártfogolása volt, akik­nek megszervezték lelki, szel­lemi oktatását, nevelték őket a példás családi életre, erkölcsi tartásra, a haza szeretetére. A Kolping Családok is erre töre­kednek a jelenben, a kor igé­nyének megfelelően. A győri egyesület egyelőre mindössze negyven tagot számlál, de bíz­nak abban, hogy az elkövet­kezendőkben egyre többen lép­nek soraikba, s vállalják a mozgalom szellemiségét. Austria-Lotto Az AustriaLotto 40. já­tékhetének nyerőszámai a következők: 1, 5, 30, 33, 35, 42, a pótszám: 29. Joker­nyerőszám: 647 624. (MTI) .606 ^ ADIA TMI IMPIOYMI MY MOHI cA világ egyik legnagyobb munkaközvetítő vállalata . T'tljesen ingyenes­­ kvalifikált munkavállalók jelentkezése önéletrajzzal és igazolványképpel csak személyesen lO.OO-lb.OO között . Eser Csaba u. 1b. AKTUÁLIS 3 Csirkére számít, vagy pingvinre? Nem érheti meglepetés, ha gondoskodik az egyenletes melegről. Ehhez nyújt segítséget Önnek a TOTÁLGÁZ. Gazdaságos és biztonságos megoldás. PB Gáz Szerviz Kft. T: (06-1) 203-4271 0660-338-716 TOTÁLGÁZ Kényelmet kapcsolunk a gázhoz.

Next