Kisalföld, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., hétfő A megyei közgyűlés soros jó cselekedete Képviselői futballderbi A megye városainak önkormányzatai, folytatván a korábbi évek hagyományát, szombaton délelőtt a megyei közgyűlés, Mosonmagyaróvár, Győr, Csorna és a házigazda Kapuvár csa­patainak részvételével a helyi sportcsarnokban mérkőztek meg egymással. A kispályás focitorna krónikájánál is fontosabb volt talán az a jókedv, amelyben eltöltötték ezt a napot a helyi po­litikusok. A korán megsérült Abdás Imre alpolgármester elvi ve­zényletével és nagy lélekkel küzdő csornaiak (a szocialisták nélkül) bár nem a legjobbak voltak a pályán, ám a legsport­szerűbbek. Kapuvár esetében viszont többen azt gyanítot­ták, hogy időközi választásokat tartottak a csapatépítés érde­kében. Dr. Bíró Péter polgár­­mester pedig góllal hálálta meg azt a kitartó figyelmet, amellyel társai igyekeztek lab­dához juttatni az ellenfél kapu­ja előtt. A Stipkovits Pál pol­gármesterrel felvonuló Moson­magyaróvár egyes (nyilvánva­lóan túlzó) vélemények szerint míg a kapitány pihent, egysé­gesebb összjátékot mutatott, ám hogy Móváron még sincs gáz, azt bizonyította az elnyert ezüst. A győriek lelke a jobb­széli felfutásaival magának te­kintélyt parancsoló Simon Ist­ván alpolgármester volt: min­den felé szálló labdáért kemé­nyen megküzdött, s ki is vívta a legjobb mezőnyjátékosnak járó baráti kézszorítást. A „Megye” balhátvédje, dr. Sza­kács Imre közgyűlési alelnök viszont önzetlenségével tűnt fel. Csapatának kapusa, Do­monkos Attila a legjobb háló­őrré nemesedett mögötte, nem is szólva dr. Kertész Zoltánról, aki forintos labdákat osztogat­va juttatta előnyhöz csapatát. A délelőtti két félidőt díjki­osztással és kapuvárias ven­déglátással elegyített harma­dik követte a Széchenyi-isko­­lában, ahol dr. Szakács Imre elmondta: a megyei közgyűlés csapata elhatározta, hogy ez­után minden hasonló tornán egy jó cselekedetet is elkövet, így elsőként megengedték Stip­kovits Pálnak, Mosonmagyar­óvár polgármesterének, hogy felvegye a győztes csapat me­zét... A végső sorrend: 1. Megyei közgyűlés, 2. Mosonmagyar­óvár, 3. Győr, 4. Kapuvár, 5. Csorna. NDL KISALFÖLD A kártyáról rangjához méltón Egy szép kiállítás a művészeti múzeumban Kártyafestők és kártyaké­szítő műhelyek Magyarorszá­gon a XVIII. századtól a Mo­narchia végéig címmel nyitt ki­állítás a hétvégén a győri Váro­si Művészeti Múzeumban. A rendkívül látványos tárlatot Horváth Ferenc, a Magyar Ta­lon Alapítvány elnöke nyitotta meg. Mint azt megtudtuk, az ala­pítvány a kártyázás kultúr- és ipartörténeti kutatásait támo­gatja, szándéka a magyar kár­tyamúzeum megalapítása és fenntartása. A győri millecen­­tenáriumi rendezvények kere­tében mutatkoztak be szomba­ton a kiállítók, amely a honi kártyakészítés másfél évszáza­dának remekeit reprezentálta. Az elnök hangsúlyozta, a kár­tyakészítés kevésbé ismert te­rülete az iparművészetnek, majd áttekintést adott annak alakulásáról. Elismert művé­szek ügyes kezű munkáját di­cséri a kiállított anyag - mond­ta, s reményét fejezte ki, hogy ez a kultúra további segítést, támogatást kap Magyarorszá­gon (a nemzetközi játékkártya­társaság székhelye London). A gazdag anyagú kiállításon láthatók az első felelős magyar kormány tagjait megörökítő la­pok, a különféle tarokkfajták az 1800-as évekből, s színész­karikatúrák 1980-ból. Tudat­ja velünk a Kártyázó Buda­pest című könyv első oldala, hogy az hazárdjátékosoknak, játékbarlangozóknak, hamis játékosoknak szól... Festmé­nyen örökítettek meg egy tör­ténelmi tarokkpartit, ahol Jó­kai Mór és kompániája ül az asztalnál. A kártya szép és elegáns já­ték, a szalonok világában érezte otthon magát évtizede­ken keresztül. A polgári társa­dalom, a polgárosodás egyik szimbóluma. Rajtunk múlik, hogy tiszteljük-e benne ezt a hagyományt, vagy rangján alul kezeljük. A kiállítás arról győzhet meg bennünket, hogy a kártya igenis életünk része - az ember nem titkolni való játéka.­ ­ PASS - Részlet a kiállítás anyagából: kártya és kártyaprés az 1930-as évekből. Fotó: SZ. Ö. Kevés vásárló, közepes árak Bőséges kínálat, kiváló fel­hozatal, ám gyér vásárlókedv jellemezte a szombati győri Dunakapu téri piacot. A kö­dös, borongós időben közepes színvonalon alakultak az árak: a tojás 12-15 forintot ért dara­bonként. A fejes káposzta ki­logrammjáért 70-80, a kelká­posztáért 80-90 forintot kér­tek az őstermelők. A karalábé darabja 20-30, a zöldhagyma csomója 30-35 forintot kóstált. A karfiol kilogrammját 80-100, a sárgarépáét 40-60, a petre­zselyemgyökérét 60-80 forin­tért kínálták. A vöröshagyma 40-50 (nagykereskedőnél 30) forintot ért. A fokhagyma 280-320, a paraj 200, a sóska 250-300, a zöldpaprika 100 fo­rintba került kilogrammon­ként. A zöldsaláta fejéért 40 forintot kértek. Sok volt ter­mesztett gombából, 160-280 forintért kínálták. Bőséges volt a választék téli almából, a ré­tesnek valót 30, amúgy 40-80 (nagykereskedő 40) forintért adták. Közte kevés volt, 100-120 forintért kellette ma­gát, a dió ára emelkedett, hi­szen közeledik a bejgli szezon­ja: a héjast 220-250, a pucol­­tat 750-800 forintért „veszte­gették”. A szárazbab 300-450 forintot ért, szőlő nem volt, a mákért 400-500, a savanyú ká­posztáért 120-140 forintot kér­tek. Burgonyából is kevés volt, ezt 30-35 forintért adták. ZS. D. Szabó Ernőné Győrzámolyról érkezett a megyeszékhely piacára. AKTUÁLIS 3 „Isten, áldd meg a magyart!” Nagy sikerű KÉSZ-hangverseny a győri színházban (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri szervezetének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta: a jótékonysági hangverseny változatlan célo­kat szolgál a millecentenárium évében is. A bevétel fele a két éve alapított Győri Nemzeti Színházért-KÉSZ Alapítványt támogatja, másik fele a szer­vezet munkáját - melyről a Szentatya győri tartózkodása idején is elismerően szólt - se­gíti majd. Felelevenítette a szervezet a millecentenárium jegyében megtartott program­­sorozatának legfontosabb ál­lomásait, annak tudományos és történelmi üzenetét. Hangsú­lyozta: a Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége azért dolgozik, hogy a közélet és a társadalom vad jelene élhetőbb legyen a keresztény értékrend erősíté­sével, érvényre juttatásával. Az ünnepi rendezvényt dr. Antall József­né szavai nyitot­ták meg, aki az 1996-os esz­tendő évforduló-sorozatáról emlékezett meg. Felidézte a honfoglalás, a pannonhalmi monostor alapításának, Győr királyi várossá nyilvánításá­nak, valamint 1956 forradal­mának és szabadságharcának évfordulóit. Úgy értékelte: a millecentenáriumi megemléke­zések - kiváltképpen Budapes­ten - sajnálatos módon halvá­nyabbra sikeredtek, mint a millennium idején, s fájlalta a tervezett világkiállítás meg­hiúsulását is. Az üdvözlőszavakat köve­tően az ünnephez méltó, szín­vonalas produkcióknak tap­solhatott a közönség. A Med­veczky Ádám vezényelte Győ­ri Filharmonikus Zenekar, a Kisalföld táncegyüttes, Veszp­rém Város Vegyeskara, a Győ­ri Nemzeti Színház férfikóru­sa mellett Bellai Eszter, B. Nagy János és Bede Fazekas Csaba szerzett feledhetetlen perceket a publikumnak. A ha­gyományokhoz híven a kon­certen dr. Lanczendorfer Er­zsébet átadta a Győri Nemze­ti Színházért-KESZ Alapít­vány Szent István-díját. Ez al­kalommal a kuratórium dönté­se értelmében a kitüntetést Bellai Eszter és Sipka László vehette át. A jótékonysági hangver­senyt követő fogadáson Balogh József polgármester dr. Lanc­zendorfer Erzsébetnek a KÉSZ győri szervezete munkájának elismeréseként átadta a város jubileumi ezüstérmét. K. L. A. Fotó: SZŰK Ö. Pódiumon a Győri Filharmonikus Zenekar és Veszprém Város Vegyeskara, vezényel Medveczky Ádám. Dr. Lanczendorfer Erzsébet Dr. Antall Józsefné A lélek és a test harmóniája Jógatanfolyam indult gyermekeknek Gyermekek számára ingye­nes jógatanfolyam indult a Gyermekek Házában. A szerda délután fél négytől fél ötig tar­tó foglalkozásokat Szabó Lajos vezeti, aki elmondta, már csak­nem húsz éve oktat jógát Győr­ben.­­ Ez idő alatt az intézmé­nyek felől bizalom alakult ki irántam, így valósíthattuk meg azt, hogy ne kelljen a részvéte­lért fizetni. Számomra ajándék a gyermeket oktatni, hiszen manapság többségük inkább szakkörökre vagy magántanár­hoz kényszerül a jobb iskolai eredmények érdekében. Hoz­zá kell tennem, e foglalkozá­sok nem merev tanfolyam jel­legűek, hanem bármikor be le­het kapcsolódni. A jógaoktató szerint lénye­ges, hogy a fiatalok megismer­jék ezt a kikapcsolódást szolgá­ló „mozgásművészetet”. A gya­korlatok a gyermekeknél főleg a gerincre irányulnak, ám fizi­kai jellegükön kívül belső gon­dolati tartalommal is párosul­nak. Belső csendet, nyugalmat áraszt ez a fajta mozgásvilág. A gyakorlatok közben magnóról vers vagy zene szól. A belső csendet a mozgáson keresztül tudja megőrizni a gyermek. A felnőttfoglalkozások ettől ab­ban különböznek, hogy náluk a tudatosabb odaadás révén nagyobb elmélyedésre van le­hetőség. Lényeges, hogy a csend megtalálásával az egyén a személyiségét leli meg, amely rideg és felgyorsult életünk­ben egyre inkább háttérbe szo­rul, személytelenné téve min­dennapi kapcsolatainkat. A szülők is elkísérhetik a kicsiket és be is kapcsolódhatnak a tor­nába. Priskin Péter Áron, a Gár­donyi-iskola tanulója rendsze­resen részt vesz a jógaórákon. - Tízéves vagyok. Már jár­tam karatéra, de anyukám ja­vaslatára, aki több évig jógá­­zott, most ezzel is megismerke­dem. Tetszik a nyugalom, ami árad felém a gyakorlatok alatt. Néha otthon is szoktam jógáz­­ni, kikapcsolódásképpen. BUG A tanfolyam vezetője, Szabó Lajos együtt jógázik a kis cso­porttal. Fotó: SZŰK

Next