Kisalföld, 1997. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-28 / 23. szám

1997. január 28., kedd Nincs influenza­járvány Hirtelen felszökő láz, torok­­gyulladás, kínzó köhögés, rossz közérzet, ízületi fájdalmak - jól ismert tünetek. Ha január, akkor influenzajárvány? - tet­tük fel a kérdést dr. Pék Jó­zsefnek, Győr város tiszti főor­vosának. - Valóban több körzetből je­lentettek napi egy-két influen­zás megbetegedést, de ez még igencsak távol áll a járványtól - válaszolta a főorvos, aki az el­múlt napokban személyesen járta végig a körzetek rendelő­it és mint mondta, nem tapasz­talt az átlagosnál nagyobb be­tegforgalmat. Tegnaptól egyéb­ként életbe lépett az úgyneve­zett influenzajelentő szolgálat. Ennek értelmében minden há­zi- és gyermekorvosnak a te­rületileg illetékes, városi tiszti­­orvosi intézethez kell bejelen­tenie jövő hét hétfőjén az e he­ti influenzás megbetegedése­ket. Sorstársak klubja A Győri Városi Könyvtár ok­tatótermében tegnap tartotta első összejövetelét a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének Győr városi körzeti csoportja. Zilai György elnök elmondta: a megyei szervezetek mellett egy­re több körzeti csoport jön lét­re azért, hogy a sorstársak ki­mozdulhassanak a négy fal kö­zül, legyen egy hely, ahol ki­kapcsolódhatnak, jól érzik ma­gukat. Győrben és környékén közel háromszáz tagja van a csoportnak, mely összejövete­leit ezentúl minden hétfőn, a városi könyvtár oktatótermé­ben délután kettőtől öt óráig tarthatja. A körzeti csoport klubfog­lalkozásai keretében ismeret­­terjesztő előadásokat szervez - első alkalommal sporttémá­ban -, de ezenkívül lehetőség adódik egy-egy kirándulásra is. A csoport működését önerő­ből nem tudnák finanszírozni, adományokból tartják fenn magukat. Azok számára, akik tudják, szeretnék támogatni a szervezetet, közöljük a címet és a számlaszámot: Vakok és Gyengénlátók Megyei Szerve­zete Győri Körzeti csoportjá­nak Adomány, Számlaszám: 11737007-20038014. L. A. Nyomtatványok Új formátumú adónyomtat­ványok vannak forgalomban. Ezek nemcsak az év jelzőszá­mával (97.), hanem tartalmuk­ban és rendelkezéseikben is bővültek. Ezek elsősorban a 9711. (APEH 217. r. sz.), 9733. (APEH 218. r. sz.) támogatás­igénylő nyomtatványok, vala­mint a 9717. (APEH 219. 1. sz.) átvezetési kérelem, illetve az adófolyószámla-túlfizetés visszautalására szolgálnak. A költségvetési támogatás (adó­visszaigénylés, -visszatérítés) igénylésekor a nyomtatványo­kon nyilatkozni kell, hogy más adóhatóságnál (vámhatóság­nál), illetve társadalombiztosí­tási szervnél van-e esedékessé vált tartozása és milyen össze­gű. Az adóhivatal figyelemmel az általa is nyilvántartott ada­tokra, a kiutalást a tartozás összegéig visszatarthatja. Az APEH január 20-tól csak a kö­zölt nyomtatványokat fogad­hatja el. KISALFÖLD K­isbér kivonul az utcára (Folytatás az 1. oldalról.) Az Országos Egészségügyi Pénztár még tavaly december­ben úgy döntött, hogy Kisbé­ren nem finanszírozza tovább a sebészeti és a gyerekosztály munkáját. - A gyerekosztály megszün­tetését kényszerűen elfogad­tuk volna - mondja dr. Szabó Zsolt, az intézmény igazgató főorvosa -, azt viszont a me­gyei közgyűlés is megszavaz­ta számunkra, hogy Kisbéren, a tatabányai kórház részle­geként megmaradjon a sebé­szet. Az OEP elutasította. Egyébként az volt az elgondo­lásunk, hogy a megszűnt gye­rekosztályt rehabilitációs részlegként fenntartjuk, s így tudtunk volna a sürgősségi gyerekellátásnak is megfelel­ni. Ugyan hetvenhét rehabili­tációs ágyra van szerződé­sünk, de felnőttek felvételé­re. Ezek miatt kívánnak de­monstrálni a kisbériek. - Az események felgyorsul­tak - mondja Kardos Csaba és dr. Szinyi Károly, a de­monstráció-előkészítő bizott­ság tagjai. - Szombaton át­adtuk petíciónkat a Népjólé­ti Minisztériumban Keller László államtitkárnak. Tár­gyaltunk a tárca miniszterével és felkerestük Keleti György országgyűlési képviselőnket is. Tiltakozásunkkal nem zsa­rolni akarunk és nem is csu­pán a magunk nevében kívá­nunk fellépni. Valamennyi hozzánk hasonló helyzetben lévő kórházért szeretnénk fel­emelni a szavunkat. Az a tör­vény (az 1996/63-as), melyre hivatkozva döntöttek, ki­mondja, hogy az egészségügyi ellátás az osztályok megszün­tetésével nem sérülhet. Ese­tünkben viszont nagyon is sé­rülne. Pénteken, az útlezárás meg­kezdésének idején a kisbéri kórház előtt nagygyűlést tar­tanak. - Tizenöt éven át dolgoz­tam az Országos Mentőszolgá­latnál, most a szamaritánus betegszállítóknál vállalkozó­ként ugyanez a munkám - mondja Balogh György. - Ke­nyérkeresőként az az előnyö­sebb számomra, ha messzebb kell szállítanom a betegeket. De polgárként meggyőződés­sel mondom, hogy rendkívül hátrányos a döntés Kisbér számára. Bárki utánagondol­hat: délután két órától körze­tünkből 35-50-60 kilométer­re kell szállítani a beteg gye­rekeket, bármi legyen a ba­juk. És egyetlenegy jármű áll majd szolgálatban. A már nyugdíjas egykori katonatiszt, Katona Zoltán és az igencsak ifjú Szabó Kata­lin főiskolai hallgató azonos véleményen volt: nem értenek egyet a kórházi osztályok be­zárásával és támogatják a de­monstráció szervezőit. Dr. Bozori Endre, aki Kis­bér várossá nyilvánítása óta első számú vezetője a telepü­lésnek, annak idején még ta­nácselnökként, most a máso­dik ciklusban polgármesteri tisztségben, azt mondja, amennyiben a figyelemfelkel­tés nem éri el a célját, azt sze­retnék, ha a Petz Aladár Me­gyei Kórház látná el polgára­ik gyógyítását. Bár a két me­gyeszékhely egyforma távol­ságra van Kisbértől, Győrig kiváló út vezet, naponta húsz autóbusz viheti-hozhatja az embereket Győrbe és Győrből. Már most is van kórházi jára­tuk odáig. Értesülésünk szerint a kis­béri kórház igazgató főorvosa már felvette a kapcsolatot a győri intézmény vezetőjével, a Petz Aladár Megyei Kórház pedig fenntartójával, a megyei önkormányzattal. Elvileg nincs akadálya, hogy Győrben gyógykezeljék a kisbéri és kör­nyékén lakó betegeket. FERENCZI JÓZSEF Fotó: BERTLEFF ANDRÁS A kórházi osztályok bezárása ellen tiltakoznak Dr. Szabó Zsolt Kardos Csaba Dr. Szinyi Károly Szabó Katalin Katona Zoltán Balogh György (Jog)Hézagos védőgát Árvíz esetén elúszik Likócs? (Folytatás az 1. oldalról.) Csupán egy magaspart je­lent némi védelmet az esetle­ges áradások ellen, ám ez is alul marad a szükséges ma­gasságnak.­­ Bennünket nem vigasztal az, hogy ha megállapítják a fe­lelősöket, ugyanis az árvíz et­től függetlenül eláraszthat bennünket - panaszolta Né­meth Győző, aki szintén az egyik gát helyén épült házban él. Itt nem csupán a gát helyén lévő néhány ház áll veszély­ben, hanem Likócs egész te­rülete. Ha átjut a víz, ki tudja, merre zúdul tovább. Beépítési kötelezettséggel vásároltam 1984-ben ezt az in­gatlant. A megvétel után el­idegenítési tilalom is társult a kötelezettséghez. A víz nem is­mer határokat, márpedig véde­lem híján a biztosító sem köt szerződést. Balogh József polgármester éppen tegnap írt levelet a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes állam­titkárának. - Felhívtam a fi­gyelmet arra, hogy ebben az esetben központi mulasztás történt. Ugyan minden évben próbáltunk állami támogatást szerezni, ám eddig nem kap­tunk. Idén a kormány 1,3 mil­liárd forintot különített el el­sősorban a Bodrogköz árvízvé­delmére, s ebből az összegből szeretnénk mi is kapni. A pol­gármesteri hivatal városüze­meltetési főmérnöksége készít­teti el a terveket, amelyek feb­ruárra már rendelkezésünkre állnak. A likócsi gát építésének ad­minisztratív nehézségei is van­nak, hiszen a kárpótlás során a leendő gát helyén lévő szán­tók, hullámtéri rétek is ma­gánkézbe kerültek, így ezeket az építkezések előtt ki is kell sajátítani. A polgármester még hozzá­tette, hogy ilyen hiányossá­gokkal 1991-ben nem szaba­dott volna átvennie a városi önkormányzatnak e területet. A város képtelen a teljes össze­get előteremteni, csupán a mi­nisztérium aktív anyagi támo­gatásával lehet révbe érni. - Nagy áradás esetén nem­csak Likócsot, hanem Győr­­szentivánt is elöntheti a víz - mondta Cserhalmi József, a városrész helyi képviselője. Nem csupán megfelelő gát, ha­nem jó vízelvezető is szükséges volna. BUG Németh Győző A magaspart is alacsony ahhoz, hogy gátnak minősüljön. Megyei bírósági elnökök kinevezése Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter újabb megyei bírósági elnököknek adta át kinevezési okiratukat. A miniszter - pályá­zat alapján és az összbírói érte­kezletek többségi javaslatát el­fogadva-1997. március 1-jétől 2002. február 28-ig megyei bí­rósági elnöknek nevezte ki Ha­vasiné Orbán Máriát a Győr-Moson-Sopron, Horváth Györ­gyöt a Veszprém Megyei Bíró­ságra. Vastagh Pál - törvényben biztosított jogával élve - egy évre Gatter Lászlót bízta meg a Fővárosi Bíróság elnöki fel­adatainak ellátásával, 1997. március 1-jétől. A miniszter az első pályázat után nem fogad­ta el a Fővárosi Bíróság összbí­rói értekezletének javaslatát a kinevezésre, a második pályá­zaton pedig egyik aspiráns sem kapta meg a bírók többségé­nek támogatását. A miniszter a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság és a Pest Megyei Bíró­ság elnöki állásának betöltésé­re ismételt pályázatot ír ki. (MTI) AKTUÁLIS 3 Sebesü­ltmentéstől a sugárzásmérésig Verseny és kaland A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága ötödik alkalom­mal rendezi meg felmenő rendszerű ifjúsági versenyét. A meg­mérettetésen az általános iskolák felső tagozatosai, illetve a középiskolák első három évfolyamának tanulói vehetnek részt. A pedagógiai intézet a részletes versenykiírást már a múlt esz­tendő végén megküldte a megye mintegy háromszáz oktatási in­tézményének. Bár még fogadják a jelentkezéseket, a felkészülés már elkezdődött. Az iskolák kérésére a polgári védelem körze­ti és kirendeltségi munkatársai segédlettel és előadással is se­gítséget nyújtanak a jelentkezőknek. A versenyről Csépi László kiképzési előadótól megtudtuk - aki tegnap Győrött, a Balázs Béla ÁMK nevezettesnek tar­tott előadást -, hogy a körzeti fordulókra márciusban kerül sor. Hétfős csapatok nevezését várják, akiknek egységes kö­vetelményrendszernek kell megfelelniük. A tizenkét elmé­leti és gyakorlati feladat között szerepel az elsősegélynyújtás, a sugárzásmérés, a sebesült­mentés, a túlélési csomag össze­állítása. Tisztában kell lenni­ük a versenyzőknek a különfé­le egyezmények, humanitárius jogszabályok mibenlétével, az alapvető állampolgári tudniva­lókkal. Az elmúlt évben a me­gyéből negyvennyolc csapat in­dult el versenyükön. Eddig több mint húszan jelentkeztek, de az érdeklődők száma ennél sok­kal nagyobb. Remélik, nevezé­seik idejében megérkeznek. A korábbi évekhez képest válto­zást jelent, hogy az idén a me­gyei győztesek közvetlenül részt vehetnek az országos versenyen. A Balázs Béla ÁMK igazga­tóhelyettese, Róth Kálmán ne­vezésük miértjéről elmondta, az iskola mindig nagy hang­súlyt helyezett az egészséges életmódra nevelésre és a sport­ra. Minden olyan megkeresést örömmel fogadnak, mely e cél megvalósítását segíti. Úgy érté­kelte, hogy a polgári védelmi verseny és annak tartalma il­leszkedik ehhez az elképzelés­hez. Egyre inkább szükség van a gyermekek fizikális és mentá­lis képességeinek fejlesztésére, melyhez e megmérettetés is hoz­­zájárulhat. Mint mondta, meg­lepte a gyermekek érdeklődése, lelkesedése, s azt tapasztalta, hogy a verseny újdonságot és talán egy kis kalandot is jelent diákjaik számára. (A nevezéseket legkésőbb február elejéig fogadják. Ér­deklődni a 313-824-es győri, a 311-176-os soproni, a 215-357- es móvári, a 261-405-ös csornai és a 242-390-es kapuvári tele­fonszámon lehet.)­ ­ K. L. A. - Csépi László a 6.­­ osztályosoknak is tartott bemutatót.

Next