Kisalföld, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

4 AKTUÁLIS KIML3FOLP Postabontás Levélcím: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf 28. Fax: 961504­414 Európa közepén Valakik elkezdték hazánkat a közép-keleti régióba sorolni. Türelmesen vártam, hogy hibás nézetükre rádöbbenjenek, ehelyett közép-kelet, kelet-közép­földrajzi tartományba helyezték. Az igazság egyszerű: Magyarország Közép-Európában fekszik. Erről egy egyszerű mértani fogással meggyőződhetünk. Rajzoljuk meg egy erősebb papírlapra az európai kontinens határait. Vágjuk ki ollóval és egy tetszőleges, valamely határhoz tartozó pontban függesszük fel. Húzzunk ebből a pontból egy függőlegest. Keressünk ki egy másik pontot, és azonos módon ismét húzzunk egy függőlegest. Ahol a két egyenes találkozik, az a pont Európa közepe. És ez a pont Magyarország területére esik! Gyöngéden figyelmeztetnünk kell a nyugati országok újságíróit, határozottan a sajátjainkat, hogy Magyarország sem Kelet-Közép-Európában, sem Kelet-Európában fekszik. Stein J. Győr ,,B­eszolgál­tatási napló” Az őstermelői besorolással kapcsolatos rendeletalkotások analfabéta módon és minden előzetes hatástanulmány nél­kül kerültek ki. Január 13-án Tatán erről öt megyéből jött gazdajegyző-kollégák előtt kér­deztem a rendeletalkotó Gáti Csaba PM-osztályvezetőt. Arra is felhívtam a figyelmét, hogy ez nem EU-komform-szabályozás, hanem inkább FÁK-komform. Az igazolvány hasonlít a be­­szolgáltatási naplóhoz, amit én nyolcéves koromban kaptam, így már ismerem. Egy demokrá­ciában működő­ minisztérium­nak ilyen hibát nem szabadna elkövetni, mert ez a demokrácia hiányára utal. Az érthetetlen és felháborító, hogy a PM által hozott rendelet következményeit az FM-re há­rítják. Nagy Frigyes miniszter úr meghurcolása emlékeztet a Nagy Imre elleni atrocitásokra. Abban is hasonlít névrokoná­hoz, hogy ért a mezőgazdaság­hoz és szívügyének tekinti. Ki­lencven óta a hatodik miniszter az ágazatban (Gerbovics Jenőt is beszámítva) és az első europé­er, aki megüti a 90 előttiek szint­jét. Ebben az ágazatban koráb­ban kitűnő szakemberek vol­tak a tárca élén: Romány Pál, Dimény Imre, Váncsa Jenő. Dr. Nagy Frigyesnek nem voltak is­meretei az alföldi viszonyokról és az ott meglévő demokráciá­ról. Itt a korábbi vasfüggöny miatt is sokkal félénkebbek a gazdálkodók, valamint nincse­nek olyan jól menő gazdaságok. Itt nincs értelme a kiállásnak, mert nincs miért. Aki a Bács- Kiskun és Békés megyei gaz­dálkodást ismeri, az a rendelet megismerésénél láthatta a kö­vetkezményét. A rendeletalko­tók közül van, aki nem akar, a másik meg talán csak elfelej­tett a naptárra nézni. Ma nem az ötvenes években vagyunk! Sze­rencsére! A rendelet sugalmazásában részt vevő Országos Agrárka­mara annak megyei elterjesz­téséhez a kamarai rendszert mó­dosította. Egy most induló szer­vezetet ennyire tönkretenni eti­­kalag! A kamara országos ve­zetői és az érdek-képviseleti ve­zetők egy demokratikus állam­ban ilyen nagy baklövés, lejára­­tódás után le szoktak mondani. A következő hetek képet adnak a demokrácia szintjéről. A köz­testület most „közellentestület” lett és az önérdekű képviseletek vezetői láttatták az elfogadott­ságukat. (...) Siralmas az ágazat irányítása és ezért meg kellene védeni dr. Nagy Frigyes minisz­ter urat, hogy végre legyen egy hozzáértő az ágazat élén. Mi, gazdajegyzők az MSZMP-pártinstruktorok sze­repét kaptuk meg, magyarázni a mechanizmust és hangulatje­lentéseket adni. Ebből apparat­­csikok akarnak villogni, nem kis pénzért. Szilágyi Ákos, Győr Kitűnőre vizsgáztak Január 8-án a megyei kórház női sebészetére utaltak be sérvműtétre. Az 512-es szobában kaptam elhelyezést. Ez egy 6 ágyas szoba volt, három sérves és há­rom epeköves várt műtétre. 210/140-es lett a vérnyo­másom a felvételkor, bizonyára a műtét előtti izgalom is hozzájárult. Körülbelül tíz éve van magas vérnyomá­som. A szobatársaimmal együtt meglepődve tapasz­taltuk, hogy minden betegre odafigyeltek az orvosok és a nővérek is. Valahogy úgy tűnt, itt nem az én bete­gem, te beteged elv alapján működik ez a dolog, ha­nem mindenki a mi betegünk, mindegy, hogy ki fogja műteni. Az orvosoktól a nővérekig mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a betegek ne érezzék ma­gukat kiszolgáltatottnak. Naponta négyszer, ötször van vizit. Az ellátás, a tisztaság osztályon felüli. Itt iga­zán nem venni észre azt, hogy az egészségügy padlón van. Az egész osztály kitűnőre vizsgázott. Bizonyára a főorvos úr és a főnővér érdeme is. Én sajnos elég sokat voltam műtve, ez volt a hetedik műtétem, jó néhány osz­tályon megfordultam, így van viszonyítási alapom, de ilyen lelkiismeretes munkát nagyon kevés helyen ta­pasztaltam. Az osztály összes dolgozójának kívánok további jó erőt, egészséget munkájukhoz, minél több olyan beteget, aki gyógyultan és megelégedetten távo­zik osztályukról. Özv. Burkus I.-né (Győr) és öt szobatársa KISALFÖLD Azok a szegény kutyák nem tudják elmondani Tudom, hogy nehéz helyzet­ben van az ország, a város, az emberek, de azért ez túlzás. El lehet képzelni, mi folyik ott na­ponta és akkor még nem beszél­tünk a hideg télről. A szeren­csétlen ebek nem tudnak pa­naszkodni, sem elmondani, hogy megkapták-e a napi porciójukat friss vízzel. Azért azt mégsem fogadhatjuk el kétezer küszö­bön, hogy egy város vezetése ne legyen alkalmas arra, hogy ezt az ügyet humánusabban meg tudja oldani.Ez szégyen, szé­gyen a városnak és mindenki­nek, aki érdekelt ez ügyben. Ez nem lehet csupáncsak pénzkér­dés, amikor ekkora a fertőzés­­veszély. És akkor még nem is szóltunk az állatkínzásról, ami a doktor úr szerint „szélsősé­ges vélemény”. A jóérzésű em­berek szerint ez bizony nagyon nagyfokú állatkínzás. Tisztelt mosonmagyaróvári lakosok! Kérem önöket, ha szív­ügyük az állatok sorsa és a ször­nyű telep megszüntetése, tegye­nek meg mindent ennek érdeké­ben. Ha havonta 50 forintot ajánlanak fel - ez manapság igazán nem sok pénz -, akkor sok kicsi sokra megy. Nem en­gedhetik meg, hogy városuk­ban egy ilyen kínzótelep mű­ködjön! Akinek nem inge, ne vegye magára, de akinek igen, az öltözködjön végre föl! Kővári Béláné, Győr Vizsgálta-e valaki? Megdöbbentett a moson­magyaróvári gyepmesteri te­lepről szóló riport. Több alka­lommal jártam telepeken, menhelyeken. De ez?! Gon­dolom, minden jóérzésű em­bert elgondolkodtat. Felhá­borít. Az állatorvos úr, a fe­lelős beosztású kereskedő fe­leség, a gyepmester, ők mit csinálnak? Elbagatellizálják ezt a súlyos problémát, taka­róznak a számlákkal. Ez bi­zonyítja, hogy a kutyák meg is kapják a táplálékot? Miért kell a drága német táp, ami­kor jó minőségű magyar ter­méket is lehet kapni, lényege­sen olcsóbban? Hogy lehet az, hogy nem takarítják az almokat, a te­temek az élő állatok közelé­ben vannak? Elhiszem, hogy siralmas a helyzet, nincs víz, villany. De a takarítás, ami a gyepmester feladata, talán megoldható mindezek nélkül is. Hogy lehet köz­egészségügyi szempontokra hivatkozni, ha az alapvető hi­giéniai szabályokat nem tart­­ják be? Hogy tűrhetik a szennyet, az egészséges álla­tokat fenyegető fertőzésve­szélyt? Kíváncsi lennék, a polgár­­mesteri hivatal részéről ki ad­ta ki, ki kötötte azt a szerző­dést, amely szerint attól a családtól szerzik be az élel­met, akinek jogköre a telep felett az ellenőrzés. Vizsgál­­ta-e már valaki, hogy milyen visszaélésre ad, adott ez lehe­tőséget? Van-e olyan hivatal, etikai bizottság, amely felül­vizsgálja az ilyen eseménye­ket? Európában, amely felé oly nagy léptekkel haladunk, ez és ehhez hasonló esetek sú­lyos büntetést, felháborodást vonnának maguk után. Deli Zsolt, Győr Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani mások­kal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére ga­rantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdeké­ben vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását fa­xon is elküldheti kiadónkba. Költekezzen a gazdag, mi legyünk semlegesek Én semleges párti vagyok, ezért válaszolok id. Perjési úr Inkább a Nyugat című írásá­ra. Levelében arra hivatko­zik, hogy mi kis ország va­gyunk és fontos a NATO ne­künk, az a győztes oldal. Én úgy gondolom, inkább a NA­­TO-nak vagyunk fontosak. Leírom azt is, hogy miért. Be­veszünk, nem veszünk - csak színjáték. Mert aki hallotta Teller Ede urat, az nagyon jól tud­ja, hogy egy védőpajzsot akarnak alakítani a betolako­dó rakéták ellen, melyek el­érnek Párizsig. így hát egy esetleges háborúban ha­zánk biztonsága végveszély­ben forog, mivel a rakéták nem érnek a célhoz, a pajzs­ban fennakadnak, s nekünk ezzel annyi! Hiába a győztes oldal, magyarnak hírmondó sem marad. Mindezt csak azért írom, mert én is meg­engedem magamnak a jövőbe látást. Perjés úr ugyanis jö­vőbe látó, mint voltak azok a magyar urak, kik tudták mindig, melyik oldal a győz­tes. A semlegesség pártján azért vagyok, mert az esetle­ges háborúig kevesebb össze­get fordítanánk fegyverekre. A költekezést pedig tegyék meg a nagyhatalmak, biztos van miből. Végezetül megkérdem én, ki e kis országnak az ellensé­ge, hogy ily veszettül kell vé­dekeznünk? Id. Vörös Mihály Levél 1997. március 1., szombat ÁLLÁSPONTUNK Vasúti biztonság Az emlékezetes kődobálásos incidensek óta kissé csen­desedett a vasúti biztonság körüli vihar. Ám azt, hogy még nem sikerült maradéktalanul megtisztítani a síneket és a vagonokat a bűnözőktől, jelzi az a tény, hogy a napokban arról állapodott meg az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÁV Rt. vezetése, hogy erélyesebben lépnek fel a rend­bontók ellen, gyakrabban ellenőrzik a vasúti átjárókat és szigorúbban büntetik a szabálysértőket. Az intézkedés jogosságát egyértelművé teszik az elmúlt év riasztó statisztikai adatai is. Tavaly 10 ezernél is több úgynevezett vasúti bűncselekményt követtek el, az árulo­pás és a biztonságot veszélyeztető cselekmények - dobálás, kábellopás, optikarongálás - száma pedig meghaladta a hat és fél ezret. Az már csupán hab a tortán, hogy az árulopá­sok nagy részében a MÁV saját dolgozói vagy informátor­ként vagy tettesként részt vettek. Az utasok sérelmére 1800-nál több alkalommal követtek el lopást. Vasúti kocsik, épületek és berendezések rongálására csaknem 1100 eset­ben, míg az utasok, vasutasok sérelmére elkövetett garáz­daságra, testi sértésre majd félezer esetben került sor. A fen­ti bűncselekményekkel az elkövetők a MÁV-nak mintegy félmilliárd forint kárt okoztak. Az elmúlt évben mintegy 100, vasúti átjáróban elkövetett szabálysértés miatt indítottak eljárást. A negatív tendencia megállítása érdekében ezért egy hónapon belül 2-300 rádiótelefont osztanak ki a jegy­kezelőknek, így - ha szükséges - két állomás között is se­gítséget tudnak kérni a rendőrségtől. A vasútbiztonsági intézkedések részeként pedig az idén mintegy kétmilliárd forintot költenek 100 új fénysorompó üzembe helyezésére. Örvendetes tehát, hogy a helyzet tarthatatlanságát fel­ismerve olyan intézkedésekre szánja el magát a hatóság, mely javíthatja a vasúti közlekedés biztonságát. Nyilván­való, hogy a MÁV rendkívül elmaradott infrastruktúrája mi­előbbi korszerűsítésre szorul, hiszen a késlekedés százez­rek életét, testi épségét veszélyeztetheti. Szokd meg ismerőseid rossz tulajdonságait. Baltasar Grácián y Morales (1601-1658) spanyol író Kell-e irányjelzést adni terelővonal átlépésekor? a) Igen. b) Nem. Tegnapi feladványunk helyes válasza: b). Anyagi helyzet SZOMBAT Műsorvezetők: Pozsgai János Fábián György Kocsis Rozi VASÁRNAP Műsorvezetők: Pozsgai János Fábián György Molnár Zsuzsanna Naponta 6-18 óráig, FM 103,1 MHz; kábelen 100, 7 MHz. BMC Rádió, 9023 Győr, Magyar u. 9. Tel.: 96/444-222

Next