Kisalföld, 1997. október (52. évfolyam, 229-241. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. október 1., szerda A muzsika hangjai Hangverseny a zene világnapján „Zene nélkül lehet élni - de minek?” mondta egykor egy ze­nepedagógus, aki kollégáival együtt arra tette fel életét, hogy be­bizonyítsa: a muzsika adta örömök nélkülözhetetlenek az em­ber életében. Ezt szerette volna elérni Yehudi Mehmnin is 1975- ben, amikor az UNESCO támogatásával meghirdette október 1-jére a zenei világnapot. Az ünnepnap kapcsán elő­ször olyan embereket kerestünk meg, akik életük során nap mint nap találkoznak a zenével. A győri filharmonikusok igazga­tója, Baross Gábor elmondta: jó lenne, ha mindennap zenei világnap lenne. Sajnos nagyon nehezen megvalósítható álom az, hogy mindenki annyit fog­lalkozhasson a zenével-zené­­léssel, amennyit csak akar. A filharmonikusok nekik (is) sze­retnék megmutatni a muzsika szépségeit az október 1-jei hangversenyükön, melyen Haydn Teremtés oratóriumát adják elő. A koncerten fellépnek az amatőr kórusok is, így bizo­nyítva azt, a zene összekapcsol­ja az (zenész)embereket. Az igazgató kiemelte: elsősorban a fiataloknak szeretnék felhív­ni a figyelmét arra, hogy a ze­ne h­elyén élményt jelent. E cél megvalósításáért koncertjeik közel 60 százalékát nekik szer­vezik. Arra a kérdésre, hogy mely korban élne szívesen, gon­dolkodás nélkül válaszolt. „A barokkban, amikor nem múlha­tott el úgy egy ünnep, hogy ne csendült volna fel egy-egy hangszerből zeneszó. Jó lenne, ha ez ma is így lenne.” A koncerten fellépő amatőr kórusok egyik vezetője, Kato­na Tibor elmondta: a zenélés szellemi és lelki felüdülést je­lent számukra. Életükben min­dennapi vendéggé vált a zene, amit azonban mindig szívesen látnak. Koncertjeiken megpró­bálják átadni azt a felemelő ér­zést, mely elönti az embert egy­­egy zenemű hallatán. Ez az ars poeticájuk, melyet mindig kép­viselnek - természetesen a ze­nei világnapon is. A zene testi-lelki felüdülést jelent - ezt bizonyítja Tóth Erika is zongorajátékával. (9740/5493/4/14) Fotó: BERTLEFF Szeretetből született (Folytatás az 1. oldalról.) - Győr örökké a szívem köze­pén marad. Annak idején felké­résükre elfogadtam az alapít­vány fővédnökségét. Amellett, hogy a nevemet adtam, szeret­ném munkájukat lehetőségeim­mel is, igazából segíteni - mond­ta Göncz Árpádné. - Bár az ala­pítványi ügyek felkarolásában igyekszem a saját területemen, a legelhanyagoltabb réteg, az értelmi fogyatékosok segítésénél maradni, de a határon kívüli magyarok, főleg a gyerekek tá­mogatása sem áll tőlem távol. Zsuzsa asszony úgy véleke­dett, hogy az elmúlt hét eszten­dőben rengeteget fejlődött a „szeretetből született” szerveze­tek száma és tevékenysége. Vi­szont kevés az olyan támogató, aki nemcsak elvállalja, hanem fáradhatatlanul végzi, jó szán­dékú nyilvánossággal segíti a „missziót”. -A „szeretetdiplomácia ’’kö­vetkező állomása Oslo... - A közelmúltban megkere­sett a Norvég Vöröskereszt egyik magyar emigráns tagja, Illyés Irén. Elmondta: támogatásukkal régóta nyaralnak nálunk erdé­lyi gyerekek. Magyarországi kapcsolatot keresnek, hogy munkájuk eredményesebb le­gyen. Megemlítette: ehhez a bő­vítéshez ki tudnák terjeszteni a nagylelkű mecénások körét is. Amikor ez a lehetőség tudomá­somra jutott, azonnal a Hargi­ta Alapítványra gondoltam, hi­szen meggyőződésem: gyümöl­csöző kapcsolatot ígér a két szervezet együttműködése. Meg­hívást kaptam Oslóba, hogy elő­adást tartsak a Hargita, illetve a hasonló profilú, kárpátaljai gyerekek üdültetését felvállaló alapítvány tevékenységéről. Er­ről beszélgettünk most győri ba­rátaimmal és remélem, nem eredménytelenül fogok haza­térni a fjordok országából - nyi­latkozta végezetül lapunknak Göncz Árpádné. Kép és szöveg: GÜLCH CSABA Győri vendégek az elnöki rezidencián: Cserhalmi József, a há­ziasszony Göncz Árpádné és Jancsó Kálmánné. (9740/5493/6/9) KISALFÖLD (Folytatás az 1. oldalról.) Megyénkben megközelítő­leg 130 ezer, ezen belül Győr­ben 25 ezer nyugdíjas él, s a legtöbbjük kevés pénzből „ten­geti” életét - tudtuk meg Nagy Sándornétól, a Nyugdíjasok Egyesülete győri szervezeté­nek elnökétől.­­ A világnap al­kalmából október hetedikén délután három órakor a Kris­tály étteremben a szervezet kétszáz helyi nyugdíjast lát vendégül. A megyeszékhelyen nyolc olyan nagy nyugdíjas­klub működik, ahova száz fő­nél több idős ember jár, ez is mutatja, milyen nagy szüksé­gük van az emberi szóra, a tö­rődésre. November 15. után szeret­nék beindítani azt a nyugdí­jasotthont, mely az Apor Vil­mos Római Katolikus Általá­nos Iskola mellett épül - tájé­koztatta lapunkat Benkovich Ferenc, a Szentlélek-templom plébánosa. Mint mondta, a Szent Anna Otthon lényege többek között az lenne, hogy az iskola diákjai pótnagyma­mákat,­­nagypapákat talál­hatnának az ott élő idős embe­rek között, s a nyugdíjasok sem lennének magányosak, el­hagyatottak. A plébános hoz­zátette, már minden hely be­telt a még építés alatt álló ház­ban... CS. N. Jó szóra és törődésre vágynak Százharmincezer idős ember él Győr-Moson-Sopron megyében Kiss Kálmán (9740/5494/3/23a) Balogh Györgyné (9740/5494/5/8 a) Vikman Lászlóné (9740/5494/1/15) Jövő év elején életbe lép az új társasházi törvény Jelzáloggal sújthatják a nem fizetőket Az állami, illetve önkor­mányzati bérlakások magáno­sítása folytán hazánkban már a lakásállomány egynegyede, vagyis nem kevesebb mint egy­millió otthon van társasházi tulajdonban. A gyors növeke­dés indokolta az eddig hatály­ban lévő, 1977. évi 11. törvény­­erejű rendeletben foglaltak megváltoztatását. A privatizált társasházak alapító okiratai ugyanis nem az egyes társasházak sajátos­ságaira alapozva, hanem sab­lonosan készültek. Módosítá­suk csak százszázalékos szava­zati aránnyal, az összes tulaj­donostárs írásbeli hozzájáru­lásával lenne lehetséges - ezt nagyobb ingatlanoknál szinte lehetetlenség kivitelezni. A jövő év elején hatályba lépő új törvény szerint viszont már hatvanhat százalékos hoz­zá­j­árulás is elegendő a módo­sításhoz. Fontos változást je­lent az is, hogy a társasház egészét terhelő kötelezettsé­gért a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában felelnek. A szervezeti, működési sza­bályzatot a lakóközgyűlés álla­pítja meg, itt kerülhet sor a közös képviselő vagy intézőbi­zottság megválasztására. Lé­nyeges változás az is, hogy ja­nuár 1-jétől a közgyűlés meg­tilthatja a külön tulajdonban lévő, nem lakás - például kocs­ma - céljára szolgáló helyisé­gek használatát, ha az zavar­ja a lakók életét. Azt, akinek a közös költség befizetésével legalább féléves hátraléka van, a közgyűlés jel­záloggal terhelheti, mely min­den újabb féléves hátraléknál megismételhető. A társasház szervezetéről a javaslat kimondja, hogy a köz­gyűlés a közösség legfőbb dön­téshozó szerve. A közös tulaj­donban álló épületrészekkel kapcsolatos, a rendes gazdál­kodás körét meghaladó kiadá­sokról a tulajdonosok egyhan­gúlag határoznak. Közgyűlést legalább évente egyszer kell tartani. Ez kötelező abban az esetben is, ha azt a tulajdon egytizedével rendelkező tár­sak a napirend és az­ok meg­jelölésével írásban kérték. Ott a határozathozatalhoz elen­gedhetetlen, hogy legalább a lakók fele jelen legyen. Sza­vazati jog a tulajdoni hányad szerint illeti meg a résztvevő- Közgazdászképzés egyetemi szinten Az Universitas - Győr Ala­pítvány egyetemi programjá­nak hangsúlyos része a köz­gazdászképzés megvalósulása. Ez év őszétől 3+2-es képzés ke­retében két szakon - gazdálko­dási és közgazdász - 20-20 egyetemistával régen várt új fejezet kezdődhet a Széchenyi­­főiskola közgazdasági fakul­tásának történetében. - Hosszas és alapos előké­születek előzték meg az őszi indulást - avat be a részletek­be a fakultás igazgatója, dr. Veress József egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia doktora. - A most újjáala­kuló Magyar Akkreditációs Bi­zottság ősszel szavaz a Széche­­nyi-főiskola törvény által le­hetővé tett, saját jogon indítha­tó egyetemi képzéséről. Az el­odázott döntés háttere, hogy egy főiskola számára a megle­hetősen szigorú előírású tudo­mányos, szakmai háttér meg­léte esetén is nehezebben adja meg az OAB az egyetemi kép­zés indításának jogát. A Széchenyi-főiskola már a gazdálkodási szakos képzés 1990-es kezdete óta szorosan együttműködik a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­­temmel, s most ez a jó kapcso­lat ismét eredményes volt: a két szak a BKE-vel kötött spe­ciális szerződés alapján szep­temberben elindulhatott. A 40 hallgató jelenleg a fővárosi in­tézmény diákja, de a sikeres akkreditációt követően már széchenyisek lesznek. - A legnagyobb kihívást az okozza számomra is, amire a legbüszkébb vagyok - mondja a fakultás igazgatója. - A Szé­chenyi-főiskola mögött álló Universitas - Győr Alapítvány nagyon komoly anyagi és er­kölcsi támogató erővel bír, de rendkívül takarékos. Csak ha­tékony, racionálisan megköze­líthető programot finanszíroz. W. Cs. Energia ár­ ­ától emelkedik a földgáz és a villamos energia ára, egy­ben a villanyáramszámlákon a rászorulók számára meg­kezdődik a kompenzáció jóvá­írása. A Magyar Energia Hivatal javaslata és az ipari miniszter döntése alapján október else­jétől a földgáz ára átlagosan 3,2 százalékkal, a villamos energiáé pedig átlagosan 6,4 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosságnak a gázért 3,5 százalékkal, az áramért 6,9 százalékkal kell többet fi­zetni. A közcélú erőművek­ből kiadott távhő ára átlago­san 5 százalékkal lesz maga­sabb. Ettől a naptól kezdve az Energia Alapítvány is meg­kezdi a villamosenergiaár­­emelések után szánt kompen­zációk jóváírását. AKTUÁLIS 3 MEGRENDELŐLAP Megrendelem a KISALFÖLD című napilapot.........példányban. Előfizetési díj: Megrendelő fél hónapra 350,- Ft neve:...................................................................................... negyedévi 2.097,-Ft Címe (város, község, utca, házszám): félévre 4.194,-Ft .............................................................................................. Irány­ítószám: □ □□□ Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. Dátum:........................................... Aláírás:............................................ A megrendelőlap bérmentesítés nélkül bármelyik postán, kézbesítőnél, vagy postaládában feladható. ________________________________________________________(077)

Next