Kisalföld, 1998. május (53. évfolyam, 102-113. szám)

1998-05-11 / 109. szám

16 JELEN IDŐ KISALFÖLD 1998. május 11., hétfő ..........................­................... Ul­r*­hnntt n VícnlfZU ff jftff ml Cirkuszvarázs és gyermeköröm 1. oldal A lelkes gyermeksereglet tapssal üdvözölte a porondra pattanó Constantin-csoport lendületes, repülő akrobatáit, Richter Flórián mókás zebra- és tevecsapatát, a szinte utá­­nozhatatlanul egyedi kéz- és lábegyensúlyozó produkciót, a „vidám fiúk” művészien csetlő­­botló csapatát. Ezer meg ezer hálás tenyér csattant össze a két Richter fiú lovas­­zsonglőrszáma, a lélegzetelál­lító bolgár halálkerék, a kupo­lában vibráló „fehér vízió” két akrobatája láttán. Örömmel fo­gadták a gyerekek a jegesmed­­verevü 3 és fél méteres hófehér hústornyainak, a szoknyában táncoló kutyusok vidám bemu­tatóját. A Magyar Nemzeti Cirkusz műsorát csak felső fokkal lehet minősíteni, olyannyira gördü­lékeny programmal ajándékoz­ták meg a közönséget, hogy még a technikai személyzet bravúros és gyors ténykedése is tapsra méltó produkcióként értékelhető. A mintegy két és fél órás, színvonalas és látványos mű­sort megtekintette Tony Hopkins, a Gerry Cottle’s cir­kusz igazgatója is, aki a Magyar Nemzeti Cirkusz társulatának vasárnap délelőtti előadására érkezett Győrbe. Richter Jó­zseftől megtudtuk, az angol vendég elragadtatással beszélt a látottakról, noha számos jó előadás szemtanúja volt már. A szigetország egyik legszín­vonalasabb utazó cirkuszának vezetője este hét órára már Bécsbe volt hivatalos, ahol az osztrák nemzeti cirkusz előadá­sát nézte meg. A Kisalföld Kiadó Kft. egye­dülálló ajándékáról az egyik megkérdezett anyuka, Hor­­váthné Sokorai Gabriella örömmel nyilatkozott. Vélemé­nye szerint egyre kevesebb szü­lő engedheti meg magának a több száz forintos cirkuszjegy luxusát. A köszönet szavai mel­lett az elvarázsolt gyermekar­cok mindent elmondanak a kezdeményezés sikeréről. Ta­kács Zsoltné Vénekről kísért gyerekeket és lelkes szavakkal dicsérte az előadást. Hujber Emőkének a hármas szab­ó, öccsének, Ferinek a halálkerék bizonyult a legemlékezetesebb számnak. A győri Dudás Zsu­zsanna kérdésünkre nem is tu­dott választani a produkciók­ból. Szerinte mindegyik nagy­szerű volt. Hasonlóképpen vélekedtek - de már a Kisalföld ötletéről, a szervezésről - a meghívott in­tézmények vezetői, munkatár­sai is. Panker Mihály, a győri Csa­ládsegítő Szolgálat igazgatója: - A Kisalföld Kiadó Ket. fel­ajánlása jóvoltából mintegy háromszáz család nyolcszáz tagját hívhattuk meg az elő­adásra. Nagy örömmel fogad­tuk a lehetőséget, amit első­sorban rendszeresen gon­dozott, gyermekeket nevelő családjainknak kínáltunk fel. Ehhez a gyermekeknek ajándékként szerzett vasárnap délelőtti előadáshoz csak az a karácsonyi nagy­városi össze­fogás volt hasonlítható, ami­vel hatszáz győri családnak szereztünk örömet. Remény­kedem abban, hogy a kiadó példája és a jól sikerült vasár­nap délelőtt a jövőben másokat is támogatásra ösztönöz. Kökényesi Zsoltné, a Radó­­iskola gyógypedagógusa: - Örömteli lehetőség ez a gyermekeink számára, akik kö­zül nagyon kevesen jártak ed­dig cirkuszban. Mikor megtud­ták a hírt, felcsillant a szemük, s hogy családtagjaikkal­ együtt jöhettek el az előadásra, az dupla örömöt szerzett számuk­ra. Akkora összeget, amit a cir­kuszi belépőjegy egy hat-hét tagú családnak jelent, nagyon kevesen engedhetnek meg ma­guknak. Minden bizonnyal he­tekig emlegetik majd a látotta­kat és az élmények sokáig el­kísérik őket. Úgy érzem, ez több mint egyszerű gesztus a Kisalföld részéről. Ez a szere­tet őszinte megnyilatkozása volt. Lakatos Erika, a Bárczi-is­­kola gyermekfelügyelője: - Leírhatatlan élményt je­lent az előadás minden résztve­vőnek. Főleg az állami gondo­zott gyermekekre gondolok, akik sokszor család nélkül, az intézmény falai között nőnek fel, töltik el az év nagy részét. Nekik van a legnagyobb szük­ségük az ilyen és ehhez hason­ló vasárnapokra. Köszönet jár a Kisalföldnek azért, hogy iyen módon gondolt rájuk, akik örö­mükkel nem voltak egyedül. Ugyanis nekünk is jó ennyi fel­hőtlenül szórakozó, boldog gyermeket látni, s biztos va­gyok abban is, hogy a Magyar Nemzeti Cirkusz produkciója közöttük még hetekig beszéd­téma lesz. Dr. Nagy Lászlóné, a Gyivi nevelőszülői tanácsadója. - Azok, akik az intézetnek juttatott meghívóknak köszön­hetően nézhették meg az elő­adást, önerejükből nem tudták volna kifizetni a jegy árát. So­kan közülük eddig még nem jártak cirkuszban, s most egy nemzetközi hírű társulat elő­adásának tapsolhattak. Jó volt a szervezés, az ötlet. Nem be­szélve arról, hogy a meghívás­nak végre nem volt adomány­íze. Egészséges, természetes gesztus volt ez a kiadó részéről, amihez hasonlóról sajnos nem nagyon hallani Magyarorszá­gon. Ennyi boldog gyermeket és szülőt még nem láttam együtt! Ennél szebb ajándékot nem is adhattak volna. K. L. A.-G. Cs. Fotó: Bertleff András A finálé meglepetése az óriásbohóc volt. A nézőtéren talpalatnyi hely sem maradt üresen. (9819/6631/4/21) (9819/6630/4/3) A két és fél órás varázslat ott csillogott a gyermekszemekben. (9819/6630/3/18) A halálkerék egyik lélegzetelállító pillanata. (9819/6626/4/24) Tony Hopkins angol cirkusz­igazgató Szülők és gyermekek együtt szórakoztak a vasárnap délelőtti előadáson. (9819/6627/5/26) A műsor a zenebohócok vidám muzsikájával vette kezdetét. (9819/6630/7/17)

Next