Kisalföld, 1998. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-30 / 280. szám
4 Aktuális m Postabontás Olvasói levelek Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/504-414 Közös felelősség A „Nyitott száj” című folyó hó 23-i adásban mindenről szó esett. Majdnem! Az ifjúság büntethetőségéről, személyiségi jogokról, megelőzésekről, súlyos és kevésbé súlyos szankciókról, drogambulanciák fejlesztéséről, társadalmi segítségről stb. Amiről nem esett szó. A drogfogyasztók egy része nagy keresetű emberek gyereke, akik a zsebpénzükből megvehetik a napi fejadagot, ha a szülők nem vizsgálják a pénz elköltésének módját. A másik társaság, a kis keresetű szülők gyermekei nem tudják fedezni a drogok napi költségét. Ezek a fiatalok megszerzik az ellenértéket - akár lopás, rablás, gyilkosság stb. árán is. Ezen tevékenységek jogszabályilag magasabb büntetéssel járnak, s valóban tönkretehetik a fiatalok későbbi egzisztenciáját. Ez viszont azzal jár, hogy az anyagilag középszerű szülők gyermekei között lesz több a bűnöző, s a közvélemény szemében ez a kör süllyed tovább. Az áldozatok személyi jogairól senki nem beszél. Ittas állapotban vezetés esetén szabálysértés, esetleg jogosítványelvétel a következmény. A bíróságon az ittas állapotban elkövetett testi sértés vagy gyilkosság enyhítő körülmény volt. Ez lesz a drogfogyasztás következménye is? E szempontok szerint figyelembe vett drogfogyasztók - az elfogyasztott mennyiségtől függően - felszabadultabbak lesznek erkölcsileg is. A szex, a testiség öröme, az erkölcs teljes feledése hány AIDS-es fiatalt, hány nemi beteget, hány abortuszt jelent majd a betegfelvételi helyeken? Vajon nem szülői és társadalmi érdek-e, hogy már az első kábítós cigarettánál történő tettenérés esetén a szülő tudomást szerezzen a fenyegető veszélyről? Lehetséges a veszélyt elhárítani egy-két házibuliban való részvétel megtiltásával, a diszkóban való részvétel esetenkénti csökkentésével? Azzal mindnyájan tisztában vagyunk, hogy ágyúval nem lehet verebet lőni, azzal is, hogy a tiltott dolog édesebb. A rendcsinálást véleményem szerint el kell kezdeni, mert a statisztikák szerint csökkent a dohányzók száma is. Lehet a büntetést és felvilágosítást együtt csinálni. Nem kell kiemelni egyiket sem. Talán egyetlen költői kérdés végezetül: a bíróságok jelenlegi két-három éves „ügyintézését” miképpen befolyásolja majd a pluszteher? Név és cím a szerkesztőségben Magánterület A sors könyve? 7. meghalt, alig negyvenévesen, kórházi ágyban szállt ki belőle az élet, s mindössze annyi baja volt, hogy fájlalta a vállát... Egyébként ereje teljében volt, meg sem lehetett volna szakítani. Családja képtelen beletörődni a férfi elvesztésébe, még kevésbé képes elfogadni azt. Csakugyan így kellett történnie, ahogy történt, ez volt megírva Z.-nek? Ha igen, a gondolat is kárhoztató amennyiben gyarló lény átvállalja a Teremtő szerepkörét. Ám ha mégsem, a kétségek megmételyezhetik a lelket. Az ember tudni akarja az igazságot - de tudható-e? Z.-ről annyit lehet tudni, hogy falun élt. Akinek a családi háza mögött ott a gazdasági udvar, amögött a kert, s akit esetleg a határban is vár a két-háromszáz négyszögöl málnás, ugyanennyi kukorica, azt nem kell attól félteni, hogy bármikor is unatkozik. Garantált az esztendőt kitevő elfoglaltsága. Túl a harminc éven, egyre több azoknak a száma, akiknek illik beváltani a házépítésben, ebben abban a munkában kapott kitöltetlen, mégis eleven „segítségcsekkjeit”. A falusi ember elveszne barátság nélkül. Sógor, koma, jó szomszéd nélkül létezni sem tudna, ám a kölcsönkenyér íratlanul is visszajár. Ezért állhatott Z. számára hét napból a hét. Azon a napon, amelyikről utólag tudhatjuk, hogy sorsa megpecsételődött, a férfi kukoricászsákokkal küszködött. Ám tudjuk, milyen volt az idei ősz, elcsúszott a sáros földön, akkor üthette meg a vállát. Máskor fel se vette volna, de csaknem szűnt meg a fájdalom. Talán restelkedett is, amikor elment háziorvosukhoz. A doktortól kapott valamit a hajára, ám az sem használt, így aztán három nappal a bolond kis baleset után mentőt hívtak a férfihez. A baleseti sebészetre vitték Z.-t. Megvizsgálták a vállát, nem látszott rajta a zúzódás nyoma, a röntgenfelvétel sem mutatott elváltozást, ami indokolta volna a beteg panaszát. A kórház rövid úton elbocsátotta. Ha már mentővel érkezett, vigye az is haza. Ám a férfi a kocsiban rosszul lett, szirénázva fordultak vele vissza. Egy pillanatra sem lehetett kétséges, oka lehet annak, hogy Z. fájlalta a vállát. Másodszorra a belgyógyászatra vitték, rögvest megkezdődött a kivizsgálása, ám a férfi még ugyanazon nap éjszaka meghalt... Egy kis elcsúszás, egy jelentéktelen ütődés miatt? Egyáltalán, miként fordulhatott elő, hogy először hazaküldték a kórházból? Ha nem feltételezik Z.-ről, hogy csupán képzeli a fájdalmat- mert a beteget elkísérő rokon úgy látta, hogy a férfit amolyan szimulánsként kezelték -, talán élne... Az orvosok szerint nem így van, Z. magában cipelte végzetét, a férfi halálának oka nagyon nehezen felismerhető, rendkívül súlyos felsőgyűjtőéri trombózis volt. Amennyiben nem lett volna az a félreérthető gesztus, amivel kórházi orvosa fogadta Z.-t, családja is elfogadná a megváltoztathatatlant, mert némelyek sorsa csakugyan tragikus fordulattal van megírva. Ferenczi József KISALFÖLD Nem igazán értem... Ménfőcsanak felé, a négysávos úton szinte nap mint nap tapasztalhatja az arra utazó, hogy nem használják vagy nem tudják kihasználni a 80 kilométer/órás sebességet, mert két lassú jármű versenyez csigatempóban. A piros lámpa is irritál, például a Szent Imre úton a főkapitányság előtt nekünk, az áthaladóknak már régen zöld, de a „tökös” vezető még a pirosban úgy átdönget, mint a szél. A Herman Ottó utcában szemtanúja voltam: állt ott egy csodaszép metálezüst sportautó, előtte egy rozzant fehér Lada. Köztük legalább 2-2,5 méter volt, beült a ladás, tolatott, durr bele a szép autóba. Az illető ki sem szállt, meg sem nézte, mit tett. Csak azt szeretném tudni, hogy meddig lehet fokozni a durvaságot a közutakon, mert az élet ugyan nap mint nap produkál ilyet, de más pofont kapni és ütközni egy autóval. Név és cím a szerkesztőségben Mi lesz a kábelen? A november 23-i olvasói levélre válaszolok. A Győrszentiváni Közösségi Műholdas Jeltovábbító Rendszer 1991-től 1995 júniusáig szolgáltatói díj nélkül, 1998-ban 3900 forint, illetve 2400 forint éves előfizetői díjért (utóbbi a házerősítőt a közösség érdekében üzemeltetőknél) továbbítja a 12+1 csatorna műsorát. Az RTL-t nem. Környékünkön, vagy akár távolabbi működtetőknél lényegesen olcsóbban. Ezen díjban csak közüzemi díjak, jogdíjak, bérleti díjak, a karbantartó-szerelő díja szerepelnek. Kezelését, ügyvitelét, ügyeletellátását a művelődési ház dolgozói ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzik, akár korábban a szervezők, kivitelezést bonyolítók. 1995 óta az információs csatornán folyamatosan közöltünk részletes tájékoztatást eseményekről, csatornakiosztásról, díjakról, változásokról, előfizetői és tulajdonosi teendőkről. Eddig 12 alkalommal kezdeményeztük a tulajdonosok összejövetelét, távolmaradásuk miatt nem sikerült. Az ez év áprilisában - a volt városi képviselők kezdeményezésére - létrejött megoldás sem működik. Most ismételten a részönkormányzat segítségét kértük. A képviselő-testület felkérése alapján vállalták a bizottsági tagok közreműködésüket. Ehhez szükséges a többi résztulajdonos (azaz minden rácsatlakozási díjat megfizető) felhatalmazó nyilatkozata, mely jogilag csak a kiadott alaki formában elfogadható. Feladatuk: a részönkormányzathoz beérkezett ajánlatok közül kiválasztani és megbízni a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelő jogi bizonyítványokkal bíró működtető szolgáltatót. Munkájukat jogi és műszaki szakértők segítik. A törvényi rendelkezés értelmében a művelődési ház mint intézmény nem lehet üzemeltető. A csillagpontos átépítés úgyszintén törvényi előírás, méghozzá határidőre, nem pedig „akarom, nem akarom” kérdése. Ebben a rendszerben a fizetőképességének megfelelő programok közül választhat az előfizető a közszolgálati adók ingyenes vétele mellett. Alkalmas arra is, hogy a többiek zavarása nélkül kikapcsolhatók, szüneteltethetők a szolgáltatásért fizetni nem akarók. Mindezek után javaslom önnek, tisztelt ismeretlenségbe - ám mégsem a háttérbe vonuló „ismerős”, keresse elő szolgáltatói szerződését. Az első sorban feltüntetett címre elindulva megtalál bennünket, s szívesen állunk rendelkezésére további információkkal. Amennyiben netán nem vette volna át szerződésünket és nem küldött vissza egy példányt aláírva - mert bizony ilyenek is akadnak, mindamellett fizetés nélkül a becsületesen fizetők jóvoltából élvezik a tévézést és másokat is biztatnak a fizetés megtagadására -, még eljöhet. A legbiztosabb módszer a találkozásra, ha elindul a tv-készülékétől a kábel nyomvonalán végig a kiindulási pontig. Útközben azt is megláthatja, ki rongálja erősítőinket, ki gyűjti azok alumíniumfokozatát, ki csatlakozott rá feketén, ki szabdalja, lövöldözi szét kábeleinket... Mindeközben talán még a névtelenségről is változik a véleménye. Stecina István művelődésiház-igazgató m Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. BMLFÖTT) HIRDETÉSFELVÉTEL GYŐR Újlak u. 4/A információ: 1 96/504 422 November " fiEVIWj". ::: Cn»»NYHP»t«l y 18.00-19.00: a Revita Televízió mai műsora a Kábel- 10-es csatornán: REVITA SPORT - összefoglaló az MTK Hungária FC-Győri FTC FC PNB labdarúgó-mérkőzésről. 1998. november 30., hétfő __Álláspontunk _1 Az első lakás Magyarországon ma a családos fiatalok háromnegyede még a szülők támogatása mellett sem tudja összegyűjteni a lakásra való pénzt - hangzott el egy budapesti tanácskozáson. A civi tömörülések által szervezett összejövetelen azokat az észrevételeket összegezték, amelyek az elmúlt tíz hétben az ország húsz településén e témában rendezett tanácskozásokon hangzottak el. Az előadók megállapították, hogy az előző kormányok nem foglalkoztak érdemben e kérdéssel, így a lakásszerzés nehézsége ma már nemcsak a huszonéveseket, hanem a harminc fölötti „kényszerfiatalokat” is érinti. Ma miniszterelnöki fizetéssel egyenértékű havi nettó kereset szükséges ahhoz, hogy egy fiatal család piaci kamatozású banki hitelt vehessen fel lakásvásárlásra. A lakáshoz jutás módszereit elemezve elhangzott: annak egyik formája a sokszínű állami támogatási rendszer kiépítése lehetne, amelyben a rászorulók vissza nem térítendő, míg a hitelképesek kedvezményes hiteleket kapnának. Egy másik megoldás szerint az önkormányzatoknak kellene a lakásvásárláshoz szükséges teljes összeget a fiatalok rendelkezésére bocsátania, kölcsön formájában. A megoldáshoz vezető harmadik utat az jelentené, ha az állami lakásépítéssel járulna hozzá a hiány felszámolásához és növelné a bérlakásállományt. Az említett megoldásoknak azonban ugyanaz a bökkenője: mindegyikhez pénz kell. Sok-sok pénz. S ahogy a fiatalok döntő többségének (és szüleiknek) nincs, úgy a központi büdzsében és az önkormányzati költségvetésekben is lyukak tátonganak, így jobb, ha a fiatal időben „felnő”, és már az iskolapadban készül az életre. Mert az bizonyos, hogy csak a tanult, jól képzett munkaerő kaphat olyan állást, amelyet annyira megfizetnek, hogy abból (ha nem is előbb, de utóbb) gyűjteni lehet az önálló lakásra. S ha a „pénzmag” már megvan, mintha könnyebben nyílnának meg a bankok trezorjai, és az egyes önkormányzati lakástámogatási formákat is jobban ki lehet aknázni (lásd kötelező előtakarékosság). Ez tűnik az egyetlen lehetséges „túlélési technikának” addig, amíg az állam képes nem lesz jelentős támogatásra. _A NAP MONDÁSA« A természetben nincsen dialektika, csak az, amit belehelyeztek. Jean-Paul Sartre (1905-1980) francia filozófus, író —Kresz-teszt: Kell-e működtetni a vontatott jármű féklámpáját, irányjelzőjét? a) Nem. b) Igen, minden esetben. c) Igen, kivéve az emelt vontatást. (a :zsbaba sanjaq ) Egy kedves mosoly Kisunokámmal sétáltam a Baross úton. A kirakatok fénye és csillogása lassúvá teszi a haladást. Itt is, ott is meg kell állni. Mikulások sokasága tekint a gyermekekre, a sok-sok csillogó csomagolásban lévő cukorka, csokoládé szinte kábítóan hat a kicsikre. Nézegetés közben fel-felnéz rám kérő tekintettel kisunokám, s ilyenkor meglágyul az emberi szív. Emlékeimben megjelennek a régi Mikulás-esték izgalmas emlékei. Falusi gyerek voltam. A Mikulás napja előtti estén boldogan tettük ki az ablakba a széfen kipucolt cipőnket, s nagy izgalommal vártuk, hogy vajon reggelre lesz-e benne ajándék. Majd dobogó szívvel vártuk az „igazi” Mikulást, aki csörgő lánccal jelezte érkezését. „Örök” ígéretet tettünk kérdésére, hogy ezután csakis jók leszünk. Majd megkaptuk a rég várt ajándékot: cukorkát, almát, diót és néha egy-egy szaloncukrot. Közben unokámmal ballagtunk tovább. Éreztem, hogy a kérő tekintet nem teljesítése fájdalmat okozott a szívében. Ezért betértünk egy gyorsétterembe, hogy vigasztalást adjak unokámnak. Alig foglaltuk el helyünket, ott termett egy kedves, mosolygós kislány, s egy papírjátékot adott az unokámnak. Még azt is megmutatta, hogy miként kell összerakni, hogy egy kis házikó jöjjön ki belőle. A boldogságtól felcsillant szemből azonnal éreztem, hogy a meg nem vett Mikulás okozta fájdalom máris köddé vált. Tudom, hogy e kis epizód csak egy kis morzsa a sok közül, mégis úgy érzem, hogy jó lenne egy-egy kedves mosollyal, egy-egy kedves cselekedettel szebbé, boldogabbá tenni gyermekeink életét! Ehhez nem kell semmi más, mint egy kis odafigyelés, egy kis mosoly. Fridli László Győr FPS 101,1 HH 5.30-9.00 Kocsis Rozi BMC Rádió ▼ 9.00-16.00 Kárpát Zsolt 9023 Győr, Magyar u.9. y 16.00-20.00 Szikra József Telefon/fax: 96/444-222. 1 Hirdetés: 96/444-222, ▼ 20.00-21.00 Zenekrém 412-543,96/417-837. . . . r ... , ▼ 21.00 órától Zenefolyam E-mail: bmc@bmc.gyor.hu, http://www.bmc.gyor.hu Kívánságműsor: Eurohívó 06-50*308-777