Kisalföld, 1999. november (54. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-01 / 254. szám
2 Aktuális Ima az emlékműnél A Győri Kolping Család Egyesület és a gyárvárosi egyházközség holnap 16 órakor megemlékezést tart a nádorvárosi köztemetőben, a vagongyár elleni légitámadás áldozatainak emlékművénél. AKCIÓ a GARZON IRODABÚTOR STÚDIÓBAN Egyes irodai székek és tanulóasztalok nagy árengedménnyel kaphatók nov. 1-31-ig. Idén utoljára: 9024 GYŐR, Dr. Petz Lajos u. 10. Telefon/fax: (96) 410-683 Tekintse meg legújabb Aelta irodabútorunkat is. KISALFÖLD Balettünnep: húsz évről egy estében 1. oldal A születésnapi gálát országosan is nagy várakozás előzte meg, a szombati díszünnepségre szinte képtelenség volt jegyhez jutni. Az ellenőrzésbe biztonsági embereket vontak be, hogy mire föl volt a nagy óvatosság, nem derült ki. A büfébeszélgetések azt találgatták, vajon visszatér-e a bölcsőt ringató deszkákra a mester, Markó Iván. A nézőtér és a lépcsőfokok zsúfolásig megteltek, fotósok és operatőrök hada helyezkedett a legjobb kameraállásért. Fiatalság és illő idő Az elbizonytalanító nézőtéri sötétségbe berobbant egy hang, hangosan, határozottan, ellentmondást nem törően. Feldobbant az a szívhang, mellyel húsz évvel ezelőtt megszületett a Győri Balett, A Nap szerettei. Filmbejátszások röpítették a jelenlévőket a múltba, hogy újraélhessük az igazság pillanatait, a Markó Iván vezette tizenkét év küldetését. Aztán a csupasz színpadra belépett Markó Iván. A szűnni nem akaró tapsban csendet kért és ennyit mondott: „A Győri Balett olyan, mint az élet, a fiatalság és az illó idő: csodavárás, munka, hit, emberi esendőség.” Majd színpadra kérte a társulat alapító tagjait: Bombicz Barbarát, Dombrovszky Évát, Demcsák Ottót, Greiner Évát, Horváth Erikát, Horváth Gizellát, Király Melindát, Kiss Istvánt, Ócsay Annát, Sebestyén Csabát, Szabó Elemért, Szekeres Lajost, Szigeti Gábort, Tárnoki Tamást. (Külföldi elfoglaltságra hivatkozva Szabó Elemér és Németh István nem voltak jelen.) Az alapítók kört alkotva ölelték át egymást. Táncoló alapítók A gálaműsor a ma is műsoron lévő előadásokból villantott fel táncos részleteket. Demcsák Ottó erre az alkalomra készítette a máig aktívan táncoló alapítók számára az Angyalok című koreográfiáját. Bepillanthattunk a majdani májusi bemutató, az Orpheo egyik jelenetébe, melyet Marie Brolin-Tani koreografált. Taps, taps és taps töltötte be hosszú percekre a színházat, ahol a közönség állva éltette együttesét, az együttes éltette közönségét. Az ünneplés a márványcsarnokban folytatódott, ahová hosszú percek után együtt érkezett Markó Iván alapítóigazgató és Kiss János megtartóigazgató. Az előre megírt beszéd a zakózsebben maradt, az ünnepi pillanat spontán őszin Jánost, Krámer Györgyöt, most először mutatva meg a hiteséget kívánt. Kiss János szó- Kristó Annamáriát, Németh vülállóknak azt a rituálét, mely mint eljutott a történet oda, ahol megelőzte minden színpadra lépésüket. Néhány másodperc után az egymásba kapaszkodó táncosok fejüket szegve vesztek a színpad sötétjébe, a múltba, ideje megnyugodni és a sérelmeket elfeledni. Az élet rövid, értelmetlen sértődésben tovább élni. Az őszinte percek nem álltak meg az önvizsgálatnál. A köszönet elhangzott azok felé, akiket ma már nem divat dicsérni. Háry Béla egykori megyei pártvezető és Pozsgay Imre akkori kultuszminiszter mindent megtettek, hogy gyökeret verjen a városban a társulat. Köszönet a húsz évért Balogh József polgármester a város nevében köszönte meg a húsz évet és adott át kisplasztikát az együttesnek. A kedves és köszönő szavakhoz lapunk ügyvezető igazgatója, Szammer István is csatlakozott, aki az olvasók nevében köszöntötte Demcsák Ottót, a Kisalföld olvasói által megválasztott „Legjobb táncost”. - Köszönöm azoknak, akik rám szavaztak, de tudom, hogy nagyon sok tehetséges kollégám van, akik megérdemelték volna ugyanezt. Hálás vagyok az olvasóknak, és örülök, hogy méltányolják a munkámat. Tisztában vagyok vele, ez személyemen keresztül a húsz évnek is szól. Werner Krisztina A születés zenéjére az újjászületés egy darabja. Bertleff András felvételei Szammer István (balra) a Kisalföld ügyvezető igazgatója az olvasók nevében köszöntötte Demcsák Ottót. Markó Iván nyolc év után ismét a győri színpadon. Tartalmas program üresjárat helyett Hiánypótló és hagyományteremtő Hiánypótló és hagyományteremtő - így lehet jellemezni azt a rendezvényt, amelyet a Radnóti Irodalmi Társaság kezdeményezésére - dr. Medgyasszay László és a megyei közgyűlés támogatásával - november 8-tól 14-ig Győrben tartanak. Az irodalmi hét programjával a város közép- és felsőfokú intézményeiben tanulókat, illetve a nagyközönséget szeretnék megszólítani. A Radnóti-társaság 1971-ben alakult. Részben a névadó mártír költő emlékét ápoljuk, részben pedig a helyi irodalom szerepét erősítjük, és összefogjuk a megye alkotóit. Időközben könyvkiadással is foglalkoztunk, és megszületett a Műhely című folyóirat - emlékezett a hőskorra Szabó József, az irodalmi társaság elnöke. - Az eredmények mellett hiányérzetünk támadt, hiszen a költészeti biennálék közti esztendők, ha nem is szó szerint, de üresjáratként szerepelnek a krónikánkban. Ezeket akarjuk tartalommal megtölteni, utat találni a fiatalokhoz, ezért találtuk ki az irodalmi hetet. A magyar, illetve a megyei irodalom egy sajátos szeletét hét napba sűrítve szeretnénk átnyújtani. A rendezvény párbeszédet szorgalmaz és segíti az irodalmi élet közreműködői - alkotók, szervezők -, az irodalmi műhelyek képviselői és a politikusok közötti találkozást. A nyitónapra Pomogáts Bélát, az írószövetség elnökét várják, aki a mai magyar literatúráról ad áttekintést. A rendezvény vendégei részben a térségből elszármazott írók, költők, részben pedig a határon túlról - Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, Vajdaságból - érkeznek, így találkozhatnak az érdeklődők a honi szerzők közül Meliorisz Bélával, Méhes Károllyal, Kalász Mártonnal, Gyurkovics Tiborral, Kerék Imrével, a határon kívüliek közül Grendel Lajossal, Bencze Lajossal, Göncz Lászlóval, Csörgits Józseffel, Tolnai Ottóval és Lovass Ildikóval. A programot két könyvbemutató is színesíti: Szapudi András Félisten a pocsolyában, valamint Pátkai Tivadar Botrány az erdei operában című kötete debütál a nagyközönség előtt. Az irodalmi hét - a Magyar Versmondók Egyesületének megyei szervezete és a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ közös szervezésében - a nemzetközi és regionális Radnóti vers- és prózamondóversennyel zárul. Gülch Csaba 1999. november 1., hétfő Rossz vizű kutak A közüzemi vízellátás megyénk valamennyi településén biztosított, mégis sokan a „kevert” módszert választják (vagyis egyedi kutakat és házi vízvezetékeket is használnak). Bevezetésének az elsődleges oka a vízdíj folyamatos emelkedése, de az is előfordul, hogy a településeken dolgozó vízvezeték-szerelők hívják fel a figyelmet a megtakarítás ezen formájára. A probléma ott kezdődik, hogy a talajvizek elszennyeződtek, nem ivóvíz minőségűek. A kis mélységű kutak vizében magas az ammónia-, a nitrit-, a nitrát-, a klorid-, tartalom és a keménység vonatkozásában is kifogást lehet emelni. A megyében vizsgált 237 egyedi kút felében ezeket tudták megállapítani a szakemberek, méghozzá olyan mértékben, mely az emberek egészségére is ártalmas lehet. Ezekhez az adatokhoz egy felmérés során jutott a megyei ÁNTSZ. A tisztiorvosi szolgálat ötezer kérdőívet küldött ki, és 237 vízmintát vizsgált meg. Az ívekből csak 2087-et küldtek vissza a településeken élők. Közülük 517- en nem rendelkeztek saját kúttal, így válaszaikat nem tudták használni. Ez rámutatott a másik problémára: arra, hogy az embereket nem foglalkoztatja, milyen vizet fogyasztanak. Sokszor arra hivatkoznak, hogy nem is fogyasztásra, hanem csak öntözésre használják a vizet, de ez mégsem jelent megoldást. A növényekkel ugyanis ugyanúgy a szervezetünkbe jut a szennyeződés. Persze nehéz ezt kimutatni, csak akkor derül rá fény, ha egy időben többen is megbetegednek. Ez a felmérés nem foglalkozott - szabványos mintavétel hiányában - a víz bakteriológiai vizsgálatával. A kémiai vizsgálatok eredményeiből azonban szinte biztosra vehető a nagyfokú bakteriológiai kifogásoltság is. Az biztos, hogy a lakosság nincs tisztában az ismeretlen minőségű víz fogyasztásának kockázatával, vagy ha mégis, akkor is vállalja a magas vízdíjak miatti költségcsökkentés eléréséért. S.Á. Főszerkesztő: NYERGES CSABA Hírszerkesztőség: Somodi Géza főszerkesztő-helyettes Szerkesztők: Bogárdi Szilvia, Mészáros Gábor, Keszei L. András, Nyitray Péter Rovatvezetők: Bertleff András (fotó) Papp Győző (sport) Vezető újságíró: Koloszár Tamás Publicisztikai szerkesztőség : Fábián György főszerkesztő-helyettes Varga Lajos felelős szerkesztő Szerkesztők: Sudár Éva, Werner Krisztina, Csudás Endre Kiadó és szerkesztőség: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28 Telefon: 96/504-444, fax: 96/504-414 Szerkesztőség: 96/504-455 Hirdetésszenvezés: 96/504-433 Hirdetésfelvétel: 9021 Győr, Újlak u. 4/A Kisalföld Pavilon, Győr, Baross út Hirdetésfelvétel telefonon: 96/504-422 Regionális szerkesztőségek: Sopron, Kondor Andrea szerkesztőségvezető Sopron, Frankenburg u. 2/A, telefon: 99/511-388 Szerkesztőség: 99/511 -377, fax: 99/511 -366 Hirdetésfelvétel: 99/511-385 Fax: 99/511 -384, 99/312-266 Mosonmagyaróvár: Ress Marietta szerkesztőségvezető Régi vámház tér 14. Telefon: 96/577-574,fax: 96/214-266 Hirdetésfelvétel: 96/577-577 Rábaköz: Németh I. László szerkesztőségvezető Csorna, Laky Döme u. 1. Telefon: 96/263-172 Hirdetésfelvétel: 96/260-164 KIADJA A KISALFÖLD KIADÓ KFT. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Kft. Színes technika: Grafikai Stúdió Nyomás: PRESSPRINT Kft., 9021 Győr, Újlak u. 4/A Központi telefonszám: 96/504-434 Ügyvezető igazgató: Szammer István Index: 26-060 HU ISSN 0133-1507 A A Kisalföld a PARTESZ tagja. Előfizetés telefonon: Győr: 96/312-028, Sopron: 99/328-289, Mosonmagyaróvár: 96/215-586, Csorna: 96/261-108. Valamint a postán és a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 889, negyedévre 2667 forint. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Árusítja a RÁBAHÍR Rt. és alternatív árusok. A Kisalföldben megjelent fotók megrendelhetők! Telefon: 96/504-461 A CSALÁD NAPILAPJA