Kisalföld, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-29 / 202. szám
2000. augusztus 29., kedd ■ 1984-ben jelent meg a túltermelés Változó agrárpolitika Az 1958. január 1-jén hatályba lépett Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben már szerepelt a közös mezőgazdasági politika kialakítása a közös kereskedelempolitika és a közös közlekedéspolitika mellett. Ez volt az a három terület, melyek szabályozását nemzetek feletti szintre kívánták először helyezni. A Római Szerződés előkészítése során komoly vita folyt arról, hogy a közös agrárpolitika kimondottan piaci jellegű legyen - vagyis árakat, kvótákat stb. határozzanak meg, így beavatkozva a termelésbe -, vagy emellett része legyen egy olyan szabályozási irány, ami a szerkezeti problémákra is megoldást mutat - üzemméret, gazdálkodói korösszetétel stb. Az eredmény: a közös agrárpolitika tisztán piaci irányba mozdult. Az akkori indokok között szerepeltek a Római Szerződésbe később belefoglalt célok: a termelés és a termelékenység növelése, - ezáltal megfelelő jövedelem biztosítása, - piacstabilizálás, - az élelmiszer-ellátás biztosítása, - az élelmiszerek reális fogyasztói árának biztosítása. Ezek a célok meg is feleltek az akkori európai élelmiszer-ellátási helyzetnek. 1984-ben és utána következtek azok az évek, mikor a közösség kezdett mezőgazdasági termékekből önellátó lenni, megjelent a túltermelés. Rövidesen érezték, hogy ha nem akarják a közös költségvetés mezőgazdasági kifizetéseit a végletekig emelni, változtatni kell a közös agrárpolitika irányán. Ezt a változtatást jelezte a tejkvóta 1984-es, majd a területpihentetés rendszerének 1988-as bevezetése. Ezt az 1992. évi MacSharry-reformnak nevezett intézkedéscsoport egészítette ki, mely keretében csökkentették némely szántóföldi növénynél az intézményes árakat, viszont ennek fejében kompenzációs támogatást vezettek be, valamint kiemelten támogatták a környezetvédelmi célzatú mezőgazdasági termelési módszerek bevezetését, a korai nyugdíjba menetelt, valamint az erdősítési programokat. A legutóbbi reform az AGENDA 2000-rel jelzett csomag, melyet 1999 márciusában fogadott el az Agrárminiszterek Tanácsa. Ez a gabona, olaj- és fehérjenövény, a marhahús, a bor, a tej szektorokat, valamint a közvetlen kifizetéseket, a vidékfejlesztési intézkedéseket érinti. Összefoglalóan annyit érdemes tudni, hogy az intézményes árak csökkennek, a szerkezeti problémák orvoslását célzó intézkedésekre szánt pénz pedig folyamatosan nő. A cikk terjedelme nem engedi, hogy minden termékkörről részletesen írjunk. A fentiekből látható, hogy a kezdet kezdetén megfogalmazott piac- és jövedelemstabilizációs célok a piaci viszonyokat tekintve megvalósultak, ami egy olyan reformfolyamatot indított el, melynek végeredményeként a közös agrárpolitika vidékfejlesztési elemekkel gazdagodva közös agrár- és vidékfejlesztési politikává válik. Az így beépített vidékfejlesztési elemek abból az anomáliából erednek, hogy az Európai Unió mezőgazdaságában a támogatások nagy részét viszonylag kevés gazdaság veszi fel. Ahhoz viszont, hogy a kisebb méretekben gazdálkodók is megfelelő jövedelmi szinthez jussanak, olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, melyben a kiemelten megcélzott támogatandó csoportot ezen gazdálkodók alkotják. Az Európai Unió agrárpolitikai változásának már Magyarországon is érezhető következménye a Sapard-program is. Kovács László Hogyan lesz fizetőeszköz az euró? 1991. december 10. Az Európai Unióról szóló szerződés aláírása. - Döntést hoznak a monetáris unió jövőbeni létrehozásáról és öt konvergenciakritériumot fogadnak el. 1994. január 1. A Gazdasági és Monetáris Unió második szakasza (átmeneti időszak). - Az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozása Frankfurtban. - Az eljárási szabályok megerősítése az európai gazdaságpolitikák összehangolása érdekében. - Harc a túlzott deficit ellen, a tagállamok gazdasági konvergenciájának politikája. - A nemzeti központi bankok függetlensége. 1995. december 16. Madrid, az Európai Tanács ülése. - Az „euró” név elfogadása. - Az euró bevezetésére vonatkozó technikai forgatókönyv és az egységes valutára való áttérés menetrendjének meghatározása. 1996. december 14. Dublin, az Európai Tanács ülése. - A Stabilitási és Növekedési Egyezmény elfogadása. - Az euró jogi státust szerez. 1997. június 17. Amszterdam, az Európai Tanács ülése. - A Stabilitási és Növekedési Egyezmény megerősítése. - Az euró jogi státusának szabályozását elfogadják. - Határozat az egységes valutazónában részt nem vevő országok esetében az „EMU első fordulójáról”. - A végleges érmeterv kiválasztása. 1997. december 13. Luxemburg, az Európai Tanács ülése. - Az EMU harmadik szakaszában a gazdaságpolitikák összehangolása (többoldalú felülvizsgálat), és döntés a szerződés 109. és 109/b cikkéről (árfolyam-politika és a közösség képviselete nemzetközi szinten). 1998. május 1. és 2. Az Európai Tanács meghatározza az egységes valutához csatlakozó országok listáját a konvergenciakritériumok alapján. - Konzultáció az Európai Parlamenttel. - Bilaterális átváltási arányok meghatározása. 1998. június 1. Az Európai Központi Bank (ECB) megalapítása. - Az európai bank végrehajtó testületének kinevezése. - Az érmék, valamint bankjegyek elkészítésének megkezdése. 1999. január 1. Az EMU harmadik szakaszának kezdete. - Az euró saját jogú valutává válik. A bankok és vállalkozások áttérnek az euró használatára (euró mint számlapénz). 2002. január 1. Az euró (érmék és bankjegyek) forgalomba hozatala. Legkésőbb 2002. július 1-jén: A nemzeti érmék és bankjegyek forgalomból való kivonása. KISALFÖLD HATÁROK NÉLKÜL IS Középpontban a biotermékek 2005 valós cél lehet Átalakulás előtt a kamarai szervezetek. Megszűnt a kötelező kamarai tagság, ezután önkéntes alapon lesznek, lehetnek tagjai a gazdálkodó szervezetek a különböző kamaráknak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamarához meglepően sokan, az eddigi tagok egyharmada igazolt már eddig is. Országosan a kereskedelmi és iparkamarákhoz az eddigi kamarai tagok mindössze öt százaléka jelentkezett be, a szűkebb hazában, Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány a 9 százalékhoz közelít. Dr. Roszik Pétert, a megyei agrárkamara elnökét azzal a kérdéssel kerestük meg, hogy véleménye szerint hazánk uniós csatlakozása mikorra várható, s szerinte milyen gondokra kell az agrárágazatban a majdani uniós csatlakozásra felkészülni. - Az ország első számú vezetői is szeretnék tudni, melyik évben leszünk az unió tagjai. Szinte hetente, vagy inkább naponta más időpontokról hallani, persze sohasem hivatalosan. Úgy gondolom, hogy 2005-re mégis valóságos „Úgy gondolom, hogy 2005-re mégis valóságos az esélye annak, hogy az unió tagjai lehetünk" - mondja dr. Roszik Péter, az esélye annak, hogy az unió tagjai lehetünk. Rendkívül fontos, hogy addig kihasználjuk az időt a lehetőség szerinti legjobb felkészülésre. Megrázó meglepetés érheti ugyanis azt a gazdálkodót, legyen szó magángazdaságról vagy társaságról, amelyiknél úgy gondolják, majd csak lesz valahogy. Meg kell ismernünk az uniós szabályokat, úgymond az ottani játékszabályokat. Ez egyáltalán nem könnyű, hiszen az unióban az agrárszabályozás menet közben is változik. Annak lehet esélye a majdani egyesített Európában való boldogulásra, aki képes a lehetőség szerinti legjobb minőségi termelésre, a lehetőség szerinti legnagyobb fokú feldolgozottságra. A speciális és környezetbarát termékeknek, a biotermékeknek ugyancsak elsőbbsége lehet a hagyományos mezőgazdasági termékekkel szemben. Még van idő a felkészülésre, hogy megtanuljuk a rengeteg tanulnivalót. Természetszerűen az állami szerveknek is megvan a feladatuk. A magyar agrárgazdaság képviselői akkor boldogulhatnak majd az unióba került Magyarországon, ha megkapják azokat a támogatásokat, amelyeket nyugat-európai versenytársaik élveznek. IF.J. Átalakuló segélyezés Az Európai Bizottság a hatékonyság növelése jegyében jelentősen átalakítja külső országokra vonatkozó segélyezési rendszerét, de a keleteurópai tagjelöltek támogatására szolgáló csatlakozás-előkészítő programok maradnak a bővítési főigazgatóság kezelésében. Christopher Patten külügyi és Paul Nielson fejlesztési biztos ismertette a terveket, amelyek lényege, hogy igyekeznek minél koncentráltabban dolgozni a segélyekkel, azok kezelésének hatékonyabbá, átláthatóbbá és mindenekelőtt gyorsabbá tétele érdekében. Az EU az idén éves költségvetésének több mint 10 százalékát - 8,6 milliárd dollárt - költi külső segélyprogramokra. A programok kezelésében azonban sok a szabálytalanság, lassúság, és ez csorbítja az EU nemzetközi tekintélyét is. Patten külügyi biztos szerint ezt a reform vissza fogja állítani, ugyanis a támogatások címzettjei gyorsabb elérésre számíthatnak, a pénzt adó uniós adófizetők pedig biztosítékot kapnak arra, hogy pénzük olyan helyre kerül, ahol segít és becsben tartják - mondta a brit főbiztos. Játék 1. Melyik ország küldi a legtöbb képviselőt az Európai Parlamentbe? 1. Németország II. Nagy-Britannia III. Spanyolország 2. Mikor jött létre a tagországok közötti vámunió? I. 1958 II. 1968 III. 1973 3. Hány EU-tagállammal határos Luxemburg? I. egy II. három III. négy 4. Melyik EU-államban a legnagyobb az egy főre jutó GDP? I. Dánia II. Németország III. Luxemburg 5. Mi a vámunió lényege? I. Adott övezeten belül a külkereskedelem liberalizált, és a kívülállókkal szemben minden tagállam külön nemzeti vámpolitikát folytat. II. Az övezeten belül liberalizált külkereskedelem, kívülállókkal szemben pedig közös külső vámok. III. Az övezeten belül az áruk és szolgáltatások mellett a termelési tényezők liberalizálását is jelenti. Múlt havi játékunk megfejtése: 1. I, 2. I, 3. I, 4. I., 5. I. A szerencsés győztest, akit kisorsoltunk a beküldők közül, levélben értesítjük és jutalmát is postázzuk számára. Bővülés előtt kormányközi konferenciát kezd az EU, hogy kidolgozza azokat a módosításokat, amelyeket az unió hatállamosra tervezett intézményrendszerén kell eszközölni annak érdekében, hogy az intézmények - mindenekelőtt az Európai Bizottság és a döntéseket meghozó Európai Tanács - húsznál több tagországgal is megfelelő hatékonysággal működjenek. A kormányközi konferencia nem az Európai Unió kisajátított tanácskozási eszköze, de az unióban immár hagyománnyá vált tárgyalási forma, amelynek kimenetele szinte kivétel nélkül mindig egy-egy mérföldkőnek számító újabb uniószerződés. Az Európai Unió lépéstartása a korral nem másképpen történik, mint az EU 1958-ban kötött alapszerződésének folyamatos módosításával. Kormányközi konferencián született a kilencvenes évek két átfogó uniós megállapodása, a maastrichti és az amszterdami szerződés. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások is kormányközi konferencia formáját öltik. Ezek mindegyikén ugyan tizenhat állam vesz részt, de abból tizenöt ugyanazon az oldalon áll, hiszen az EU áll szemben az adott tagjelölt országgal. Más kérdés, hogy a tárgyalások hűen tükrözik az unión belüli nézeteltéréseket is, bár utóbbiak a közös EU-álláspont megszületésével sok esetben eltűnnek. A kormányközi konferencia kétségkívül a leghatékonyabb forma a nagyobb ívű uniós döntések előkészítésére, hiszen megfelelő szintű és megfelelő mélységű tárgyalásokat garantál. Ez lehet a biztosíték arra is, hogy a februárban kezdődő konferencia sikeres lesz, a terveknek és ígéreteknek megfelelően év végére lezárul, és ezzel elhárítja az utolsó akadályt a keleti bővítés megkezdésének útjából. I Veres Béla • Tagországok az unióban Bemutatjuk Dániát Államforma: alkotmányos monarchia Területe: 43 049 km2 + Grönland 342.000 km Népességszám: 5,3 millió Csatlakozás éve: 1973 GDP euróban: 150,25 milliárd Infláció: 2,2% Munkanélküliség: 6,1% Véleménye Magyarország csatlakozásáról Dánia határozottan kiáll az EU bővítése mellett és lelkesen támogatja, hogy Magyarország a lehető leghamarabb tag legyen. A mellékletet összeállította: Éder Edit