Kisalföld, 2000. augusztus (55. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2000. augusztus 29., kedd ■ 1984-ben jelent meg a túltermelés Változó agrárpolitika Az 1958. január 1-jén hatályba lépett Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben már szerepelt a közös mezőgazdasági politika ki­alakítása a közös kereskedelempolitika és a közös közlekedéspolitika mellett. Ez volt az a három terület, melyek szabályozását nemzetek feletti szintre kí­vánták először helyezni. A Római Szerződés előkészítése során komoly vita folyt arról, hogy a közös agrárpolitika kimondottan piaci jellegű legyen - vagyis árakat, kvótákat stb. határozzanak meg, így beavatkozva a termelésbe -, vagy emellett része legyen egy olyan szabályozási irány, ami a szerkezeti problémákra is megoldást mutat - üzemméret, gazdálkodói korösszetétel stb. Az eredmény: a közös agrárpolitika tisztán piaci irányba mozdult. Az akkori indokok között sze­repeltek a Római Szerződésbe később belefoglalt célok: a termelés és a termelékenység növelése, - ezáltal megfelelő jövedelem biztosítása, - piacstabilizálás, - az élelmiszer-ellátás biztosítása, - az élelmiszerek reális fogyasztói árának biz­tosítása. Ezek a célok meg is feleltek az akkori európai élelmiszer-ellátási helyzetnek. 1984-ben és utána következtek azok az évek, mikor a közösség kezdett mezőgazdasági termé­kekből önellátó lenni, megjelent a túltermelés. Rö­videsen érezték, hogy ha nem akarják a közös költségvetés mezőgazdasági kifizetéseit a végletekig emelni, változtatni kell a közös agrárpolitika irányán. Ezt a változtatást jelezte a tejkvóta 1984-es, majd a területpihentetés rendszerének 1988-as bevezetése. Ezt az 1992. évi MacSharry-reformnak nevezett in­tézkedéscsoport egészítette ki, mely keretében csök­kentették némely szántóföldi növénynél az intéz­ményes árakat, viszont ennek fejében kompenzációs támogatást vezettek be, valamint kiemelten támo­gatták a környezetvédelmi célzatú mezőgazdasági termelési módszerek bevezetését, a korai nyugdíjba menetelt, valamint az erdősítési programokat. A legutóbbi reform az AGENDA 2000-rel jelzett csomag, melyet 1999 márciusában fogadott el az Agrárminiszterek Tanácsa. Ez a gabona, olaj- és fehérjenövény, a marhahús, a bor, a tej szektorokat, valamint a közvetlen kifizetéseket, a vidékfejlesztési intézkedéseket érinti. Összefoglalóan annyit érdemes tudni, hogy az intézményes árak csökkennek, a szerkezeti problémák orvoslását célzó intézkedé­sekre szánt pénz pedig folyamatosan nő. A cikk terjedelme nem engedi, hogy minden termékkörről részletesen írjunk. A fentiekből látható, hogy a kezdet kezdetén megfogalmazott piac- és jövedelemstabilizációs célok a piaci viszonyokat tekintve megvalósultak, ami egy olyan reformfolyamatot indított el, melynek vég­eredményeként a közös agrárpolitika vidékfejlesztési elemekkel gazdagodva közös agrár- és vidékfej­lesztési politikává válik. Az így beépített vidékfej­lesztési elemek abból az anomáliából erednek, hogy az Európai Unió mezőgazdaságában a támogatások nagy részét viszonylag kevés gazdaság veszi fel. Ahhoz viszont, hogy a kisebb méretekben gazdál­kodók is megfelelő jövedelmi szinthez jussanak, olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, melyben a kiemelten megcélzott támogatandó csoportot ezen gazdálkodók alkotják. Az Európai Unió agrárpolitikai változásának már Magyarországon is érezhető következménye a Sa­­pard-program is.­ ­ Kovács László Hogyan lesz fizetőeszköz az euró? 1991. december 10. Az Európai Unióról szóló szer­ződés aláírása. - Döntést hoznak a monetáris unió jövőbeni létrehozásáról és öt konvergenciakritériumot fogad­nak el. 1994. január 1. A Gazdasági és Monetáris Unió második szakasza (átmeneti idő­szak). - Az Európai Monetáris Intézet (EMI) létrehozása Frankfurtban. - Az eljárási szabályok meg­erősítése az európai gazdaságpo­litikák összehangolása érdekében. - Harc a túlzott deficit ellen, a tagállamok gazdasági konvergen­ciájának politikája. - A nemzeti központi bankok függetlensége. 1995. december 16. Madrid, az Európai Tanács ülése. - Az „euró” név elfogadása. - Az euró bevezetésére vonat­kozó technikai forgatókönyv és az egységes valutára való áttérés me­netrendjének meghatározása. 1996. december 14. Dublin, az Európai Tanács ülé­se. - A Stabilitási és Növekedési Egyezmény elfogadása. - Az euró jogi státust szerez. 1997. június 17. Amszterdam, az Európai Tanács ülése. - A Stabilitási és Növekedési Egyezmény megerősítése. - Az euró jogi státusának sza­bályozását elfogadják. - Határozat az egységes valu­tazónában részt nem vevő orszá­gok esetében az „EMU első for­dulójáról”. - A végleges érmeterv kiválasztása. 1997. december 13. Luxemburg, az Európai Tanács ülése. - Az EMU harmadik szakaszában a gazdaságpolitikák összehangolása (többoldalú felülvizsgálat), és dön­tés a szerződés 109. és 109/b cikké­ről (árfolyam-politika és a közösség képviselete nemzetközi szinten). 1998. május 1. és 2. Az Európai Tanács meghatároz­za az egységes valutához csatla­kozó országok listáját a konver­genciakritériumok alapján. - Konzultáció az Európai Par­lamenttel. - Bilaterális átváltási arányok meghatározása. 1998. június 1. Az Európai Központi Bank (ECB) megalapítása. - Az európai bank végrehajtó testületének kinevezése. - Az érmék, valamint bankje­gyek elkészítésének megkezdése. 1999. január 1. Az EMU harmadik szakaszának kezdete. - Az euró saját jogú valutává válik.­­ A bankok és vállalkozások át­térnek az euró használatára (euró mint számlapénz). 2002. január 1. Az euró (érmék és bankjegyek) forgalomba hozatala. Legkésőbb 2002. július 1-jén: A nemzeti érmék és bankjegyek forgalomból való kivonása. KISALFÖLD HATÁROK NÉLKÜL IS Középpontban a biotermékek 2005 valós cél lehet Átalakulás előtt a kamarai szer­vezetek. Megszűnt a kötelező ka­marai tagság, ezután önkéntes ala­pon lesznek, lehetnek tagjai a gaz­dálkodó szervezetek a különböző kamaráknak. A Győr-Moson-Sop­­ron Megyei Agrárkamarához meg­lepően sokan, az eddigi tagok egy­­harmada igazolt már eddig is. Or­szágosan a kereskedelmi és ipar­kamarákhoz az eddigi kamarai ta­gok mindössze öt százaléka je­lentkezett be, a szűkebb hazában, Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány a 9 százalékhoz közelít. Dr. Roszik Pétert, a megyei ag­rárkamara elnökét azzal a kérdés­sel kerestük meg, hogy véleménye szerint hazánk uniós csatlakozása mikorra várható, s szerinte milyen gondokra kell az agrárágazatban a majdani uniós csatlakozásra fel­készülni. - Az ország első számú vezetői is szeretnék tudni, melyik évben leszünk az unió tagjai. Szinte he­tente, vagy inkább naponta más időpontokról hallani, persze so­hasem hivatalosan. Úgy gondo­lom, hogy 2005-re mégis valóságos „Úgy gondolom, hogy 2005-re mégis valóságos az esélye annak, hogy az unió tagjai lehetünk" - mondja dr. Roszik Péter, az esélye annak, hogy az unió tagjai lehetünk. Rendkívül fontos, hogy addig kihasználjuk az időt a lehetőség szerinti legjobb felké­szülésre. Megrázó meglepetés ér­heti ugyanis azt a gazdálkodót, legyen szó magángazdaságról vagy társaságról, amelyiknél úgy gondolják, majd csak lesz vala­hogy. Meg kell ismernünk az uniós szabályokat, úgymond az ottani játékszabályokat. Ez egyáltalán nem könnyű, hiszen az unióban az agrárszabályozás menet közben is változik. Annak lehet esélye a maj­dani egyesített Európában való boldogulásra, aki képes a lehe­tőség szerinti legjobb minőségi ter­melésre, a lehetőség szerinti leg­nagyobb fokú feldolgozottságra. A speciális és környezetbarát termé­keknek, a biotermékeknek ugyan­csak elsőbbsége lehet a hagyo­mányos mezőgazdasági termékek­kel szemben. Még van idő a fel­készülésre, hogy megtanuljuk a rengeteg tanulnivalót. Természet­szerűen az állami szerveknek is megvan a feladatuk. A magyar ag­rárgazdaság képviselői akkor bol­dogulhatnak majd az unióba került Magyarországon, ha megkapják azokat a támogatásokat, amelyeket nyugat-európai versenytársaik él­veznek. IF.­J. Átalakuló segélyezés Az Európai Bizottság a hatékony­ság növelése jegyében jelentősen át­alakítja külső országokra vonatkozó segélyezési rendszerét, de a kelet­európai tagjelöltek támogatására szolgáló csatlakozás-előkészítő prog­ramok maradnak a bővítési főigazga­tóság kezelésében. Christopher Pat­ten külügyi és Paul Nielson fejlesztési biztos ismertette a terveket, amelyek lényege, hogy igyekeznek minél koncentráltabban dolgozni a segé­lyekkel, azok kezelésének hatéko­nyabbá, átláthatóbbá és mindenek­előtt gyorsabbá tétele érdekében. Az EU az idén éves költségveté­sének több mint 10 százalékát - 8,6 milliárd dollárt - költi külső segély­­programokra. A programok kezelésé­ben azonban sok a szabálytalanság, lassúság, és ez csorbítja az EU nemzet­közi tekintélyét is. Patten külügyi biz­tos szerint ezt a reform vissza fogja ál­lítani, ugyanis a támogatások címzettjei gyorsabb elérésre számíthatnak, a pénzt adó uniós adófizetők pedig biz­tosítékot kapnak arra, hogy pénzük olyan helyre kerül, ahol segít és becs­ben tartják - mondta a brit főbiztos. Játék 1. Melyik ország küldi a leg­több képviselőt az Európai Parlamentbe? 1. Németország II. Nagy-Bri­­tannia III. Spanyolország 2. Mikor jött létre a tagor­szágok közötti vámunió? I. 1958 II. 1968 III. 1973 3. Hány EU-tagállammal ha­táros Luxemburg? I. egy II. három III. négy 4. Melyik EU-államban a leg­nagyobb az egy főre jutó GDP? I. Dánia II. Németország III. Luxemburg 5. Mi a vámunió lényege? I. Adott övezeten belül a kül­kereskedelem liberalizált, és a kívülállókkal szemben minden tagállam külön nemzeti vám­politikát folytat. II. Az övezeten belül libera­lizált külkereskedelem, kívül­állókkal szemben pedig közös külső vámok. III. Az övezeten belül az áruk és szolgáltatások mellett a ter­melési tényezők liberalizálását is jelenti. Múlt havi játékunk megfejté­se: 1. I, 2. I, 3. I, 4. I., 5. I. A szerencsés győztest, akit ki­sorsoltunk a beküldők közül, levélben értesítjük és jutalmát is postázzuk számára. Bővülés előtt kormányközi kon­ferenciát kezd az EU, hogy kidolgozza azo­kat a módosításokat, amelyeket az unió hat­­államosra tervezett in­tézményrendszerén kell eszközölni annak érdekében, hogy az in­tézmények - minde­nekelőtt az Európai Bi­zottság és a döntéseket meghozó Európai Ta­nács - húsznál több tagországgal is megfe­lelő hatékonysággal működjenek. A kormányközi konferencia nem az Európai Unió kisajátított tanácskozási eszköze, de az unióban immár hagyománnyá vált tárgyalási forma, amelynek kimenetele szinte kivétel nélkül mindig egy-egy mérföldkőnek számító újabb uniószerződés. Az Európai Unió lépéstartása a korral nem másképpen történik, mint az EU 1958-ban kötött alapszerződésének folyamatos módosításával. Kor­mányközi konferencián született a kilencvenes évek két átfogó uniós megállapodása, a maastrichti és az amszterdami szerződés. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások is kormányközi konferencia formáját öltik. Ezek mindegyikén ugyan tizenhat állam vesz részt, de abból tizenöt ugyanazon az oldalon áll, hiszen az EU áll szemben az adott tagjelölt országgal. Más kérdés, hogy a tárgyalások hűen tükrözik az unión belüli nézeteltéréseket is, bár utóbbiak a közös EU-álláspont megszületésével sok esetben eltűnnek. A kormányközi konferencia kétségkívül a leghatékonyabb forma a nagyobb ívű uniós döntések előkészítésére, hiszen megfelelő szintű és megfelelő mélységű tárgyalásokat garantál. Ez lehet a biztosíték arra is, hogy a februárban kezdődő konferencia sikeres lesz, a terveknek és ígéreteknek megfelelően év végére lezárul, és ezzel elhárítja az utolsó akadályt a keleti bővítés megkezdésének útjából. I Veres Béla • Tagországok az unióban Bemutatjuk Dániát Államforma: alkotmányos mo­narchia Területe: 43 049 km2 + Grön­land 342.000 km Népességszám: 5,3 millió Csatlakozás éve: 1973 GDP euróban: 150,25 milliárd Infláció: 2,2% Munkanélküliség: 6,1% Véleménye Magyarország csatlakozásáról Dánia határozottan kiáll az EU bővítése mellett és lelkesen támogatja, hogy Magyarország a lehető leghamarabb tag legyen. A mellékletet összeállította: Éder Edit

Next