Kisalföld, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
4 Postabontás www.kisalfold.hu állás Laczó Balázs újságíró Esküre magyarok! Eltelt két év és most megint nem tudom, hogy kik szemetelnek a szélvédőmön: az autószerelők, a diszkontok, a hot-dogosok vagy a politikusok? Már megint fütyülnek, üvöltenek, rágalmaznak, bravóznak, köpködnek és általában: nem hagyják, hogy a felnőttkorú választópolgár békésen követhesse a ValóVilla eseményeit. Lehet, hogy az indulat valójában az elfojtott vágyakból ered, mert bár bőven van kígyó-béka, szitok-átok, de a békésen borozgató Csurka kivételével senki nem mondhatja ki azt, amit gondol. Az MSZP, hogy a háta közepére nem kívánja az egészet, az SZDSZ, hogy a pártérdekek vannak legalább majdnem annyira fontosak, mint a liberális eszme igazolása. Az MDF nem nyilatkozhatja azt, hogy számára évek óta semminek nem volt ekkora tétje, s a Fidesz sem fogja kiírni a plakátjára, hogy még mindig inkább a szocikra, mint az MDF-re kéretik szavazni. A rejtett és felszíni érdekek kinyilatkoztatása közben pedig cseppet sem következetesek a politikusok: például hol nagy tétről, hol „tétlenségről” beszélnek, mintha ők maguk sem tudnák mondjuk azt, hogy ki is lesz Magyarország miniszterelnöke június 13. után. Ugyanakkor érdemes lenne körbeadni egy kérdőívet a választók között, vajon hányan vannak tisztában az alapkérdésekkel. Azzal, hogy mennyi képviselő juthat be az Európa Parlamentbe hazánkból - vagy akár Olaszországból és Dániából, azzal, mik az EP főbb funkciói, hogyan viszonyulnak mondjuk a bajorok a vasárnapi választáshoz. Az eredmény beszédes volna. De hát melyik szavazót érdekelnék ezek a dolgok három nappal a választás előtt? Melyik politikus fogja arra fordítani most az energiáit, hogy tájékoztassa a polgárt: miért is járul az urnához? A kampány hangnemét már nem kell tanulni, áldásos módon beépült a napi politikába, így ismét a fontos dolgok kerülhetnek terítékre az EP-választást illetően. Tehát a gázáremelés, a tandíj, a hazudás, a normális Magyarország, a normáltalan Magyarország, és hogy ki tette ezt a hazát az őstermelők és nyugdíjasok országává. Európa legérdektelenebb belpolitikai eseményét sikerült érdekessé varázsolni. Bár tíz évvel előbbre járnánk és röhögnénk magunkon! laczo.balazs@kisalfold.hu publicista SzöG Színválasztás A kiváló futballbíró mesélte, hogy egy külföldi kupameccs játékvezetőjeként a stadionhoz érkezve vette észre, nyakkendőjének színe azonos az egyik csapat színeivel. Az esetleges botrányt elkerülendő visszatért a szállodába, és lecserélte a nyakkendőt. Nos, mi, átlagemberek, akik igen ritkán bíráskodunk világbajnoki döntőkön, jóval nehezebb helyzetben vagyunk a színekkel így a választások előtt. Nemre való tekintet nélkül panaszolhatjuk a nőideállal kórusban: „Nincs egy rongyom, amit felvegyek.” Pedig van egy rongyunk, sőt, több is, de ebben az agyonpolitizált magyar életben, pláne kampányidőszakban, amikor mindenki gyanús legalább egy taglejtés, egy vállrándítás, egy ajakbiggyesztés erejéig, nagyon nehéz minden gyanú felett álló választópolgárnak lenni. Az öltözködés a legnehezebb műfaj. Kiakasztunk a szekrényből egy piros inget, s ekkor ránk szólnak: „Te, Béla, nem gondolod, hogy...” Nem kell megvárni a mondat végét. Inkább köszönjük meg az intelmet, mert az első ismerős biztos megjegyezte volna: „Na most aztán elárultad magad, Béla.” Fia nem a piros, akkor egy szép sárga ing. Még csak nyúlunk a ruhadarab felé, s máris halljuk a figyelmeztetést: „Ne haragudj, Béla, ez sem volna szerencsés.” A kezünk lehanyatlik. A barna ingre már rá sem merünk nézni, mert működésbe lép valakinek a történelmi emlékezete, s rögvest odasorol egy párthoz, amelyikhez szintén nincsen közünk. Van egy igen mutatós rövid ujjú kék a ruhatárban, fel is vehetnénk, mert legfeljebb azt mondják: „Na ez is hogy felvág, mióta belépett az unióba.” Aztán eszünkbe jut, hogy ennél rosszabb is történhet. Van egy párt, amelyik szívesen takarózik kékkel. Tehát ugrik a rövid ujjú kék. Nosza, keressünk egy igazi pártsemleges színt. A lila zsabós megteszi. Olyan lila, hogy csak a színvak nézheti pirosnak, sárgának, kéknek, barnának. Most szóljon valaki! Szól. Emlékeztet, hogy az egyik párt vezérszónokának pontosan olyan lila a feje, amikor emelt hangon arról akarja meggyőzni a polgárokat, hogy egy választási ciklus alatt három ciklus munkáját is elvégzi, ha megkapja a bizalmat. Zöld ingünk nincs, de azzal sem mennénk semmire az Európában erős környezetvédők miatt. A fekete gyászos, még azt hihetné valaki, hogy míszünk van az egész választástól. Marad a fehér szín, az ártatlanságé, a tisztaságé. Fia minden párt ártatlan és tiszta, ahogyan Fürdeti, nem lehet baj. És ha nem tiszta? Mennyivel könnyebb lehet világbajnoki döntőt vezetni! Pákovics Miklós — Mindenképpen elmegyek szavazni, mert szeretném, ha az ország sorsa jobbra fordulna. Nemrégen jártam Ausztriában és láttam a különbséget, ami az ő javukra kedvez. Olyan képviselők kellenek, akik szívükön viselik az egyszerű ember sorsát is. Mindenképpen leadom a voksomat vasárnap, hiszen az ország számára ez a választás történelmi esemény lesz. Ezt kívánja az ország és mindannyiunk érdeke, és állampolgári jogunkkal élnünk kell. Az egyik szavazatszedő bizottság tagja leszek, így biztosan szavazok is. Persze ha nem lennék tag, akkor is elmennék választani, mert ezen a választáson az ország belpolitikai helyzetének alakulása is múlik. Mindenkinek élnie kell jogával és kötelességével. — Feltétlenül elmegyek szavazni, hiszen állampolgári kötelességem. Csak az mondjon véleményt és az kritizálja a napi politikát, aki legalább ilyenkor tesz is valamit ez ügyben. Az európai parlamenti választás fontos esemény hazánkban. Minden bizonnyal részt veszek vasárnap a szavazáson, hiszen ezt kívánja az ország érdeke. Olyan embereket kell az Európai Parlamentbe küldeni, akik méltó módon képviselik hazánkat és a magyarok érdekeit. Kíváncsiam várom, mi lesz a szavazás eredménye. Megkérdeztük rábaközi olvasóinkat Elmegy szavazni vasárnap? Boros János cipészmester Kovács Tibor vállalkozó Nekuti Zoltán kéményseprő Bognár Csaba vállalkozó Nyerges András vállalkozó KISALFÖLD Név és cím a szerkesztőségben 2004. június 10., csütörtök Címünk: 9002 Győr, Pf. 28, e-mail: szerkesztoseg@kisalfold.hu Elmarasztalás Egy éve pontosan ugyanazt lehetett volna leírni, vagyis a híradásokból kiderült, az Amnesty International ismét elmarasztalta országunkat pontosan ugyanazokért a dolgokért. A romákkal szemben tanúsított diszkrimináció a rendőrség és az egészségügy terén, valamint az kirekesztő magatartás az idegenekkel szemben. Nem lehet messzemenő következtetéseket levonni abból a tényből, hogy képtelenek vagyunk az önmagunkról kialakult igencsak lehangoló képet megváltoztatni, pusztán csak annyit, hogy nem is akarjuk. Bármilyen kritika ér minket, a mindenkori ellenzék és kormány egymásnak ugrik, s politikai polémiává alacsonyítja a dolgokat. Észre kell vennünk, hogy vannak szakmai kérdések és vannak olyan dolgok, melyeknek megléte csak annak fontos, aki hajlandó vitába bocsátkozni arról is, hogy exkomcsi vagy posztkomcsi vezetési hiba-e ez vagy az. A szakmai kérdésekben halálos bűnt követ el az a politikus, aki ki meri nyitni a száját. Önmagát teszi nevetségessé, bár még mindig több az olyan honpolgár Magyarországon, aki szépen bekajolja azt, amit „ezek” elé tesznek. A szakértők pedig még meg sem szólaltak, a beetetett már kialakult véleménnyel rendelkezik arról, hogy ez a szaki balos vagy éppen jobbos, és megfizetik azért, amit mond. Hitelüket vesztett szakemberek kongatják vagy éppen verik félre a vészharangot, becsületüket vesztett politikusok mutogatnak egymásra, közben egy helyben állnak a dolgok, mi éljük a magunk életét. Talán a magyarok többsége messziről sem szagol oda, hogy mi folyik ebben az országban. Nem érdekli semmi, csak megéljen. Mikor is lenne ideje a három műszak, három gyerek és 4 X mellett minderre? Elmarasztaltak bennünket a romákkal szembeni diszkrimináció miatt, közben a „Mazsihisszel” hadakozik a kormány meg az Alkotmánybíróság, gyűlöletbeszédek, nagy orrú embereket ábrázoló zászlók és egyéb „tiltott önkényuralmi eszközök” lengnek körbe minket, és mi mégis nagyon jól elvagyunk. Annyi itt a megvitatni való dolog, hogy nem érezzük már, melyik is az, aminek értelme van. Annak, hogy elmarasztaltak bennünket ismét, talán éppen semmi. Kovács László, Győr ajándékoztak nekik. Nem várják az ifjú leventék vegyes érzelmekkel a behívót. Ha megjött a behívó, megértette a család: ,A haza védelme minden magyar állampolgárnak szent kötelessége.” Az apa büszke volt fiára. Az édesanya mosolygó, könnyes szemében, tekintetében az öröm és aggodalom osztozott. Mint hajdanán, újra, de most az élet iskolájába küldte gyermekét. Ahogy akkor mondani szokták: „A katonaság az élet iskolája.” Megtanulhatta a ficsúr, hogyan kell a környezetében rendet csinálni, hogy kell a kapcát felcsavarni, hogy a csizma fel ne törje a sarkát. Elviselni néha a megaláztatást is. Rájöhetett a fenegyerek, hogy vannak nála is erősebbek, ügyesebbek. Megtanulhatta a fiatal, miként kell beosztani a csekély havi illetményt. A kisebbséget érző fiatal is becsülete, állhatatossága révén ráeszmélhetett, hogy ő is van olyan, mint bármely más sorstársa. Ha netán harcba kellett menni a katonának, szükségből lőni kellett, hazafias öntudatból tette, nem azért, hogy pénzt kapjon érte. Szerfelett nagy öröm volt a családban újra látni, hogy legjobb dolga van a szabadságos katonának. A kocsmában is csend lett egy pillanatra, ha egy katona belépett. Ma már más szelek fújnak. Herold Gyula, Bágyogszovát Amit az MSZP és a Fidesz művel, az már undorító. Ennek a harcnak is a lakosság issza meg a levét. Ez így nem mehet tovább! Leslie 40 éves: nemcsak szocpolt, hanem munkahelyet sem kap, ha vidéki is. Épp csak azt nem mondják: pusztulj el. Cs. Kár ide-oda dobálni a labdát a ValóVilággal kapcsolatban. Fizikai terhelést, kedves Kitty, ne hasonlítson egy lelki megpróbáltatáshoz, amit azad. Üdv: „V", Győr Sokan nem jól fogják fel a ValóVilágot! Ha fizikai értelemben vesszük, akkor tényleg nem dolgoznak, de ha a lelki oldalát nézzük, akkor nem lehet könnyű 4 hónapig a szeretteink nélkül elzárva élni kamerák között. Ezért becsülöm a ValóVilág szereplőit. Ők a lelki erős emberek! Büszkének kellene lennünk rájuk. Zsömi, Nagyszentjános Az egerekkel mi lesz? Nekik nincs joguk élni? Nem azt érdemelnék, hogy egy szadista macska brutális kéjgyilkosságot kövessen el ellenük! P. Politikusok! Ha egy embert is sikerül meggyőznöm arról, hogy ne szavazzon, már nem éltem hiába. Üdv: Bíró, Győr éI ITT AZOKAT A VÉLEMÉNYEKET KÖZÖLJÜK, II AMELYEKET OLVASÓINK SNS-BEN KÜLDTEK ■ ' W g j A KISALFÖLDNEK. H e v‘ H2 yj! írja meg Ön is, mit gondol egy-egy témáról, cikkről, H • s mi helyet adunk álláspontjának. A közérdek V .'vV'M Q Jajlődésére számot tartó, jogot nem sértő üzeneteket H F ,** Ik várjuk, azokat szükség esetén stilizálva és H Xvx\ ›M› ©, rövidítve adjuk közre. Megalázás vásárláskor A minap bementem az egyik nagy boltba, ahol néha tudok akciós árut kapni. Kiraktam, amit vásároltam, fizettem, visszaraktam a kocsiba és elhagytam a pénztárat, a biztonsági őr ott állt, hiszen neki az a dolga. Ahogy félretoltam a kocsit, odajött és kérte a blokkot. Rögtön kivettem a pénztárcámból és odanyújtottam. Ő nézte és közben mondta, hogy lehet rakodni. Mindent elraktam, amikor ő odanyújtott elém egy doboz édesítőt. „Ez nem volt rajta a blokkon” - mondta. Én megijedtem, mondtam, hogy nem láttam a kosaramtól, amit mindig a kocsiba szoktam tenni. „Jöjjön be az irodába” — mondta. „Miért mennék be, kifizetem, és minden rendben.” „Nem lehet. Jegyzőkönyvet kell felvenni.” „Nem akartam én ellopni” - mondtam akkor még vidáman. „Mert ha én azt akartam volna, nem a kocsiban hagyom, ahol mindenki látja, csak én nem.” Erre ő azt válaszolta: ,A nyugdíjasok sokat lopnak.” Eredmény egy álmatlan éjszaka és gyomorgörcs. Felhívom a nyugdíjasok figyelmét, hogy legyenek nálam figyelmesebbek, nehogy így járjanak. Katonás nosztalgia (Mit szól a sorkatonaság megszüntetéséhez? — Kisalföld, 2004. május 25., 4. oldal.) Az európai társadalmi rendszerek változása következtében szűnik meg a sorkatonaság, vele együtt sok érzelmi tényező is. Megszűnik az ifjakban a szorongás, mit döntenek a vizitáló nagyurak a sorozáson, beválik-e az illető vagy sem. Ezt mondták ki valaha fehéren feketén. Nem lesz többé az önfeledt jókedv, amikor a vonatról leszálló regruták a lőcsös szekéren harsogva énekeltek az utcán bámészkodó gyermekek, lányok, asszonyok örömére. Nem várják a lányos háznál a jókedvű regrutacsoportot, akiknek a kalapjából 8-12, bokáig érő színes szalag lobogott, amit szeretteik • Lecsópaprika. 1 kg .........249 Ft • Mammut sör, 0,51................109 Ft n L2i8Ft) • Kígyóuborka. 1 kg ..........149 Ft • Szegedi sertésmájkrém. 65 g 24 Ft ( kg, 369.23 Ft) • Sárgarépa. 1 kg...............76 Ft • Tejszínhabspray ......................169 Ft de • Görögdinnye. 1 kg ..........119 Ft • Globus kukoricakonzerv. 400 g 79 Ft (1 kg, 197.50 Ft) •Soproni Ászok. 0.51 ................. • Balti ásványvíz. 1.51...........55 Ft (1L 36.66 Ft) / —115 Ft+ü.: 20 Ft( L 230 Ft+ü.) •Torna szőlő. 21...........130 Ft(H65R) C. / IV____________________22____________________vj .