Kisalföld, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN 2003 KISALFÖLDI PRESZTÍZS-DÍJAZOTTAK a pénz beszél SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY, HEGEDŰS SZABOLCS ■ 2004. AUGUSZTUS 30. WWW.KISALFOLD.HU AZ ÉV VÁLLALKOZÓJA: Réti Attila (Kaiser Food kft.) AZ ÉV VÁLLALKOZÁSA: Vill-Korret. AZ ÉV KISVÁLLALKOZÁSA: Hat-Agro Kft. INNOVÁCIÓS DÍJ: Borsodi Műhely Kft. T­ermészet- és környezetvédelem kontra turizmus A WWF Világ Természeti Alap Magyarország győri irodájában Kun Zoltánt, a PAN Parks Program programigazgatóját a természetvédelemről és ezen belül is a program céljáról és régióbeli lehetőségeiről kérdeztük.­ ­ A WWF Hollandia kiemelt programjának központja Ma­gyarországon, azon belül is Győrött működik. A kezdeménye­zés célja, hogy Európa védett területein a fenntartható turiz­mus eszközeivel is segítse a hatékony természetvédelmet. A PAN Parks nemzeti parkokkal, helyi közösségekkel és üzleti partnerekkel működik együtt a természetvédelem és a nem­zeti parkok régiójában élő helyi közösségek gazdasági érde­keit szolgálva - ismerteti a program célját a fiatal magyar programigazgató. - A megyében van nemzeti park, a Fer­­tő-Hanság Nemzeti Park, így elvi lehetőség van arra, hogy tagja legyen az érintetlen természet élményét nyújtó európai védett területek hálózatának. Mivel azonban a csatlakozás önkéntes, ezért erre jelentkezni kell. - MILYEN ELŐNYEI VANNAK A CSATLAKOZÁSNAK? - Igazából ez országonként változik. Megkérdeztünk e té­mában nemzeti parkokat, akik már részesei e rendszernek. A finneknek a nemzetközi elismertség a fontos. A védjegy, amivel igazolhatják, hogy védett területük jól kezelt. A bol­gárok és románok pénzforrást látnak elsősorban benne. Van benne annyi igazság, hogy megkönnyíti az eurós forrá­sokhoz való hozzájutást. A lengyelek és a svédek abban lát­ják az előnyt, hogy növekszik ezáltal a turizmus, és ezzel együtt növekszik a bevételük. Európában a legutóbbi - 2001-es - felmérés szerint nagyjából 130 nemzeti park csatlakozhatna a rendszerhez. Magyarországon is több vé­dett terület csatlakozhatna. Erről éppen a napokban lesz Mohácson egy nemzetközi konferencia, ahová több magyar nemzeti parkot is meghívtunk. - MINT NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL BÍRÓ EMBERT KÉRDEZEM, MI­LYENNEK LÁTJA A MAGYAR KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETVÉDŐK PRESZTÍZSÉT? - A környezetvédelem elfogadottsága, úgy látom, egyre inkább növekszik, és az emberek egyre fontosabbnak érzik. Ez az alulról jövő civil állapot. Kormányzati szinten még mindig rossz az elfogadottsága. Ha a költségvetésben visz­­szafogás van, az fokozottan érinti a környezet- és termé­szetvédelmet. Ma Magyarországon nem igazán van olyan párt, amely felvállalná - nem csak választási programként - egy konkrét környezetvédelmi terv végrehajtását. A „zöld” pártok nem megoldások. Minden pártnak kellene lenni olyan környezetvédelmi programjának, amelyet hitelesen meg tud valósítani. Vannak viszont nagyon komoly szakem­bereink, de megbecsülésük nem igazán megfelelő. Aki mégis vállalja, az elsősorban hitből, meggyőződésből te­szi. HELLER Környezetvédelmi cégek, vállalkozások a megyében, a teljesség igénye nélkül Büchl Hungária Környezet- Rekultív Kft. védelmi Szolgáltató Kft. Mosonmagyaróvár, Barát-Győr, Csörgőfa sor 8.­ság út 5. Nemzetközi ipari park ADL Környezetvédelmi Kft. Biopetrol Környezettechni- Gönyü, Kossuth Lajos út kai Kft. 148. Győr, Budai út 2-6. Rravit Kft. Győri Kommunális Szolgál- Abda, Radnóti-Ktp. 18/1. tató Kft. Florasca Környezetgazdás-Győr, Kálvária u. 4-10. Kodási Vállalat Eioxa Bt. Sopron, Kossuth Lajos út Győr, Mészáros Lőrinc u. 45. 10. Környezetvédelmi Szervező Skorpió Mérnöki Iroda és Szolgáltató Bt. Győr, Örkény út 13. Sopron, Bástya út 73. A. S. A. - Kertics Kft. Vidra Környezetgazdálka-Győr, Serfőződombi-dűlő 3. Mási Kft. Öko-Raab Kft. Győr, Bálint Mihály u. Győr, Búzakalász út 33. 100. V+K Víz- és Környezetgaz- Öko-Nett Bt. Mérnökiroda­dálkodási Kft. Győr, Tihanyi Árpád út 31. Győr, Czuczor Gergely u. 13/0 Legyen presztízs a környezetvédelem! A Pénz Beszél melléklet eb­ben a számában arra vál­lalkozott, hogy kicsit rész­letesebben mutasson be néhány, a megyénkben működő környezetvédelem­mel aktívabban foglalkozó céget, vállalkozást, szerve­zetet. Jó okunk van erre. Egyrészt a környezetvédelem égető kér­déseire együtt sokkal köny­­nyebb megtalálni a válaszo­kat, főleg úgy, ha ismerjük is azokat, akik ezen a területen dolgoznak. Másrészt pedig az, hogy bemutassuk, milyen sok­színű az a paletta, ahol a ma­napság egyre többet emlege­tett dologgal kapcsolatban gondolkodó emberekre, józa­nul mérlegelő cégvezetőkre le­het találni. Harmadrészt azt is szeret­nénk elősegíteni, hogy azok a vállalkozások, amelyek még nem döntötték el, hogy a Kis­alföldi Presztízs Díj melyik ka­tegóriájában induljanak, bát­rabban válasszák majd a vél­hetően idén is meghirdetésre kerülő környezetvédelmit. Felelősek vagyunk a környe­zetünkért, azért, hogy mit ho­gyan teszünk vele. Szeretnénk, ha a munkájukban példaér­tékű cégek megmutathatnák magukat, bizonyítva, hogy kotlás és a profit, vagy az nem egymástól idegen fogú- egészséges munkahely és a lom például a hulladékgazdás- szennyező anyagok kezelése. Amennyiben a Kisalföldi Presztízs Díjjal kapcsolatban kérdése lenne, kérjük, szeptember elseje után hívja a 96/504-445-ös telefonszámot. A díj kategóriáiról, különösen a környezetvédelemről várjuk véleményüket: penzbeszel@kisalfold.hu! Rajtunk is múlik, hogy a gyárak füstje meddig festi feketére az eget! (képünk illusztráció) Zajvédelem magas fokon A környezetvédelem az utóbbi években fejlődő „iparággá” vált. Egyre többen vállalkoz­nak e nem éppen könnyű te­rületen.­­ Vajon mi készteti arra, hogy nemcsak magán­emberként, hanem üzleti vál­lalkozásként is részt vállaljon a civilizációs ártalmak csök­kentéséből, az emberi környe­zet megóvásából? - Elsősorban kell hozzá kör­nyezettudatos szemlélet és kell egy ambiciózus ember, akit nem elégít ki a rendszer­­váltás után fejlődésnek indult, majd visszarendeződött ál­lamigazgatás. Gépészmérnöki végzettséggel, energetikus­ként kezdtem, majd követke­zett a hatósági vonal, köztiszt­viselőként a környezetvéde­lemnél, és szép lassan kiala­kult bennem ez a szemlélet. Hogy mi késztetett erre a vál­lalkozásra? Hisszük, hogy a vi­lág környezetvédelem nélkül a vesztébe rohanna, ezért tenni kell valamit. Ezt a szakmát nem a gyorsan meggazdagod­ni vágyók választják, hanem Moldova György mozdonyfüs­tös megfogalmazásával „a megszállottak”. Ebből nem le­het meggazdagodni. Hiszünk a környezetvédelemben. Most, hogy vállalkozó vagyok, a kapacitásaink ígéretesen le vannak kötve, érezzük, hogy hasznosak vagyunk - mondja Néder Gábor, a SkorpioCAD Kft. cégvezetője, aki Erdélyi Emma ügyvezetővel 1997-ben alapította a speciális akuszti­kai ismereteket igénylő, zajvé­delmi szakterületre irányuló munka- és környezetvédelmi szakértőirodát. - Megbízása­ink szezonálisan ingadoznak, néha uborkaszezon van, más­kor pedig dömping. A piac pa­rancsol, mi minden megbí­zónknak egyforma rugalmas­sággal nyújtjuk zajvédelmi szolgáltatásainkat, politikai hovatartozás nélkül. Mivel speciális szakterülettel foglal­kozunk, az egész országból ke­resnek bennünket. A zajvéde­lem terén szerzett ismeretein­ket a munkavédelem területén is igyekszünk hasznosítani. - Változott-e valamit a szem­lélet május elseje óta? - Nagyot változott a cégek szemlélete, de nem konkrét időponthoz köthetően. Az EU-s megfelelés egy hosszú folyamat, ami kezdődött a mi­nőségbiztosítási rendszerek kiépülésével, és folytatódott a telepengedélyezési eljárások­kal. A vállalatok zöme persze csak annyit hajlandó költeni a környezetvédelemre, ameny­­nyit muszáj, ebben nagy sze­repük van a hatóságoknak is. Ez az eljárási folyamat átvi­lágította a vállalkozásokat. Ma már egyre többen felvállalják a környezettudatos értékeket. Odafigyelnek a hulladékokra, szennyvízre, emisszióra és a zajra. - Milyen presztízse van en­nek a munkának? - Azt tapasztaljuk, hogy né­hány évvel ezelőtt még ke­ményen kellett az előírások­nak érvényt szerezni, ma már megszokottá vált. Az ideköl­töző multinacionális cégek megjelenése is hozott válto­zást, hiszen ők hozták ma­gukkal a szemléletet. Odafi­gyelnek arra, hogy mindaz, amit a hatóságok megköve­telnek, az rendben legyen ná­luk. Napjainkra eljutottunk odáig, hogy már a magyar vál­lalkozások is ezt teszik. Ma az ISO minőségtanúsítási rend­szerek bevezetése alapköve­telmény, s ez is a környezet­­tudatos szemléletet erősíti. Mi is kialakítottuk saját minőség­­biztosítási rendszerünket, és akkreditáltattuk a zajvizsgáló laboratóriumot. A környezet­­védelem presztízse egyértel­műen növekvő. HELLER LÁSZLÓ Zajos munkavégzés. (képünk illusztráció)

Next