Kisalföld, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

Hétfő, 2005. augusztus 1. Röviden Éjszakára várták a kilépőket A hegyeshalmi határállomá­son tegnap este lapzártánk előtt még folyamatos volt a forga­lom, várakozni nem kellett. Csak éjszakára vártak kisebb tu­multust a Forma-1-ről érkező szurkolók miatt. Fogadásukra az osztrák határőrök minden sá­vot megnyitottak. Nem alakult ki torlódás tegnap a soproni és a kópházi határátkelő­­helyen sem. A soproni Bécsi úti ki­lépőnél az esti órákban folyamatos volt a forgalom. Az átlagosnál ugyan többen lépték át a határt, de két sáv elegendő volt, hogy az autósoknak ne kelljen várakozni­uk. Hasonló volt a helyzet Kóphá­­zán is. Mint megtudtuk, dinami­kusan nőtt a kiutazók száma, de itt is folyamatos volt a határátlépés. Panel Plusz Ez év augusztus elsejétől fogad­ják a kereskedelmi bankok a kor­mány Sikeres Magyarországért Pa­nel Plusz Hitelprogramjára a hitel­­kérelmeket. A programban 20 milliárd forint keretösszeg áll ren­delkezésre 15 éves futamidejű ked­vezményes hitel folyósítására a ko­rábban már meghirdetett Pa­nel-programban részt vevő önkor­mányzatok, lakóközösségek, lakók önrészének biztosításához. KISALFÖLD Terápia: A betegek igénylik az őszinteséget a kegyes hazugságok helyett Félelmet legyőző nehéz beszélgetések Fontos, hogy az orvos őszintén beszéljen betegével, pszi­chés vezetéssel segítse át a kemoterápiás vagy sugárkeze­léseken. Dr. Herodek Gabriella onkoradiológus főorvos szerint „a bizonytalanság sokkal nehezebb az emberek számára, mint tudni a betegség valódi természetét". A közelmúltban az orvosok számára hasznos könyv jelent meg Németországban: A nehéz beszél­getés. Szerzője abban próbál segíteni kollégáinak, miként kell emberségesen közölni a betegekkel a döntő diagnózisokat. Dr. Herodek Gabriellának, a megyei kórház onkoradiológus főorvosának számos „nehéz beszélgetésében volt már része.­­ Mindenféle daganatos betegség kiindulása, ki­új­ulása valamilyen pszichés teher — az utolsó csepp a pohárban — következménye. Ezért tartom fontosnak a pszichés vezetést. Ha a beteg megtudja, mi a baj, azt részben kétségbeesés követi, majd, vagy ezzel együtt megnyugvás is, abból a rettenetes feszültségből, ami például a kivizsgálások alatt felgyülemlik. Meggyőző­désem, hogy a bizonytalanság sokkal nehezebb, mint tudni a betegség valódi természetét - vélekedett a Kis­alföld érdeklődésére Herodek doktornő, aki szerint ahhoz, hogy az onkológiai kezelések eredményesek legyenek, a beteg akarata is kell. Kell az, hogy meg­változtassa környezetét, viszonyát saját helyzetéhez. Ha számára nyűg a kezelés, a kórházba járás, akkor minden marad a régiben, vagy éppen romlani fog. — Hála isten, nagyon sok olyan betegemet tud­nám említeni, akik a kezelések hatására szinte új éle­tet kezdtek. Vagyis rádöbbentek: nem az fontos, amit addig annak tartottak. Aki ilyen változáson vé­gig tud menni, annak - természetesen, ha nincsenek áttétei - nagyon jó esélye van a gyógyulásra. Dr. Herodek Gabriella tapasztalata szerint a be­tegek igénylik az őszinteséget, csak az nem mindegy az orvos számára, hogy a „döntő diagnózist” milyen körülmények között kell vagy lehet közölnie.­­ Ha úgy érkezik hozzám a beteg, hogy „majd az onkológus megmondja”, az szörnyű helyzet, „hóhér­nak” érzem magam és inkább kérdezni szoktam, hogy kiderüljön, mit tud, mit mondtak el neki a be­tegségéről. Szerencsére legtöbb esetben a páciens sok mindent tud, de a tudatalattijából azt a szót, hogy rosszindulatú daganat, nem akarja előhozni. Ilyenkor - ha nem az elején kell kezdenem - sokkal könnyebb. Csak összegzem-rendszerezem a beteg információit. Arra is szoktam biztatni őket, ha otthon valami kér­dés merül fel bennük, ha valami a sok-sok rájuk zú­dult mondatból nem volt érthető, jegyezzék fel és a következő találkozásunkkor megbeszéljük. Sokszor előfordult, hogy láttam a betegen, valami megváltozott az állapotában. Nem kell sok, csak pár kérdés és rögtön „kibukik” belőle a gond. Ha az illető érzi, hogy tényleg vele vagyok és már a rezdüléseiből is érzékelem a gondjait, akkor megnyílik és elmondja. Ezzel önmagának és nekem is segít. Meghallgatom, és visszakérdezve vele mondatom ki a megoldást vagy azokat a lehetőségeket, amelyek a megoldás felé vihet­nek. Ezek gyakorlati megvalósításában sokat segítet­tek pszichoterápiás tanulmányaim. Arra a kérdésre, hogy miként tudja hordozni vagy rendezni magában a „nehéz beszélgetések”-et, miként tudja eloldani magából a betegeket, dr. Herodek Gabriella így válaszolt: — Rengeteg olyan nevet és ar­cot tudok felidézni, akik kedvesek voltak számomra, de elmentek és nagyon nehezen viseltem távozásukat. Ha ránézek otthon az egyik abroszra, a kristályvázára vagy a szobafenyőnkre, akkor rájuk gondolok, így mégis itt maradtak, itt élnek velem a tőlük kapón tár­gyakban. A lelkemben, a szívemben. Azon a polcon, ahová tizennyolc év után csak rakosgattam az esete­ket. Hála isten azt is megtanultam, hogy néha be kell csukni annak a szekrénynek az ajtaját, ahol az a polc van, de bizony előfordult már, hogy kinyílt magátóL Gu­lch Csaba FOTÓIllUSZTRÁCIÓ:KISALFÖLD.ARCHÍVUM A bizonytalanság rosszabb, mint tudni a beteg­ség valódi természetét. Edler Bucka-Lassen, a könyv szerzője általános és családorvos Dániában. Egy vele készült Spiegel-in­­terjúban úgy nyilatkozott: igaz, hogy az igazságot mondjuk, nem jelenti azt, hogy mindent elmon­dunk, ami igaz De azt igen, hogy minden, amit mondunk, igaz Nem lehetnek kegyes hazugságok, akkor sem, ha azt a hozzátartozók sokszor kérik az orvostól. »Nem akarjuk megfosztani a reménytől«. Valójában ez azt jelenti, hogy a család fél beszélgetni a beteggel a betegégéről. ” Enyhülés: Tegnap már hét fokkal hűvösebb volt, az emberek fellélegeztek Háromszoros forgalom a strandokon Ahogy a meteorológusok ígérték, hét fokkal hűlt le a levegő tegnapra. A strandok tömve voltak, a fagyizóknak viszont ellentmondásos módon éppen ez az időszak kedvez a legkevésbé. Talán ez az ideális nyári idő: Győrött például huszonnyolc fok volt tegnap a csúcshőmérséklet. A harmincöt fokos kánikula után az emberek fellélegeztek, a rosszullé­­tek száma nemhogy több, de még kevesebb is volt, mint egy átlagos napon. Ennek nyilván az az oka, hogy a csütörtöki tömeges rosz­­szullét után a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők behúzód­tak otthonukba és ha csak tehet­ték, folyatták a csapvizet. A sörözők teraszain és a szórakozó­helyeken esténként telt ház van, napközben viszont jóval az átlagos alá esik a forgalom a hőség miatt. Ellentmondásos, hogy a fagylal­­tosoknak sem kedvez ez az idő. Ke­lemen György fagylaltkészítő szerint mire a nyári szezon beköszöntött, körülbelül 30—40 százalékkal épp­hogy visszaesett a forgalom, ugyanúgy, mint eddig minden nyáron. Míg tavasszal sokszor tíz­méteres sor áll a Dunakapu téren, addig ilyenkor csak hatan-heten várnak egyszerre az ablaknál. A visszaesés oka: az emberek most vették ki a szabadságukat, külföld­re vagy a Balatonra mennek, most pedig még a Forma-1 is sok vásár­lót vett el a fagylaltosoktól. A strandokon viszont két kézzel számolhatják a bevételt: a győri él­ményfürdőben a megszokott for­galom háromszorosát könyvelhet­ték el a hétvégén. Szombaton 4600-an vettek jegyet, s furcsamód nem kizárólag a szabadtéri strand miatt, a fürdő és a kinti medencék között fele-fele arányban oszlott meg a forgalom. Itt egyedül a sza­unák számítanak ilyen időben mostohának: míg télen 150-200 vendég vesz jegyet egy nap, szom­baton csak negyvenen akarták igénybe venni a szolgáltatást. Nem is csoda, hiszen ki az­t gondolnánk­­, aki ilyenkor tovább kíván főni a melegben? És mégis akadnak ilye­nek, a harmincöt fokos infraszau­­nát tegnap délután egy veszprémi pár használta. Amíg mi arról áb­rándozunk, hogy milyen jó volna most a Balatonnál, addig Szekeres Anna és Dubics Mátyás a tó mellől utaztak ide a szauna kedvéért. - Sajnos ilyen fejlett fürdő- és szaunalehetőség nincs Veszprém körül, van, hogy hetente eljövünk Győrbe. Érthető a kérdés, hogy miért pont ilyenkor vágyunk a melegbe, de aki gyakran szauná­­zik, az megérti ezt - mondja Sze­keres Anna, akinek a harmincöt fok már csak azért sem jelenthet kihívást, mert pénteken odakint volt ugyanennyi. L. B. SZAUNÁBAN: Szekeres Annának és Dubics Mátyásnak a teg­napi huszonnyolc fok nem volt elég meleg. FOTÓK BERTLEFF ANDRÁS NEKIK MINDEGY: Böhm Boglárka és Barnabás bármikor elfo­gadja a fagyit. Világszerte probléma a pollen és az allergia Folytatás az 1. oldalról. „Sok az allergiás, de nem csak a parlagfűre. Államilag sok pénzt különítenek el az erdők, a termé­szet, a városon belüli ligetek gon­dozására. A parlagfüvet irtani nem kötelező. A legismertebb pollenal­lergia elleni gyógyszereknek, ami­ket Magyarországon is szednek az emberek, itt 1 dollár/tabletta az ára. A biztosítók nem fizetik a be­szerzési költségét, még akkor sem, ha orvos írja fel.” Péter, USA, Ohio „Nagyvárosban nincs parlagfű, az egyszer biztos, de még fa sem sok. Legalábbis ami Manhattant illeti.” Szabolcs, USA „Houstonban rendszeresen nyírják a füvet mindenhol. A csa­ládi házak, az irodaházak előtti ré­szeket a tulajdonosoknak kell kar­bantartani. Az útszéleken és a par­kokban ezt a város teszi. Mindenki igyekszik környezetét szépen rend­ben tartani és nagyon szi­gorúan veszik ezt. Egész iparág alakult ki erre. A város nem engedi meg, hogy a parlagfű elterjedjen.” Maxcy, USA „Nekem a parlagfű sosem oko­zott gondot. A saskatchewani vi­dék szépen megművelt táj. Kana­da éléskamrája. Rengeteg búzát termesztenek nagyipari módon, ráadásul hibrideket, amelyek nem engedik a gazt elterjedni. Erős vegyszereket használnak gyomir­táshoz, nem is láttam gazt sosem utazásaim során.” Tamás, Kanada „Japánban parlagfű helyett van más. A japánfenyő február, márci­us táján keseríti meg milliók életét. A tavalyi hosszú meleg nyár miatt idén tavasszal több száz­szorosa volt a pollentarta­lom a megszokottnak. Egyes helyeken a tűzoltó­kat riasztották, mert azt hitték, hogy az erdő ég, pedig csak az erdő feletti virágpor­tömeget nézték füstnek. Arról nem tudok, hogy kötelező lenne az allergiát okozó növény irtása. A gyógyszergyáraknak nagyon is jö­vedelmező biznisz az allergia a vény nélküli szerek eladása révén. Kilenc év tokiói lét után idénre már én is allergiás lettem. Errefelé megszokott a por- és pollenvédő fehér maszk az utcán is, az, amit Magyarországon a műtősök visel­nek.” István, Japán „Olaszországban a parlagfű (ambrosia) leginkább Lombardia tartományban, Milánó, Varese környékén és Piemonte tarto­mányban, Torinónál terjedt el. Az önkormányzatok írják elő, mikor kell kaszálni a tulajdonosoknak. Legalább háromszor, június és jú­lius harmadik, augusztus második dekádjában. Ha nem tisztították meg a parlagfüves területeket, 100-450 euró bírságot szabhat ki az önkormányzat.” Anikó, Olaszország Összeállította: Rimányi Zita Az allergiát az EU népbetegégnek minősítette. A világon mindenhol egyre gyakoribb a globális allergia szindróma, mikor a túlzott érzé­kenységet kiváltó anyag több szerven is elváltozásokat okoz Az allergiás betegégek valószínűleg a következő évtizedek legnagyobb társada­lom-egészségügyi kihívását jelentik. www.kisalfold.hu Aktuális 3 Roncsautók: bezárul a kiskapu A remények szerint a roncsautók környezetbarát kezelését nehezítő jogszabályi kiskapu szeptemberben bezárul. Rakics Róbert, a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jogszabályi kiskaput jelentő belügyminisztériumi rendelet módosításá­val úgy változnak meg az előírások, hogy az autók nyilvántartásból és forgalomból való végleges kivonásánál az autóbontót nem lehet meg­úszni egy saját tárolást igazoló nyilatkozattal. A hatóságok majd csak a bontási igazolást felmutató autótulajdonosok járművét vonják ki a for­galomból véglegesen — mutatott rá a helyettes államtitkár. líiMMiJÁM Tekintettel a hőségre (ebben a hónapban ill. amíg a készlet tart) az ISOLA BAROS bitumenzsindelyt bruttó 1275,- Ft/m2, a 10 cm vastag NOBASIL M30 kőzetgyapot hőszigetelést bruttó 590, - Ft/m2 áron jegeljük minden építkezőnek! m : GYŐR, Külső Veszprémi u.17. m­i***té tel: 96/314-314, 96/525-075 -lsor tetűcentrum

Next