Kisalföld, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-01 / 178. szám
Hétfő, 2005. augusztus 1. Röviden Éjszakára várták a kilépőket A hegyeshalmi határállomáson tegnap este lapzártánk előtt még folyamatos volt a forgalom, várakozni nem kellett. Csak éjszakára vártak kisebb tumultust a Forma-1-ről érkező szurkolók miatt. Fogadásukra az osztrák határőrök minden sávot megnyitottak. Nem alakult ki torlódás tegnap a soproni és a kópházi határátkelőhelyen sem. A soproni Bécsi úti kilépőnél az esti órákban folyamatos volt a forgalom. Az átlagosnál ugyan többen lépték át a határt, de két sáv elegendő volt, hogy az autósoknak ne kelljen várakozniuk. Hasonló volt a helyzet Kópházán is. Mint megtudtuk, dinamikusan nőtt a kiutazók száma, de itt is folyamatos volt a határátlépés. Panel Plusz Ez év augusztus elsejétől fogadják a kereskedelmi bankok a kormány Sikeres Magyarországért Panel Plusz Hitelprogramjára a hitelkérelmeket. A programban 20 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre 15 éves futamidejű kedvezményes hitel folyósítására a korábban már meghirdetett Panel-programban részt vevő önkormányzatok, lakóközösségek, lakók önrészének biztosításához. KISALFÖLD Terápia: A betegek igénylik az őszinteséget a kegyes hazugságok helyett Félelmet legyőző nehéz beszélgetések Fontos, hogy az orvos őszintén beszéljen betegével, pszichés vezetéssel segítse át a kemoterápiás vagy sugárkezeléseken. Dr. Herodek Gabriella onkoradiológus főorvos szerint „a bizonytalanság sokkal nehezebb az emberek számára, mint tudni a betegség valódi természetét". A közelmúltban az orvosok számára hasznos könyv jelent meg Németországban: A nehéz beszélgetés. Szerzője abban próbál segíteni kollégáinak, miként kell emberségesen közölni a betegekkel a döntő diagnózisokat. Dr. Herodek Gabriellának, a megyei kórház onkoradiológus főorvosának számos „nehéz beszélgetésében volt már része. Mindenféle daganatos betegség kiindulása, kiújulása valamilyen pszichés teher — az utolsó csepp a pohárban — következménye. Ezért tartom fontosnak a pszichés vezetést. Ha a beteg megtudja, mi a baj, azt részben kétségbeesés követi, majd, vagy ezzel együtt megnyugvás is, abból a rettenetes feszültségből, ami például a kivizsgálások alatt felgyülemlik. Meggyőződésem, hogy a bizonytalanság sokkal nehezebb, mint tudni a betegség valódi természetét - vélekedett a Kisalföld érdeklődésére Herodek doktornő, aki szerint ahhoz, hogy az onkológiai kezelések eredményesek legyenek, a beteg akarata is kell. Kell az, hogy megváltoztassa környezetét, viszonyát saját helyzetéhez. Ha számára nyűg a kezelés, a kórházba járás, akkor minden marad a régiben, vagy éppen romlani fog. — Hála isten, nagyon sok olyan betegemet tudnám említeni, akik a kezelések hatására szinte új életet kezdtek. Vagyis rádöbbentek: nem az fontos, amit addig annak tartottak. Aki ilyen változáson végig tud menni, annak - természetesen, ha nincsenek áttétei - nagyon jó esélye van a gyógyulásra. Dr. Herodek Gabriella tapasztalata szerint a betegek igénylik az őszinteséget, csak az nem mindegy az orvos számára, hogy a „döntő diagnózist” milyen körülmények között kell vagy lehet közölnie. Ha úgy érkezik hozzám a beteg, hogy „majd az onkológus megmondja”, az szörnyű helyzet, „hóhérnak” érzem magam és inkább kérdezni szoktam, hogy kiderüljön, mit tud, mit mondtak el neki a betegségéről. Szerencsére legtöbb esetben a páciens sok mindent tud, de a tudatalattijából azt a szót, hogy rosszindulatú daganat, nem akarja előhozni. Ilyenkor - ha nem az elején kell kezdenem - sokkal könnyebb. Csak összegzem-rendszerezem a beteg információit. Arra is szoktam biztatni őket, ha otthon valami kérdés merül fel bennük, ha valami a sok-sok rájuk zúdult mondatból nem volt érthető, jegyezzék fel és a következő találkozásunkkor megbeszéljük. Sokszor előfordult, hogy láttam a betegen, valami megváltozott az állapotában. Nem kell sok, csak pár kérdés és rögtön „kibukik” belőle a gond. Ha az illető érzi, hogy tényleg vele vagyok és már a rezdüléseiből is érzékelem a gondjait, akkor megnyílik és elmondja. Ezzel önmagának és nekem is segít. Meghallgatom, és visszakérdezve vele mondatom ki a megoldást vagy azokat a lehetőségeket, amelyek a megoldás felé vihetnek. Ezek gyakorlati megvalósításában sokat segítettek pszichoterápiás tanulmányaim. Arra a kérdésre, hogy miként tudja hordozni vagy rendezni magában a „nehéz beszélgetések”-et, miként tudja eloldani magából a betegeket, dr. Herodek Gabriella így válaszolt: — Rengeteg olyan nevet és arcot tudok felidézni, akik kedvesek voltak számomra, de elmentek és nagyon nehezen viseltem távozásukat. Ha ránézek otthon az egyik abroszra, a kristályvázára vagy a szobafenyőnkre, akkor rájuk gondolok, így mégis itt maradtak, itt élnek velem a tőlük kapón tárgyakban. A lelkemben, a szívemben. Azon a polcon, ahová tizennyolc év után csak rakosgattam az eseteket. Hála isten azt is megtanultam, hogy néha be kell csukni annak a szekrénynek az ajtaját, ahol az a polc van, de bizony előfordult már, hogy kinyílt magátóL Gulch Csaba FOTÓIllUSZTRÁCIÓ:KISALFÖLD.ARCHÍVUM A bizonytalanság rosszabb, mint tudni a betegség valódi természetét. Edler Bucka-Lassen, a könyv szerzője általános és családorvos Dániában. Egy vele készült Spiegel-interjúban úgy nyilatkozott: igaz, hogy az igazságot mondjuk, nem jelenti azt, hogy mindent elmondunk, ami igaz De azt igen, hogy minden, amit mondunk, igaz Nem lehetnek kegyes hazugságok, akkor sem, ha azt a hozzátartozók sokszor kérik az orvostól. »Nem akarjuk megfosztani a reménytől«. Valójában ez azt jelenti, hogy a család fél beszélgetni a beteggel a betegégéről. ” Enyhülés: Tegnap már hét fokkal hűvösebb volt, az emberek fellélegeztek Háromszoros forgalom a strandokon Ahogy a meteorológusok ígérték, hét fokkal hűlt le a levegő tegnapra. A strandok tömve voltak, a fagyizóknak viszont ellentmondásos módon éppen ez az időszak kedvez a legkevésbé. Talán ez az ideális nyári idő: Győrött például huszonnyolc fok volt tegnap a csúcshőmérséklet. A harmincöt fokos kánikula után az emberek fellélegeztek, a rosszullétek száma nemhogy több, de még kevesebb is volt, mint egy átlagos napon. Ennek nyilván az az oka, hogy a csütörtöki tömeges roszszullét után a szív- és érrendszeri problémákkal küzdők behúzódtak otthonukba és ha csak tehették, folyatták a csapvizet. A sörözők teraszain és a szórakozóhelyeken esténként telt ház van, napközben viszont jóval az átlagos alá esik a forgalom a hőség miatt. Ellentmondásos, hogy a fagylaltosoknak sem kedvez ez az idő. Kelemen György fagylaltkészítő szerint mire a nyári szezon beköszöntött, körülbelül 30—40 százalékkal épphogy visszaesett a forgalom, ugyanúgy, mint eddig minden nyáron. Míg tavasszal sokszor tízméteres sor áll a Dunakapu téren, addig ilyenkor csak hatan-heten várnak egyszerre az ablaknál. A visszaesés oka: az emberek most vették ki a szabadságukat, külföldre vagy a Balatonra mennek, most pedig még a Forma-1 is sok vásárlót vett el a fagylaltosoktól. A strandokon viszont két kézzel számolhatják a bevételt: a győri élményfürdőben a megszokott forgalom háromszorosát könyvelhették el a hétvégén. Szombaton 4600-an vettek jegyet, s furcsamód nem kizárólag a szabadtéri strand miatt, a fürdő és a kinti medencék között fele-fele arányban oszlott meg a forgalom. Itt egyedül a szaunák számítanak ilyen időben mostohának: míg télen 150-200 vendég vesz jegyet egy nap, szombaton csak negyvenen akarták igénybe venni a szolgáltatást. Nem is csoda, hiszen ki azt gondolnánk, aki ilyenkor tovább kíván főni a melegben? És mégis akadnak ilyenek, a harmincöt fokos infraszaunát tegnap délután egy veszprémi pár használta. Amíg mi arról ábrándozunk, hogy milyen jó volna most a Balatonnál, addig Szekeres Anna és Dubics Mátyás a tó mellől utaztak ide a szauna kedvéért. - Sajnos ilyen fejlett fürdő- és szaunalehetőség nincs Veszprém körül, van, hogy hetente eljövünk Győrbe. Érthető a kérdés, hogy miért pont ilyenkor vágyunk a melegbe, de aki gyakran szaunázik, az megérti ezt - mondja Szekeres Anna, akinek a harmincöt fok már csak azért sem jelenthet kihívást, mert pénteken odakint volt ugyanennyi. L. B. SZAUNÁBAN: Szekeres Annának és Dubics Mátyásnak a tegnapi huszonnyolc fok nem volt elég meleg. FOTÓK BERTLEFF ANDRÁS NEKIK MINDEGY: Böhm Boglárka és Barnabás bármikor elfogadja a fagyit. Világszerte probléma a pollen és az allergia Folytatás az 1. oldalról. „Sok az allergiás, de nem csak a parlagfűre. Államilag sok pénzt különítenek el az erdők, a természet, a városon belüli ligetek gondozására. A parlagfüvet irtani nem kötelező. A legismertebb pollenallergia elleni gyógyszereknek, amiket Magyarországon is szednek az emberek, itt 1 dollár/tabletta az ára. A biztosítók nem fizetik a beszerzési költségét, még akkor sem, ha orvos írja fel.” Péter, USA, Ohio „Nagyvárosban nincs parlagfű, az egyszer biztos, de még fa sem sok. Legalábbis ami Manhattant illeti.” Szabolcs, USA „Houstonban rendszeresen nyírják a füvet mindenhol. A családi házak, az irodaházak előtti részeket a tulajdonosoknak kell karbantartani. Az útszéleken és a parkokban ezt a város teszi. Mindenki igyekszik környezetét szépen rendben tartani és nagyon szigorúan veszik ezt. Egész iparág alakult ki erre. A város nem engedi meg, hogy a parlagfű elterjedjen.” Maxcy, USA „Nekem a parlagfű sosem okozott gondot. A saskatchewani vidék szépen megművelt táj. Kanada éléskamrája. Rengeteg búzát termesztenek nagyipari módon, ráadásul hibrideket, amelyek nem engedik a gazt elterjedni. Erős vegyszereket használnak gyomirtáshoz, nem is láttam gazt sosem utazásaim során.” Tamás, Kanada „Japánban parlagfű helyett van más. A japánfenyő február, március táján keseríti meg milliók életét. A tavalyi hosszú meleg nyár miatt idén tavasszal több százszorosa volt a pollentartalom a megszokottnak. Egyes helyeken a tűzoltókat riasztották, mert azt hitték, hogy az erdő ég, pedig csak az erdő feletti virágportömeget nézték füstnek. Arról nem tudok, hogy kötelező lenne az allergiát okozó növény irtása. A gyógyszergyáraknak nagyon is jövedelmező biznisz az allergia a vény nélküli szerek eladása révén. Kilenc év tokiói lét után idénre már én is allergiás lettem. Errefelé megszokott a por- és pollenvédő fehér maszk az utcán is, az, amit Magyarországon a műtősök viselnek.” István, Japán „Olaszországban a parlagfű (ambrosia) leginkább Lombardia tartományban, Milánó, Varese környékén és Piemonte tartományban, Torinónál terjedt el. Az önkormányzatok írják elő, mikor kell kaszálni a tulajdonosoknak. Legalább háromszor, június és július harmadik, augusztus második dekádjában. Ha nem tisztították meg a parlagfüves területeket, 100-450 euró bírságot szabhat ki az önkormányzat.” Anikó, Olaszország Összeállította: Rimányi Zita Az allergiát az EU népbetegégnek minősítette. A világon mindenhol egyre gyakoribb a globális allergia szindróma, mikor a túlzott érzékenységet kiváltó anyag több szerven is elváltozásokat okoz Az allergiás betegégek valószínűleg a következő évtizedek legnagyobb társadalom-egészségügyi kihívását jelentik. www.kisalfold.hu Aktuális 3 Roncsautók: bezárul a kiskapu A remények szerint a roncsautók környezetbarát kezelését nehezítő jogszabályi kiskapu szeptemberben bezárul. Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jogszabályi kiskaput jelentő belügyminisztériumi rendelet módosításával úgy változnak meg az előírások, hogy az autók nyilvántartásból és forgalomból való végleges kivonásánál az autóbontót nem lehet megúszni egy saját tárolást igazoló nyilatkozattal. A hatóságok majd csak a bontási igazolást felmutató autótulajdonosok járművét vonják ki a forgalomból véglegesen — mutatott rá a helyettes államtitkár. líiMMiJÁM Tekintettel a hőségre (ebben a hónapban ill. amíg a készlet tart) az ISOLA BAROS bitumenzsindelyt bruttó 1275,- Ft/m2, a 10 cm vastag NOBASIL M30 kőzetgyapot hőszigetelést bruttó 590, - Ft/m2 áron jegeljük minden építkezőnek! m : GYŐR, Külső Veszprémi u.17. mi***té tel: 96/314-314, 96/525-075 -lsor tetűcentrum