Kisalföld, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-02 / 256. szám
Szerda, 2005. november 2. Kettős halál a határátkelőn Folytatás az 1. oldalról. A szemtanúk elmondása alapján a személyautó az átkelőhöz érve először az Európai Unión kívülieknek fenntartott sávba sorolt, majd abból hirtelen kikanyarodva nagy sebességgel áttért egy akkor éppen használaton kívüli másik sávba. Az ellenőrző ponton átszáguldva áttörte a leengedett sorompót, nekiütközött a személyautó- és a buszsávokat elválasztó beton terelőelemeknek, a tengelye körül megpördült, majd felborult és neki csapódott a kerítésnek. Az ütközés erejére jellemző, hogy az autó hátsó futóműve teljesen kiszakadt a helyéről. Az autót vezető harminc év körüli román férfi a helyszínen életét vesztette. A kocsiban ülő két, szintén román állampolgárságú nő közül az egyiket súlyos sérülésekkel szállították a mentők a győri kórházba. A hasi és koponyasérüléseket szenvedett utason az éjszaka műtétet hajtottak végre, de életét végül nem tudták megmenteni. A másik hölgyutas kisebb karcolásokkal megúszta az ütközést. A rendőrség egyelőre vizsgálja a baleset körülményeit. Az már kiderült, hogy a három román állampolgár úti okmányai rendben voltak, így nem zárható ki, hogy a jármű műszaki hibája okozta a balesetet. Erre a műszaki szakértői vizsgálat fog fényt deríteni. A határátkelőn egyébként a baleset idején nem volt nagy a forgalom, az uniós sávban mindössze egy autó tartózkodott, talán ennek is köszönhető, hogy nem történt nagyobb tragédia. Méhes A. Kamarai állásfoglalás Győr régiós szerepéről A Győr régiós szerepéről kialakult vitában érdekelteket a megyei kereskedelmi és iparkamara ültette egy asztalhoz. A Beszéljük meg! fórumról október 7-i számunkban jelent meg cikk, most a témában kialakult kamarai állásfoglalást ismertetjük. A kamara, úgy is, mint a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének tagja, támogatja Győr versenyképességi pólusként való kijelölését. Üdvözli az októberi kamarai fórumon kialakult, megoldást kereső párbeszédet. Szükségesnek tartja a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Ügynökség állásfoglalásának módosítását és annak nyilvánosságra kerülését Győr versenyképességi pólusként való kijelöléséről. A kamara támogatja Győr hosszú távú elképzeléseit, kéri, hogy azokat a város a régió önkormányzataival tudassa. Győr versenyképességi pólusként kiemelése azért is fontos, meg a régiók közötti versenyben a nyugat-dunántúli régió fejlődése csak erős gazdasági, társadalmi és érdekérvényesítő képességgel rendelkező, versenyképességi pólusként szereplő város meghatározásával teremthető meg. A kamara szerint a régióban Győrön kívül nincs alkalmasabb város erre a címre, amely egyben szellemi műhely, vízi, légügyi, vas- és közúti csomópont, feldolgozóipari fellegvár, műemléki és kulturális központ. Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Ügynökség kutatásaival is mozdítsa elő a térségi célok összehangolását. A kamara pedig a jövőben is aktív résztvevője kíván maradni a régiós fejlesztéssel összefüggő vitáknak, a megoldási módozatok kidolgozásának. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Munkahelyi baleset: Megyénkben idén hatan haltak így meg A legveszélyesebb az építőipar Hazánkban évente mintegy 130-170 ember hal meg a munkahelyén. Győr-Moson-Sopron megyében idén október 15-ig hatan vesztették már így életüket, és öt súlyos, csonkolással járó baleset történt. A Munkaügyi Főfelügyelőség adatai szerint több mint 7 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma, viszont majdnem 30 emberrel több halt meg 2004-ben, mint azelőtt. Világszerte nem kevesebb mint ötezren vesztik naponta életüket ott, ahol dolgoznak - állítja az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO). A nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány szerint évente 2,2 millió embert ér ilyen tragédia. Magyarországon esztendőnként mintegy 130-170 ember halálozik el munkahelyén. A munkavégzéssel összefüggésben álló halálesetek több mint 80 százalékát olyan betegségek — rák, légúti megbetegedések, fertőzések — okozzák, amelyeket az egészséget károsító munkakörülményekre lehet visszavezetni. Magyarországon a regisztrált munkabalesetek száma csökken, de feltehetően a balesetek felét, sőt, egyes becslések szerint háromnegyedét titokban tartják. Itthon a legtöbb súlyos baleset az építőiparban történik, ahol kiugróan sok a halálos szerencsétlenség. Ezt követi a földi szállítmányozás, a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás. Surányiné Patch Katalin, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség igazgatója a Kisalföld érdeklődésére elmondta: idén október 15-ig megyénkben hatan vesztették életüket munkahelyükön, mindannyian építkezés közepette, valamint öt súlyos, csonkolással járó baleset is történt. Tavaly ugyanezen időszakban a halálos balesetek száma öt volt, a csonkolásosoké három. Az igazgatótól megtudtuk: kilenc ellenőrük 9 és fél hónap alatt 1290 munkáltatót látogatott meg, ami nagyon nagy szám. A leggyakoribb szabálytalanságok közé tartozik az egyéni védőeszközök használatának hiánya vagy mellőzése, a védőberendezések hiánya, a le- és beesés elleni védelem biztosításának elmaradása, illetve nagyon sok veszélyes berendezési vizsgálat nélkül üzemeltek be. A munkáltatók nem veszik elég komolyan a védekezést, amit az is mutat, hogy idén már 74 millió forint összértékű bírságot szabtak ki az ellenőrök, míg a tavalyi év hasonló időszakában ez csak 48 millió forint volt. V. M. Önnek mi a véleménye? Írja meg SMS-ben! Kisalföld SMS: 0/3030-449 Ötméteres gödörbe zuhant, gerincét törte Folytatás az 1. oldalról. - A helyszíni nyomok alapján megállapítható: a munkaterület ki volt világítva, és piros-fehér színű falécekkel, valamint szalaggal körbekerítették - mondta el a Kisalföldnek Hajdú Mariann rendőr zászlós, a Soproni Rendőrkapitányság ügyeletese. Tábla is figyelmeztetett a balesetveszélyre. A szemtanúk elmondása alapján a férfi ittas lehetett, de ennek tényét, illetve pontos mértékét a boncolás után lehet megállapítani. A felelősség tisztázására államigazgatási eljárás indult, az idegenkezűség kizárható. Mindezzel együtt a Selmeci utca-Vitnyédi utca sarkán lévő árok elkerítését azóta megerősítették: két markológép és vaselemek állják útját az arra járónak. Az építkezés közvetlen környezetében azonban továbbra is folyamatos volt a gyalogosközlekedés. Sopronban legutóbb csaknem egy évvel ezelőtt, tavaly december 9-én történt hasonló baleset. Ekkor egy Baross utcai építkezésnél zuhant kétméteres árokba egy ott dolgozó férfi. A munkatársai értesítették a mentőket és a tűzoltókat, akik a testet kiemelve már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az illető szintén baleset áldozata lett. H. L. A munkaterület elkerítését a baleset óta megerősítették. FOTÓ: H. L Cégek, magánszemélyek: A nagy értékű beszerzések 15 százalékát adakozók fedezték a megyei kórházban Szívesen fogadnak a gyógyító intézmények minden adományt A Kisalföld által megkérdezett megyei kórházak mindegyikének van egy vagy több alapítványa, amelyen keresztül a betegek hozzájárulhatnak az intézet működtetési költségeihez, fejlesztéseihez. Az adományozók évente százmilliókat injekcióznak a hazai egészségügybe. Kényszerű intézkedések a gazdasági egyensúly érdekében, rendkívüli fizikai és szellemi teher, elöregedett műszer- és géppark, százmilliós, milliárdos tartozások - néhány jellemző idézet azokból a cikkekből, amelyek az elmúlt évben a megyei kórházakról jelentek meg a Kisalföldben. A magyar egészségügy kilátástalan helyzetét magyarázni lehet, megérteni nehéz. Azok többsége, akik betegként nyernek bepillantást egy kórházba vagy hozzátartozóként hozzák-viszik a szükséges gyógyszereket, a hazai kosztot, nem próbálkoznak egyikkel sem. Inkább adakoznak, adnak, amit tudnak. Az adományozásról Győrben, Sopronban, Csornán és Kapuváron készült körképünk, melyből kiderül: a kórházak mindenütt szívesen veszik a segítséget. Leggyakrabban pénz - A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház nagy értékű tárgyieszköz-beszerzésének nem kevesebb mint 15 százalékát tették ki tavaly az adományok - érzékeltette az arányokat a Kisalföld kérésére Antretemé Kara Zsuzsa gazdasági igazgatóhelyettes, miután pontos összeget nem árult el. Több osztályon alapítvány működik, melyre gyakran címkézve érkezik a hozzájárulás, vagyis az adakozó kiköti, mire költhetik a pénzét. Miután ismert a kórház anyagi helyzete, mely többször került már a megyei közgyűlés elé is, s a kórház tárgyi állományában sok a nullára leírt eszköz, érthető, hogy minden segítséget szívesen fogadunk. A cégek, bankok felajánlásai mellett számos magánszemélytől kapunk adományt. Bár ez leggyakrabban pénzt jelent, kaptunk már kisebb orvosi műszereket, EKG-készülékeket, vérnyomásmérőket, kerékpár-ergométert, infúziós pumpát, informatikai és híradás-technikai eszközöket, például faxot, számítógépet, televíziót és berendezési tárgyakat, polcot, asztalt. Betegszállító autót vettek - Az elmúlt évben 29 millió forint években érkeztek adományok az Erzsébet oktató kórházba a Soproni Kórházért Alapítványon keresztül, ami lehetővé tette, hogy a különböző műszereken túl egy belső betegszállító autót is vásárolhassunk - mondta el Tiborcz Sándor, a kórház gazdasági igazgatója. - Ez az összeg éves eszközbeszerzésünk arányában csekélynek tűnhet, hiszen annak csak 11,6 százaléka. A soproni kórház azonban nagyságánál és széles körű feladatellátása, valamint a magas technológiai színvonal miatt komoly önkormányzati beruházási támogatással működik. Konkrétan ez 2005-ben 248 millió forintos műszerbeszerzésre adott lehetőséget. Az adományok összege nagyon változó. Örömmel vesszük a magánemberek által felajánlott 10 ezer forintot is, de érkezett már kétmillió forint is egy kórházban kezelt betegünktől - folytatta a gazdasági igazgató. A felajánlások döntő többsége a Soproni Kórházért Alapítványon keresztül érkezik a kórházba. Emellett a Pannónia Med Hotelben működő Sopron Egészségügyéért Alapítvány is jelentős összeggel támogatja az Erzsébet-kórházat. Fizetik a felújítást A kapuvári kórház eszközállománya 360 millió forint. Az intézményhez érkező adományokról dr. Ballagi Farkas igazgató főorvos elmondta: több alapítvány is támogatja kórházukat. Összesen pár millió forint származik ezektől a szervezetektől. Az Ódor-Végh alapítványtól évente 1 millió forintot, a Vállalkozók az Egészségért Alapítványtól 500-600 ezer forintot kap a kapuvári kórház. A Kékforros Alapítvány nem készpénzt adományoz, általában az intézményben végzett felújítási munkákat finanszírozza, legutóbb a gyermekosztály többmilliós rekonstrukcióját fedezte. A betegek hozzájárulása éves szinten több 100 ezer forint. Altatógépre két és fél millió A csornai Margit Kórház eszközállománya 326 millió forint - tájékoztatta a Kisalföldet Juhász Gábor gazdasági igazgató. Adományokat egyrészt a kórház, másrészt a Margit Kórház alapítványa, harmadrészt az Egészségfejlesztés a Rábaközben Alapítvány részére lehet juttatni. Tavaly 8 millió 262 ezer, idén 10 millió 930 ezer forint folyt be az adományokból. Ez utóbbi összegből 2 millió 581 ezer forintot altatógép beszerzésére ajánlottak fel az adományozók. Az elmúlt évben a Máltai Szeretetszolgálat eszközökkel, bútorokkal, kötszerekkel segítette az intézményt. D. P. A. - Sz. Z. - T. A. - H. J. Dr. Ruszinkó Viktória osztályvezető főorvos és a komplett ultrahang-vizsgálóberendezés, amelyet adományból vett a győri Petz Aladár megyei kórház.