Kisalföld, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-27 / 148. szám
Kedd, 2006. június 27 _ MOÄOMM^ßlöyQÖ^JB 1ÍSKÖQHYÍKK Akcióterv: A program fő célja, hogy 2020-ra ismét úszhassanak vizák a folyóban Jelképes kecsegetelepítés a Duna-napon Csütörtökig tart az a rendezvénysorozat, melyet a múlt pénteken kezdődött nemzetközi Duna-nap alkalmából tartanak megyénkben. A Bécsből induló kerékpártúra résztvevői már megyénkbe értek, vasárnap pedig ötven kecsegét telepítettek Dunaszigetnél a „Viza-akcióterv" keretében. A nemzetközi kerékpártúra Bécsből indult pénteken és Pozsonyon át érkezett előbb Dunaszigetre, majd Győrbe. A Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség (IAD) szervezésében mintegy száz résztvevő kerekezett végig a Duna mentén, hogy felhívja a figyelmet a Duna jelentőségére és nemzetközi szerepére. Az osztrák, szlovák, magyar résztvevőkből álló csapat vezetője Jürg Bloesch, az SAD korábbi vezetője. A túra során előadást tartott több osztrák, szlovák és svájci szakember, magyar részről Pannonhalmi Miklós. Ezekben bemutatták a Duna morfológiáját, élővilágát, valamint a „Viza-akciótervet”, a viza és a kecsege is a tokhalak közé tartozik. Pakssal szemben, Ordas közelében lógták ki 1987-ben az utolsó dunai vizát. A 3 méter hosszú, 180 kilogramm súlyú példány a Vaskapu 1972-es megépítése után ragadhatott a Duna felső szakaszán. A megyében a Bagaméri-ágrendszerben 1967-ben egy hivatalos halász, Bartal Béla fogott vizát, mégpedig egy 117 kilogrammosat. A viza, mint a tokfélék többsége, a Fekete- és az Azovi-tengerben honos, de eredetileg édesvízi, torkolatvízi faj volt, mint a kecsege. Bizonyíték erre, hogy a tokfajok a folyók vizében ívnak, ahová kora tavasszal vagy ősszel vonulnak, hogy lerakják ikráikat. Egyes feltételezések szerint szaglószervük segítségével találnak vissza arra az akár 1000 kilométerrel is feljebb lévő folyamszakaszra, ahol annak idején világra jöttek. A Vaskapu megépítése gátat szabott a halak természetes vándorlásának, a hazai vizekből el is tűnt a viza. A vágótoknak és a sima toknak létezik ugyan teljesen édesvízi életmódra áttért populációja, de mindkettő rendkívül ritka. A WWF kezdeményezésére nemzetközi összefogással elkészült egy akcióterv a Duna és mellékfolyóiban élő tokfélék megmentésére. A fő gondot a vándorlási útvonalak eltorlaszolása, az élőhelyek romlása vagy megszűnése, a vizek szennyezettsége jelenti, de a vizát még az értékes kaviár miatti halászat is veszélyezteti. Az akciótervet az Európa Tanács a berni egyezmény elé terjesztette. Az egyezmény javasolja a tagállamoknak, hogy az akciótervre alapozva készítsenek el fajvédelmi terveket a tokfélék megmentésére. A WWF ezek alapján kezdeményezte, hogy hazánkban is mielőbb kezdődjön meg a tokfélék védelmét elősegítő munka, többek között az élőhelyek felmérése, rehabilitációja, a mesterséges visszatelepítés alapjainak megteremtése. Első lépésként az elmúlt években a Viza 2020-program keretében több ízben telepítettek vissza sok ezer kecsegeivadékot a Dunába: a program fő célja, hogy 2020-ra ismét ússzon viza is a folyóban. Vasárnap délelőtt Dunaszigeten jelképesen ötven kecsegét telepítettek a kisvesszősi kempingnél a mellékág vizébe. A Duna-nap csütörtökön délután két órától Győrben a Városház téren folytatódik: az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatóság szervezésében lakossági tájékoztató keretében tekinthetőek meg az élő vágótokok. Bemutatják a halak vándorlását akadályozó duzzasztó- és az átjárhatóságot biztosító hallépcsőket, a dunai halfajokat, valamint a vízkeretirányelv pontjait. A program partnerei azok az intézmények és szervezetek, melyek állandó „kapcsolatban” állnak a Dunával, saját standon mutatkozik be a Fertő-Hanság Nemzeti Park, a Pannon-Víz rt., a Komszol, az ÁNTSZ, a horgászegyesületek, az Éduvíz Kft. és a győri önkormányzat. Este hat órától az Aranyparton a Keret Egyesület szervezésében zenés program részesei lehetnek a kilátogatók. Képes zenei utazásra invitálják az érdeklődőket, majd dunai halászlékóstolóval zárul a program. Cséfalvay Dunaszigeten jelképesen ötven kecsegét telepítettek a kisvesszősi kempingnél a mellékág vizébe. Mosonszolnok-Jánossomorja: A hatvan éve kitelepítettekre emlékeztek A kibeszélés oldja a fájdalom görcseit A mosonszolnoki lágerben gyűjtötték össze hatvan évvel ezelőtt a magukat németnek valló, Mosonmagyaróvár környéki embereket, majd marhavagonokban útnak indították őket Németország felé. A szomorú eseményre emlékeztek vasárnap. Lassú léptek, botokra támaszkodó, idős emberek, barázdás arcokon csendben végigcsorduló könnycseppek. Jó néhány ilyen, nyolcvan életéven túli idős ember is érkezett Mosonszolnokra Németországból és Ausztriából, hogy felidézze az 1946-ban történteket. Köztük volt a 85 esztendős Neuberger Erzsébet is, akit 25 évesen édesanyjával raktak marhavagonba. Az idős asszonynak jó élete volt kint, de soha nem tudta elfeledni szülőföldjét és a deportálás borzalmait, ezért jött el Stuttgart mellől a megemlékezésre. Mosonszolnokon 1946-ban gyűjtötték be a Mosonmagyaróvár környéki német ajkú embereket, akiket aztán fél évvel később kitelepítettek Németországba. Csaknem négyezren jutottak innen erre a sorsra. Az évfordulón a templom előtt Török Sándor polgármes ter, Friedrich Zimmermann, a Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének elnöke és Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke is megemlékezett a szomorú eseményről. A faluban egész napos programmal készültek e napra, délelőtt misét celebrált dr. Kökény László esperesplébános, a régi temetőnél pedig emléktáblát szentelt fel, valamint a meghívott vendégek koszorúkat és virágokat helyeztek el a mementónál. Közel kétszáz, hazájából elűzött egykori szentjánosi és szentpéteri német érkezett vasárnap Jánossomorjára a kitelepítés 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre is. A kisebbségi önkormányzat emléktáblát állított, a város pedig ünnepi műsorral várta a hazalátogatókat. A program az Alsó-Fehérkereszt újraszentelésével zárult. Jánossomorja városa és a német kisebbségi önkormányzat delegációja fogadta a kitelepítés 60. évfordulójára érkezett látogatót. Wennesz József Károly, a Jánossomorjai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke úgy fogalmazott: „Ma elűzötteink elismert és megbecsült német polgárok. A legfontosabb azonban, amit soha többé nem lehet jóvátenni: a falu közösségének megsemmisítése. Kurunczi Károly polgármester bocsánatot kért a kitelepítettektől a szégyenletes cselekedetekért. - Mára talán gyógyulóban vannak a sebek, de felejteni soha nem lehet. Ki kell beszélni a történéseket, oldani kell a görcsöt — hangsúlyozta. A szentpéteri és szentjánosi kitelepítettek nevében Martin Wennes, Jánossomorja díszpolgára köszönte meg a meghívást és a baráti fogadtatást. - A kitelepítéssel igazságtalanságot követtek el velünk szemben, ám nincs bennünk gyűlölet. A magyar népet sem tartjuk hibásnak a történtekért, de felejteni nem tudunk — hangsúlyozta Martin Wennes. Vim - F. 1. A mosonszolnokiak mellett Ausztriából és Németországból is hazajöttek Neuberger Erzsébet kitelepítettek és leszármazottjaik. www.kisalfold.hu Kisrégiók 7 Közérdekű információ képviselői fogadóórák két helyen Mosonmagyaróvár. A városházán június 28-án, szerdán reggel 8-tól 10 óráig, majd az önkormányzat mosoni irodájában 10-től 12 óráig Kovács Gergely alpolgármester, délután 3-tól 4-ig pedig Pandur Imre önkormányzati képviselő tart ügyfélfogadást. Profi: 80-100 méteres tükörháló Ismét orvhalászt fogtak az ellenőrök A győri Előre Hisz halászati ellenőrei egy ásványrárói férfit értek tetten, aki tükörhálóját húzta ki a vízből. Rajta kívül két horgászt is ellenőriztek, akik engedély nélkül pecáztak az ásványrárói csónakkikötőnél. Az ásványrárói Duna-ágon, az Öntési-tó kifolyása alatt védett területen ellenőriztek a dísz őrei vasárnap hajnalban. Szilágyi Gábor ügyvezető elnök elmondta: egy férfit vettek észre emberei, aki csónakkal érkezett, majd hálót húzott ki a vízből. A fűzfa alá bújt, onnan dolgozott, a szintén csónakban lévő halőrök azonban észrevették, s tetten érték. A férfinál egy 80-100 méteres tükörhálót találtak, ám halat nem, azt valószínűleg elrejtette. Az orvhalász azzal védekezett, hogy „csak találta" a profi halászhálót: ennek ellentmond, hogy a ladikja oldalában egy nejlonzsák segítette a háló könnyebb beszedését. A korábban hivatásos halászként dolgozó illető csak nagy halra vágyott, mivel hatalmas szemű hálót használt. A halőri jelentés s a lefoglalt tárgyak a megyei földművelésügyi hivatal vadászati és halászati osztályára kerülnek, s mivel semmilyen engedélye nem volt az orvhalásznak, valószínűleg eljárás indul ellene. A hétvégén két orvhorgász is lebukott Ásványrárón. Ők az ottani csónakkikötőnél tevékenykedtek: egyikük a partról, másikuk több százezer forintos motorral felszerelt csónakból. Mindketten győriek és semmilyen engedéllyel, horgászjeggyel nem rendelkeztek. Szilágyi Gábor elmondta: tíz horgászbotjukat lefoglalták, ezek is több százezer forintot érnek. Cs. A. Tilosban jártak. FOTÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM