Kisalföld, 2007. szeptember (62. évfolyam, 217-228. szám)
2007-09-17 / 217. szám
Kisalföld 2007. szeptember 17., hétfő Nehéz jelentkezőket találni a nyelvtudást igénylő vagy nehéz fizikai feladatokra Ugródeszka lehet a diákmunka MEGYEI KÖRKÉP POMARANSKI LUCA_______________ Nyáron ugyan több a munkaajánlat, de aki akar, év közben is dolgozhat az egyetem vagy a főiskola mellett: a diákmunka-közvetítők szinte mindenkinek tudnak munkát adni. Sokan nemcsak a tandíjra vagy albérletre valót keresik meg, hanem ilyenkor dolgozzák be magukat későbbi munkahelyükre is. - Mindenkinek tudunk munkát adni, aki akar dolgozni, négy-ötféle ajánlatunk biztosan lesz számára - összegzi röviden a helyzetet Szabó Veronika, a folyamatosan több mint háromszáz diákot foglalkoztató Meló-Diák győri kirendeltségvezetője, amikor a lehetőségekről kérdezzük Igaz, ilyenkor közel harminc százalékkal kevesebb a munkaajánlat, mint a szabadságolások miatt csúcsidőnek számító nyári hónapokban, de a cégek egyre nyitottabbak a diákmunkára. „Idén duplája az érdeklődés részükről a tavalyinak. A cégek megtanultak spórolni, hiszen körülbelül a harmadával olcsóbb diákot foglalkoztatni, mint hagyományos munkaerőt Számos munkakörben pedig nincs szükség különösebb szakképzettségre” - mondja az irodavezető, sorolva a megye kisebb-nagyobb vállalatait, akik élnek a lehetőséggel. Azaz szinte az összes győri nagyvállalatot, s persze számos kisebb céget, akiknek csak egy-két emberre van szükségük, akár időszakosan, például adminisztrációs tennivalókra. Jelentkező pedig van bőven, ki a tandíjra, ki az albérletre valót - vagy mindkettőt - keresi meg az órák után. Adminisztrátori feladatok, minőség-ellenőrzés, könnyebb kisegítőmunkák, mint az árufeltöltés, autófóliázás, vagy alkatrész-válogatás - ezek a legnépszerűbb munkák, amelyekre mindig bőven akad jelentkező. A nehéz fizikai munka, például a költöztetés már messze nem ennyire vonzó, mint ahogy a szórólapterjesztésre sem tolonganak a jelentkezők, ahogy például tíz évvel ezelőtt. Mégis, az utóbbi munkának is megvan a „célközönsége”, ők ragaszkodnak a postaláda-töltögetéshez, elsősorban a szabad időbeosztás miatt. A szabadság egyébként is fontos szempont, hiszen az első a tanulás, így aztán mindenki annyit dolgozik, amenynyit akar és tud: vállalhat napi négy, hat vagy nyolc órát, akár csak egy-két napot hetente, vagy éppen hétvégi munkákat. Egy biztos: a hét minden napján, három műszakban van kínálat. Érdekes - legalábbis annak fényében, hogy a munkavállalók nagy része egyetemista vagy főiskolás hogy a nyelvtudást igénylő munkákra, elsősorban tolmácsolásra a legnehezebb embert találni. „A cégeket nem a papír, a nyelvvizsga érdekli, hanem a gyakorlati, elsősorban angolnyelv-tudás, és ez a kettő gyakran igencsak messze van egymástól..." - mondja Szabó Vera. Pedig érdemes ilyen diákmunkát (is) vállalni, s főleg jól teljesíteni, már csak a kapcsolatépítés miatt is. Az alkalmi munka ugyanis jó ugródeszka lehet, sokan így találnak rá későbbi munkahelyükre. „Idén 60-70 diákunknak ajánlottak munkát ott, ahova kiközvetítettük őket - ha nem is feltétlenül a végzettségüknek megfelelőt miután felfigyeltek arra, hogy jól és megbízhatóan dolgoznak. Az utóbbi tulajdonság sokszor többet nyom a latban, mint a színötös diploma” - mondja Szabó Veronika. Külkereskedelmi tanulmányai mellett heti 3-4 napot dolgozik a győri Szépe Szilvia, aki adminisztrációs és szervezési feladatokkal keresi meg a zsebpénzt egy munkaerő-közvetítő és -kölcsönző irodában. Fotó: Krizsán Csaba Pályafutás: Paál Sándorné 1970-től bíró, tíz év múlva lett a megyei munkaügyi bíróság elnöke Ha sok a per, sok a munkahely is IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS LACZÓ BALÁZS______________ A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki dr. Paál Sándornét, a megyei munkaügyi bíróság elnökét. A huszonhét éve elnöklő bíró szerint az a legfőbb szakmai kihívás, hogy az ítélkezést érintő jogszabályok igen gyakran változnak. A társadalmi rend változása minden bírósági ügyszakot érintett, de talán egyet sem olyan mértékben, mint a munkaügyet. Még csak arra gondolnunk, hogy rövid időn belül kialakult a vállalkozói szféra, így alapvetően változott meg az ítélkezők feladata is. Jelenleg a munkaügyi bíróságon döntenek többek között a munkaszerződések megkötéséről, módosításáról, a munkáltatói kárfelelősségről és a fegyelmi felelősségre vonásokról. A legtöbbet a hatáskörök változtak, s ma már a munkaügyi bíróság vizsgálja felül például a rokkantosítással és a rendszeres szociális járadékkal kapcsolatos határozatokat A több évtizedes munkájáért köztársasági tisztikereszttel kitüntetett Paál Sándorné szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a jogszabályok igen gyakran változnak, s a bíráknak természetesen egyaránt naprakésznek kell lenniük többek között A munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti, a köztisztviselői, az egészségügyi és a szolgálati törvényből. Ami a bíróság leterheltségét illeti, az elnök úgy véli: pozitív hírnek számít, ha valahol sok a munkaügyi per, mivel ez egyenesen arányos a munkahelyek számával. „Örülhetünk” tehát, mivel 1007 ügy van ma folyamatban, ebből csak augusztusban 119 érkezett. A bírákra nézve persze ez már nem számít örömhírnek, mivel az elnökkel és a jelenleg szülési szabadságon lévő munkatárssal együtt hatan ítélkeznek, vagyis egy bíró kétszáz ügyet tart most a kezében. Paál Sándorné szerint 1980-ban két bíró foglalkozott egyszerre összesen 120 üggyel. Az emelkedés főként - mint már utaltunk rá - a hatásköri változásokból és nem a pereskedési kedvből ered, az ugyanis éppen hogy csökkent a rendszerváltás után: sokan talán féltek az új munkaadótól. Az utóbbi években azonban pozitív tendenciát tapasztalnak a bírák: egyre erősebb lett a munkavállalói önvédelem, például sokan tesznek panaszt munkabiztonsági, munka-egészségügyi körülményeik miatt, vagy azért, mert munkaadójuk nem kötött velük írásbeli szerződést. Paál Sándorné CSERÉP AKCIÓ! tetocaomini Szept. 1-28. között minden alapcserepet gyári ár alatt vásárolhat meg nálunk! Készletről kínálunk még: tetőfóliákat, tetőtartozékokat és ereszcsatornát. www.tetocentrum.hu GYŐR, Külső Veszprémi út 17. tel: 96/314-314 és 525-075 A DIÁKMUNKA ÁRA Legalább a minimálbér, azaz - arányosan leosztva - 377 forint marad óránként a diákoknál, de vannak teljesítményarányos munkák, mint a minőség-ellenőrzés vagy a szórólapterjesztés, ahol ez akár 600 forint is lehet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki hetente négy napon dolgozik négy-négy órát, „középáron” is megkeresi egy garzonlakás bérleti díját, 30 ezer forintot, napi hat óra munkával pedig akár 70 ezer forint is megkereshető egy hónapban. Építőipari segédmunkát 470, irodatakarítást 500, gumitömítés-válogatást 470 forintos órabérért vállalhatunk, de óránként 380 forint plusz útiköltségért akár szexipari termékeket is csomagolhatunk egy börcsi üzemben. Diákmunka-lehetőségek a megyében: www.melodiak.hu, www.pannonwork.hu,www.minddiak.hu TETŐ HELYETT MONDD: HSTITTICTfllaSürget a határidő A belterületi szőlő- és gyümölcsültetvényekben a 2007. évi tavaszi fagykárok miatt keletkezett veszteségek csekély összegű támogatásáról szóló 96/2007. (IX. 7.) FVM-rendelet hatályba lépett - adja hírül a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal, és utal rá, hogy csak rövid idő áll rendelkezésre a kérelmek benyújtásához. Egyidejűleg felhívják a figyelmet, hogy a rendelet 3. számú mellékletének 4. pontjában az igényelt támogatás összegének kiszámításánál szorzóként tévesen tüntették fel a „B” oszlopot, értelemszerűen a „C” oszlop négyzetméteradatait kell szorozni a négyzetméterenkénti 4 forinttal. MEGYEI KÖRKÉP www.kisalfold.hu 3 A lassú halálról Egyetértek Kondorosi államtitkárral: a fideszes Répássy Róbert demagóg volt, amikor valami olyasmit mondott, hogy a kormánynak ezekben az időkben nincs fontosabb dolga, mint gyerek- és sorozatgyilkosokat szabadítani a magyar társadalomra. Demagóg volt, pont olyan, amilyen lenni szokott, mégis maximálisan egyetértek vele. Én legfeljebb úgy gondolom ezt, hogy amikor ilyen puskaporos a szeptember és a világon mindennek politikai üzenete van, amikor minden jelképessé válik ebben a magyar misztériumjátékban, ahol az ősgonosz adva van, akkor a legkevésbé sem időszerű bejelenteni a tényleges életfogytiglan esetleges megszüntetését, politikai kérdéssé butítva ezt is. A másik dolog: teljesen egyetértek a demagóg Répássyval amiatt is, mert vannak emberek, akiknek börtönben a helyük, akár a balástyai - vagy hogy dunántúli példával éljek -, a szentkirályszabadjai rém. Igenis, amíg a halálbüntetéssel kapcsolatban mindig is liberális voltam, addig a tényleges életfogytiglant tekintve fütyülök az Európai Unió gyakorlatára, arra, hogy másutt ez a büntetés elképzelhetetlen kegyetlenségnek számít. Úgy gondolom ugyanis, hogy a balástyai rémhez hasonlókat sem német, sem francia, de olasz földön sem kellene kiengedni, de természetesen meghagyom nyugati társainknak, hogy csináljanak azt, amit akarnak. Az biztos, hogy Szentkirályszabadja lakói, családjaikkal együtt sokkal nyugodtabbak, ha rács mögött marad a bíróra vigyorgó és semmit sem bánó rém, aki időseket fosztott ki és úgy kötözött meg, hogy saját kapálózásuktól leljék halálukat. A kormány szerint a tényleges életfogytiglan továbbra is tényleges maradna, csak a bíróság húsz év után felülvizsgálhatná, hogy az illető rab szabadon bocsátható-e. Vagyis ez nem volna azonos a feltételes szabadlábra bocsátással, aminek a kizárása jelenti ma a tényleges életfogytiglant - hangsúlyozta az államtitkár. De ha nem, akkor mégis mi a túróval volna azonos? - kérdem én. Vajon mit vizsgálna húsz év múlva egy bíróság, ha nem azt, hogy az elítélt hogyan viselte magát a börtönben? Ha pedig ez a lényeg, akkor miben különbözik az engedmény a feltételes szabadságtól, amire ma is lehetőséget ad a törvény? Igenis, minden humanizmusom csődöt mond a kérdés fölött, mert egyszerűen nem érdekel, hogy a balástyai rém megjavul-e vagy sem, mivel nem is akarok jóslásokba bocsátkozni, s őszintén szólva ezt a bíróságnak sem javaslom. Másrészt úgy gondolom, hogy a társadalomnak szüksége van egy abszolút főbüntetésre, olyanra, amit egy ítélőtábla évek alatt is csak egyszer szab ki. Ez a halálbüntetés liberális megfelelője, amit csak a legádázabbak kapnak. Ja, egyébként a véleményem azért is független a politikától, mert ha húsz év múlva, amikor X. Y. esetleg kiszabadul, még mindig ezeket a pártcsatákat vívjuk, akkor amúgy is disszidálok. 1s Vannak emberek, akiknek börtönben a helyük, akár a balástyai - vagy hogy dunántúli példával éljek -, a szentkirályszabadjai rém. Gyerekegyetem: Első előadás szeptember 27-én Izguló professzorok, kíváncsi gyerekek GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Szeptember 27-én délután 3 órától Mosonmagyaróváron, a Lucsány utcai oktatóközpontban Czimber Gyula, a mosonmagyaróvári egyetemi kar professor emeritusa, az MTA doktora áll először a kíváncsi gyerekek elébe. Nem tagadja, sokkal jobban izgul, mint bármelyik más előadása előtt. Sok-sok diával, ábrával, személyes élményeivel szeretné igazán vonzóvá tenni a mintegy kétszáz felsős diák számára a Gyerekegyetem első rendezvényét. - Még kisgyerekként, kántortanító édesapám példája nyomán kaptam kedvet az ismeretterjesztéshez. Fiatal egyetemi oktatóként országosan is egyedülálló módon Óváron szerveztük meg a hallgatók körében először az ismeretterjesztés oktatását. Alapító tagja vagyok a Magyar Természettudományi Társulatnak s elnökségi tagja a TIT Pannon Egyesületének. Az ismeretterjesztés úgyszólván a hobbim, s ezért vállaltam szerepet a Gyerekegyetemen is. A professzor urat összeismertettük a „Hogyan éreznek, kommunikálnak a növények?” kérdést megfogalmazó, ötödikes Beszprémi Dórával. Dóra a Haller-iskola növendéke. Édesanyja hívta föl a figyelmét a Kisalföld kezdeményezésére. Kedveli a környezetismeretet, van egy pufija, virágai és egy igazi barátnője. A növények élete mellett persze sok más is érdekli. Úszni s zeneiskolába jár, s mazsorett-táncos. - Az érdeklődés mindig belendít - mondta Czimber Gyula, aki a halleros diák kérdését igen jónak minősítette, s szinte azonnal bele is kezdett a válaszba. „Igen, a növények éreznek, reagálnak, a maguk módján válaszolnak is környezetüknek” - mondta. A részleteket majd szeptember 27-én fogja elmesélni a professzor úr kétszáz diák előtt. Kérdések a 12. oldalon.