Kisalföld, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-01 / 229. szám
2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK KISALFÖLD A POLITOLÓGUS SZAKÉRTŐ SZERINT KISEBB A TÉT, MINT A KORÁBBI VÁLASZTÁSOKON Miért volt csendes a kampány? A Fidesz kockázatkerülő kampányt folytatott, az MSZP a vele szembeni elvárásokat hűtötte, a Jobbik és az LMP Budapestre koncentrált - állítja a lapunk által megkérdezett választási szakértő. MAGYARORSZÁG HANCZ GÁBOR__________________ „Egy kampány intenzitását a választás tétje határozza meg, s miután a Fidesz óriási fölényben van, sok helyütt lefutottnak érzik a versenyt. Egyik pártnak sem érdeke ott emberi és anyagi erőforrásokat mozgósítani, ahol borítékolható a végeredmény” - László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre ezzel magyarázta, miért tűnik csendesebbnek a mostani kampányidőszak a korábbiaknál. Ő úgy véli, Szegeden kívül Miskolcon és Salgótarjánban van egyáltalán esélye a győzelemre az MSZP-s indulónak a megyei jogú városok közül. Egyik pártnak sem érdeke ott emberi és anyagi erőforrásokat mozgósítani, ahol borítékolható a végeredmény. A szakértőt a parlamenti pártok kampányáról kérdeztük, íme, a rövid elemzés. A Fideszt - ahogy tavasszal, úgy most is a kockázatkerülés jellemezte, semmi olyat nem akart tenni, mondani, ami megoszthatná, elijeszthetné híveit. Miután új szavazókra nem kell szert tennie a győzelemhez, a párt arra koncentrált, hogy meglévő szavazóit voksolásra bírja, ezért élt olyan egyszerű üzenetekkel, mint például az „Újra Fidesz”. Mindehhez kormányzati sikerpropaganda is társult. Az MSZP tudatosan hűtötte az esetében amúgy is alacsony elvárásokat, amelyeknek már megfelelhet, bár sikerről csak akkor beszélhet, ha Szegeden kívül néhány további megyei jogú városban is győzni tud. A párt sok hibát vétett a kampány során, a legnagyobbat Budapesten, ahol Horváth Csaba rögtön a parlamenti választási fiaskó után előállt az ingyenes BKV ötletével, ami köznevetség tárgya lett. Az MSZP nem tudta uralni a magát „ellensúlyként” pozicionáló kampányát, részben a jelöltállítási nehézségek, részben pedig amiatt, hogy még mindig az előző kormányzat hibái vannak terítéken. A Jobbik ismét rendpárti, elitellenes arcát mutatta a kampány során. Feltehetőleg használt népszerűségének, hogy a „cigánybűnözés” kifejezés jogsértő voltára hivatkozva a Magyar Televízió és a Magyar Rádió megtagadta választási hirdetésének sugárzását, s hogy a közmédiumok döntését az OVB jogsértőnek találta. A párt láthatóan Budapestre koncentrálta erőit, s időnként érezhető volt, hogy vannak törésvonalak a parlamentbe bekerültek és a „vidéki talpasok” között. A Jobbik a kisebb településeken bizonyosan sikeres lesz, s mivel meglehetősen gyengének mérik a friss kutatások a pártot, ahhoz képest még meglepetést is okozhat. Az LMP is inkább Budapestre koncentrált, mindössze négy megyei listája pedig vidéki szervezetlenségének bizonyítéka. Kampányából még a fővárosban sem sokat lehetett látni a szelvénygyűjtési időszak lezárultával, ezt ellensúlyozandó néhány napja bejelentették, hogy elfogyott a pénzük. Egy szűk rétegnek persze pozitív üzenet lehet, hogy az LMP nem használ törvénytelen forrásokat kampánya során, ennek mozgósító ereje azonban bizonyosan csekély. A választási irodákba már megérkeztek a vasárnapi voksoláshoz szükséges kellékek. Képünkön Bognár Anikó, a győri városháza munkatársa. FOTÓ: H. B.-E. Húsz éve helyben döntünk településeink sorsáról Szemléletváltozást, a helyi érdek erősödését, s több pénzt reméltek 1990-ben az őszi választások előtt a tanácsok átalakításától a települések. „Rengeteg tartalék van még a rendszerben” - mondta a hatodik ciklusát kezdő börcsi polgármester. Húsz éve működik az önkormányzati rendszer. GYŐR-MOSON-SOPRON CSÉFALVAY ATTILA______________ 1990-ben az akkor még kétfordulós önkormányzati választások első körét szeptember 30-án, a másodikat október 14-én tartották, ezzel megszűnt hazánkban a közigazgatás tanácsi struktúrája. Megyénkben 162 településen választottak polgármestert az első fordulóban, ekkor mindössze négy helyen volt eredménytelen a szavazás: Várbalogon, Beziben, Pusztacsaládon és Röjtökmuzsajon. Érdekesség: harmincöt addigi tanácselnökből lett polgármester (tizenkilencen viszont nem nyerték el falujuk bizalmát). Úgy tűnt, nem minden településen állnak készen a demokratikus választásokra. Gönyűn például meg kellett ismételni a referendumot, mert kiderült: az egyik polgármesterjelölt kocsijával fuvarozta a választás napján a mozgóurnákat a mozgásképtelen szavazókhoz. Ráadásul a helyi választási bizottság elnökét illuminált állapota miatt vasárnap délután haza kellett küldeni. A választások után bizakodás jellemezte a közhangulatot: dr. Sáry István, Győrújfalu első polgármestere hivatalba lépése első napján lapunknak így nyiatkozott (Kisalföld, 1990. október 2.): „Épült egy buszváró, de két hét elteltével összedőlt: az ott lakóknak semmi közük nem volt ahhoz, hogy mi és hogyan épül. Komolyan hiszünk a szemléletváltozásban. Olyan önkormányzatot akarunk, amely a közösség akaratát hajtja végre, annak felel és azért dolgozik.” Október végén aztán Győrben Kolozsváry Ernő, Kapuváron Varga Gyula, Csornán Búzás Károly, Sopronban Hirschler Rezső, Mosonmagyaróváron Plutzer István lett a polgármester. „Huszonkilenc éves voltam, éppen lakásépítésbe kezdtem, s az államigazgatásban dolgoztam 1990 nyarán. Pár hónap telt el az országgyűlési választások óta, s az országos közhangulat a katonák, rendőrök, állami dolgozók kirúgását kívánta. Bölcsön békességben készültünk kilencen a helyhatósági referendumra” - kezdte Rácz Róbert, a település 1990 óta hivatalban lévő polgármestere, aki a vasárnapi referendumon is az egyetlen településvezető-jelölt. „Többször átbeszéltük a személyi kérdéseket, végül bár én voltam a legfiatalabb, az államigazgatásban való tapasztalataimra hivatkozva bennem látták az alkalmas polgármestert. A hangulat várakozásokkal teli volt: közös községi tanácsban voltunk Abdával, s az itteniek nem voltak kibékülve a »nagy testvérrel«. Az önkormányzat elindulásakor mégis vállaltuk a körjegyzőséget a szomszédos településsel, hisz láttuk: a tanácsihoz képrest az új finanszírozás nekünk is sokat hozhat” - mondta. „Az önkormányzati rendszer egészével szemben kritikus vagyok, szerintem rengeteg tartalék lenne benne, amit nem tudunk kihasználni. A finanszírozási nehézségek persze a jövőben mindenhol előhozhatják a gondokat, szükség lehet az átalakítására. Mindenesetre úgy látom: az önkormányzati rendszernek »élnie« kell, ettől működik az ország” - mondta Rácz Róbert. 99 Úgy látom, az önkormányzati rendszernek „élnie” kell, ettől működik az ország. Rácz Róbert NÁLUNK GAZDAGABB ORSZÁGOK IS FIZETNEK A CÉGEKNEK MUNKAHELYTEREMTŐ BERUHÁZÁSOKÉRT Húszmilliárdnál is több lehet az Audi-támogatás Több mint húszmilliárd forinttal járul hozzá a magyar állam a győri Audi múlt csütörtökön bejelentett 900 millió eurós beruházásához - értesült a www.autopro.hu járműipari szakportál megbízható forrásokból. GYŐR KOLOSZÁR TAMÁS/AUTOPRO.HU A múlt héten a magyar Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök csak annyit mondott, hogy az Audi győri beruházásához kap állami támogatást, ennek összegéről azonban csak október közepén dönt a kormány. A www.autopro.hu járműipari szakportál magukat megnevezni nem kívánó forrásokból úgy értesült, az összeg meghaladja a húszmilliárd forintot. Viszonyítási alapként a Mercedes kecskeméti beruházása szolgálhat. A Daimler az alföldi városban 800 millió eurót ruház be, s ehhez 22,1 milliárd forintos állami támogatás jár. Ennél kevesebbet az Audi sem kaphat, hiszen újabb beruházása nagyobb, mint a Mercedesé, s jóval több embert alkalmaz, mint amennyit a Mercedes Kecskeméten felvesz. De presztízsokok miatt is furcsa lenne, ha a Mercedes többet kapna Magyarországon, mint az Audi. Értesüléseink szerint az ingolstadti autógyár is megfogalmazta kérését a magyar kormány felé, s ez ugyancsak húszmiliárd forint feletti összegről szólt. Az Audi húszmilliárdját erősítheti az ugyancsak a múlt héten bejelentett 500 millió eurós Opelberuházás is, amelynek állami támogatását a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján ugyan közzétette, 7,5 milliárd forint volt olvasható, igaz, ezt néhány nappal később a minisztérium törölte az eredeti szövegből. S bár a multinacionális cégeknek fizetett állami támogatás borzolni szokta a közvélemény idegeit, a magyar gyakorlat nem tér el a külfölditől. Nálunk gazdagabb országok is fizetnek a cégeknek munkahelyteremtő beruházásokért. 99 Értesüléseink szerint az ingolstadti autógyár is megfogalmazta kérését a magyar kormány felé, s ez ugyancsak húszmilliárd forint feletti összegről szólt. KORKÉP 3 Négy keréken ÁLLÁSPONT PAPP GYŐZŐ ROVATVEZETŐ A híreket olvasván azt gondolhatnánk, autó-nagyhatalom vagyunk. Rövid idő alatt két német márkával is megállapodott a magyar kormány. Az Opel bővíti a szentgotthárdi motorgyárát ötszázmillió eurós beruházással, s ezzel már 2012-ben mintegy ezer új munkahelyet teremt. Az Audi 2013 végéig mintegy kilencszázmillió eurót fektet a járműgyártás bővítésébe, ezernyolcszáz új munkahely létesül Győrben. És akkor még nem írtunk a . . harmadik márkáról, a 99 Elégedett igazán majd csak akkor lesz, ha a drága márkákat már nemcsak gyártja, hanem azokat meg is tudja vásárolni. Mercedesről: Kecskeméten 2012-től évente több mint százezer kompakt gépkocsi készül majd. A mi régiónkat persze leginkább az Audi győri gyarapodása, bővülése érdekli, hiszen a hírek szerint ez csak a fejlesztés első üteme, az utána következő években továbbiak várhatók és a közeljövő egy tízezer embert foglalkoztató gyárat vizionál. Régi igazság viszont: az autót nemcsak gyártani, eladni is tudni kell. Nos, ezzel itthon mostanában bajok vannak, legalábbis, ami a kereskedői oldalt illeti. Igaz, az ágazatot az ezredforduló után inkább a túlfűtöttség jellemezte, leginkább az olcsó, könnyen elérhető hitelek miatt. A válság következtében tavaly már jóval kevesebb új autót vásároltak Magyarországon, mint a korábbi években: hatvanegy százalékkal kevesebb új személyautót adtak el. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) szerint a hazai újautó-piac mélypontját jelentette az elmúlt esztendő. És sajnos még az idei sem lesz sokkal jobb. Némi túlzással élve: itthon vagy az vesz autót, akinek nagyon sok pénze van, vagy az, akinek nincs ki mind a négy kereke... Mégis miben reménykedik a magyar? Elégedett igazán majd csak akkor lesz „a nép”, ha a drága márkákat már nemcsak gyártja, hanem azokat meg is tudja vásárolni. Addig marad a munka(hely) öröme. az Árpád út 42. sz. alatt (Árpád út és a Teleki u. sarkán). Elegáns márkájú, divatos felnőtt(fehérnemű, táska, játék stb....)! Mm-' ” -ANGOL EXTRA HASZNÁLTRUHA-KERESKEDÉS