Kisalföld, 2010. november (65. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-02 / 254. szám

2010. NOVEMBER 2., KEDD KISALFÖLD Koldusok: nem tudnak a szigorról GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A témával a Kisalföld is foglalko­zott (Koldulás: némán most még lehet - 2010. augusztus 3.), így mindenki számára kiderülhetett, hogy maga a kéregetés - a hatá­lyos törvények szerint - alapból nem „bűn”. A koldulás bizonyos formái ugyanis engedélyezettek, feltéve, ha a járókelőket nem zak­latják, s nem gyermekkel teszik. Továbbra is kérdés persze, hogy „néma” koldulásnak számít-e, ha táblát mutat fel az illető, rajta a felirat, hogy gyermeke súlyos be­teg, s arról is megoszlanak a vé­lemények, koldulás-e, ha a bevá­sárlóközpontban ada ajánlkoz­nak, hogy visszaviszik a kosarat­­ cserébe a benne lévő érméért. Nem született azóta sem jog­szabály ennek megválaszolására, mostani cikkünk apropóját nem is ez adja. Sokkal inkább az, hogy - dacára a miniszteri bejelentés­nek­­ Győrben az elmúlt hetek­ben olyan helyeken is feltűntek koldusok, ahol eddig nem voltak (az Árkád előtt például). S míg legutóbb azt írtuk, „hivatásos” koldusokról csak Győrben lehet bizonyíthatóan tudni, most azt is hozzátehetjük, Sopronban is. KEZDJÜK GYŐRREL. A rendőr­ségtől kapott információ szerint nyáron, az első cikk megjelenése után, amikor egyszerre több kol­dus is feltűnt az utcákon, illetve a forgalmas kereszteződésekben, az önkormányzattal közösen már tartottak ellenőrzést. Volt, aki el­len fel is lépett a hatóság, mert például gyermekkel koldult. Tudni érdemes, hogy tavaly 54 esetben szabtak ki büntetést azokkal szemben, akik törvény­­sértő módon kéregettek, a leg­több panasz az erőszakos koldu­lás miatt érkezett. Úgy igazságos azonban, ha leírjuk, akikről most szó van, nem üldözik a járókelő­ket - tolószékben ülve újságot kínálnak. S itt jön a másik dilem­ma, hogy koldusokról van szó, vagy olyan hajléktalanokról, akik „kereskednek”, s véletlen-e, hogy valamennyien kerekes szé­kesek. Az biztos, hogy a rendőr­ség a karácsony előtti időszakra újabb hullámot vár, s mindez azt jelenti, hogy újabb ellenőrzés is nagy biztonsággal megjósolható. SOPRONBAN IS FELBUKKANTAK. Sopronban eddig nem voltak je­len a koldusok, mostanáig. A vá­rosban járva két-három kéregető­­be lehet botlani viszonylagos rendszerességgel, igaz, ők sem erőszakos módon kívánnak pénzhez jutni. Közülük akad, aki hegedűjátékáért cserébe várja kalapjába a forintokat. A rendőr­ségtől megtudtuk, a kéregetők eddig nem sértettek törvényt, de amennyiben szükséges, fellép­nek ellenük, és akár a közterüle­tekről is eltávolítják őket. Sopronban akad, aki hegedűjátéká­ért cserébe várja kalapjába a forin­tokat. FOTÓ: MAGASI RÖVIDEN kgfb: számos új ked­vezményt vezettek be A Magyar Biztosítók Szövetsége két országos napilap szombati számának mellékleteként tette közzé 14 biztosító tarifáit a jövő évi kötelező gépjármű-felelősség­biztosítási díjakról (kgfb). A bizto­­sitas.hu elemzése szerint a kgfb díjszámításának kilowattalapra át­állítása, a PSZÁF szigora és a biz­tosítók közötti díjverseny további 15-20 százalékos árcsökkenést hozhat az autósoknak. A hétfőtől egy hónapon át tartó biztosítóvál­tási szezonban 13 régi és 1 új biz­tosítótársaság verseng az ügyfele­kért. A cégek ezúttal is számos új kedvezményt vezettek be és nőtt az igénybe vehető kedvezmények maximális mértéke is. Az autó­soknak december 1-jéig kell meg­hozniuk a döntést arról, hogy vál­tanak-e biztosítót. Annak ellenére, hogy akik az idén vásároltak autót nem január 1-jéve, hanem a vá­sárlás évfordulóján válthatnak biz­tosítót a kampány irama nem csökken, s várhatóan hosszabb tá­von is fennmarad november-de­cemberben. (mb­) Eltüntetett szállítmányok Kis Edeként, Rác Csabaként és még két másik néven mutatkozott be az a férfi, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy Ausztriába, illetve Szlovákiába indított szállítmányo­kat, kamionokkal együtt, ettikitet­tek. Egy lengyel cégnek 84 millió forint kárt okozott társaival RÉGIÓ TÓTH GYULA_______________ A megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya külö­nösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt nyo­mozást rendelt el ismeretlen tet­tes ellen. A feljelentő, egy lengyel színesfém-feldolgozó cég vezető­je megbízást adott a kecskeméti székhelyű Szatap-Trans Kft.-nek, hogy Lengyelországból Bécsbe szállítson árut. A megbízó és a fu­varozó interneten és telefonon ál­lapodtak meg a fuvar lebonyolí­tásában. Július 16-án a lengyel üzembe érkező magyar rendszá­mú kamionra 24 tonna réztömböt raktak fel, de az nem érkezett meg a bécsi célállomásra. Az árut a szállító eltulajdonította, ezzel a megbízónak mintegy 84 millió forint kárt okozott. A nyomozók megállapították, hogy a Sza­tap-Trans Kft. 2010 tavaszán egy Kis Ede nevű szlovén állampolgár tulajdonába került. A nyomozás során ana is fény derült, hogy a társaság tulajdonos-ügyvezetője­­ként szereplő adatokkal nincs lé­tező személy Szlovéniában, a hozzá tartozó útlevél, illetve sze­mélyi igazolvány hamis. A Lengyelországból árut el­szállító kamiont júliusban egy Pest megyei vállalkozótól bérelte Kis Ede. Ezzel a járművel, vala­mint másik két tehergépkocsival még abban a hónapban több ha­sonló bűncselekményt követtek el Ausztriában, illetve Szlovákiá­ban is. A bűncselekmény eszkö­zeként használt kamionok hollé­te ismeretlen, azokat az elköve­tők elsikkasztották. A nyomozás során a magát Kis Edeként kiadó elkövető orszá­gos körözését rendelte el a rend­őrség. Szeptember 7-én a gyanú­sítottat elfogták. Akkor Rác Csa­ba szerb állampolgárként igazol­ta magát. Az ismeretlen személy­­azonosságú férfi ellen 2003-ban egy harmadik néven már indított büntetőeljárást a magyar rendőr­ség. Az is felmerült, hogy a 2010 nyarán elkövetett bűncselek­mény-sorozat során egy negyedik személyazonosságot is használt. Jelenleg is folyamatban van személyazonosságának megálla­pítása, az Interpol és a szerb ha­tóságok segítségével. Feltehető, hogy a magyar nyel­vet akcentus nélkül beszélő férfi több más hasonló bűncselek­ményt is elkövetett, ezért kéri a rendőr­ség: akit a fényképen látható férfi megkáro­sított, tegyen bejelen­tést a főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán, Győr, Szent Imre út 2-4. A lengyelországi sofőr, és Kis Ede vagy Rác Csaba. SZAKADÉK A NEMEK KÖZÖTT - HARMADÁVAL KEVESEBB A NŐI MENEDZSEREK BÉRE Mennyit lehet keresni felsővezetőként? MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Maradjunk előbb a nagy átlagok­nál: a Magyarországon dolgozó felsővezetők országos bruttó át­lagbére jelenleg havonta 617 ezer forint A listában a dobogó Nóg­­rádé (719.600 forint), a további négy helyen az iparilag fejlett du­nántúli régió megyéi osztoznak: Komárom-Esztergom (696.400), Vas (622.600), Fejér (612.400) és Győr-Moson-Sopron (605.100 fo­rint). A sorrendet persze Buda­pest vezeti 741 ezer forinttal. A KSH szerint 2010-ben a hazai ma­gyar átlagbér nettó összege 133.400 forint, csaknem ennyi a különbség egy kiemelkedő fővá­rosi állással járó bruttó jövedelem és az országos topmenedzseri át­lagkereset között. A sereghajtó a toplistában egyébként Csongrád, ahol a felelős ováció csak átlag 353.800 forinttal jár. A vizsgálat nem épp meglepő módon, számokkal igazolta, hogy az „Egyenlő értékű munká­ért egyenlő díjazást” elve tovább­ra sem érvényesül, a nemek kö­zött valóságos bérszakadék húzó­dik, míg a női topmenedzserek országos szinten átlagosan 455 ezer forintot keresnek, férfi kollé­gáik több mint 30 százalékkal többet, 682.400 forintot. A szom­szédos országokban hasonló a helyzet, Szlovákiában 35, Csehor­szágban pedig egészen 43 száza­lék a gyengébb nem hátránya. Nézzük a számokat néhány szektorban. Jó üzlet a biztosítás, e cégek felsővezetői bruttó 1.303.600 forintos keresetükkel megelőzték a gyógyszergyári igazgatókat (1.215500 forint) és a bankárokat (1.055.700 forint) is. Szépen lehet keresni a tanácsadó cégeknél első számú emberként is (a személyzeti, a pénzügyi, a munkavédelmi, az energetikai és a PR-tanácsadás vezetőiként), az országos bruttó jövedelmi átlag itt 855.800 forint, havonta. Ha­sonló jövedelmi sávba tartoznak a pénzügyi tanácsadó cégek, a pénzügyi szolgáltatások és bizto­sítási termékek közvetítésével foglalkozó vállalatvezetők is, a maguk 812.600 forint átlagbéré­vel. Az információs technológia és a telekommunikáció területén tevékenykedő vállalatok felsőve­zetői is átlagosan havi 800 ezer forintot vihetnek haza. A Merces kutatóinak elemzése szerint az önkormányzati tulajdo­nú vállalatok vezetői „mindösz­­sze” 316.300 forintot keresnek át­lagosan... KÖRKÉP 3 Mindenki ünnepe ÁLLÁSPONT POMARANSKI LUCA ÚJSÁGÍRÓ érzem, egy kicsit el­vették tőlünk. Hétvégén tele volt a temető. Az összes. Annak ellenére, hogy a környező csomópontokban, parkolókban és virág­árusoknál kialakuló tumultuózus tömegjelenetek néha próbára tették az ember türelmét, valahogy mintha még a tülekedésben is lett volna valami béke és nyugalom. A sí­rok körül békésen sétálgattak a családok, rendezgették a koszorúkat és mécseseket - még a családi programokra egyébként kevéssé vevő kiskamaszok is türelmet és jó mo­dort erőltettek magukra -, s nekem eszembe jutott, hogy gyakorlatilag ez, a mindenszentek maradt az egyetlen ün­nep, amely nem osztja meg az embereket. Mert ilyenkor senki nem nézi, nem kérdezi, ki melyik oldalon áll, kire szavazott, hogyan és kire emlékezik. Manapság szinte ért­­.. .­hetetlennek tűnő módon 99 Az ünnepek nagy részét azonban, úgy még azt sem, milyen val­­lású. Halottja mindenki­nek van. Az egyszerű két­kezi munkásnak és a ve­zérigazgatónak, a pártve­zérnek és a rendszerből kiábrándult kisnyugdíjasnak. És ilyenkor mindenki, aki elment, akire gondolunk és emlékezünk, nem más, nem több, mint ember: édesanya, nagyapa, gyermek, hű barát. És mi, akik az emlékezés virágait elhelyezzük a sírokon, sem vagyunk mások, mint unokák, gyermekek, barátok. Ünnepünk sok van - mind egy-egy pillanat, egy-egy al­kalom, amikor ideje megállni egy kicsit, fejet hajtani, vagy éppen összekapaszkodni, emlékezni vagy erőt meríteni. Az ünnepek nagy részét azonban, úgy érzem, egy kicsit el­vették tőlünk. Mert amikor a nevezetes nap előtt a hír­adások sorra azzal kezdődnek, vajon kell-e rendőrkordon vagy nem, vajon ismét kiállítjuk-e a szegénységi bizonyít­ványt magunkról a világ előtt, s éppen ki áll nyerésre a legjobb helyszínekért marakodó pártok közül, elvész a lé­nyeg. A melldöngető magyarkodás és hivalkodó keresz­ténykedés közepette már a nemzetiszínű zászló és a ko­kárda sem a „régi”, s bár néhány éve még nem gondoltuk volna, hogy lesz idő, amikor már a nemzeti ünnepek sem lesznek szentek, az eddig vitán felül pártsemlegesnek tar­tott fogalmakra is rárakódtak nemkívánatos - sokszor végtelenül profán - plusztartalmak és jelentések. A szent mondatokból pártzászlóra tűzött szlogenek, az ünnepi gondolatokból kisajátítandó ideológiák lettek. November elseje szerencsére távol van ettől - ez az egy nap tényleg mindenki ünnepe. Ékszerrablás Sopronban Több millió forint értékben loptak el ismeretlenek arany ékszereket az egyik soproni, Erzsébet utcai órásüzletből a múlt héten a nyu­­gatmagyarhu információi szerint. SOPRON MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Betöréses lopás történt az elmúlt héten a hajnali órákban Sopron­ban, az Erzsébet utcában. Az ott lévő órásüzletből több millió fo­rint értékű arany, illetve egyedi készítésű arany ékszereket vittek el ismeretlenek. A zsákmányba néhány karóra is bekerült. A tör­ténéseket a biztonsági kamera is rögzítette. A tettes vagy tettesek minden bizonnyal profik lehet­tek, hiszen ügyesen játszották ki a városban az egyik legmegbíz­hatóbbnak mondható biztonsági rendszert. Úgy tudjuk, a betörők egy lopott rendszámú járművel távoztak a helyszínről. - Édesapámat, idősebb Schne­ider István órásmester, cégalapí­tót megviselték a történtek, hi­szen közel negyven éve itt műkö­dik az üzletünk, s az eltelt időben bár próbálkozások voltak, lopás nem történt - mondta el ifj. Schneider István ügyvezető. - A vásárlók az eset miatt változást biztosan nem fognak észrevenni, a biztonsági rendszert pedig még jobban megerősítjük - tudatta.

Next