Kisalföld, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-17 / 269. szám
2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD (Legutoljára 2008 novemberében volt 10 ezer alatt az álláskeresők száma: 8638.) MUNKAERŐPIAC - A VÁLSÁG ELŐTTI SZÁMOKHOZ KÖZELÍTENEK A MEGYEI ADATOK Az álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében: Szlovákia: WmSt Magyarország: Szlovénia: Románia: Csehország: Németország: IfE|Ausztria: Munkanélküliségi arány (%-ban) jelenleg Európában: Álláskeresők tízezer alatt GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Arra, hogy a szakemberek által lélektani határnak tartott számoknál sikerült jobbat elérni a válság kezdete óta, az elmúlt három évben esély sem volt. A megyén belül továbbra is a Győri kistérségben tartják számon a legtöbb álláskeresőt (6329), de itt is változott a leglátványosabban a munkanélküliségi arány egy hónap alatt: 6,5 százalékról 6 százalékra. A Soproni kistérségben 1116-an keresnek most munkát, a Mosonmagyaróváriban 1232-en, a Csornaiban 673-an, a Kapuváriban pedig 530-an. Rimányiné Somogyi Szilvia, a munkaügyi központ igazgatója a dinamizmust hangsúlyozta, mondván: egy hónap alatt 1664 belépőt regisztráltak a rendszerben, emellett viszont 2770 kilépőtől búcsúzhattak. Továbbra is sok közgazdászt, andragógust, jogászt kell türelemre inteni, bezzeg szociális gondozót, targoncavezetőt, szakácsot egy pillanat alatt el tudnának helyezni. Ha lenne ilyen álláskereső, mert álláshely van. A munkaügyi központ tanfolyamokat indított, ahol ezekre a területekre iskoláztak be álláskeresőket. Azt is pozitívumnak értékelte az igazgató, hogy a munka nélküli pályakezdők aránya is csökkent: szeptemberben 8,1 százalék volt, most 7,6. Természetesen vannak olyanok, akik jó ideje - több mint egy éve - keresnek állást maguknak (ők a tartós álláskeresők), számuk szeptemberben 1933 volt, most 1795-nél tartunk. Kara Ákos győri parlamenti képviselő, a parlament foglalkoztatási bizottságának alelnöke a statisztikához hozzátette: az állás nélkül maradt nők aránya a megyében is magasabb, éppen ezért - utalt rá - a jövőben olyan program indítását szervezik, amely a női munkavállalókat a versenyszférába vezeti vissza. Részleteket a közeljövőben ígért. „Sokszor hallom azt a kritikát, hogy a nagy munkaadók munkavállalói igényeinek kielégítése az elsődleges, a kis- és középvállalkozások viszont rendre lemaradnak a toborzásokról. Ez ellen csak úgy lehetne tenni, ha létezne mondjuk egy olyan szolgáltatás, amely időben jelzi, hogy kinek és mikor lesz szüksége nagyobb számú munkaerőre egy fejlesztés okán” - tette hozzá a politikus. Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló álláshelyek száma a megyében októberben 3236 volt, a Győri kistérségben 1811. A bejelentett új álláshelyeké pedig 1546, illetve 878.. A megyén belül a Győri kistérségben tartják számon a legtöbb álláskeresőt (6329). A Soproni kistérségben 1116-an keresnek munkát, a Mosonmagyaróváriban 1232-en, a Csornaiban 673-an, a Kapuváriban pedig 530-an. A kórház nevében gyűjtenek GYŐR. A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház nevét felhasználva gyűjt(ött) pénzt egy fővárosi bejegyzésű alapítvány. A kórház erről nem tud semmit. Kérdés, mennyi pénz jött össze, s ebből mennyi jutott az intézménynek. Lehetséges ugyanis, hogy sokkal nagyobb összeget gyűjtöttek a „Petz” nevével, mint amennyit eszközvásárlásra átutaltak. Prof. Oláh Attila orvos igazgató a Kisalföldön keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy aki támogató kíván lenni, a kórház alapítványán keresztül tegye meg (számlaszám a mvv.petz.gyor.hu címen). „Nem tudjuk követni a gyűjtéseket, így azt sem, hogy a kórház nevével visszaélnek-e. Az biztos, hogy legutóbb egy üzletember keresett meg minket, hogy ő is kapott egy levelet, amelyben 3 ezer forintos támogatást kértek tőle. Nem ezzel volt baja, hanem azzal, hogy alig telt el idő azóta, hogy egy nagyobb összeget ő már adományozott nekünk. Mikor a levelet szóvá tette, akkor derült ki, hogy van ilyen gyűjtés, s mi erről mit sem tudunk. A kórház egyébként jogi lépéseket is fontolgat az ügyben.” wmmmmmmmmmmm A ProRaab-sajtótájékoztatón az osztrák, magyar partnerek ismertették az árvíz-előrejelző rendszer hasznosságát. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Árvíz idején is biztonságban Elkészült a közös árvízi előrejelző rendszer a Rába folyó teljes ausztriai és magyarországi vízgyűjtőjén. A fejlesztés teljes költsége 1 millió 389 ezer euró, aktuális árfolyamon mintegy 440 millió forint. A fejlesztés közvetlenül több mint 240 ezer ember biztonságához járul hozzá GYŐR TÓTH GYULA_________________ Befejeződött a nemzetközi Pro- Raab projekt - indulhat a közös árvízi előrejelző rendszer a Rába folyó teljes ausztriai és magyarországi vízgyűjtőjén. Mindezt az együttműködő partnerek jelentették be a programot záró rendezvényen Győrben tegnap délelőtt. Az „Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében megvalósult fejlesztés teljes költsége 1389 millió euró, mintegy 440 millió forint, melynek 85 százalékát az Európai Unió biztosította az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A projekt két magyar partnerének vezetője, Janák Emil (Édukövízig) és Nádor István (Nyudu-Kövízig) elmondták, az elkészült modellrendszer a Rába teljes vízgyűjtőjére ad folyamatos tájékoztatást 6 napra előre a folyó vízjárásáról, árvizeiről. Előnye, hogy az adatokat a honlapon bárki megnézheti, így a lakosság és a folyó menti vízhasználók, vízi túrázók is friss tájékoztatást kaphatnak a folyók aktuális vízjárásáról, az esetleges árhullámok érkezéséről. A fejlesztés közvetlenül több mint 240 ezer ember árvízi biztonságához járul hozzá. A határon átnyúló közös együttműködésnek köszönhetően a jövőben lényegesen jobban fel lehet mérni az árvízi kockázatokat. A sajtótájékoztató után a projekt keretében meghirdetett rajz- és táncverseny nyertesei vehették át a díjakat. Közöttük a rajzpályázat 2. helyezettje, a győr-ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Iskola 4. osztályos tanulója, Fazék Tamás. A pályázat különdíjasai között is volt megyei tanuló, Takács Dávid a győri Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézményből. A páros táncok kategóriában a 8 éves győri Böhm Barnabás és Böhm Boglárka nyert, a testvérpár a sajtótájékoztató végén is bemutatta tánctudását. KÖRKÉP 3 Nagyapád lájkolta ÁLLÁSPONT CSÉFALVAY ATTILA ÚJSÁGÍRÓ Előrebocsátom, bár aktívan (vagyis naponta) használom a Facebookot, az átlagos felhasználóknál (akik, mint megtudtam, napi 55 percig maradnak ezen a portálon) jóval rövidebb ideig böngészem internetes társas kapcsolataimat. Aki nem ismerné: a Facebook egy közösségi portál, amely már régen lenyomta az Iwiwet, s néhány éve tartó népszerűségéről Oscar-díjas film is készült. Tudom, hogy sajnos lassan a fiatalok körében az válik értékmérővé, hogy hány barátjuk van a Facebookon (ezt egyébként a South Park című szókimondó rajzfilmsorozat „Frászbúk” címmel már remekül bemutatta). Tegnap megnéztem: nekem százkilencvenhat. Hogy ez sok vagy kevés (gondolom, utóbbi), nem tudom, ám az biztos, emiatt nem érzem magam rosszabbul, s nem kezdek el azonnal „valahol már láttam ismerősöket” barátnak jelölni. Mondom ezt úgy, hogy a közösségi portál valóban hasznos, ezen keresztül családos ember lévén ritkán látott ajkai barátom kisfának cseperedését követhetem a feltett fotóikon keresztül, vagy gyors chatelésből (üzenetváltásból) hamarjában megtudhatom, miként nyert hétvégén a kürti ifi. Megoszthatnék a barátaimmal mindent, ami nekem tetszik, vagy velem történt az elmúlt tíz percben, ám ezeket a funkciókat meghagyom a fiataloknak. Merthogy a Facebookot elsősorban ők, a 13 és 18 év közötti korosztály használja. Miközben a szóbeli kommunikáció hiánya vagy helytelensége gyakorta házasságok felbomlásához vezet, munkahelyi konfliktusokat okoz vagy éppen mondjuk a párkeresésben hátráltat, addig a közösségi oldalakon egy újfajta párbeszéd van kialakulóban. Nekem is van olyan barátom, aki bár látásból ismerte, egy árva szót sem váltott jelenlegi feleségével, mígnem a Facebookon levelezésbe nem bonyolódtak. Valljuk be: a kultúrházak, tűzoltóbálok kora biztosan lejárt, szerintem a diszkóké is leáldozóban. A fiatalok többsége között ma már a közösségi, a középkorúak számára a társkereső oldalakon folyik az ismerkedés. Jó esetben harminc év múlva mindezt úgy mesélik majd az unokáknak: minden úgy kezdődött, hogy nagyapád lájkolta a fotómat. 1f Tudom, hogy sajnos lassan a fiatalok körében az válik értékmérővé, hogy hány barátjuk van a Facebookon. Őszi aszály kopasz földekkel GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Ulrik Mária, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának osztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy az őszi gabonák még kikelnének, amennyiben a közeljövőben lenne eső. Az igazi kár akkor jelentkezne, ha a csapadékmentes időszakra kemény, száraz fagyok jönnének. A szakember hozzátette, hogy a jövő évi repcetermés ugyanakkor már biztosan nem lesz túl fényes. A növényt a megyében csaknem 21 ezer hektáron vetették el szeptemberben. A szárazság miatt ennek harmada rosszul kelt ki, 839 hektáron pedig már ki is tárcsázták. Az ebben az évszakban szokatlan aszály augusztus közepe óta tart. Kiss Márton, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Internet Meteorológiai Szolgálat Kft. közös üzemeltetésében lévő soproni meteorológiai állomás vezetője a Kisalföldnek elmondta: Győr térségében augusztus 15. óta csak kétszer volt jelentősebb, 5 millimétert meghaladó eső. Péren az elmúlt három hónapben csupán 36,6 milliméter csapadékot regisztráltak, ami a sokévi átlag kevesebb mint negyede. „Ez az állapot a Kisalföld nagy részére jellemző, egészen a Kapuvár-Beled vonalig. Ettől nyugatra az átlagosat jobban megközelítő értékeket kapunk, de a hetek óta száraz idő már ezeken a területeken is csapadékhiányt okozott. A talaj felső rétegeinek víztartalékai gyakorlatilag kimerültek” - fogalmazott Kiss Márton. A talajnedvesség értéke Győr térségében a felső 20 centiméteres rétegben már csak 13-15, a felső 50 centiméteren 28-30, a felső egy méteren 32-35 százalék. Sopron környékén valamivel jobb a helyzet. Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlatkutatója lapunknak kifejtette, hogy 2010, minden idők 2010, minden idők legcsapadékosabb éve után idén október végéig a sokévi átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott, legcsapadékosabb éve után idén október végéig a sokévi átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A legszárazabbnak eddig Zala, Somogy, Veszprém és Fejér megye egyes részei bizonyultak. A szakember megjegyezte, hogy hazánk területén 1901 óta leginkább a tavaszi, illetve az őszi csapadék mennyisége csökkent 17, illetve 14 százalékkal, s a mostani aszály beleülik ebbe a trendbe. Török László meteorológus lapunkat arról tájékoztatta, hogy előrejelzésük szerint a következő tíz napban nem várható érdemi csapadék az ország területén, így még az is előfordulhat, hogy egész novemberben nem lesz sem eső, sem hó a megyében.