Kisalföld, 2011. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-17 / 269. szám

2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD (Legutoljára 2008 novemberében volt 10 ezer alatt az álláskeresők száma: 8638.) MUNKAERŐPIAC - A VÁLSÁG ELŐTTI SZÁMOKHOZ KÖZELÍTENEK A MEGYEI ADATOK Az álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében: Szlovákia: WmSt Magyarország: Szlovénia: Románia: Csehország: Németország: IfE|­­Ausztria: Munkanélküliségi arány (%-ban) jelenleg Európában: Álláskeresők tízezer alatt GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Arra, hogy a szakemberek által lélektani határnak tartott szá­moknál sikerült jobbat elérni a válság kezdete óta, az elmúlt három évben esély sem volt. A megyén belül továbbra is a Győri kistérségben tartják számon a legtöbb álláskeresőt (6329), de itt is változott a leg­látványosabban a munkanél­küliségi arány egy hónap alatt: 6,5 százalékról 6 százalékra. A Soproni kistérségben 1116-an keresnek most munkát, a Mo­sonmagyaróváriban 1232-en, a Csornaiban 673-an, a Kapuvá­riban pedig 530-an. Rimányiné Somogyi Szilvia, a munkaügyi központ igazgatója a dinamiz­must hangsúlyozta, mondván: egy hónap alatt 1664 belépőt regisztráltak a rendszerben, emellett viszont 2770 kilépőtől búcsúzhattak. Továbbra is sok közgaz­dászt, andragógust, jogászt kell türelemre inteni, bezzeg szociális gondozót, targonca­­vezetőt, szakácsot egy pillanat alatt el tudnának helyezni. Ha lenne ilyen álláskereső, mert álláshely van. A munkaügyi központ tanfolyamokat indí­tott, ahol ezekre a területekre iskoláztak be álláskeresőket. Azt is pozitívumnak értékelte az igazgató, hogy a munka nél­küli pályakezdők aránya is csökkent: szeptemberben 8,1 százalék volt, most 7,6. Természetesen vannak olya­nok, akik jó ideje - több mint egy éve - keresnek állást ma­guknak (ők a tartós álláske­resők), számuk szeptemberben 1933 volt, most 1795-nél tar­tunk. Kara Ákos győri par­lamenti képvi­selő, a parla­ment foglalkoz­tatási bizottságának alelnöke a statisztikához hozzátette: az ál­lás nélkül maradt nők aránya a megyében is magasabb, éppen ezért - utalt rá - a jövőben olyan program indítását szer­­vezik, amely a női munkaválla­lókat a versenyszférába vezeti vissza. Részleteket a közeljövő­ben ígért. „Sokszor hallom azt a kriti­kát, hogy a nagy munkaadók munkavállalói igényeinek ki­elégítése az elsődleges, a kis- és középvállalkozások viszont rendre lemaradnak a toborzá­sokról. Ez ellen csak úgy lehet­ne tenni, ha létezne mondjuk egy olyan szolgáltatás, amely időben jelzi, hogy kinek és mi­kor lesz szüksége nagyobb szá­mú munkaerőre egy fejlesztés okán” - tette hozzá a politi­kus. Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló ál­láshelyek száma a megyében októberben 3236 volt, a Győri kistérségben 1811. A bejelen­tett új álláshelyeké pedig 1546, illetve 878.­­. A megyén belül a Győri kistér­ségben tartják számon a legtöbb álláskeresőt (6329). A Soproni kis­térségben 1116-an keresnek mun­kát, a Mosonmagyaróváriban 1232-en, a Csornaiban 673-an, a Kapuváriban pedig 530-an. A kórház nevében gyűjtenek GYŐR. A Petz Aladár Megyei Ok­tató Kórház nevét felhasználva gyűjt(ött) pénzt egy fővárosi be­jegyzésű alapítvány. A kórház er­ről nem tud semmit. Kérdés, mennyi pénz jött össze, s ebből mennyi jutott az intézménynek. Lehetséges ugyanis, hogy sokkal nagyobb összeget gyűjtöttek a „Petz” nevével, mint amennyit eszközvásárlásra átutaltak. Prof. Oláh Attila orvos igazgató a Kisal­földön keresztül hívja fel a figyel­met arra, hogy aki támogató kí­ván lenni, a kórház alapítványán keresztül tegye meg (számlaszám a mvv.petz.gyor.hu címen). „Nem tudjuk követni a gyűjtéseket, így azt sem, hogy a kórház nevével visszaélnek-e. Az biztos, hogy legutóbb egy üzletember keresett meg minket, hogy ő is kapott egy levelet, amelyben 3 ezer forintos támogatást kértek tőle. Nem ezzel volt baja, hanem azzal, hogy alig telt el idő azóta, hogy egy na­gyobb összeget ő már adományo­zott nekünk. Mikor a levelet szóvá tette, akkor derült ki, hogy van ilyen gyűjtés, s mi erről mit sem tudunk. A kórház egyébként jogi lépéseket is fontolgat az ügyben.” wmmmmmmmmmmm A ProRaab-sajtótájékoztatón az osztrák, magyar partnerek ismertették az árvíz-előrejelző rendszer hasznos­ságát. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Árvíz idején is biztonságban Elkészült a közös árvízi előrejelző rendszer a Rába folyó teljes ausztriai és magyarországi víz­gyűjtőjén. A fejlesztés teljes költ­sége 1 millió 389 ezer euró, ak­tuális árfolyamon mintegy 440 millió forint. A fejlesztés közvet­lenül több mint 240 ezer ember biztonságához járul hozzá GYŐR TÓTH GYULA_________________ Befejeződött a nemzetközi Pro- Raab projekt - indulhat a kö­zös árvízi előrejelző rendszer a Rába folyó teljes ausztriai és magyarországi vízgyűjtőjén. Mindezt az együttműködő partnerek jelentették be a programot záró rendezvényen Győrben tegnap délelőtt. Az „Ausztria-Magyarország Hatá­ron Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” kereté­ben megvalósult fejlesztés tel­jes költsége 1389 millió euró, mintegy 440 millió forint, melynek 85 százalékát az Euró­pai Unió biztosította az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A projekt két magyar part­nerének vezetője, Janák Emil (Édukövízig) és Nádor István (Nyudu-Kövízig) elmondták, az elkészült modellrendszer a Rába teljes vízgyűjtőjére ad fo­lyamatos tájékoztatást 6 napra előre a folyó vízjárásáról, árvi­zeiről. Előnye, hogy az adato­kat a honlapon bárki megnéz­heti, így a lakosság és a folyó menti vízhasználók, vízi túrá­zók is friss tájékoztatást kap­hatnak a folyók aktuális vízjá­rásáról, az esetleges árhullá­mok érkezéséről. A fejlesztés közvetlenül több mint 240 ezer ember árvízi biztonságához já­rul hozzá. A határon átnyúló közös együttműködésnek kö­szönhetően a jövőben lényege­sen jobban fel lehet mérni az árvízi kockázatokat. A sajtótájékoztató után a projekt keretében meghirdetett rajz- és táncverseny nyertesei vehették át a díjakat. Közöttük a rajzpályázat 2. helyezettje, a győr-ménfőcsanaki Petőfi Sán­dor Általános Iskola 4. osztályos tanulója, Fazék Tamás. A pályá­zat különdíjasai között is volt megyei tanuló, Takács Dávid a győri Bárczi Gusztáv Gyógype­dagógiai Intézményből. A páros táncok kategóriában a 8 éves győri Böhm Barnabás és Böhm Boglárka nyert, a testvérpár a sajtótájékoztató végén is bemu­tatta tánctudását. KÖRKÉP 3 Nagyapád lájkolta ÁLLÁSPONT CSÉFALVAY ATTILA ÚJSÁGÍRÓ Előrebocsátom, bár aktívan (vagyis naponta) használom a Facebookot, az átlagos felhasználóknál (akik, mint megtud­tam, napi 55 percig maradnak ezen a portálon) jóval rövi­­debb ideig böngészem internetes társas kapcsolataimat. Aki nem ismerné: a Facebook egy közösségi portál, amely már régen lenyomta az Iwiwet, s néhány éve tartó népszerűségé­ről Oscar-díjas film is készült. Tudom, hogy sajnos lassan a fiatalok körében az válik értékmérővé, hogy hány barátjuk van a Facebookon (ezt egyébként a South Park című szóki­mondó rajzfilmsorozat „Frászbúk” címmel már remekül be­mutatta). Tegnap megnéztem: nekem százkilencvenhat. Hogy ez sok vagy kevés (gondolom, utóbbi), nem tudom, ám az biztos, emi­att nem érzem magam rosszabbul, s nem kezdek el azonnal „valahol már láttam ismerősöket” barát­nak jelölni. Mondom ezt úgy, hogy a közösségi portál valóban hasznos, ezen keresztül családos ember lévén ritkán látott aj­kai barátom kisfának cseperedését követhetem a feltett fotói­kon keresztül, vagy gyors chatelésből (üzenetváltásból) ha­marjában megtudhatom, miként nyert hétvégén a kürti ifi. Megoszthatnék a barátaimmal mindent, ami nekem tetszik, vagy velem történt az elmúlt tíz percben, ám ezeket a funk­ciókat meghagyom a fiataloknak. Merthogy a Facebookot el­sősorban ők, a 13 és 18 év közötti korosztály használja. Miközben a szóbeli kommunikáció hiánya vagy helytelen­sége gyakorta házasságok felbomlásához vezet, munkahelyi konfliktusokat okoz vagy éppen mondjuk a párkeresésben hátráltat, addig a közösségi oldalakon egy újfajta párbeszéd van kialakulóban. Nekem is van olyan barátom, aki bár lá­tásból ismerte, egy árva szót sem váltott jelenlegi feleségével, mígnem a Facebookon levelezésbe nem bonyolódtak. Valljuk be: a kultúrházak, tűzoltóbálok kora biztosan lejárt, szerin­tem a diszkóké is leáldozóban. A fiatalok többsége között ma már a közösségi, a középkorúak számára a társkereső oldala­kon folyik az ismerkedés. Jó esetben harminc év múlva mindezt úgy mesélik majd az unokáknak: minden úgy kez­dődött, hogy nagyapád lájkolta a fotómat. 1f Tudom, hogy saj­nos lassan a fiatalok körében az válik ér­tékmérővé, hogy hány barátjuk van a Facebookon. Őszi aszály kopasz földekkel GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Ulrik Mária, a megyei kormány­­hivatal földművelésügyi igazga­tóságának osztályvezetője kér­désünkre elmondta, hogy az őszi gabonák még kikelnének, amennyiben a közeljövőben lenne eső. Az igazi kár akkor je­lentkezne, ha a csapadékmen­tes időszakra kemény, száraz fa­gyok jönnének. A szakember hozzátette, hogy a jövő évi rep­cetermés ugyanakkor már bizto­san nem lesz túl fényes. A nö­vényt a megyében csaknem 21 ezer hektáron vetették el szep­temberben. A szárazság miatt ennek harmada rosszul kelt ki, 839 hektáron pedig már ki is tár­csázták. Az ebben az évszakban szo­katlan aszály augusztus közepe óta tart. Kiss Márton, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Internet Meteoro­lógiai Szolgálat Kft. közös üze­meltetésében lévő soproni me­teorológiai állomás vezetője a Kisalföldnek elmondta: Győr térségében augusztus 15. óta csak kétszer volt jelentősebb, 5 millimétert meghaladó eső. Pé­­ren az elmúlt három hónapben csupán 36,6 milliméter csapa­dékot regisztráltak, ami a sokévi átlag kevesebb mint negyede. „Ez az állapot a Kisalföld nagy részére jellemző, egészen a Ka­puvár-Beled vonalig. Ettől nyu­gatra az átlagosat jobban meg­közelítő értékeket kapunk, de a hetek óta száraz idő már ezeken a területeken is csapadékhiányt okozott. A talaj felső rétegeinek víztartalékai gyakorlatilag ki­merültek” - fogalmazott Kiss Márton. A talajnedvesség értéke Győr térségében a felső 20 centiméte­res rétegben már csak 13-15, a felső 50 centiméteren 28-30, a felső egy méteren 32-35 száza­lék. Sopron környékén valami­vel jobb a helyzet. Lakatos Mónika, az OMSZ ég­hajlatkutatója lapunknak kifej­tette, hogy 2010, minden idők 2010, minden idők leg­csapadékosabb éve után idén október vé­géig a sokévi átlagnál 30 százalékkal keve­sebb csapadék hullott, legcsapadékosabb éve után idén október végéig a sokévi átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapa­dék hullott. A legszárazabbnak eddig Zala, Somogy, Veszprém és Fejér megye egyes részei bizo­nyultak. A szakember megje­gyezte, hogy hazánk területén 1901 óta leginkább a tavaszi, il­letve az őszi csapadék mennyi­sége csökkent 17, illetve 14 száza­lékkal, s a mostani aszály beleü­lik ebbe a trendbe. Török László meteorológus lapunkat arról tájékoztatta, hogy előrejelzésük szerint a következő tíz napban nem várható érdemi csapadék az ország területén, így még az is előfordulhat, hogy egész novemberben nem lesz sem eső, sem hó a megyében.

Next