Kisalföld, 2016. augusztus (71. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

ÜZEMANYAGÁRAK 2016.08. OL, hétfő Körkép : 3 H 1 326Ft U]1329Ft VESZÉLYES - MINDEN NEGYEDIK AUTÓN FENN­MARADT A HIDEGBEN FELTETT ABRONCS A téli guminak sem tesz jót a nyári harminc fok GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Az immár évek óta ismételten zajló felmérés idei eredményei szerint júliusig az autósok 26 százaléka hagyta fent téli gu­miját, s további 7 százalékuk alkalmaz valamilyen, a tesztek alapján kompromisszumos megoldásnak tekinthető négy évszakos abroncsot. A szemlé­zett gumik 56 százaléka 5 évnél fiatalabb, ami jó eredmény an­nak fényében, hogy a nyári gu­miknál az életkor nem befolyá­solja annyira a teljesítményt, mint a téli abroncsok eseté­ben. Sok autós választja azt a stratégiát, hogy az elkopott téli gumit nyáron kívánja lejárni. A Kisalföld tesztje is közel ha­sonló eredményt mutatott. Negyvennégy autóból kilenc­nél a 30 fokos melegben téli gumit láttunk tegnap a győri Petőfi híd melletti ingyenes parkolóban. „Négy milliméteres profil­mélység alatt a téli gumi nyári­nak minősül” - mondta Roll Barna, a győri Rapid Gumi­­szerviz vezetője. Ő is tapasztal­ta, hogy a városban akadnak, akik fenn hagyták a hidegebb időben felrakott abroncsot. „Az adatok azt mutatják, hogy sok autós választja azt a stratégiát, hogy az elkopott téli gumit nyáron kívánja »lejárni« - mutatott rá Katona Mátyás, a Használtautó-csoport autósma­gazinjának főszerkesztője. - Ez ugyan nem ütközik a jogszabá­lyi előírásokkal, mégis komoly kockázatokkal jár. A tesztek ugyanis azt mutatják, hogy ma­gas hőmérsékleten száraz asz­falton ötödével, míg nedves aszfalton harmadával nagyobb fékútra számíthat az, aki a leg­melegebb hónapokban is téli gumit használ. Nem szólva ar­ról, hogy egy nagyobb fékezés ilyenkor valósággal ledarálja a téli gumi felületét, ami nyáron néhány ezer kilométeres futás­sal teljesen tönkre is tehető.” „A hőségben a közlekedés részt­vevőinek is nagyobb figyelemre, türelemre van szükségük. A reak­cióidő meghosszabbodik, tom­pábbak lesznek az emberek, nő a balesetveszély, ezért bizonyos jó tanácsokat, így a megfelelő gu­miabroncs választását is érdemes a közlekedőknek megfontolniuk” - hívta fel a figyelmet a nyári köz­lekedés alapvető veszélyeire Kiss Csaba rendőr alezredes. Negyvennégy autóból kilencen a 30 fokos melegben is téli gumit láttunk a győri Petőfi híd melletti ingye­nes parkolóban. FOTÓ: mészáros NOSZTALGIA A 10-ES ÉS A 100-AS BANKÓ HÉT ÉVTIZEDES SZÜLETÉSNAPJÁN Hetvenkedik a tízforintos ÉSZAK-DUNÁNTÚL FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. - A bérezésünk igazságos volt, a termelés után 28 százalék járt, s így soha nem kaptam kétszer ugyanannyi bért, de 900 és 1100 forint között mozgott - meséli „Edit fodrász”. A hetvenes évek­ben három forint volt a korsó sör, s ehhez képest drágának tűnt a huszonhat forintos rántott sze­let. - A mozi az akkori árakhoz mérve hallatlanul olcsó volt, egy forint ötven fillérbe került a jegy, a szélesvásznú filmekért két fo­rintot kértek - teszi hozzá István. - A hetvenes évek közepén négy forintért vettük a vajat a boltban és negyvenötbe került egy kiló karaj. Emlékszem még az egyfo­rintos Rio kávéra, amit vagy a boltban, vagy otthon darált le az ember. Minden élelmiszerbolt­nak kávéillata volt - idézi fel. Vajon emlékszünk-e, hogy ezt követően melyik bankjegyen ki szerepelt? A sokak által ismert 10-esen - ami valójában már nem az 1946-os, hanem az 1947-es sorozat úttörője volt - elöl Petőfi állt, a húszason Dó­zsát látjuk, ezt már 1948-ban bo­csátják ki, akár a 100-ast, amin Kossuth Lajos szerepel. A százast csak 1998 végén vonták be, a tí­zest és a húszast pedig 1992-ben. Sokak kedvence volt az 1953-tól kibocsátott 50 forintos Mányoki Ádám Rákóczi-portréjával, az Ady-portrés 500-as 1970-ben ke­rült forgalomba, a bartókos 1000-es pedig 1983-ban. Egészen 1999-ig fizethettünk vele, akár a régi 5000-essel, ami hátul az MTA épületét, elöl Széchenyit ábrázolta (forrás: Wikipédia). Széchenyit egyébként Nagy Ban­­dó hiányolta is ’86-ban, 4 évvel a kibocsátás előtt. „Hiszen ő a leg­nagyobb magyar - mondta -, ta­lán ezért tartogatjuk későbbre?” Az 1946. augusztus 1-jén ki­bocsátott jubiláló 10-esen pedig kalapácsos munkást láthattunk, hátul Kossuth-címerrel, míg a 6 nappal később forgalomba ke­rült 100 forintos sarlós nőt ábrá­zolt, hátul szintén kalapáccsal és a jövő búzakévéjével. A leg­első forintbankjegyeket egyéb­ként azért volt nehéz előállítani, mert az inflációs pengőt olyan hatalmas mennyiségben gyár­tották, hogy nem maradt elég papír és nyomdafesték. Végül finn és francia importból szerez­tek vízjeles papírt. Aztán a fogyasztói árak 1952-ig csaknem 250 százalékkal nőttek 1946-hoz képest, az ára­kat és a béreket hatóságilag ál­lapították meg, néha közvetle­nül meghatározva a kiskereske­delmi árakat. Például kilogram­monként a kenyér 0,96 Ft, a fi­nomliszt 1,40, a cukor 7,00, a li­ter tej 0,90 Ft volt. A csomag cigi 2 forintba, a helyi levél 0,30 fo­rintba, a vidékre címzett 0,60 fo­rintba került, s ugyanennyiért engedték a helyi hívást. A KSH által készített tanulmányból - amelynek szerzője Marton Ádám - az derül még ki, hogy 1952-től 1968-ig stabilak voltak az árak, az életszínvonal pedig emelkedett. Száz háztartásban 1960-ban átlagosan 1,2 hűtőszekrény volt, míg 1968-ban már 19,7; ez alatt a nyolc év alatt 3,5 helyett 23,8 porszívó, 1 helyett 5,1 személy­­gépkocsi, a tévék száma pedig 3,4-ről 43,7-re nőtt. Felmerült még az is, hogy tallér lesz a ne­ve - derül ki a Wiki­­pédiából. Aztán 1968-ban infláció követ­kezett és 1989-re az árak meg­háromszorozódtak (Infláció, fogyasztói árak Magyarorszá­gon a második világháború után I.). Az ezt követő hat évre már sokan emlékeznek, a piac­­gazdaságra áttérés nehézségei miatt több száz százalékos inf­lációt jegyeztek, s ötödével csökkent a reálbér. Viszont ha valaki arra kíváncsi, mennyit romlott a pénze húsz, negyven vagy ötven év alatt, emlékez­zen vissza, mennyibe került a sör. Kereskedelmi szakem­bertől tudjuk, hogy az elmélet működik, a sör ára követi leghűségesebben a pénz érté­kének alakulását. Lukácsy Andrásnénak egy lila húszassal, néha petőfis tízessel fizettek a megszépült vendégek, fotó: bertleff andrás ÁLLÁSPONT LACZÓ BALÁZS ÚJSÁGÍRÓ Kétharmad A Tanácsköztársaság idején ráírták a győri bor­délyokat betiltó dossziéra, hogy „a prostitúció megszűnt”. Tehát 97 éve nincs. Kósa Lajos kije­lentéséből kiindulva pedig a „rendszerszintű korrupció” felszámolásának centenáriumát fog­ják majd 2116-ban megünnepelni. Az állítás bődületes, de nem ügyetlen, mert az embert össze lehet zavarni bonyolult szavakkal. Tehát a 260 milliárdos MNB-alapítványi pénz nem a „rendszer szintjén” bűzlik, csak simán. A trafikbotrány, a földárverés, az égig emelt vál­lalkozók s a mennyekből letaszított Simicska példája, az amerikai kitiltási balhé, a Vizovicki- és Rogán-ügy összes kompromittáló részlete - ez mind az „elszigetelt ese­tek” kartonjába tartozik, nem a „rendszerébe”. Közben két dolog derül ki a HVG által végeztetett köz­vélemény-kutatásból: hogy az emberek többsége ezt már nem veszi be, ám sajnos az emberek nagyobbik hányadát a korrup­ció nem zavarja. A megkérdezettek kétharmada szerint „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben jellemzi a kormányt a pénzügyi visszaélés, így véli az ellenzéki és bizonytalan szava­zók négyötöde, s már a kormánypártiak harmada is. A vála­szolóknak több mint fele gondolja, hogy a kormány szelektí­ven üldözi a korrupciót és még a Fidesz-szimpatizánsoknak is csak 17 százaléka hisz benne, hogy a jelenlegi hatalom meg­felelően üldözi azt. Ma már tehát nem minden szimpatizáns nevet a zsebkendőjébe az ügyészséggel együtt a kérdésen, hogy vizsgálatot indítanak-e Rogánnal kapcsolatban. De köz­ben a vádhatóság is természetesnek veszi, mi is természetes­nek vesszük, hogy a dolgoknak az a rendje, nem indul vizsgá­lat, s az ország az utolsó markáig szétlopható. Olyan ez, mint az árapály, és butaság volna küzdeni az ár­apály ellen. De azért 2016-ban a rendszerre írták, hogy a „bizalom megszűnt”. Még ha észre sem vettük a pillana­tot, amitől fogva bizalomra nem is volt többé szükség. Sajnos az emberek nagyobbik hányadát a korrupció nem zavarja. Pápai diák a nyertes PÁPA. A Veszprém Megyei Bal­eset-megelőzési Bizottság köz­lekedési kampányt hirdetett májustól júliusig. A kezdemé­nyezés a balesetek megelőzé­sét, a kerékpárosok és gyalo­gosok biztonságát szolgálta. A kampány sorsolásának nyerte­se egy pápai kisdiák, a 11 éves Farkas Dániel lett, aki egy érté­kes kerékpárral lett gazda­gabb. Örült a nyereménynek és elmondta, hogy mindenkor bukósisakban biciklizik. Örömmel tudatjuk mindenkivel, hogy a 2016. július 30-án, 3710 grammal és 49,5 cm-rel megérkezett Kedves Noémi és Ákos kislányotok szidetése alkalmából gratulálunk és jó egészséget kívánunk, munkatársaid és barátaid, Lapcom zrt. — SSé- ' KÖZLEMÉNY Tájékoztatjuk a Tisztelt Felhasználókat, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt. a 2016. augusztus 2., 8.00 és a 2016. augusztus 3., 8.00 óra közötti időszakban Lébény, Mosonszent­­miklós, Győrsövényház, Fehértó, Bezi, Öttevény, Kunsziget, Mecsér, Kimle, Károlyháza, Novákpuszta, Hédervár, Darnózseli, Ásványráró településen - az összes felhasználót érintően - az üzemeltetésében lévő földgázszállító rendszeren gázszolgáltatási szünettel járó karbantartási munkát végez. Tisztelettel kérjük az érintett felhasználókat, hogy a veszélyhelyzet megelőzése és a szolgáltatás zavartalan újraindítása érdekében a fenti időszakban a gázmérő előtti főcsapot zárva tartani és a gázvételezést szüneteltetni szíveskedjenek. Türelmüket és megértésüket köszönjük! Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.

Next