Kisalföld, 2017. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

4 Körkép Legyen a tudósítónk! Érdekeset látott? Fotózza le és küldje el szerkesztőségünknek! E-mail-címünk: tudosito@kisalfold.hu. KISALFÖLD 2017.02.01., szerda SZÉLES SÁNDORT KÉRDEZTÜK - DOLGOZÓI BÉREMELÉS, ÁTALAKULÓ ÁLLAMIGAZGATÁS, BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉS A változások felén már túl vannak GYŐR-MOSON­.SOPRON CSÉFALVAY ATTILA „Minisztériumok, kormányhi­vatalok, járási hivatalok. így fog kinézni az egyszerű, vilá­gos és átlátható államigazgatá­si struktúra több ágazatban (fogyasztóvédelem, útügy, köz­lekedés, igazgatás).” Mostanra - többek közt közel ötven ál-Az államigazgatásban minden évben komoly változások voltak, a felén már túl vagyunk. Az eljárásrendben 2018-tól várható mó­dosítás, ezután már csak finomhangolásra lesz szükség. Széles Sándor famigazgatási szerv beolvasz­tásával, hatásköreinek átadá­sával­­ lassan megvalósul Lázár János miniszter még 2015-ben vázolt elképzelése. Széles Sándor, a megyei kor­mányhivatal vezetője a Kisal­földnek elsőként a januártól életbe lépett változásokról be­szélt. Arról, hogy a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal (MVH) megyei kirendelt­ségét és a Nemzeti Rehabilitá­ciós és Szociális Hivatal győri szervezetét integrálták a kor­mányhivatalba. A kormány­­döntés szerint a beolvadó szer­vezetek költségvetésének csak 80 százalékát kapják meg, de így is megoldható a feladat. „A kormányhivatal 2011-es létre­hozása, az integráció során egymilliárd forintot spóroltunk meg megyei szinten az előző évhez képest. Ez a megtakarí­tás aztán minden évben emel­kedett, hisz irodabútor-, infor­matikaieszköz-, gépjárműbe­­sz­erzési stop lépett életbe” - mondta a kormánymegbízott. A mostani változások kapcsán hozzátette, a kifizetések egy kézbe, az államkincstárhoz ke­rültek, kerülnek. Idén január elsején a kor­mányhivatalnál 1534-en dol­goztak, ebből a Győri Járási Hi­vatal létszáma a dolgozók át­csoportosításával több mint a duplájára nőtt (258-ról 588-ra). Nem véletlen, hisz feladat- és hatáskörök kerültek megyeiről járási szintre, az elsőfokú ügy­intézés már a járási hivatalok­ban történik, ezek nagyobb ré­sze pedig a Győri Járási Hiva­talhoz került. A megyében minden járási hivatal kapott közoktatási, fogyasztóvédelmi és igazságügyi igazgatási jog­kört, de például nyugdíjbizto­sítási hatáskör csak a győri és a soproni hivatalnak jutott. „Ezekre a változásokra azért volt szükség, hogy egy helyen, koncentráltan lehessen az ügyeinket elintézni.” A járások megerősítése, a központi államigazgatási szer­vek feladatainak átvétele mel­lett fontos kiemelni, hogy a kormányablakokban mostanra már 1540 ügykört lehet elindí­tani (2011-ben 30 ügykör volt). „Az államigazgatásban min­den évben komoly változások voltak, a felén már túl va­gyunk. Az eljárásrendben 2018-tól várható módosítás, ezután már csak finomhango­lásra lesz szükség” - mondta Széles. A tavaly júliusban életbe lépő törvény újraszabályozta a járási hivatalokban dolgozók jogviszonyát, így ők e­kkor átla­gosan 30 százalékos béremelést kaptak (a kormányhivatal sze­mélyi állományának 44 száza­léka). Idén januártól a kor­mányhivatal megyei szinten dolgozó kormánytisztvi­selőinek jogviszonya is átala­kult, az illetményemelés máso­dik lépcsőjében ezen állami tisztviselők és ügykezelők bére is nőtt. Ami a bürokráciacsökken­tést illeti, a mérlegelést nem igénylő ügyekben automatiku­san hozhatnak döntést, ha a feltételek teljesülnek (ez azt je­lenti, hogy egy nap alatt hatá­rozhat a hatóság). Július else­jétől lakcímünket bármely já­rási hivatalnál bejelenthetjük, tervezetten márciustól 20 ható­sági eljárás díja szűnik meg. „Összességében az ügyfelek bürokratikus terhei tovább csökkennek, az eljárások gyor­sulhatnak.” Beolvadások­­ Széles Sándor kormánymegbízott szerint minden évben emelkedett a kormányhivatal megtakarítása. ­ Koccintottak a felújításra Csányi Sándor (balra), az OTP elnök-vezérigazgatója és Borkai Zsolt győri polgármester közösen adták át a bank megújult győri, Teleki utcai igazga­tóságát tegnap este. Az ügyfelek már felkereshetik a létesítményt. A tavaly áprilisban elkezdődött munkálatok során a 2000-ben felavatott épület tel­jes belső rekonstrukciója megtörtént. Az eseményen Csányi Sándor hang­súlyozta: a hazai bankszektor, benne az OTP-vel felfelé ívelő szakaszban van, a pénzintézet tavaly rekordprofitot ért el. Hozzátette, hogy folytatni kívánják a külföldi terjeszkedést. Borkai Zsolt egyebek mellett az önkor­mányzat és az OTP jó együttműködését emelte ki, amelynek egyik példája az olimpiai falu építése. (Ez az OTP Ingatlan Zrt. beruházásában valósul meg.) FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS Sokan álláskeresők másfél évig MAGYARORSZÁG. A múlt év ne­gyedik negyedévében a mun­kanélküliek száma az egy év­vel korábbihoz képest 76 ezer­rel 205 ezerre, a munkanélküli­ségi ráta 1,7 százalékponttal 4,4 százalékra csökkent. 2016-ban átlagosan 235 ezren -Hat munkanélküliek, 73 , mint 2015-ben. Az éves munkanél­küliségi ráta 5,1 százalékos ér­téke szintén 1,7 százalékpont­tal volt alacsonyabb az előző évinél - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,9 hónap, a mun­kanélküliek 46,6 százaléka leg­alább egy éve keres állást. FELÚJÍTJÁK, KIKÖLTÖZNEK Széles Sándor elmondta, hogy milliárdos beruházással pályázati forrás­ból a kormányhivatal Árpád úti épületének egyik szárnyát felújítják, a munka a tervek szerint tavasszal kezdődhet, még tart a közbeszerzési eljárás. „Kiköltözünk, teljesen ki kell üríteni az épületet, hisz mindkét oldalon kiszedik, kicserélik az ablakokat.” MATÚRA 2017 - AZ IDÉN VÉGZŐ KÖZÉPISKOLÁSOK AZ ELSŐK, AKIKNEK KÖTELEZŐ A SZAKMAI VIZSGA Nehezebb érettségire készülnek Változik az érettségi. A legjob­ban a történelemtől tartanak a diákok, ahol gazdasági kérdé­sek is lesznek. Különösen új­szerű vizsga előtt állnak a kö­zépiskolák végzősei - ők az elsők, akiknek kötelező szak­mai érettségit tenni. GYŐR-MAGYARORSZÁG ZSENÁK-KISS SZIMONA Szinte valamennyi érettségi tárgy követelményei változnak idén. A matematika okozhatja a legkevesebb meglepetést a má­jusban érettségizők számára, a középszintű tesztben az egyetlen változás a korábbi évekhez ké­pest, hogy a második rész fel­adatai több részkérdésből állnak majd. A magyar és a történelem nagyobb reformon esett át. Az írásbeli magyar továbbra is két részből áll, ám az első­ etap 90 perces lesz az eddigi 60 helyett, s nemcsak szövegértést kell megol­dani, hanem egy érvelési felada­tot is. A folytatásra 180 helyett 150 percük lesz a maturálóknak, ab­ban egy művet kell elemezniük vagy kettőt összehasonlítaniuk. Érveléssel tehát nem tudják „megúszni” a műértelmezést. A történelem-feladatsorba gazdasá­gi-pénzügyi kérdések is kerülnek és kisebb eséllyel tudják kikerülni a tanulók a számukra kevésbé tetszetős témákat: eddig nyolcból öt esszétémát kihagyhattak, most négyből kell kettőt választaniuk. Az idegen nyelvi teszt is nehezebb lesz, az alapszintű kérdések ki­maradnak belőle. Az Apor Vilmos Katolikus Is­kolaközpont végzősei a változá­sok ellenére nem aggódnak, úgy érzik, elég idő jutott a felkészülés­re. „Azt sajnálom, hogy történe­lemből feleannyi esszétémából választhatunk. Igaz, hogy írnunk is kevesebbet kell, három helyett kettőt. A matematikától tartok legkevésbé, igaz, emelt szinten vizsgázok belőle, de arra már ta­valy óta készülünk” - mondta a 12. c-ből Tóth Boróka. Évfolyam­­társa, Kránitz Krisztián (12. b) úgy véli: „Tanulni így is, úgy is kell, szerintem mindegy, hogy milyen feladattípusokat gyakorlunk be. Fizikából teszek emelt szintű érettségit, oda is jöttek be új té­makörök, amik év végén derültek ki, de szerintem akkor sem kezd­tem volna el előbb tanulni őket, ha korábban tudok róla.” A szakközépiskolák végzősei és tanáraik a kelleténél később is­merhették meg a rájuk váró próbatétel köve­telményeit. Keveslik a felkészülési időt. Horváth Péter, a Nemzeti Peda­gógus Kar elnöke is úgy véli, hogy a három kötelező érettségi tárgy tekintetében nem jelentősek a módosítások. A szakközépiskolák végzősei előtt áll nehezebb fel­adat, ettől az évtől kötelező ugyanis számukra a szakmai érettségi, az ötödik vizsgatárgy. Teljesen új próbatételről van szó, ráadásul annak feladatait csak ezekben a hetekben ismerhették meg a tanárok és a diákok is. A Révai-gimnázium igazgatója ezt nevezte problémának, mint mondta: „A kelleténél később ke­rültek napvilágra a pontos köve­telmények.” A felkészülésre ren­delkezésre álló időt kevésnek ta­lálják a tanulók, nyílt levélben kérték a kormányzatot, hogy hadd választhassák szabadon meg az ötödik érettségi tárgyat. A petíciót már több ezren írták alá a tanita­­nek.com oldalon. Az Apor-iskola végzősei, (b-j) Szűcs Anna, Kránitz Krisztián és Tóth Boróka felkészülten várják az érettségit.

Next