Kisdednevelés, 1884 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1884-04-01 / 4. szám

70 szabad játék actiójához. Például a választások utánzásában a szok­ásos kor­tesnóta lehet a szabad játék irányozója. Némi képzetet lehet, sőt kell társalgás közben adnia a nevelőnek ily feltűnő közesemények céljáról, módjáról. Az alapnevelés a hazafiasságnak, a polgári kötelességérzetnek is alapját így veti meg. Harminc év előtt történt, hogy édesapám egy szelíd tekintetű kövér bácsira mutatva így szólt: nézd meg jól fiam, ez Deák Ferenc, a haza bölcse. Aztán elmondta, hogy ő hozta azokat a bölcs törvényeket. Hisz a törvényt a császár hozza,­­ ellenvetem. „De a bölcs törvényeket Deák Fe­renc“ — tört ki apámból az óvatlan keserűség. Elhallgattam, el is gon­dolkoztam, nem sokat értettem belőle, de mikor hat év múlva olvastam, hogy a törvényhozók Deák Ferenc vezérsége alatt összegyűlnek, lelke­sedetten gondoltam rá, hogy most jönnek a bölcs törvények. Ezt a lelke­sedést még jobban szította derék tanítónknak (most érdemes tanfelü­gyelőnek) szombat délutáni játékvezetése, melylyel vármegyésdit csinál­tatott velünk. Most is él még minden társam szivében a büszke öröm: mikor megválasztottak szolgabírónak, vicispánnak, és vezettük teljes egy hétig a rendtartást, meg minden játékot. Az idei általános restauratio zaja is behatolt a játszószobákba. A kicsinyek hallottak kortesdalokat, élénk vitákat, személykérdéseket, főispán, alispán stb. emlegetéseket; persze hogy ők is foglalkoztak játék közben a közélet vén gyermekeit úgy érdeklő nagy dolgokkal: ők is játszottak vármegyésdit. Nos, a nevelő játék előtt társalogjon a vármegyéről, és ha a ki­csinyek játékkedve önként a vármegyésdire irányul, engedje ezt mint szabad játékot lezajlani. Ily kísérletnél egy igen fontos előny mindjárt szembe ötlik, hogy míg a nevelő dicsérete, kitüntetése akaratlan is meg­pirítja, elkedveleníti, irigyekké vagy dacosakká teszi a mellőzötteket, — a szabad játék választósdijánál a kitüntetést maguk a kis pajtások ép oly igazságosan osztják, de elmarad a jobbak felmagasztalásának megszégye­nítő, kedvvesztő hatása a „választóknál“. Kísérletül néhány szabad játék leírását adom jelen szám „gyakorlati rovatában“. Egyik a vármegyésdi, a másik a követválasztás, a harmadik a pünkösdi királyné.*) Kisdednevelőink leköteleznek, ha ily irányú ki­­sérlet gyakorlatból merített kritikáját közlik. Eötvös K. L. *) E két utóbbi, szintén sikerült játékot részint térszűke miatt, részint azon okból hagytuk a jövő számra, mert a június elejére eső Pünkösdi ünnepek alkalmából azoknak a megelőző hónapban leendő közlését célszerűbbnek találtuk. Szerk. ----------------

Next