Kisdednevelés, 1901 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1901-08-01 / 15. szám

386 lényeges fogást tanultunk, melyek tudása szükséges ahhoz, hogy a kísérlet sikerüljön. Azután a mikroskop, annak fajai, története­s hasz­nálati módja, közben számtalan demonstrativ és mikroskopi készítmények előállítása. A mikroskopi rajzolás és fotografálás sok példán bemutatva. Csak röviden akartam felsorolni a főbb címeket, melyeknek részletes le­írását nem engedi meg lapunk szűk kerete. Ezen előadásokat hallgatni valóságos élvezet volt. Dr. Wangel J. egy kedves, tudós professzor, ki tárgyát végtelenül szereti, szinte mondhatni és-hal érette. Nem riad vissza sem a fáradtságtól, sem az áldozatoktól, hogy hallgatói érdeklődését le­kösse. Szívének, lelkének összes energiájával és megható lelkesedésével magával ragadja hallgatóit az élő szervezet titkainak kutatásába. Minden második nap két óra hosszat tartott előadása, de ezen két óra csak néhány percznek tű­nt fel s szívesen hallgattuk volna egész nap. Mind­nyájan azzal az érzelemmel távoztunk, bárcsak ismét lehetne alkalmunk őt hallgatni s tőle tanulni. Dr. Rauschburg P. ideg­orvos előadásai nagyon érdekesek voltak. Ezekről kívánok részletesebben írni. Első óráján bemutatott egy valódi ember­ agy­velőt, annak összes részeit magyarázta s különböző agymetszeteket köröztetett. Rajzban és mikroskop alatt megmutatta az agysejtek alakját s azok nyúlványait. Megemlítette, hogy a nagy agy felülete körülbelül 1600 cm2, a kis agyé 700 cm2. A szürkeállomány a nagy agyon 3 mm., a kicsin 1 mm. vastag. Az agysejtek átmérője 0­ 02—0­01 mm, s számuk vagy ezer millió. Rajzban is bemutatta a reflex működését s meg­magyarázta, hogy az inger útját nem véletlen, hanem törvény szabja meg. Minél többször hatott az inger az idegre, annál jártabb az ideg­ösvény s annál könnyebben vezeti azt. Az inger hatására az idegek, a csomópontok és idegsejtek molekuláiban a szerkezet megváltozik s ezen alapszik a szellemi élet. A szellemi élet nyilvánulásai idegrendszer nélkül lehetetlen és viszont. Ezután következtek a psychophysikai időmérések. E célra külön­böző, igen finom eszközöket használt, melyek leírásába nem bocsájtkozom, mert a leírásból úgy sem lehetne elképzelni azok valódi alakját s hasz­nálatát. Csak azt jegyzem meg, hogy a használt óra (chronoskop) olyan szerkezetű, hogy egy másodpercnek ezred részét is mutatja s az le is olvasható. Készülékei segítségével megmérte, hogy valamely fellépett inger s az arra következő visszahatás között mennyi idő telt el. Az elmebeli folyamatok ezen mérése a reactiók elvén alapszik. Az időmérés methodikája röviden a következő: Nem elégszünk meg egy méréssel, hanem mindig 25-től 50 mérésből álló sorozatot veszünk fel. Általában minél több a mérés, annál kisebbek a külső és belső hibák. A sorozat középértékét ki

Next