Kisdednevelés, 1943 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
a tulajdonságok mint önálló dolgok maradnak a gyermekben, tehát a tárgyakról elvonják a tulajdonságot. Az általam — részben Montessori elgondolásait követve, részben saját gyakorlati tapasztalataim alapján — alkalmazott érzékfejlesztő játékaim a következők: Tapintás-fejlesztés (figyelembe véve a kifejlődési és fontossági sorrendet): I. Alapfoknak veszem Montessori tapintójátékait. Bekötött szemmel egy gyermekkel érzékeltetem a „sima“, „érdes“, „kemény", „puha“, „nehéz" (súlyos), „könnyű“ tulajdonságokat, csiszolópapírral, selyemdarabkákkal, bársonnyal, porcellánnal, vattával, vasdarabbal, fával, stb. II. Mikor már a helyes elnevezésekkel tisztában vannak, játszszuk kérdező játékainkat. A gyermekek ülnek és nézik, míg egy kis társuk bekötött szemmel tapogatja a kezébe adott tárgyat, pl. bársonydarabot. Mikor megállapítja, hogy sima, megkérdezem: Mi sima még? Ekkor a gyermekek felsorolnak többféle tárgyat. Mikor már kifogytak a felsorolásból, akkor másik gyermeknek kötöm be a szemét és ha kitalálja, mit tapogat, új kérdést adok fel. Mi könnyű? (Ha könnyűt tapogatott a kint álló, stb., stb.) Ezzel a játékkal érem el azt, hogy a gyermekek állandóan tárgyhoz kapcsolják a tulajdonságokat. III. Kör játék tapintás-fejlesztésre: Kört alkotunk, egy gyermeknek középen bekötöm a szemét, a többiek forognak és énekelik a „Bata Böske“ kezdetű magyaros dalt, a dal végén megállanak, a bekötött szemű tapogatva keres párt magának, középre viszi, a dal ismétlése közben táncol vele. (A kör is táncol, jobbra, balra lépegetve). A dal végén kitalálja, társát tapogatva, hogy kivel táncolt. (Hangot adni nem szabad.) A ruhája milyenségéről, hajáról, harisnyájáról, cipőjéről igyekszik kitalálni, ki lehet a párja. (Ezt a játékot a gyermekek nagyon szeretik és élvezik.) Szaglás fejlesztésére, ízlés fejlesztésére az első két haladási fokon ugyanúgy játszunk, mint a tapintásfejlesztésnél, tehát bekötött szemmel egy-egy gyermek érzékeli a tárgyak illatát, (kellemes, vagy kellemetlen; a kellemetlen illatra mondjuk, hogy rossz szagú), a főízeket (édes, sós, keserű, savanyú.) Aztán játsszuk a kérdező játékot. Felsorolnak igen sokféle dolgot. III. Körjáték szaglás-fejlesztésére. Körben állanak a gyermekek, egy fiú, egy leány, kezükben különböző virágokkal, (csak illatos virágokkal, hátránya, hogy télen virágokkal nem igen tudunk játszani), különböző szagos dolgokkal, fűszerekkel, (hagyma, bors, paprika, narancs). Egy gyermek a középre áll, bekötöm a szemét és énekeljük a „Beültettem kis kertemet“ kezdetű dalt. A kör áll, a dal végén egy gyermeket a bekötött szemű kiválaszt, megáll előtte, az odanyújtja a kezében tartott virágot, vagy tárgyal és megszagoltatja vele. Ha azonnal kitalálja, mit szagol, akkor azt kérdezzük tőle: Milyen illata van a rózsának (ha azt szagolt)? Ha nem la-