Kisdobos, 1958 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Újévi !Elk­öszöntlek újév új világa! . Hozz békességet a világra! Terülj, terülj ki tarka kendő! Add elő kincsed újesztendő! Ha újesztendő én lehetnék, minden gyermeket úgy szeretnék, mintha sajátom, enyém lenne, s a jövendőmet látnám benne. Minden gyermekszív rubint-láda, s egy-egy újév van abba zárva: Új tavasz, új nyár, új jövendő. Szeresd hát őket, újesztendő! Békés öledben ringasd őket, a jövendőt, a jövendőnket! Hadd nyíljék a szív legszebb álma, az ifjú béke a világra! Gazdag Erzsi köszöntő Rajz: Sóti Klára 3 Nagyapó boldog újéve Két kis huncut unoka Mit gondolt magába: Újév­ reggel odabújt Nagyapó ágyába. Egyik jobbra húzódott, A másik meg balra — Csengett a karácsonyfa Kis üvegharangja. Csókolgatták nagyapót. Verset mondtak, szépet — így érte meg nagyapó A boldog újévet. Vorák József Újévi varázslás A J- J az újévet minden nép nagy örömmel fogadja s nagy zajjal, vígsággal, lármával köszönti. Mert az újhoz min­dig valami reménységet fűznek az emberek. Vannak külön­leges újévi szokások, amelyek arra lennének jók, hogy sze­rencsét, boldogságot varázsoljanak, vagy pedig, hogy be­lelássunk a jövőbe. Nálunk magyaroknál is vannak ilyen, ma már tréfás újévi varázslások. Somló vidékén az a szokás, hogy egy görnyedthátú öreg­embert hajtanak végig a legények az utcán s közben állan­dóan „korbácsolják”. (Persze csak mellé ütnek.) Az öreg­ember az óév, a legények az újévet személyesítik meg. Éjfél körül megkezdődik a „nyájfordítás” is. Kolom­­pokkal, csengőkkel, karikás ostorokkal felszerelt legények veszik körül ilyenkor a házakat. A „gazda” bemegy és megkérdezi: — Most jöttem Budáról, budai vásárról, hajtottam száz trnót, meg szabad-e téríteni? — Meg! — felelik a háziak. Erre csengőjével jelt ad s lesz olyan zenebona, hogy az egész faluban hallani. Re­kedten szólnak a kolompok, csilingelnek a csengők s köz­ben nagyokat durrognak a karikások... Amikor megkapják jutalmukat, mennek tovább. Néhol a piactérre hordanak mindenféle szerszámot, ekét, boronát, kapát, kaszát, víg táncot járnak körülötte, énekel­nek, hogy szerencse kísérje őket majd a nagy munkák idején. Élnek még ma is ezek a szokások. Ma már nem hiszünk varázserejükben, de kedves, szép játékként megőrzik népünk hagyományait. Dobicz János

Next