Kisdobos, 1959 (8. évfolyam, 2-11. szám)

1959-02-01 / 2. szám

ITT A KISDOBOS SZEMÉLYESEN­ ­Nyíregyházán, ebben a szép tiszántúli város­­ ban, Szabolcs megye székhelyén jártam legutóbb és ellátogattam az Állami Tanítóképzőbe is. Már messziről jókedvű énekszó ütötte meg fülemet. „Ej, haj, száll az ének” hangzott valamelyik ab­lakból a kisdobosok indulója. Vidáman, pattogó­san szárnyalt a dal a lombravesztett fák között. Könnyű volt megtalálnom a foglalkozás helyét, hiszen a csengő énekszó jelezte az utat. A rajvezető pajtás jelentéséből megtudtam, hogy a Nyíregyházi Tanítóképző 4237 sz., Vas­vári Pál nevét viselő önálló kisdobos csapat Sza­bolcs vezérről elnevezett rajának foglalkozásán vagyok. A kisdobosok éppen elődeinkről, a hősi tette­ket végrehajtó kisdobosokról beszélgettek. Sok szép és érdekes történetet tudtak a kurucok har­cát segítő kisdobosokról, és az 1848-as szabadság­harc hős kis katonáiról is. De nagyon jól ismerik annak a kisfiúnak hősi tettét is, aki 1919-ben a pesti Duna-parton átvette a sebesült vörös kato­nától a géppuska irányítását, s a fegyverrel visz­­szatérésre kényszerítette a Dunán motorcsónak­kal közeledő ellenforradalmárokat. Nemrégen kirándultak Tiszavasvárra, megte­kintették a helyet, amely névadójuk, Vasvári Pál emlékét őrzi. Ugyanakkor megnézték a tiszapalkonyai építkezéseket is. Tanultam a nyíregyházi kisdobosoktól néhány érdekes játékot is. Az egyik — ezt kislányok­ mutatták be — a következő: Kijön három kis­lány, bekötik a szemüket sűrűszövésű kendővel. Ezután minden kislány kap egy akkora karikát, amelyiken át tud bújni. A karikát mindenki a jobb kezében tartja, sípszóra átbújik rajta. Hogy az átbújást hol kell kezdeni, fejnél vagy lábnál — azt nem árulom el. Találjátok ki magatok. Vi­gyázzatok, nagyon ravasz dolog, de ha ügyesked­tek, az első kísérletnél rájöhettek, hol kell az át­bújást megkezdeni. Természetesen az a pajtás győz, aki elsőnek bújik át a karikán. A másik játék — erre csak erős kisdobos fiúk vállalkozzanak — szintén nagyon érdekes. Kijön két pajtás, körülbelül egyforma erősek. Megáll­nak a többiekkel szemben. Lehetőleg különböző őrsök tagjai legyenek. Egyik kezébe vesz egy körülbelül 20 cm hosszú, seprűnyél vastagságú botot, a másiknak ezt el kell vennie tőle, anélkül, hogy akár a lábát vagy fogát hívná segítségül. Csak kézzel szabad forgatni, csavarni a botot. Az az őrs győz, amelyikben több nyertes van. Egészen biztos, hogy valamennyien megkapják jó munkájuk jutalmául a kis piros csillagot. Ne­kem az a véleményem, hogy meg is érdemlik. PINDZSA ISTVÁN V. oszt. tanuló rajza: Penyige.

Next