Kisebbségkutatás, 1999 (8. évfolyam, 1-4. szám)

1999 / 3. szám - TANULMÁNYOK: PETŐFI-RECEPCIÓK HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Lukáts István: Az ismeretlen-ismerős magyar klasszikus - Petőfi Sándor a szlovéneknél

kát, a legradikálisabb határkövet a magyar irodalomnak a szomszédos népek szellemi életében betöltött szerepében (és viszont) Trianon jelentette. Amíg a Trianont me­gelőző korszakban létezett a magyar irodalomnak egyfajta “birodalmi” pozíciója, s az irodalmi mozgásokat alapvetően ez határozta meg, addig a poszttrianoni időszakban nem lehetett többé ilyen történelmi pozícióból irányt szabni a szellemi áramlatoknak. Ha úgy tetszik, az irodalomnak ideát és odaát szembesülnie kellett azzal a sajnálatos ténnyel, hogy nem autonóm, hogy mozgásterét alapvetően a történelem és a minden­kori politika determinálja. A politikának és az irodalomnak olyan szimbiózisa alakult ki az évtizedek során, amely a legutóbbi rendszerváltozásig normálisnak, mi több, pa­­radigmatikusnak tetszett. Napjainkban némi zavarodottság tapasztalható térségünk­ben: az irodalom a helyét keresi, s úgy tűnik, az igazi áttörésre még mindig várni kell. A magyar irodalom szlovéniai recepciójában Trianon azért is jelenthetett választó­­vonalat, mert az irodalmi közvetítés szlovéniai csomópontja valójában a Muravidék volt, pontosabban azok vállaltak oroszlánrészt ebben a feladatban, akik az egykor Magyarországhoz tartozó Muravidékről származtak, akik iskoláztatásuk vagy a ter­mészetes együttélés révén gyermekkorukban megtanultak magyarul, akik egyéni sor­suk szeszélye és tudományos érdeklődésük folytán közel kerültek a magyar kultúrá­hoz (Pável Ágoston, Hadrovics László, Stefan Barbaric, Vilko Novak). A Muravidék a X. századtól egészen 1919-ig a magyar állam fennhatósága alá tartozott. Az évszá­zadok folyamán itt kibontakozó szlovén nyelvű regionális tájirodalom sok szállal kapcsolódott a magyar kultúrához. Az itt megjelenő könyveket kezdetben a magyar ábécé betűivel nyomtatták, e könyvek mecénásai többnyire magyar arisztokraták vol­tak. Kevés eredeti mű született, hiszen többnyire magyar egyházi és iskolai műveket ültettek át helyi nyelvjárásra. A magyar költészet klasszikusainak első fordításai is így keletkeztek. A nyelvi és kulturális érintkezés révén e tájnyelvbe sok magyar nyelvi elem került. A Muratáj szellemi életébe Budapest és Ljubljana felől érkező kulturális hatások itt részben lecsapódtak, de útjukat folytatták is, egymást keresztezve, a két kulturális és politikai központ irányába. Ez a földrajzi és politikai tájegység persze te­remtő és a szellemet formáló képződmény is volt. Melich János 1902-ben tett megáll­apításaiban, mikor is az itt létrejött művekről azt állította, hogy “testestül-lelkestül magyar emberek munkái, magyar helyesírással”, akad bőséggel tendenciózus politi­kai elfogultság. A muravidéki regionális táj­irodalomban az első világháborút megelőző időszak­ban főképpen iskolai tankönyvekben és egyházi folyóiratokban bukkanunk magyar szerzők műveire. Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa és Jókai versei és elbeszélései nyelvjárási fordításainak csupán jelzésértéke van. Ebben az időszakban igazán je­lentősnek mondható magyar szerző műve nem jelent meg könyvalakban. János Kar­dos (Kardos János) (1801-1875) hódosi evangélikus lelkész szorgos fordítója volt a magyar irodalomnak, ám legjelentősebb fordítása, Arany Toldi-ja és a Toldi estéje csak jóval halála után, 1921-ben és 1925-ben látott napvilágot. A Petőfi-verseket szlovén iskolai tankönyvek illusztrációs anyagaként fordította le 1872-ben. A fordí­tásra kiválasztott Petőfi-versek (A puszta télen, Felhők, Itt van az ősz, itt van újra..., A fekete kenyér, Anyám tyúkja) nagyon jól tükrözik a fordítói szándékot: az egyszerű, a népi költőt bemutatni, aki egyaránt elfogadható az egyház és az iskola számára, aki­nek költészete mentes minden felforgató szándéktól. Mivel e fordítások nyelvjárás­ban készültek, s egy erőteljesen provinciális és vallásos jellegű kultúrközegben jöttek létre, hatásuk, kisugárzásuk is erősen korlátozott volt - tegyük hozzá, a fordító felté­telezett szándékának megfelelően. Hasonló szándék vezérelhette Alojz Benkovicot349

Next