Kisebbségkutatás, 2007 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 4. szám - TANULMÁNYOK. MIGRÁCIÓ - DEMOGRÁFIAI TRENDEK MAGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓN - Gödri Irén: A kapcsolati tőke szerepe a magyarországi bevándorlásban
Gödri Irén Látható, hogy a bevont magyarázó változók (nem, kor, iskolai végzettség, érkezés ideje, kibocsátó ország, migráció előtti településtípus, gazdasági aktivitás és vagyoni helyzet, valamint nemzetiség) közül a migráns kapcsolattal (családtag, rokon, barát) való rendelkezés esélyét leginkább az érkezés ideje növeli. A későbbi években érkezőknek jóval nagyobb (2000-2001 között csaknem négyszeres) eséllyel voltak migráns kapcsolataik, mint az 1990-es évek elején érkezetteknek. Ezenkívül a kibocsátó országnak és a nemzetiségnek volt még szignifikáns hatása: a romániai származás két és félszeresére növelte, a nem magyar nemzetiség pedig egyharmadára csökkentette a migráns kapcsolatok meglétét. Ha a kapcsolat-jelleget is figyelembe vesszük, azt tapasztaljuk, hogy annak az esélyét, hogy a bevándorló korábban áttelepült családtaggal rendelkezzen az idősebb életkor, valamint a későbbi érkezés növelte, míg a szlovákiai származás csökkentette. Ezzel szemben a migráns baráttal való rendelkezés esélyét az idősebb életkor, a migráció előtti tanuló, illetve munkanélküli státus, valamint a nem magyar nemzetiség csökkentette, a felsőfokú végzettség viszont növelte. Az érkezési idő hatása ez esetben kevésbé szignifikáns, de azért megfigyelhető, hogy a ’90-es évek elején érkezettekhez képest a később érkezők nagyobb eséllyel említettek áttelepült barátot is. A potenciális kapcsolati tőke másik elemének, a magyarországi kapcsolatoknak, az előfordulását azonban egészen más tényezők alakítják. Együtt tekintve a különböző a kapcsolattípusokat sem az érkezési idő, sem a kibocsátó ország hatása nem érvényesült, viszont az iskolai végzettség, a migráció előtti vagyoni helyzet, és kisebb mértékben az életkor hatása is megmutatkozott. Míg az iskolázottság (főként a felsőfokú végzettség) növelte a magyarországi kapcsolatok meglétének esélyét, valamint a 30 év alattiakhoz képest a 30-44 évesek is kissé nagyobb eséllyel említettek ilyen kapcsolatot, addig a migráció előtti rossz vagyoni helyzet a felére csökkentette azt.23 Ha külön vizsgáljuk a magyarországi rokon és ismerős előfordulásának esélyét, látható, hogy a magasabb iskolai végzettség növelő hatása a kapcsolat jellegétől függetlenül érvényesül, a vagyoni helyzet hatása azonban inkább a rokon esetén szignifikáns. A magyarországi rokonnal való rendelkezés esélyét a végzettség mellett a szlovákiai származás, valamint az idősebb (főként a 60 év feletti) életkor is növelte, a nem magyar nemzetiség viszont csökkentette. Ezzel szemben a magyarországi 23 Mint említettük, a magyarországi kapcsolatok esetén csak azokat vettük figyelembe, amelyek kölcsönös vagy egyirányú látogatásokat is jelentettek. Ez esetben érthető, hogy a rossz vagyoni helyzet mind a látogatás, mind a látogató fogadása szempontjából hátrányt jelentett.